Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-13 / 10. szám
1965. JANUAR 13. SZERDA 3 KÖSZÖNŐ TÁVIRAT Dr. Hans Peter Tschudi, a Svájci Államszövetség elnöke táviratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének hivatalba lépése alkalmából küldött jókívánságaiért. (MTI) NEM IDEGEN NYUGDÍJAS ácsok A HÁZTETŐN Isaszegen három körzeti orvos védi a lakosság egészségét. Közülük nemrég kettő, dr. Barabás Géza és dr. Égner Gyula nyugalomba vonult Saját házukban laktak, j s így most utódjaik számára a községnek kell szolgálati lakásokat biztosítani. A községfejlesztési alapból, 290 ezer forintért, vásároltak egy ingatlant, amelynek tatarozása javában tart. Jelenleg már a tetőszerkezeten dolgoznak. Nyugdíjas ácsok készítik társadalmi munkában. Nagy Gyula és Ivicsics János 15 ezer forint értékű társadalmi ácsmunkát végeznek, hogy mielőbb beköltözhessen a házba az új orvos. A másik orvosról sem felejtkeztek el Isaszegen. 430 ezer forintos új orvosi lakás építéséhez is kezdtek, amely nyárra el is készül. Néhány esztendővel ezelőtt német ajkú gyári munkásnál jártam Budakeszin. Mutatta a kitüntetéseit, amelyeket a gyárban, a munkahelyén kapott. Kérdeztem tőle, hogyan becsülik itthon, lakóhelyén? Késlekedett a válaszszák azután mégiscsak elmondta, hogy nagy még a válaszfal az „őslakosok” és az „új telepesek” között. Később a tanácstagok névsorát böngésztük az akkori tanácselnökkel és kiderült, bizony nem sok német nemzetiségűt találunk közöttük. Megfeledkeztek a nemzetiségekről mind a kultúrmunkában, mind a közéletben. A község vezetői azt is őszintén elmondták, hogy egymásra várnak: közeledjen előbb a másik, s hogy mennyit árt a múltból ittmaradt előítélet, sok-sok példát soroltak, leginkább olyanokat: még a régebbi személyi sérelmeket sem tudják feledtetni, ha távol, egymástól elkülönítve élnek... A felszabadulás valamennyi dolgozónak, így a nemzeti kisebbségnek is új élet kezdetét jelentette. Az alkotmány szentesítette: valaUJ TV-JATEK KÉSZÜL Ambrus Zoltán „Gyémántgyűrű” című új tv-játékának felvételeit a napokban kezdték meg a Magyar Rádió és Televízió műtermeiben. Rendező: Mamcserov Frigyes, operatőr: Zsombolyai János. A darab a századforduló idején játszódik egy leányintézetben. A konfliktus az eltűnt gyémántgyűrű körül zajlik. Jelenet a tv-játékból. Ladomerszky Margit, Parragi Mária, Pálfi Gabi (MTI Foto: Keleti Éva felv.) UTAZÓ ÍRÓK örvendetes az a közeledés, ami ma írók és olvasók közt tapasztalható, mert magába foglalja kultúrpolitikánk azon célkitűzését, hogy az irodalom szoros kapcsolatot teremtsen az élettel. Az író-olvasó találkozók évek óta divatos rendezvényei az aszódi járási könyvtárnak, amely ezeket az előadásokat bérleti sorozattá fejlesztette. Szeptember óta — egy kivételével — minden előadást sikeresen bonyolítottak le. Fér esik Mihály, a járási könyvtár fiatal igazgatója, büszke az elért eredményekre, bár panaszra is akad oka. Gyakran előfordul, hogy az írók, akik általában Pestről érkeznek, váratlanul, néha az utolsó órában lemondják az előadást, halaszthatatlan kötelességekre hivatkozva, A decemberre kitűzött program, amelyen Hegedűs Géza és Gyárfás Miklós lépett volna az olvasóközönség elé, elmaradt. Mindkét író az előadás ejjüt néhány órával mondta le. Ilyenkor persze a közönség húzza a rövidebbet, ha csak a rendezők meg nem mentik a helyzetet