Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-01 / 281. szám

Cegléd, Vác, Szentendre, megelőzte Nagykőröst Kezdjük takarékossággal ai új esztendőt Tudnak-e kerekíteni másutt is ? Hallottuk írunk RÓLA BEFEJEZŐDTEK A PARTVEZETÖSÉG- VÄLASZTÄSOK Városunkban a pártalap- szervezetekben befejeződtek a vezetőségválasztó taggyűlések, amelyeken megválasztották az új vezetőséget. ★ Megyei szinten első, orszá­gos szinten pedig a harmadik helyezést érte el a gépállomás önkéntes tűzoltócsapata a tűzoltóversenyen. ★ Tegnap, a városi tanács mű­velődési osztálya koordinációs ülést tartott, amelyen az éves művelődési problémákat vitat­ták meg. * Fekete Gyula író, a minap író—olvasó találkozón vett részt Kocséron a földműves­szövetkezet meghívására. Mintegy ötven érdeklődő előtt beszélt munkásságáról. ★ Haltárolót kap a központi étterem a közeljövőben, há-\ romezer forint értékben. * Villamosipari technikumba tizenkettő, közgazdasági technikumba tizenegy fő jár a DÁV dolgozói közül. * Kávédarálót kapnak jövőre a Rákóczi, Táz- erdei és a Tihanyi utcai földművesszövetkezeti élelmiszerboltok, kilenc­ezer forintos beruházás­sal. •k Indonéziába szállítják a negyvenezer forintért készülő üvegdara kiemelő szerkezetet a Gépjavító- és Faipari Ktsz- ből. ■k Derekasan kiveszik részüket a gépállomás dolgozói a tár­sadalmi munkából. Az idén főleg a belvízveszély védelmi munkákban segédkeztek, k A DÁV turista szakosztálya megyében harmadik helyezést ért el a turisztikai versenyben. k Magyarnótaest lesz decem­ber 4-én, az Aranykalász Étte­remben, disznótoros vacsorá­val egybekötve. Vince Magda népdalénekesnő lép fel és Far­kas Elemér népi zenekara. k ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Dévai Károly és Je- szenszki-Tekia Jolán leánya: Er­zsébet, Bállá József és Danka Ro­zália leánya: Ágnes, Kustár Géza és Kicsi Katalin fia: Géza, Szikora Antal és Fajka Erzsébet leánya: Erzsébet, Godó Mihály és Török Anna fia: Tibor, Szabó Ferenc és Molnár Margit fia: Ferenc, Do­bi Ambrus és Halmi Terézia leá­nya: Terézia, Mikis Kelemen és Várkonyi Erzsébet fia: Kelemen, Lajos Péter és Kis Amália fia: Péter, Fokti Ambrus és Nagy Irén fia: Ambrus, Kolompár József és Rostás Ilona leánya: Rózsa, Né­meth Ambrus és Bacsó Etelka fia: Róbert, Páhán István és Orbán Ilona leánya: Enikő. Névadó ünnepség: Gulyás Fe­renc és Botocska Olga leánya: Andrea, Zsoldos Attila és Dévai Ilona leánya: Éva. Házasságot kötött: Gyurkó Mi­hály és Sági Margit, Sasi Ambrus és Rácz Julianna, Oláh Lajos és Pesti Magdolna, Molnár Ferenc és Gyulai Kornélia, Dobos László és Urbán Erzsébet, Molnár Dezső és Dobos Katalin, Dózsa László és Hálmi Mária, Pesti Ambrus és Harczi Piroska, Bekő Balázs és Lévai Ilona. Elhunyt: Vigh József. Siroki Esz­ter, Jancsó Istvánné, Pálinkás Te­rézia. ★ MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Kallódó emberek. Arthur Miller és John Huston ameri­kai filmje. Tizennégy éven alul nem ajánlott. Szélesvász­nú. Kísérőműsor: Gyógyító nap­fény. Magyar híradó. — A körösi ember általá­ban takarékos. Megbecsüli munkája