Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-10 / 289. szám
I. ÉVFOLYAM, 29. SZÄM 1964. DECEMBER 10, CSÜTÖRTÖK Talajerődúsítás a tápiógyörgyei Zöld Mezőben 30—40 mázsás átlag csöves kukoricából — Négyszer kaszált lucerna Az idén két hideglevegős szénaszárító berendezést építettünk, melyekben közel harminc vagon lucernaszénát szárítottunk. A minőség mellett a mennyiség is emelkedett holdanként, ugyanis a kaszálás idejét az előző évekhez viszonyítva előbbre hoztuk. Az egyes kaszálások után, éppen a félszáraz széna gyors lehordá- sa miatt a tarló újrasarjadzá- sa biztosítva volt. így aztán lucernaszénásainkat négyszer tudtuk kaszálni, ellentétben a hagyományos módszerrel megdolgozott területek háromszor kaszálásával. Szénatermésünk is ennek megfelelően alakult. A hagyományos módszerrel kezelt területek harminc mázsa, ugyanakkor a hideglevegős szárítási módszerrel kezelt lucernások negyvenkét mázsa szénatermést adtak. Dr. Varga Ernő főmezőgazdász Irány: MOSZKVA—LENINGRAD Jelentkezni a KISZ- bizottságckon lehet Világot látni, utazni ki nem szeret? Idegen tájakat, embereket megismerni, legyőzni a távolságokat! Gyönyörködni a tájak szépségeiben! A járási KISZ-bizottság az Express Ifjúsági Utazási, Iroda révén társasutazást szervez a Szovjetunióba. A tizenegy és fél napos út iránya: Moszkva—L eningrád—Moszkva. Indulás 1965. március 21-én. A résztvevők a vonatutat a határig másodosztályon, szovjet területen hálókocsiban teszik meg. Jelentkezhet minden tizenöt-harminc év közötti fiatal. Részvételi díj, beleértve . a harminc rubel költőpénzt is, kettőezeregyszázharminc forint. Jelentkezni lehet a járási és községi KlSZ-szerveze- teknél. Jelentkezési határidő: 1965. január 10-e. Hogyan értük el a holdan- kénti száznyolcvan-kétszáz mázsás átlagtermésünket cukorrépából? A meghántott tarlókra augusztus-szeptember hónapokban szántjuk alá a holdanként! kétszáz mázsa istállótrágyát, tizenöt-tizennyolc centi mélyen. Erre adjuk októberben a harmincnyolc-negyven centiméter mély keverőszántást. Ezt tartjuk a legfőbb alapozásnak. Brigádjaink nagy gondot fordítanak a kellő növényszámra, amelyet táblánként közösen állapítunk meg. Holdanként hatvan-hatvanegyezer növénnyel számolunk. A cukorrépát is, akárcsak a többi ka-- pást, egyéni vállalással műveljük. A terven felüli termést szövetkezetünk premizálja. Nagy gondot okoz az állat- állomány, főleg az évenként hizlalt ezernégyszáz sertés élelemmel való ellátása. Többek között e célból arra törekszünk, hogy a kukorica termésátlagát növeljük. A közös kukorica egy része, de a háztáji is zöldtrágyába kerül. E célra búzatarlóba vetett napraforgót alkalmazunk. A napraforgót teljes virágjában szántjuk meg, amihez a szántással egyidőben holdanként kétszáz kiló pétisót adunk. A zöldtrágyás földbe vetett kukorica a tizenöt-húsz éve nem trágyázott talajon megadja a harmincöt-negyven má- zsd csöves termést. Mint a cukorrépánál, itt is megállapítjuk a brigádvezetőkkel közösen a tábla erőállapota szerint a növényszámot. Mi általában a tizenhat-tizennyolcezres tőszómmal dolgozunk. Jónak mondhatók napraforgó terméseredményeink. Az idén tizennégy-tizenöt mázsás tábláink is voltak. Az üzemi átlagunk a múlt évi tíz és fél mázsával szemben az idén meghaladta a tizenkét mázsát. Az idén a napraforgónál is nagy gondot fordítottunk a növényszámra. Holdanként tizenhat-tizenhétezer növényt hagytunk. A napraforgó korai sara- bolásának nagy a jelentősége. A termelési eredmények nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is fokozhatok. Az utóbbinak főleg a lucernaszéna készítésénél vannak lehetőségei. A hideglevegős szénaszárítással komoly minőségi eredmények érhetők el. A szellőztetéses szénaszárítás ma már széles körben ismert, bevált. Eredményeiben messze maga mögött hagyja a korábbi próbálkozásokat. Lehetővé teszi, hogy a pillangósokban levő tápláló anyagok, vitaminok, ásványi sók ne vesszenek el. Már a jövő évre készülnek TRAKTORVEZETÉST TANULNAK A Tápiószelei Gépállomáson már a hónap első napján, Szentmártonkátán pedig hétfőn indult be új traktorvezető- tanfolyam. A