valami gyors ötlettel, s nem egyszer nagy anyagi áldozattal. Január 11-én, hétfőn este az aszódi tisztiklub dísztermében került sor a járási könyvtár bérletsorozatának negyedik előadására, amelyen Baranyi Ferenccel, Simon Lajossal és egy fiatal novellistával Si- monffy Andrással találkozott a közönség. Annak ellenére, hogy a bevezető előadás megtartására felkért Czine Mihály váratlanul lemondta részvételét, az est jól sikerült A fiatal írók és költők nagy örömmel jönnek a vidéki községekbe és falvakba, mert hallgatóik részéről sok szeretettel és értéssel találkoznak. Általános kép mindenütt, hogy az előadások szünetében 20—25 ember szorong a vendégek körül, megjelent köteteikkel, hogy dedikáltassák azt a találkozás emlékére. Nem hinnénk, hogy ennyi szeretet és megbecsülés egyetlen író számára is közömbös lenne. Ezért érthető az a kívánság, hogy mindazok a költők és írók, akik a közönség érdeklődésére érdemesnek ítéltettek, mindannyian egyforma nagy becsben tartsák az íróikés olvasók közt kialakuló barátságot. Dozvald János mennyi nemzetiségi dolgozó a magyarokkal egyforma jogokat élvez. Hivatalosan is használhatják anyanyelvűket, ápolhatják, fejleszthetik nemzeti kultúrájukat. Mindaz, amit paragrafusok foglalnak magukban, amit a törvény biztosít, az életben, a hétköznapokon már többnyire megvalósult. Nem állítja senki, hogy a Horthy-korszaic nacionalista propagandája már nyom nélkül elmúlt, hogy soha senki nem bántja meg szomszédját, hogy a termelőszövetkezetek tagjai között nem fordul elő súrlódás, gek egy része konzervatív maradt, s ha perlekednek, mérgük okát olykor még a származási különbségekben keresik. Különösen az elmaradottabb vidékeken, ahol a kultúra még csupán vendégségbe jár — nehezebben értik meg egymást az emberek. Elég egy meggondolatlan intézkedés valamelyik hivatal részéről, s máris nemzeti önérzetükben érzik megsértve magukat a más anyanyelvűek. Egyik községben mondotta valaki: olykor nem áll meg az autóbusz és nem veszi fel a piacra igyekvő délszlávokat. Ilyenkor nem a közlekedés nehézségeire, a túlzsúfoltságra gondol a lakosság, hanem arra, hogy „őket” kizárják az autóbusz-közlekedésből. Hazánkban félmillió nemzetiségi éL A félmillióból 220 ezer a német, de sok a szlovák lakos is, számuk mintegy 120 ezer, s nyugodt otthonra találtak a délszlávok és a románok. Többségük — csaknem hetven százalékuk a mezőgazdaságban keresi kenyerét, többen közülük ipari munkások, bányászok, egy részük pedig kisiparos és értelmiségi. Valamennyi nemzetiségre jellemző, hogy nem egy ösz- szefüggő területen, zárt közösségben élnek, hanem szétszórtan. A szlovákok például elsősorban Békés megyében (csaknem hatvanezren) telepedtek le, de sokan dolgoznak Pest, Nógrád, Komárom, Borsod megyében is. A német ajkúak kétszázötven községben élnek, a délszlávok leginkább a déli határ mentén találhatók, a románok pedig az ország keleti részén. A nemzetiségeknek külön- külön szövetségeik vannak, amelyek képviselik a különböző anyanyelvű dolgozók érdekeit, anyagilag, erkölcsileg támogatják a nemzeti kultúra fejlődését. Az élet bizonyította be: a közös munka, a közös gond segített leginkább megszüntetni a korábbi különbségeket a nemzetiségek között. A közös munka összeforrasztotta az embereket és legtöbb községben a szorgalom, az igyekezet és nem az anyanyelv alapján osztályozzák a