Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-15 / 12. szám
kinevezések — felmentések A Minisztertanács Kilián Józsefet, az építésügyi miniszter első helyettesét — az állami építőiparban kifejtett 15 éves vezetői munkásságának elismerése mellett — betegségére tekintettel, dr. Szabó János építésügyi miniszterhelyettest — más munkakörbe történő áthelyezése miatt — tisztsége alól felmentette. A Minisztertanács Somoskői Gábort, az MSZMP Központi Bizottsága építési és közlekedési osztályának vezetőjét az építésügyi miniszter első helyettesévé; Bondor Józsefet, a Fővárosi Tanács elnökhelyettesét é-’ dr. Sebestyén Gyulát, az ÉM Építésgazdasági és Szervezési Intézetének főmérnökét építésügyi miniszterhelyettesekké kinevezte. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI Ami még hiányzik... Koszigin ellátogat a lipcsei vásárra A Német. Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására Koszigin miniszterelnök vezetésével szovjet kormányküldöttség látogat el ez év tavaszán a jubileumi lipcsei vásárra. Szibériánál is hidegebb Külföldön is nagy az érdeklődés a ma jdnem kozmikus hideget megvalósító új szovjet hűtőberendezés iránt — jelentették be a Szovjet Tudományos Akadémia mechanikai és vezérléstechnikai szakosztályának évi közgyűlésén. ■AZ M S Z M P PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYE ITA NÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM \H,\ 50 FII.I.FIS 1965. JANUAR 15, PÉNTEK A MINISZTERTANÁCS A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács tegnap ülést tartott. A SZOT elnökségének javaslatára módosította a Minisztertanácsnak és a SZOT-nak a termelési tanácskozásokról szóló együttes határozatát. A Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője és az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője tájékoztatta a kormányt a vidéki városok kommunális, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi helyzetéről. A kormány a jelentést megvitatta és tudomásul vette. A földművelésügyi miniszter beszámolt a tavalyi országos mezőgazdasági kiállítás és vásár, valamint a külföldi mezőgazdasági kiállításokon, való részvételünk tapasztalatairól. A kormány a beszámolót elfogadta, s úgy határozott, hogy a következő, 66. országos mezőgazdasági kiállítást és vásárt 1967-ben kell megrendezni. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. A termelési tanácskozások és a munkaértekezletek új rendje A Minisztertanács csütörtöki ülésén a SZOT elnökségének javaslatára módosította a termelési tanácskozásokról szóló 1022/1061 Mt-~SZOT határozatot. Az új szöveg a 2. fejezet helyébe lép és a termelési tanácskozások differenciáltabb rendszerének kialakításáról rendelkezik. Az együttes határozat megállapítja; a termelési tanácshozások és a munkaértekezletek (a hivatalokban és az intézményekben a tennivalók ismertetését és megvitatását szolgáló megbeszélések) biztosítják a dolgozók részvételét a termelés és a gazdálkodás irányításában, ellenőrzésében. A termelési tanácskozások és a munkaértekezletek — a szakszervezeti taggyűlések, az üzemi tanácsülések és a szak- szervezeti bizottsági ülések mellett — kifejezői a szocialista vezetési módszereknek, ugyanakkor lehetővé teszik az üzemi, hivatali demokrácia fokozottabb érvényre jutását. A határozat külön rendezi a gazdasági és a szakszervezeti szervek feladatait a termelési tanácskozások és a munkaértekezletek előkészítésében és megtartásában. Kimondja: termelési