eredményét. Előrelá­tóan gyűjti a forintokat és tü­relemmel rakja egymás mel­lé a vörös hasú százasokat! — mondja kedélyesen Magyar László, az OTP-fiók vezetője. Magyar László régi pénz­ügyi szakember. Emberközel­ből ismeri a problémákat. Nagy tapasztalata helyes és józan következtetéseket dik­tál még a felszabadulás előtti időkből. — Az OTP 1952-ben alakult. A nagykőrösi ember nemcsak takarékos, hanem bizalmat­lan is. Nagyon megnézi, hogy ki­re bízza a pénzét. Esztendőkre volt szüksége a mi fiókunknak is arra, hogy a betevők bizalmát megszerezze. Amikor azonban ezt elértük, akkor napról-napra nőtt a be­tétek összege és a betevők száma. Sőt, 1962-ben — érde­kes, hogy éppen az alapítás­tól számított tizedik eszten­dőben, ünnepélyes tanácsülé­sen kapta meg , városunk a „Takarékos város” jelzőt. ■— Ügyfeleink ragaszkodása, bizalma éppen a legzivataro­sabb eztendőben, 1956-ban mutatkozott meg a legragyo­góbb formájában. Köztudomá­sú, hogy e zavaros napokban országszerte megrohanták az OTP-fiókokat. A betétek öt­venkét százalékát fizették vissza a takarékpénztárak. A nagykőrösi ember nyu­galommal nézte az ese­ményeket. Nálunk a visszafizetés mesz- sze alatta maradt az országos­nak. És emellett akadt néhány egészen figyelemre méltó pél­da. Egyszerű parasztemberek hozták be hozzánk a pénzü­ket, amikor más városokban sort álltak a visszafizetésért. — A megyében éveken ke­resztül első helyen voltunk a takarékosságban. Az idei év első felében városunkban az egy főre eső átlagbetét ezer- kétszáztizenhét forint volt. — Az idei takarékossági hó­nap azonban figyelemre mél­tó meglepetéssel szolgált. A mi városunk takarékosságát addig emlegették megyeszerte, hogy a példánk ragadt és azt kell jelentenem, hogy három város is megelőzött bennünket: Cegléd, Szent­endre és Vác. Ne vonjunk le azonban ebből a tényből helytelen következ­tetést. Nálunk a takarékossá­gi hónap a megszokott keretek között folyt le. Semmi okunk a szégyenkezésre. A három társváros azonban felébredt és — Álomszuszék! így, ilyen kereken mondta meg Irén a véleményét, ami­kor az angol bűnügyi film. derekán felrázott. — Nem értem — dohogta —, hogy jó karban levő férfi ne tud­jon végignézni, egy másfél órás, izgalmas filmet. Megszégyenülten támo­lyogtam be a hálószobába. Gyorsan levetkőztem és be­bújtam a paplan alá. Tisztán hallottam még feleségem méltatlankodását. — Érthetetlen, hogy lehet egy férfi ilyen máié. Rólam vehetnél példát. Szombat estére vidám ka­barét Ígért a műsor. Hosszú délutáni szundikálással ké­szültem az estére. Nyolc órakor elhelyezkedtem a képernyő előtt. Irén a sehő- berlben fészkelt meg magá­nak. ragyogó hajrával megelőztek bennünket. Magyar László közelebb ha­jol. Nagyon érdekes dolgot mond, szája szélén egy kis mosollyal: — Jön azonban a január hónapja. A mi propagandánk jelszava: kezdd az évet takarékos­sággal! Ez nálunk lassan már hagyo­mány. Rögtön meg is magya­rázom, hogy miért. Január hó­nap a kamatok jóváírásának ideje. A kőrös: ember szeret kerekíteni. Akinek 'három­— Már lassan egy hónapja, hogy a MÁVAUT