lakosokat. Ez a folyamat nem egyszerre és nem mindenütt egyformán megy végbe. Ahol jobban gazdálkodnak, ahol többet kereshet a tagság, jó a vezetés, ott gyorsabban forrnak össze a dolgozók, hamarabb alakul ki az egységes paraszti osztály. A közös munka kovácsolta össze például Zsámbék község dolgozóit is. Néhány évvel ezelőtt hangos volt a község a sok perpatvartól, a különböző anyanyelvűek ci- vódásától. Amióta jól dolgozik a termelőszövetkezet, megszűntek az összetűzések, különösen azok, amelyek a másmás anyanyelv, népi szokás, hagyomány miatt keletkeztek. A munkán, a napi közös tevékenységen túl sok más tény is mutatja, hogy a nemzetiségiek élhetnek törvényadta jogaikkal. Minden nemzetiségi lakosnak joga van meghatározni, gyermekét milyen iskolába kívánja járatni. Ahol tizenöt gyermek jelentkezik, ott a tanács köteles gondoskodni arról, hogy az általános iskolában biztosítsák a kívánt anyanyelv oktatását. Vannak iskoláink, amelyek kétnyelvűek. Ez azt jelenti, hogy a humán tantárgyakat az anyanyelven és a reál tantárgyakat magyar nyelven oktatják. A kétnyelvű tanítást az indokolja, hogy később a felső iskolában, az egyetemeken ne kerüljenek hátrányba a nemzetiségiek, hisz minden egyetemen képtelenség a kis létszámú jelentkezés miatt valamennyi nyelven oktatni. Azokban az iskolákban, ahol nem igénylik a kétnyelvű oktatást, kívánság szerint heti három órát biztosítanak az anyanyeiv tanítására. Tizenegyezernél több németajkú gyermek tanul például így 140 alsófokú iskolában. Akárcsak a magyar lakosság, ™ __I a nemzetiségi felnőttek k özött is sokan jelentkeztek a dolgozók iskolájába, technikumokba, hogy pótolják, amit a múlt rendszerben nem szerezhettek meg. Sok új iskola épült a nemzetiségi lakta területeken. (Békéscsabán két esztendeje nyitotta meg kapuit a tízmillió forint költséggel épült szlovák diákotthon. Sáriban új nyolctantermes iskolát emeltek — pedagóguslakásokkal. A szegedi egyetemen szlovák tanszék is működik.) Nemcsak a nemzetiségi dolgozók körében, de a magyarok között is nagy népszerűségnek örvendenek a nemzetiségi kultúrcsoportok. Az országban valamennyi nemzetiségnek 30—40 kultúrcsoportja van. Pontot tehetnénk eddigi soraink után. Hiszen így igaz: a különböző anyanyelvű dolgozók ugyanolyan körülmények között élnek, mint a magyarok. Rajtuk múlik, hogyan gazdagodnak, hogyan tanulnak, művelődnek. Számukra is nyitva áll a határ családi és baráti látogatásokra, oda utaznak, ahová kedvük tartja. Hozzájuk is bármikor érkezhetnek külföldi vendégek. Szervezhetnek tapasztalatcseréket, társas kirándulásokat. Kiváló orvosok, tanítók, agro- nómusok, tanácstagok, tanácselnökök, termelőszövetkezeti vezetőségi tagok, s számos országgyűlési képviselő került már ki közülük. írásunkat mégsem fejezhetjük be. Szólni kell még az itt-ott előforduló sérelmekről, a néha csak figyelmetlenség okozta hántásról, értetlenségről. Valamennyi nemzetiség kifogásolja például, hogy nem biztosított a pedagógusok továbbképzése. Sokszor indokolatlanul magyarlakta községekbe helyezik nemzetiségi területről épp az anyanyelvet oktató tanárt. Nem jó a tankönyvellátás, s van ahol a helyi szervek csak az alsó osztályban akarják megvalósítani a kétnyelvű oktatást, vagy a heti háromórás anyanyelvtanítást. Jogos igény az is, foglalkozzon többet a rádió, a sajtó a különböző anyanyelvűek életével, s a