tanácskozásokat az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelő, javító, szolgáltató tevékenységet folytató vállalatainál, gazdaságainál, valamint a vasút, a közlekedés, a posta és a kereskedelem területén kell tartani. A tanácskozásokat — mint eddig — a vállalatoknál és gazdaságoknál üzemen, üzemegységen belül, az elhatárolt termelési kisegységekben kell megrendezni. A határozat továbbra is kötelezően előírja, hogy a negyedévi tanácskozásokon kívül is meg kell tartani a termelési tanácskozást akkor, ha azt a dolgozók többsége javasolja, illetőleg a, szakszervezeti szervek vagy a gazdasági, műszaki vezetők szükségesnek látják. A határozat a népgazdasági érdekek szem előtt tartásával egyértelműen megjelöli a termelési tanácskozások feladatait. Melyek ezek? Az üzem, illetve a vállalat dolgozóinak bevonása a vezetésbe, véleményük, javaslataik kikérése és hasznosítása. A termelési tanácskozások célja — állapítja meg a határozat — a termelési feladatok (programok) legcélszerűbb kialakítás sa és leggazdaságosabb végrehajtása, a minőségi és műszaki-technológiai, a munka- védelmi előírások teljesítése, a selejt csökkentése, a termelékenység növelése, az anyag-, az energia- és a szerszámtakarékosság, a munka- és a technológiai fegyelem megtartása, valamint a társadalmi tulajdon védelme. A tanácskozások feladata és joga, hogy értékelje a helyi vezetés és a dologzók munkáját, a termelési, gazdasági eredményeket, ezekkel együtt a munkaverseny eredményeit, s véleményt mondjon, illetve döntsön a kiemelkedő eredményt elért dolgozók kitüntetéséről és jutalmazásáról. A határozat a termelési tanácskozásokat véleményező, javaslattevő, illetve döntési jogkörrel ruházza fel. A termelési tanácskozás véleményét, javaslatát kell kérni a termelési lehetőségekre és gazdaságos kihasználásukra, beleértve a műszaki fejlesztési, valamint a munka- és üzemszervezési intézkedések kialakítását és végrehajSzombati Béla és Kovács József keze alatt engedelmesen formálódik a kemény rönk Gúlában a parkettfríz. Havonta 18 köbmétert szállítanak innen a Budapesti Parkettagyárba (Foto: Gábor) tásuk megszervezését. Annak biztosítása végett, hogy a dolgozók még közvetlenebbül legyenek érdekeltek a végrehajtásban, a módosított határozat előírja, hogy a fontosabb újítási javaslatok üzemi alkalmazásával kapcsolatban ki kell kérni az érintett üzemegységben dolgozók véleményét. A termelési tanácskozás hagyja jóvá a jövőben is az üzemrészben, műhelyen belül a versenyvállalásokat és a helyi feladatokat legeredményesebben segítő verseny- formákat, továbbá dönt a „kiváló dolgozó” kitüntetés és a „szocialista brigád” cím odaítéléséről. Ugyancsak a termelési tanácskozás jogosult visszavonni ezeket a kitüntetéseket azoktól (személyektől vagy kollektíváktól), akik méltatlanná váltak a kitüntetésre, illetve a cím viselésére. A termelési’ tanácskozások (Folytatás a 2. oldalon.) Tagadhatatlan, az „örök” cikktémák egyike, a javító-szolgáltató hálózat fejlődése az elmúlt esztendőkben meggyorsult. És az is tagadhatatlan, hogy ugyanakkor sok kérdésben nem is húzódili, hanem — vonszolódik a megoldás keresése, s ennek oka elsősorban nem anyagiakban keresendő, hanem — a szemléletben. A földművesszövetkezetek, valamint a kisipari szövetkezetek megyei központja által közösen létrehívott munkabizottság sokat tett azért, hogy átgondolt és az összefüggéseket figyelembe vevő fejlesztési tervek készüljenek. Ugyancsak e