az új me­netrend szerint bonyolítja le a forgalmat — mondja Halász Ernő forgalmi szolgálatvezető. — Célunk volt a zsúfolt is­kolásjáratok menetrendjén való változtatás új kocsik be­állításával. Ez sikerült is, mert bővült a Nagykőrös—Kő­cser—Tiszakécske vonal kocsi­SZUNDÍTÁS A műsor nagyszerűen kez­dődött. Csinos görlök ráz­ták a lábukat, Rátonyi össze­kötő szövege ezer ötlettel úntatott. Alfonzó ügyes bo­hóckodása szédített, de él­veztem Kazal szokásos kup- léját. Odafordultam a sehő- berl felé. — Mit szólsz hozzá mama, milyen jó pofa ez a Kazal? Nem kaptam választ sza­lmáimra. Amikor jobban oda­figyeltem, akkor vettem ész­re, hogy Irén jóízűen hor­kol. — Mi baj van? — kapta fel a fejét, amikor újra szól­tam hozzá. — Hát te alszol? — Ugyan! Csak egy pilla­natra lehunytam a szemem. ezer forint kamatot írunk jó­vá, az mellé tesz még hetet: „Lögyön kereken tíz!" Akinek ötezret számolunk el, az oda­simogat mellé egy marékra való százast és öntudattal jegyzi meg: „Azér’ a húszezör csak szöbb, mint az ötezör.” Biztosak vagyunk abban — mondotta befejezésül Magyar László —, hogy a jövő év első hónapja is kisegít bennünket és elfoglaljuk ismét az alsó helyet a takarékos városok között. No, persze. Ha csak a társvárosok betevői is meg nem tanulják addigra a kere­kítést! állománya. A Hantházára in­duló járat egy órával előbb in­dul, 14.15 órakor. — A Ceglédre bejárók ré­szére állítottuk be a fél nyol­cas buszt, amely fél egykor indul vissza. Könnyítettünk a kocséri, illetve a környékbeli tanyavilág közlekedésén a 17 órás járattal, amely Kocséron át a Kutyakaparóig jár. Negyed óra múlva Kibédi mozgott az ernyőn. — Ez tud, mi? — szóltam Irénhez, de az asszony csak indulatos hortyogással vá­laszolt. Ugyanígy jártam Kabos- sal. Hiába ráztam, amikor Házy Erzsébet énekelte a Kacagó-dalt. Csoda lett volna, ha nagy magányosságomban el nem álmosodtam volna. Leborul- tam az asztalra és jóízűen húztam a kedvest. Arra riadtam fel, hogy Irén indulatosan rázza a válta­mat. — Ébredj már fel, álom­szuszék! Legalább ennek a ragyogó műsornak a finá­léját hallgasd meg. Érthe­tetlen, hogy tud valaki ilyen pompás műsor közben el­aludni! (si) Jobb az autóbuszJtözkkedés TEGNAP LÁTTUK Sok lesz az esküvő. Legalábbis erre vall az, hogy a Röl­texben harmincnégy menyasszonyi fátylat adtak el no­vemberben. Molnár Ica biztos eladott néhányat, s köz­ben tán arról álmodozott, hogy mikor kerül az ö fejére Is menyasszonyi fátyol... . A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\VX\N\NK\\\\SN^\\\\\\\\\\\\\\^^^ Indiának kell nekünk nem ? Útvesztőben egy körösi találmány Vasárnapi számunkban An­tal Istvánt, a sokszoros újí­tót mutattuk be. Most egy feltalálóról lesz szó, aki­nek munkássága több fi­gyelmet érdemelne. Tizennyolc hónappal ez­előtt, tavaly májusban ad­tuk hírül, hogy több éves kísérletezés után megkezd­te próbaüzemelését a Petőfi Termelőszövetkezet hosszú­háti kertészetében Papp Gyu­la vasbetonalagcsöves öntö­zőberendezése. „Ha a Ta­lálmányi Hivatal az új ön­tözési eljárást és beren­dezést elfogadja — írtuk