Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-15 / 12. szám

MONOMIDÍKt P ES T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1945-1965 Tollal és fényképezőgéppel VII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1965. JANUÁR 15, PÉNTEK .1 Miattit?n eeldif/inél f/a&datgabb évet sánták Üllőn Hi'igádgyulé«ek a zárszámadás előtt az eltelt húsz év nyom Különös izgalommal lesik most a postát a termelőszö­vetkezetek főkönyvelői, mert a levelek között ott lapul a Nemzeti Bank értesítése, amely elárulja, milyen összeg van az egyszámlán! Ahol nagy summát őriz a bank. ott vidám lesz a farsang, igazi ünnep a zárszámadás. — Az üllői Kossuth sosem tartozott a rosszul fizető ter­Mindnyáján károsultok vagyunk! Az utasok örömére, elké­szültek végre Vecsésen a MÁVAUT-várófülkék. Lelke­sen dolgozott a nyugdíjasok brigádja Raszl Jani bácsi ve­zetésével. A fülkék két oldalán ab­lak. Egyesek talán azt hi­szik, hogy ez fölösleges, jobb lett volna tiszta faiból a két oldal is. Nem szólva arról, hogy ez így korszerű, arra is lehet gondolni, hogy így ta- 'án használják egyesek olyan célra, amire nem való. Hi­szen az ablakokon átlátni... Valaki talán éppen ezért mérgelődött fel annyira, hogy berúgta. a frissen bevágott üvegeket, a cukrászda mel­letti váró oldalán. Vajon senki sem járt ak­kor arra? Az ilyesmi elve­szi a vezetőknek és a kivitele­zőknek is a kedvét a község továbbfejlesztésére, szépítésé­re szánt munkáktól. A pado­kat szétszedik, a hintát lesze­relik ... Miért hagyjuk és miért tűr­jük? Mindannyian károsul­lak vagyunk. Figyeljük az ilyen garázda elemeket és jelentsük be a helyi rendőr­őrsön! (f. h.) melőszövetkezetek közé. Most is van egy kis pénzünk az egyszámlán — szerénykedik Záhonyi Elekné, a tsz főköny­velője. Ez a „kis pénz” közel kétmillió forint. A metsző szélben érett is­tállótrágyát hordanak a foga- tosok. Béki Ferencné, a fá­radhatatlan brigádvezető az ablakon keresztül feléjük int: — A tagság szorgalma sze­rencsésen párosult az irányí­tás szervezettségével, ez te­remtette meg az alapját an­nak. hogy ez a zárszámadás minden eddiginél gazdagabb lesz. Hogy a jövő év még bősége­sebb legyen, a cukorrépa alá kihordtuk és jó mélyen alá is szántottuk a trágyát, nem is kis területen. Ebben az évben 50 hold helyett 60 holdon ter­meljük ezt az értékes ipari növényt. A dinnyéhez szüksé­ges trágyát is már a tábla szélén gondosan szarvasba raktuk. Most a burgonya alá hordják . .. — Az irodában is derekas munka folyik — folytatja a halkszavú főkönyvelőnő. — Erősné, Kismarosiné, Molnár­áé és a mindig mosolygó Er­zsiké már hat órakor rója a sorokat és este hétkor még mindig világosak az ablakok. A leltár egyeztetésének nehéz munkája következik. Február 5-én lesz a járási felülvizs­gálás, 12-én pedig a megerő­sítés. A közgyűlést megelőzően, január 15-én a Békiné; 16-án a Nagy György, 17-én pedig a kertészeti brigád tart gyűlést, mondja Békiné. — Szeret­nénk, hogy a zárszámadás valóban ünnep legyen és a sérel­mek, panaszok felvetése, orvoslása .már a brigádgyűlé­seken megtörténhessen. Amikor a munkaegység vár­ható értékéről esik szó, a fő­könyvelőt nehéz