rádió rendszeres időközönként sugározzon műsort számukra. Pécsett külön műsort adnak, de a kurta idővel ott is elégedetlenek. Említenek olyan kifogást is, amely apróság, sok pénzt sem igényelne a megvalósítása: a nemzetiségi községek üzletein miért ne lehetne két vagy háromnyelvű felírás, aszerint, hányfajta nép lakja? A szövetségek országos munkaértekezletein nagyon sokan szólaltak fel — legtöbben saját anyanyelvükön. Közülük többen bírálták, kifogásoltak néhány hibát. Azonban épp a bírálatok, a panaszok, a fejlődést sürgető türelmetlenségek, az őszinte hang volt legfőbb mérője: valamennyi nemzetiség egyenjogú. A panaszok mélyén kutatva, a lényeget keresve nem nehéz megállapítani: céljaik a mi céljaink, gondjaik a mi gondjaink is. Járjon ma valaki Nagytarcsán, Ácsán, Budaörsön vagy a keleti határ felé — sokféle nyelvű beszédet hallhat, de amit beszélnek, s ahogyan beszélnek — egyik sem cseng idegenül. Sági Ágnes Igény és lehetőség A földművesszövetkezeti mozgalomnak is jelentős társadalmi szerepe van a szabad idő tartalmas eltöltésének szervezésében az egész megyét behálózó szervezetei s a falusi vendéglátóipar révén. Ma már a vendéglők és cukrászdák zömmel a falvakban is olyan berendezésűek, hogy felkelthetik az igényt a nyilvános társas élet iránt, a tartalmas együttlét és szórakozás hajlékai lehetnek. Ezért rendezhettek már az utóbbi két esztendő folyamán vendéglőkben is irodalmi esteket a szórakoztatva művelődés jegyében, anélkül, hogy a műsor színvonalán csorba esett volna. Ezt bizonyítja többek között a taksonyi irodalmi est sikere. Az albertirsai cukrászda az elmúlt esztendőben több alkalommal a gyerekek szórakoztatásának otthona volt. A cukrászda vezetője magnetofonszalagról mesedélutánt szervezett. Kákán most folynak a megbeszélések az iskola vezetőségével a cukrászdában rendszeresítendő ifjúsági táncdélutánokról. A Pest megyei MÉSZÖV szövetkezetpolitikai osztálya az elmúlt évben egységes, változatos szövetkezeti magnóműsort állított ösz- sze a szórakoztató művelődés, ízlésnevelés, szépérzék fejlesztés céljából, egyúttal arra is alkalmas, hogy a földművesszövetkezeti mozgalmat közvetve népszerűsítse. A szövetkezetek általában programszerűen hasznosítják a szalagra rögzített, a legkülönbözőbb érdeklődést kielégítő műsort Dömsödön a Kék Duna kisvendéglő és a Fészek cukrászda-vendégei „eseményként” emlékeznek azokra az órákra. Dabason az év utolsó hetében készült el a kisvendéglő átalakítsa, egyidejűleg bevezették a közétkeztetést. A több tur- nusos ebédidőt, úgy teszik hangulatosabbá, hogy közben ezt a műsort sugározzák. Korántsem mondható el, hogy minden földművesszövetkezet felismerte volna a magnóműsor jelentőségét, elsősorban azért, nem, mert nem vált még mindenütt tudatos programmá a város és a falu közötti életmódbeli különbség arányainak megváltoztatása. Ezért rekedt meg Pest megyében például a „libresszók”, a cukrászdái olvasó sarkok kialakításának szervezése, holott ez a forma hivatott a falvakban meghonosítani a városi „olvasókávéházi” jelleget. Hasonlóképpen lassan halad az ifjúsági táncdélutánok rendszeresítése, noha éppen a falusi fiatalság egyik legsűrűbben hangoztatott panasza ez. A szórakoztatásnak sokféle formája van, tartalma is változatos, csak a földművesszövetkezeti vezetőségek igyekezetén múlik, mennyire élnek a lehetőségekkel. Tatárszentgyörgyön