ak­kor — a már meglevő hu­szonnyolcadik mellett ez lesz a feltaláló ha­szonkilencedik világsza­badalma.” Azóta arról is beszámol­tunk már, hogy a berende­zés egy esztendei működése alatt beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Leginkább a Pe­tőfi Termelőszövetkezet ve­zetői tapasztalhatták ezt, hi­szen az elmúlt nyáron a gaz­daság nagy hasznát vehet­te a kísérleti telepnek. És hogy az olvasónak né­mi fogalma legyen, miről is van tulajdonképpen szó, rö­viden leírjuk az öntözőberen­dezés lényegét. Huszonhárom holdnyi homokos területet választottak ki, ahol 80 cen­timéter mélységben — tehát a fagyszint alatt — 4000 mé­ternyi, a helyszínen készített vasbeton nyomócsövet he­lyeztek el. A csőhálózatról sakktáblaszerüen emelkednek ki a szórófejeket tápláló hidránsok, azaz a szintén vasbetonból készült függőle­ges betoncsövek. A föld alatti csőhálózatot nagy tel­jesítményű csőkút táplálja, s az oszlopként kiálló hid- ránsokra könnyűszerrel fei- és le lehet szerelni az esőz- tető szórófejet. Ily módon lépésről lépésre haladva egy ember is kényelme­sen kezelheti a beren­dezést. Amikor az első szórófej kör­zetében 15-—20, vagy 25 mil­liméter csapadéknak meg­felelő víz, permet módjára kiáradt, az öntöző .lecsatol­ja a szórófejet és átszereli a következő oszlopra. Mi különbözteti meg a be­rendezést az eddig haszná­latos megoldásoktól? Legelőször is az, hogy elő­állítása rendkívül egyszerű, kezelése könnyű és olcsó. Gyártását is bárki köny- nyen megtanulhatja. Élettartama szinte korlátlan. Állandó jellegű kertészetek­ben különösen alkalmas. Papp Gyulát nem kell be­mutatni a nagykörösieknek. Sokan tudják róla, hogy az öntözés-gépesítés megszál­lottja. Bejárta Olaszországot, Angliát, s amerre csak meg­fordult, mindenütt gyarapí­totta ismereteit. Az első vi­lágháborús katona- és fo­golyélet után, 1921-ben tért vissza Nagykőrösre, százötvenezer lírával és húszezer fonttal. Ebből a pénzből építette meg Nagykőrösön az ország első öntözési célüzemét, amely ma a konzervgyár gépüzeme. Számtalan öntözőberendezés került ki a kis gyárból, a környező tanyákra, Kecske­mét és Szeged vidékére. Az 1950-es évek elején már a Duna—Tisza közi Öntöző Vál­lalat önálló technikusaként folytatta kísérleteit a nagy­kőrösi feltaláló, s két esz­tendő alatt száz nagyüzemi öntözöteiep kialakításában vett részt. Közben új találmá­nyokkal gyarapította a meg­levők sorát. Mindezt azért tartjuk fon­tosnak elmondani, hogy bi­zonyítsuk: jelentős feltalálóról van szó, aki az életét a kísérletezés­nek s ha úgy tetszik, a mezőgazdaságnak szentelte. A szóban forgó huszonkilen- cedik találmány, illetve az erre jelölt berendezés sorsa azonban nem dőlt el. Jól­lehet a Találmányi Hivatal 300 ezer forintot bocsátott a feltaláló rendelkezésére a prototípus elkészítéséhez, még mindig nem fogadta el Papp Gyula szabadalmát. Amíg ugyanis neves szakemberek esküsznek a Papp-féle alag- csöves öntözőberendezésre, vannak, akik azt mondják: Papp Gyula céltalan áb­rándokban ringatja magát. Nos, az „ábránd” már valóság. Másfél éve kísérjük