szóra bírni. Röviden csak annyit mond: — A betervezett 40 forint meglesz! ,— A kertészetiek órabére eléri a nyolc forintot — told­ja meg Békiné. Derűs, bizakodó kedvvel várják hát a zárszámadást a tagok. Kiss Sándor RÉGEN ÉS MA A felszabadulás előtt valamennyi választás alkal­mával a jelöltek és korteseik mindig megígérték a község lakosságának, hogy a központi iskolától a vas­úti hídig vezető útszakaszt, ka megválasztják őket, kiköveztetik. Egyikük sem váltotta be Ígérgetését. A községi tanács és vezetői nem ígérgettek, de amikor a község rendezése és a lehetőségek nyomán mód nyílt rá, azonnal kiköveztették a fenti utat. A kis község nyáron poros, esős időben sárten­gerré dagadó útjai közül a felszabadulás előtt egyet­lenegynek sem volt beton járdája. Ma másfél kilomé­ter kőburkolatú út és öt kilométer hosszú betonjárda bizonyítja, hogy a tanácsban a község lakóinak kép­viselői ülnek; munkások, parasztok, értelmiségiek, s amit ott elhatároznak azt meg is valósítják. Húsz év­vel ezelőtt például nem volt mozi Maglódon, öt évvel a felszabadulás után a tanács kezdeményezésére hoz­ták létre a Béke mozit. Művelődési otthont kért a la­kosság. Nem sokkal a felszabadulás után a régi esz­tergaműhelyt művelődési otthonná alakították. Sok kedves emlék, szép előadás, szórakozás szintere volt ez a ház, amelyről a mai fiatalok nem is tudják, hogy nézett lei, mi volt azelőtt. Korszerűsített tűzoltószer­tár, vízvezetékkel ellátott iskola és óvoda, új iskola és óvoda Maglód-nyaralón — már mind az új élet hirdetői. A GÉPGYÁRBAN 12 millió forintos forgalom A sülyi TÜZÉP-telep előtt mostanában a földművesszö­vetkezet, rakterületén hatal­mas szénhegyeket lehet lát­ni, Megkérdeztük Borbás An­tal telepvezetőt, mondja meg, hogy ugyan milyen mennyiségő szén lehet itt felhalmozva? — Most ötezer mázsa szenet tárolunk. Azonban ebben a hónapban ugyancsak ennyi tüzelő fog érkezni. Erre a mennyiségre szükség is van, mert mi igen nagy forgal­HOGY LEHETNE ÉLNI TOVÁBB ? — Én nem akartam. Tisz­tességben éltem férjem mel­lett. Türelmesen hordoztam, a kereszttel: ivott. S ha ivott, összeférhetetlen, goromba volt. Aztán meghalt. Sokat szen­vedtem mellette, mégis saj­náltam. Férjem volt és min­denképpen nehéz egy özvegy- asszony élete. — Már nem is tudnám meg­mondani, hogy hogyan kezdő­dött a másik — mondja és homlokát simítja, mintha a nehéz gondolatokat űzné. Szép szőke hajába túr re­megő ujjaival, mintha ott keresne menedéket. Érett ide­jében levő, fiatal asszony. — Nem is tudom, hogy kez­dődött. Megsajnáltam. Igen, én őt. Ö is szenvedett a má­sik mellett. Szabadulna tőle, de nem tud. Nincs bátor­sága, lelkiismerete hozzá: sú­lyos beteg. Én nem akar­tam, de ő minden idegszá­lával ragaszkodik hozzám. Elég. ha lát. Magának tar­togat, majd akkorra ... — Tudom, ez gonoszság tő­le. Talán tőlem is. Én már régóta menekülnék, de nem enged. Néha gyűlölöm, mert látom, hogy milyen határta­lanul önző. Csak magával tö­rődik. Már régóta menekül­nék, de félek tőle. Félté­kenységben, indulatában min­denre képes. — Most látom, hogy akkor, az elején kellett volna erő­sebbnek lennem. Most már évek óta tart. Úgy