és Sáriban ma már például hagyományos, hogy a taggyűlések alkalmával műsoros estet rendez a földművesszövetkezet. Ilyen, de más alkalmakkor is nagyobb mértékben lehetne bevonni a helyi, vagy a környékbeli öntevékeny kultúregyütteseket. A társasvacsorák ugyancsak változatos programlehetőségekre teremtik meg az alkalmat. Az új esztendő a lakosság szórakozási igényeinek kielégítésében és fejlesztésében is eredményesebb tevékenység folytatása kell, hogy legyen! Dékány Kálmán Jubileumi készülődés Sajtótájékoztató a 800 éves lipcsei vásár előkészületeiről (Tudósítóinktól) Alfred Diebscher, a német utazási iroda vezérigazgatója és Leo Kohnheim, a várásiro- da propagandavezetője sajtó- tájékoztatón ismertette tegnap az IBUSZ vezérigazgatóságán a most 800 éves lipcsei vásár előkészületeit. —, Nyolcszáz éves Lipcse városa és 800 éves a lipcsei vásár — mondották. — Kettős tehát a jubileum. Mintegy 9000 kiállító vesz majd részt hetven ország képviseletében a vásáron. A kiállítók negyven százaléka külföldi. — A vásárt hatvan árucsoportra szakosítottuk, súllyal a vegyipar, a szerszámgépipar, a villamosipar és az elektronika szerepel. A szocialista országok közül tizenegy állít ki, élén a Szovjetunióval, a vásár legnagyobb kiállítójával. Az európai tőkés országok között Franciaország és Nagy-Britan- nia szerepel majd a legtöbb kiállítóval. A nyugatnémet cégek az NSZK iparának kereszt- metszetét adják. A tengerentúlról harmincöt ország állít ki. — Az NDK kereskedelmi kamarája és kutatói tanácsa tudományos kongresszusokat rendez majd, világhírű tudósok vezetésével. A bel- és külföldi kiállítók részvételével százhatvan tájékoztató előadást szervezünk — mondot>- ták, majd részletesen beszámoltak a vásárral egyidejű kulturális, színházi és zenei programról. Kiemelkedik a világhírű lipcsei Gewandhaus-zenekar hangversenye, Igor és David Ojsztrah közremű- ködéséveL Érdeklődőket a vásárra mintegy kilencven országból vár Lipcse. Legalább 750 000 látogatóra számítanak, s ezért a szállodákon kívül 80 000 lakásban biztosítanak szobát. Oj szállodák is épülnék és újjáépül több történelmi nevezetességű épület. Szűcs Miklós, az IBUSZ osztályvezetője elmondotta ezután, hogy az IBUSZ február 26-a és március 6-a között ötszáz-ötszáz utassal öt külön- vonatot indít a lipcsei vásárra. Az utazással együtt hatnapos úton a legmesszebbmenőkig gondoskodik a két iroda a magyar utasok kényelméről: Lipcsében városnézés lesz, szakmai vezetés, színvonalas szállás és étkeztetés, ingyenes városi közlekedés és minden utasnak kedves és értékes meglepetés. Az olcsó — mintegy ezer forintos — társasutazás mellett azonban az egyéni utasoknak és a szakcsoportoknak is biztosítanak útlevelet és teljes ellátást Lipcsében, az igények szerint napi 119—200 forint közötti áron. Fazekas Mátyás Hetvenöt új bélyegsorozatot bocsát ki az idén a lengyel posta A lengyel posta az idén hetvenöt új bélyegsorozat kiadását tervezi. Néhány e sorozatok tematikájából: A Varsó fennállásának 700. évfordulója, a iengyel főváros felszabadulásának 20., a lengyel—szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötésének 20., a nyugati és északi területek felszabadulásának 20„ a lengyel forradalmi parasztmozgalom születésének 75., a Nemzetközi Távközlési Unió fennállása 100., az ENSZ fennállása 20. évfordulója tiszteletére művészi sorozatok.