megkü­lönböztetett figyelemmel a* kísérlet sorsát, s mi is vall­juk; nincs igazuk a kétel­kedőknek. Nincs, mert amíg idehaza vitatkoznak, India máris jelentkezett — meg akarja vásárolni a nagykő­rösi feltaláló berendezését. Előttünk a lévél, amelyben Papp Gyula keserű hangon számol be feltalálósorsáról, az alagcsöves öntözőberen­dezésről. Elgondolkoztató, hogy amíg idehaza agyon akarják hallgatni, egy távoli, nem is kis ország felfigyel a nagykőrösi feltaláló mun­kásságára. Ebbe nem lehet belenyugodni. Papp Gyula és az eddig el nem fogadott ta­lálmánya — népgazdasági érdekekből is — ennél sok­kal több figyelmet érdemel! • Súlyán Pál Bolt a síneken Háromszáz pályamunkás dolgozik a Cegléd—Szeged kö­zött épülő vasúton. Csupa olyan ember, aki messze föld­ről jön és csak kéthetenként tér haza. A MÁV ötven lakókocsiban rendezte be szállásukat. A be­rendezés valóban kényelmes. A esti szórakozást külön kultúrvagon szolgálja: televízió, rádió, könyvtár van benne. Amikor letelik a munkaidő, akkor a kocsik körül előke­rül a bogrács. A munkában elfáradt emberek íőzőcskéz- nek. A hazai illatokat idézi a kolbásszal, szalonnával megbolondított paprikás krumpli, a fordított tarhonya és a távolban élő ember ked­venc étele, a lebbencs. Dehát nem fenékig tejföl az élet. Panasz is akad, nem is csekély. A legközelebbi bolt egy kilométerre van és sokszor cppen akkor fogy cl a só, amikor a legjob­ban kellene vagy a színes paprika hiány­zik az ételből. A reggeli be­vezető feldeci is messze esik, a kisüveg söröcske pedig nél­külözhetetlen a zsíros vacso­ra mellől. Most végre egy leleményes kereskedő kollektíva ötletéből megszületett a megoldás. A 150-es önkiszolgáló bolt vál­lalta, hogy patronálja a munkásszál­láson nyitandó élelmiszer- boltot, ha ehhez megfelelő segítséget kap. • A segítség nem is késett. A MÁV készséggel adott hozzá kocsit. Az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat központja egy nap alatt be is rendezte az ideiglenes boltot. A reggeli órákban már örömmel vásároltak a pálya­munkások. Az esti főzőcské­hez helyükbe hozta a keres­kedők készsége a paprikát, száraz tésztát, tarhonyát, pi­ros paprikát, és bőven van az új boltban kolbászáru, májas, és szardínia, no meg a szük­séges mennyiségben az elma­radhatatlan söröcske ... SPORT Pénteken játszották le a Ki­nizsi kézilabdapályáján a gim­názium kézilabda-válogatottja és az ipari tanulók legjobb kézilabdázói közötti visszavá­gó mérkőzést. Az egy héttel ezelőtt megrendezett találko­zón az ipari iskolások győz­tek 9:8 arányban. A második mérkőzésen a gimnazisták szé­pen visszavágtak, 12:7 arány­ban diadalmaskodtak. Különö­sen az első félidőben játszot­tak szépen az időnként kemé­nyen küzdő ipari tanulókkal szemben. Az imponáló 8:l-es vezetésnél cseréltek térfelet. A gimnázium győzelméhez Vörös (5), Kállai (2), Varga (2). Szolnoki (1), Fodor (X) és Les­tár (1) járultak hozzá góljaik­kal. Az ipari tanulók kapusa különösen a második félidő­ben tette többször is ártalmat­lanná ügyes védésével a gin:-, nazisták labdáit.

Next

/
Thumbnails
Contents