érzem, nincs visszaút. Szeretem? Már nem tudnám megmon­dani. Sajnálom, félek tőle, néha gyűlölöm. — Úgy szeretnék valahova menekülni. Magam elől, előle is, mindenki elől. Szeretném újra kezdeni az életem, de nem engedi. Szadista félté­kenységgel őriz magának és várja, várjuk, hogy meddig bírja még — a másik. És tit­kolni előtte mindent, sötét­ben bujkálni mások szeme elől. Csak lopni egy szót, egy tekintetet. Utálom ma­gam, de őt is. — Szeretnék élni becsü­letben. Félek, hogy mind ennek egyszer valami nagyon rossz vége lesz. Keresem el­vesztett becsületem, de nem tudom, hogyan lehetne élni tovább? Fekete János mat bonyolítunk le. Nem­csak a környező falvakat lát­juk el tüzelőanyaggal, hanem a nagykátai, sőt a gödöllői já­rás határ menti községei is ide jönnek szenet vásárolni. — Meg kell mondani, hogy tavaly igen nehéz helyzet­ben voltunk. Vásárlóink igé­nyét nem tudtuk teljes: mér­tékben teljesíteni. Főképpen az volt a baj, hogy vevőink nagy része úgyszólván az utolsó pillanatban szerezte be tüzelőanyag-szükségletét. Az idén nagyon sokan okul­tak ebből. A lakosság zöme már a nyáron megvásárolta a téli tüzelőjét. — Jelenleg 11 fajta szenet árulunk. A vevő kedvére vá­logathat benne. Most semmi tumultus nincs, minden si­mán megy. Igaz, hogy ebben a gyenge tél is közrejátszik; — azonban egy cseppet sem félünk attól, hogy az itt fel­halmozott szén a nyakunkon marad. A közmondás ugyanis azt mondja, hogy a kutya nem eszi meg a telet! Az irodában azonban meg­tudtuk, hogy a telep az elmúlt évben közel 12 milliós áru­forgalmat bonyolított le. Ter­vét 134 százalékra teljesítet­te. Ezt a szép eredményt a telep a jól összeszokott és fegyelmezett gárdájának kö­szönheti. Ez a brigád, ha úgy hozza a sor, éjjel is talpon van. Nem számít sem kará­csony, sem újév napja. Ki­vételezés sincs. A kirakodás­nál ilyenkor a telepvezető éppen úgy dolgozik, mint a hozzá beosztott többi kétkezi munkás! Ez a tíz főből álló kollektí­va tavaly elnyerte a szocia­lista brigád címet. Minden remény megvan arra. Jiogy az idén is ennek a kitűnő cím­nek a birtokába jut. Krátky László Maglód legmagasabb pont­ján esténként kigyúl egy vö­rös csillag, messze sugárzóan jelzi, hogy ebben a faluban egy igen jelentős ipari objek­tum, a gépgyár dolgozik. Egy évtizeddel ezelőtt néhány kor­szerűtlen műhelyben kezdte meg munkáját a vasöntöde és gépgyár. Évek sora alatt óriá­sira nőtt. Sződi István eszter­gályos 1957-ben került a gyár­ba, ifjúkori emlékei is ide­kapcsolódnak, bár még most is fiatal. — Akkoriban ötve- nen dolgoztunk, ma már a gyár létszáma több mint 300. És ha tudná, hogy mit nőtt ez a gyár, néha magam sem ismerek rá. Hat nagy szerelő- csarnok, két öltöző, égy kul­túrterem, számos iroda jelzi gyarapodásunkat — mondja és közben beállítja a munka­darabot az esztergapadon. Mi­közben az interjú készül, ko­ránk csoportosul még öt mun­kás, Mórocza Géza, Pintér Im­re. Merczel János, Horváth Géza és Nagy Gyuláné. Mi mint a testvérek, egy szocia­lista címért küzdő brigád tag­jai vagyunk — veszi át a szót Nagyné, a brigád dédelgetett- je (mivel egyedüli nő). A ha­vonkénti tervünket eddig si­került 