két tanfolyamon járásunk területéről ösz- szesen mintegy kilencven személy vesz részt. „A tizedes, meg a többiek“ Tóalmáson forgatták Dobozi Imre filmjét Késő délután van. A hangulat háborús, az idő szomorú, akárcsak a Vörös Hadsereg elől menekülő náci és horthysta tisztek. A halálba küldött, kiéhezett katonák szeretnék, ha már vége lenne áz egésznek, harcnak, kényszernek, erőszaknak, félelemnek. Akik a háborút akarták és vezették, még nem ismerik el, hogy legyőzték őket. Újabb gyilkos ötletekkel szeretnének bosszút állni, menteni a bőrüket. Egy altiszt még fél, nem tudja, mit tegyen, barátian meginti egyik bajtársát. — Nem akarsz harcolni? Kommunista vagy? Na, majd mindjárt jön az ezredparancsnok! S a tóalmási kastély lépcsőjén valóban megjelenik az ezredparancsnok (Darvas Iván) egy fogollyal, (Cs. Németh Lajos) és két kísérő katonával (Pálos György és Szabó Gyula). Pisztolyát nekiszegezi a fiatal, bátor vöröskatonának. Tekintetükkel ölik egymást. — Foglyod vagyok. Megölhetsz — mondja a megkötözött katona —, de vigyázzatok, mert egyre többen és egyre erősebbek vagyunk. Valahol távol megszólal a katyusák hangja. A megrémült arcokról a tizedesére (Sinkovits Imre) kúszik a reflektorfény és a kamera. — Az ezredparancsnok — mondja — ez az ő foglya. A Vörös Hadsereg futára. — Nagyszerű, gyerekek! — mondja Keleti Márton, a film rendezője és sorban megveregeti a művészek vállát. — Köszönöm! Nagyszerűen csináltad, Imi. — Ezt kopírozzuk — mondja Pásztor István operatőr. Az ügyelő máris hívja a lakájt, Major Tamást és a náci tisztet, Márkus Lászlót. Kozák László két tehenet hajt. Lenke és Kökény, mint állatsztárok, méltóságteljesen ballagnak a felvevőgép elé. A cinkotai Gyuri János kihúzza magát a bámészkodó tó- almásiak előtt: — Az én teheneim — mondja. — Szünet van? — kérdezem Keleti Mártontól. — Csak lélegzetvételnyi. Külső felvételkor elfelejtünk pihenni, elfelejtünk enni. — Miről szól a film? — Dobozi Imre forgatókönyve alapján — női szereplő nélkül — o felszabadulás eseményeiről készítünk filmet, több humoros szituációval. Á komoly mondanivaló mellett a szórakoztatás is célunk. Máris rohan tovább. A visz- szavonulást készíti elő. A forgatás befejezése után a tóalmási KISZ-fiatalok — Bárányt Julianna, Simon Bába, Hegyi László és Rada Andor — vörös borral vendégelik meg a filmeseket. U. L. Szabás-varrás tanfolyamot indít Nagykátán a nőtanács. Az előző évek sikerei után most is nagy az érdeklődés. Rekordtermés káposztából a szentlőrinckátai Uj Világ Tsz-ben. Nyersen és savanyítva értékesítik. JÁRÁSI TERVKÉSZÍTÉS Megbeszélést tartottak pénteken a termelőszövetkezetek főmezőgazdászai, főkönyvelői és üzemgazdászai a járási tá- náes mezőgazdasági osztályán. A jövő évi tervkészítés első tapasztalatait tárgyalták meg. BRIGADGYÜLÉSEK Szövetkezeteinkben brigád- gyűléseken tárgyalják meg a tagok a jövő évi termelési terveket. A legtöbb helyen ezek a gyűlések már lezajlottak. TSZ-AKADÉMIA TÓALMÁSON Tsz-akadémia indul ma Tóalmáson a szövetkezet tagjai részére. A termőtalaj össze tételéről, a korszerű gabona- és kukoricatermesztésről Kovács Pál főmezőgazdász tart filmmel illusztrált előadást. A középiskolai továbbtanulás előkészítése általános iskoláinkban. Ezekben a napokban mérik fel, hogy a nyolcadikos tanulók körében milyen érdeklődés tapasztalható a mezőgazdasági szak- középiskolák és általában a mezőgazdasági irányú továbbtanulás iránt. Még nem szűnt meg a veszély! Szigorú megelőző rendelkezések az állatok védelmében Az ország egyes részein ragadós száj- és körömfájás ütötte ^el a fejét. Ez a kór megyénk egyes helyeire is átterjedt. A nagykátai járás illetékesei még az elmúlt hónapban meghozták a szigorú megelőző rendelkezéseket, s elmondhatjuk, hogy ezek eredményeseknek bizonyultak. Járásunkban megbetegedések csak kevés helyen, elvétve fordultak elő és sikerült a fertőzés terjedését megakadályozni. A veszély azonban nem szűnt meg. Éppen ezért nem fölösleges felhívni a figyelmet a kiadott utasítások, óvórendszabályok szigorú betartására... Mindenekelőtt a betegségnek még a gyanúja esetén