munka- bizottság dicséretes tevékenységének tudható be többek között, hogy javult a „kooperáció”, azaz a földművesszövetkezetek és a ktsz-ek együttműködése. Mégis: az esetek többségében az tapasztalható, hogy már csírájukban megbuknak elképzelések, pusztán, mert azok, akik dolga a végrehajtás lenne, kényelmesek, nem vállalják a többletet, igyekeznek megszabadulni a felelősségtől. Évekkel ezelőtt hosszas viták voltak arról, van-e értelme a kisgépkölcsönzésnek, majd arról, mennyi is lesz a ráfizetés? Ma tények bizonyítják, hogy nem egy helyen igenis kifizetődő a kisgépkölcsönzés. Ennek ellenére, még mindig vannak, akik elzárkóznak bevezetése elől. Más: bevált a felvevőhelyek rendszere, azaz a javítanivalók helybeli ösz- szegyűjtése, s együttes elszállítása a szervizbe. Két kézzel kellene kapni utána? Igen. Mégis: inkább kifogásokat keresnek — nincs helyiség, nincs rá ember stb. — csak cselekedni ne kelljen, azaz a másutt már jól beváltat helyben is létrehozni. Ez az, ami még hiányzik: a helyszíni kezdeményezés, az ésszerű szemlélet, a lakosság igényeit nemcsak felismerő, hanem cselekedeteiben elismerő tett- rekészség. Nem, nem „felül”, a megyei szerveknél. Őrt is van kívánni való — ésszerűbb beruházási, költségelosztási gyakorlat stb. — de ezekben az alapvető kérdésekben — helyben kell előbbre lépni. Aki azonnal a kifogásokat keresi, az már be is bizonyította: nem szívügye az egész. Aki ahelyett, hogy a lehetőségeket kutatná, a rejtett tartalékokat, azt kutatja, hogyan lehetne „megtorpedózni” az egészet, már azt is elismerte: fázik a felelősségtől, a többlet- munkától s a lakosság igényeinek ilyen kielégítése csak szólamként lehet jelen munkájában, de mindennapi gyakorlatként semmi esetre sem! Igaz, az elmúlt években örvendetesen megnőtt e tekintetben a községi pártszervezetek és tanácsok aktivitása. Vezetőségi és végrehajtó bizottsági üléseken rendszeresen megtárgyalják sok helyen e kérdéseket, s ahol ez így van, ott nincs is különösebb hiba. Van azonban, ahol ráhagyják az érintettekre: ha nem tudjátok, hát nem tudjátok. Ahelyett, hogy arra ösztökélnék őket: nézzétek csak meg még- egyszer, hogyan lehetne. Mert van, kell, hogy legyen megoldás. Az új esztendő újabb tervek megvalósításával további előrelépést hoz e területen is. A papírra rögzített tervek mellett azonban végre kell hajtani ezt a feladatot is, azaz biztosítani a szemlélet megváltozását, a kényelmetlen többletmunkától való irtózás felszámolását, s helyükbe azt, ami — ma még hiányzik ... Mészáros Ottó Évről évre jövedelmezőbb gazdálkodás Éveken át a község leggyengébb termelőszövetkezetének számított Ráckevén az Aranykalász Tsz. Állandó pénzügyi és gazdálkodási gondokkal küszködtek a termelőszövetkezet tagjai, s mert a gazdálkodásban sok volt a hiba, kevés lett a jövedelem és elégedetlenek voltak a tagok. A rossz gazdálkodás elsősorban a vezetés gyengeségéből adódott, hiszen az Aranykalász Tsz adottságai sem voltak rosszabbak, mint a szilárd Rákóczi, vagy a kezdetben ugyancsak gyenge, de később jelentősen megerősödött Árpád Termelőszövetkezeté. Három évvel ezelőtt új vezetőséget választottak az Aranykalász Termelőszövetkezetben. Az új vezetőség rendezetlen elszámolásokat, zilált gazdaságot vett át, s nem volt könnyű dolga. Ennek ellenére nem kishitűen, hanem a nagyüzemi gazdálkodásba vetett hittel és kemény akarattal látott munkához minden tsz-vezető. A tagságra is átragadt ez a bizalom, egyre többen kezdtek rendszeresen dolgozni. Ennek köszönhető. hogy míg 1961-ben csupán 525 ezer forintra rúgott a tagság részesedése, addig 1964-ben már 3,5 millió forintra emelkedett a közös, osztható alap. A korábbi gyenge és az évről évre javuló gazdálkodásra utal az is, hogy míg 1962-ben 562 ezer forint mérleghiánnyal zárták a gazdálkodási évet, addig 1964-ben nemcsak hogy nem volt mérleghiány, hanem még esedékes hiteleiket is rendezték. Tavalyelőtt kezdődött már a komoly javulás a gazdálkodásban, amikoris sikerült 96 ezer forint készpénzt tartalékolniuk és 625 ezer forinttal növelniük egyéb tartalékaikat. Ez volt az alap ahhoz az Nagyarányú közös beruházás — Túlteljesítették a bevételi tervet — Növekedett a részesedés a ráckevei Aranykalász Tsz-ben amelyet 1964-ben végeztek. Tavaly ugyanis 9,3 millió forint pénzügyi bevételi tervvel számoltak, s elérték a 10 milliót. A bevételi terv túlteljesítése annál is inkább jelentős, mivel a kiadások a tervezett körül alakultak, azaz nem haladták meg a 7,69 milliót. Ez az eredmény mind méreteiben, mind pedig arányaiban már szilárd nagyüzemi gazdálkodásra vall. Ágazatonként vizsgálva is jók az eredményeik, mert például a növénytermesztésben csupán a lucernamagfogás eredményei rosz- szabbak a tervezettnél. öntözéses kukoricájuk 38 mázsát, az öntözetlen pedig 30— 32 mázsát adott holdanként, hogy a legjobb eredményeket is megemlítsük. Az állattenyésztés eredményei szintén jók, amit a terv globális túlteljesítése jelez. Mindezt nagyarányú beruházási program megvalósítása mellett érték el. Az elmúlt évben ugyanis építettek egy 32 vagonos magtárat, egy hatvan férőhelyes borjúnevelőt, egy tartósítóüzemet (20 vagonos szezon kapacitással), egy nagyobb gépműhelyt. Két sertés- szállást szerfásról megfelelőbbre alakítottak, törpe vízmüvet létesítettek, s megmozgattak 22 ezer köbméter földet a tanya belvízmentesítésekor. Ezenkívül építettek egy készenléti szállást az állattenyésztési dolgozóknak és egy ikergóré közét kibetonozták. Ötven holdnyi talajjavítást végeztek és húsz hold földet előeredményes gazdálkodáshoz, i készítettek erdősítésre. A közös vagyon gyarapodásának ütemében növekedett a tagok egyéni jövedelme is. Míg 1962-ben 3522 forint volt az egy tagra jutó átlagos évi jövedelem, addig 1963-ban már ennek a kétszeresét osztották ki átlag. Jóval magasabb lett ennél az átlagos jövedelem 1964-ben, bár pontos adatok még nem állnak rendelkezésre. A zárszámadás előkészületei már előrehaladott állapotban vannak, s egyre több eredményt tudnak meg a tagok. Vannak egészen jól kereső tagok, mint például Almást József és két fia, akik átlag hatezer forintot kerestek havonta együtt. Nem panaszkodhat a keresetére Bobrovácz Artur, Antal Imre, Horváth József, Kalmár József, Merkel József, Krumpak Károlyné és Zuzmón Ferenc né sem, akik 400— 700 munkaegységet teljesítettek tavaly. A tervezett munkaegységérték ugyanis 34 forint, s előre láthatóan több lesz ennél. Néhány nap múlva elkészül az Aranykalász Tsz zárszámadása, amelyet a járási tanács jóváhagyása után terjesztenek a zárszámadási közgyűlés elé. Ez a zárszámadás jó gazdálkodásról tanúskodik, s ezért a vezetők — Varga Kálmán elnök, Ács Géza főmezőgazdász .s dr. Tukacs Béla főkönyvelő — nyugodt lelkiismerettel állhatnak a tagság elé. Nagymiklós István Szőlőkaró - parkettfríz Két műszakban dolgoznak a Telki Fűrészüzemben. Szőlőkarókat, szerszámnyeleket, bányadeszkákat, valamint par- kettfrízt készítenek itt.