103 százalékra teljesí­teni, a mi kezünk alól nem kerül ki selejt és a gyártmá­nyainkat is önmeózzuk. Vál­laltuk és eddig teljesítettük azt, hogy a brigád minden tagja negyedévenként 10—10 órát fordít társadalmi munká­ban a gyár szépítésére, építé­sére. Ilyen emberek dolgoznak itt, szorgalmasak és j ókedv űek, az ő szorgalmas munkájuk ered­ménye az, hogy a gépgyár gyártmányai ország- és egyre jobban világszerte is ismer­tek! Nyolc éve dolgozik a gyárban Sződi István esztergályos, a brigád egyik tagja TIZENÖT ÉV ALATT .,. ! A maglódi Micsurin Terme­lőszövetkezet irodáiból írógé­pek zakatolása szűrődött ki. A főkönyvelő íróasztalán kimuta­tások, leltári adatok, vagyon- összesítők halmaza feküdt. Az elnöki szoba íróasztala hasonló megterhelést mutatott. Sajnos' József Sándor tsz-el- nöknek meg bizonyára mi je­lentettünk megterhelést, mert hűvös tömörséggel fogadott: Közlekedési kihágások krónikája Scgédmotorvezetői igazol­vánnyal nem rendelkezett és úgy motorozott Albertirsán Szemerédi István nyáregyhá­zi lakos. Kétszáz forintra bír­ságolták. ★ Besötétedés után lámpa nél­kül kerékpározott Monoron a Kossuth Lajos utcában Kucse- ra József helyi lakos. Kétszáz forintjába került. Szeszes italt fogyasztott ve­zetés előtt Huszák János bé- nyei lakos. Az italozás sokba került: 800 forintba. Nincs jogosítványa' Major Károly gombai lakosnak, mégis motorozott Monor hatá­rában az országúton. Miután nem először hágta át a KRESZ-t, 2000 forintra bírsá­golták. MAI MllSOR Mozik Monor: A világ végéig (széles­vásznú). Vecsés: A betörő (széles­vásznú). Hétezer hőfokoló Egy éve, hogy a járási szolgáltató ktsz kötelékében gyártják az országszerte is­mert hőfokolót. Érdeklődve léptünk a Petőfi utcai mű­helybe, ahol Farkas Sándort és Szabó Sándort találtuk. — Legnagyobb örömünk az, hogy múlt évi tervünket 102 százalékra teljesítettük. Hő- fokolóinkat ma már tizenegy megye VASÉRT-üzleteibe szál­lítjuk. A kereslet a múlt év­ben még fokozódott. A KISZÖV sajnos semmi­beveszi érdekeinket. Idén hétezer fokolót kívántunk gyártani, azonban a 0,5-ös vaslemez hiánya miatt csak ötezerre ad engedélyt. Ez a szó szoros értelmében azt je­lentené, hogy csak két és fél (?) embernek kellene itt dolgoznia. Nem nyugszunk bele az intézkedésbe, s most a hétezres szintet akarjuk tartani. A hőfokolók iránt külföl­dön is nagy az érdeklődés. Az NDK-ból százezres meg­rendelést kaphattunk volna, ehhez azonban több gépre és legalább húsz dolgozóra lenne szükség. Gér József — A húszéves fejlődésről? Ne haragudjanak, de ... csak egész röviden. — Maglód községben az el­ső közös gazdaság 1949. évi márciusában alakult meg, s azóta folyamatosan üzemel is. A néhány száz holdon gazdál­kodó Törekvő és Dózsa tsz­szel 1959-ben egyesült a Mi­csurin Tsz. A község gazdálko­dó parasztsága 1962-ben egy­ségesen lett tagja a termelő- szövetkezetnek. Gazdaságunk jelenleg járási viszonylatban a közepes földterülettel rendel­kezők között foglal helyet. Meg kell jegyezni, hogy fej­lődés nem mindig volt itt egyenletesen felfelé ívelő. Kü­lönösen vargabetűs volt az 1981-es év, amikor is szak­szerűtlen vezeté/3 és felelőtlen