is az azonnali bejelentés kötelező! Célszerű megelőzés az ólak, istállók fertőtlenítése. Legalkalmasabb erre a mésztej- oldat. Az állatorvosok a hasított- körmű állatok megbetegedése esetén csak a ragadós száj- és körömfájás gyanújának kizárása után végeznek más betegségre irányuló gyógykezelést. Közös gazdaságainkban kijelölt személyek naponta vizsgálják a be- tegséggyanus állatokat. A közös gazdaságok istállóiba rajtuk és a gondozókon kívül más nem léphet be. A gondozók nem kezelhetik háztáji állataikat. A járás területéről — további intézkedésig — nem szabad tenyészállatot és hízóalapanyagot el-, illetve beszállítani. Ez alól csupán az Állatforgalmi Vállalat kivétel, ám számukra külön óvatossági rendszabályok vannak érvényben, a gazdaságok az egymás, illetőleg az üzemegységek közötti állatcserét, állatok mozgatását csak a legszükségesebb esetben, állatorvosi ellenőrzés mellett hajthatják végre. Ellenőrzés alatt vannak a juhnyájak, legelőterületük korlátozott. A községi tanácsok naponta dobszó, vagy a hangos híradó útján ismertetik a megelőző rendszabályokat. A rendelkezések be nem tartása esetén a tanácselnökök azonnali, 500 forintig terjedő pénz- büntetést szabhatnak ki. További utasításig a járás területén hasítottkörmű állatok felhajtása vásárra és piacra tilos. (d) FIATAL LÁNY ARCKEPE (Budai Sándor rajza) Gyermekeknek A TÉL Koraszülött kis hópelyhek Ezüst szárnnyal szállnak, Pici fehér pólyáikkal Díszei a tájnak. Egyik könnyezve elolvad, Másik vidám, fürge, Tél mama, hó csecsemőit Kicsit korán küldte. Urbán László Két és fél évet kapott a fantáziadús tolvaj csavargó Híres, mondhatnánk hírhedt ember Tápiószentmártonban Cseh Süli János. Mindenki tudja róla, hogy dolgozni nem szeret, ám az italt annál jobban kedveli. Már régebben történt, hogy lerongyolódva érkezett meg a Kőbányai Sörgyár 1. sz. munkásszállására, ahol munkatársa, Soós Sándor vette pártfogásába, s adott kölcsön számára ruhát és pénzt. Cseh Süli János rútul visszaélt Soós Sándor áldozatkészségével, mert amíg munkatársa a műszakban dolgozott, kinyitotta közös szekrényüket és elvitte onnan Soós Sándor ruhaneműit és felső ruháit. De kivette még azt a pénzt is, amit Soós előzőleg a véradásért kapott. A pénz hamar elfogyott és Cseh Süli János visszatért Tá- piószentmártonba, ahol jó ideig ismét anyja nyakán élős- ködött. Egy alkalommal nagyon megszomjazott és felkereste Kovács István 77 éves tápiószentmártoni lakost, azzal a mesével, hogy őt a hentes küldötte, mert az disznót vágott és nincsen otthon bora. Előbb két litert vitt csak Cseh Süli János, majd amikor ez elfogyott, visszatért Kovács Istvánhoz és előadta, hogy a bor ízlett Kárpáti Istvánnak, kérte, adjon belőle még és adjon kölcsön pénzt is Kárpáti részére. Kovács István ekkor tizenegy liter bort és száz forintot adott át Cseh Süli Jánosnak. Az a borral és a pénzzel Budapestre utazott, s ott szélhá- moskodott egy ideig. Amikor égett a föld a talpa alatt, Jászberénybe ment, ahol felkereste a börtönből ismert cimboráját, Erdődi Ferencet, akinél néhány napot töltött. Ekkor ajándékozási ötlete támadt. Áthívta Tápiószentmártonba cimborája feleségét, hogy ott majd a saját szőlőjéből gyümölcsöt ad. E. Ferencné és nagynénje: K. Veronika kosarakkal meg is jelentek a tápió- bicskei szőlőben, ahol Domo nyi Pál szőllejéből Cseh Süli igen bőkezű volt. Ez lett a veszte. A rossz külsejű Cseh Süli Jánost, akit már egyéb viselt dolgai miatt is köröztetett a Nagykátai Járásbíróság. gyanúsnak találták a két idegen nővel, és értesítették a rendőrséget. Mielőtt autóbuszra szánhattak volna, elfogták őket. A napokban tárgyalta a Nagykátai Járásbíróság Cseh Süli János bűnügyét, és halmazati büntetésül kétévi ét hathónapi börtönt szabott ki a már több, mint kilenc évet börtönben töltött vádlottra. Egyúttal kényszerelvonó kúrára is kötelezte őt. A vádlott enyhítésért fellebbezett. <«n) \X\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXvXXXXXXXXXXXXX\XXYXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXV.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXV^ VASÚTI PÁLYÁN