munkahozzáállás következ­tében a tervezett jövedelem­nek csupán a felét kaphatta meg a tagság. — Tsz-ünk fő termelési pro­filja az állattenyésztés. Jó mi­nőségű tehén, növendéküsző és hízómarha állománnyal rendelkezünk. Évek óta vér­vizsgált tojóálloniányunkkal a Budapesti Keltetőállomás — ide szállítjuk a tojásokat — igen elégedett. Az utóbbi évek­ben ugyancsak fellendült pe­csenyecsirke nevelésünk is, amely komoly jövedelmi for­rásunkká is vált. Tsz-ünk a gépesítés területén járásunk­ban élen jár. Űgyszólván már teljesen gépesített a kenyér- és takarmánygabona, valamint a pillangósok termesztése, il­letve a vetési és a talajkeze­lési munkák. A további tervek? — Legfontosabb teendőn 1- az elkövetkezendőkben a tsz abrak, szálas és lédús takar­mányalapjának megteremtése. Tovább kell növelni á tagok szakképzettségét, még szilár­dabbá kell tenni a munkafe­gyelmet. a munka és a gazdál­kodási rendet, valamint taka­rékossággal csökkenteni keli az állattenyésztés hozamainak költségeit. A TANÁCSELNÖK Fiatalos örökmozgó embe: Szeili Mihály, a tanácselnök. Pedig, ahogy manapság mond­ják, benne van már a korban 1928-ban került Maglódra ide nősült. Szakmája szoba- festő-mázoló. A felszabadulás után tagja volt az úgyneve­zett hetes bizottságnak. Akadt mit tenniök, hiszen két hóna­pig állt a front Maglód és Gyömrő között, a németek el­keseredetten védekeztek é sok romot hagytak maguk mi' gött. — Nehéz volt az életet meg indítani itt Maglódon is — emlékezik vissza. Először r vasutat, az iskolákat, közép­épületeket és közutakat hoz­ták rendbe. 1945-bén megta­lálta az utat a kommunista párthoz, 1949-ben már mint a község pártszervezetének titkára tevékenykedik. 1950- ben pedig az első tanácsvá­lasztások alkalmával tanácstag lett, s a végrehajtó bizottság elnökévé választották. A köz­ség lakói bíznak benne, hi­szen azóta is minden alkalom mai őt választották újra el­nökké. A legutóbbi munkával teV, húsz év, s annak is kétharmo da a község közigazgatási ap parátusának az élén szép ered mény. Kommunista szív és szí vósság kellett hozzá. 25 EZER KÖTETET kölcsönzött a községi könyv­tár 1964-ben. Három évvel ko­rábban a kölcsönzött kötetek száma hatezer volt. Ahogy fejlődött a község, úgy fejlő­dött, alakult az emberek tuda­ta, tudásszomja is. Érdekességként megemlít­jük, hogy a könyvtár 1951-ben jött létre. Először Ceglédhez, majd később Monorhoz tarto­zott. 335 EZER FORINT értékű társadalmi munkát vég­zett a község lakossága az el­múlt évben. A községfejlesz­tésre tervezett pénz ezáltal megkétszereződik — de leg­alábbis jelentős összeggel nő, hiszen amit célú] tűznek — megvalósításában a lakosság, is tevékenyen kiveszi részét., Így volt ez 1964-ben is. A be­tonjárdák építésénél a lakos­ság, az iskola előtti járda be­tonozásában a szülői munka- közösség és a tűzoltószertár korszerűsítésénél is a társa­dalmi munkások segítették elő a gyors, olcsóbb megvalósí­tást. Az összefogásban — a nemes célok közös megvalósításában ma már együtt dolgozik az egész község. Írták: Blaskó Mihály Bognár Miklós Velkei Árpád Kép: Tóth Ambrus 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents