Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-08 / 287. szám
vili. évfolyam, 287. szám 1964. DECEMBER 8, KEDD Tudósítás az Építők SE közgyűléséről Közeledik az év vége. Mindenütt leltárt, mérleget készítenek. Így volt ez a CegléANYAKÖNYVI HÍREK Ceglédbercel Elhalt: Verse ti Miklós 64 éves, Győré Vilmos 69 éves, Botovszki Istvánná Steiner Rozália 71 éves, Kunszt János 74 éves. Albertlrsa Elhalt: Dávid János 48 éves. Törtei Házasságot kötött: Vángó Dénes és Bekő Erzsébet. Abony Házasságot kötött: Barna Károly és Kovács Veronika, Leireich László és Urbán Julianna, Balázs István és Juhász Erzsébet, Sulyok János és Varga Ilona. Elhalt: Szűcs Antalné Gajdos Terézia 83 éves, Antal Pál 74 éves, Kovács József 79 éves, Szűcs Istvánná Varga Mária 57 éves, Leng- vári Gyuláné Csorba Anna 80 éves, Bántó Károlyné Kenderes Mária 78 éves, Csengődi Károlyné Nagy Veronika 72 éves, Boros Fe- -encné Móré Julianna 50 éves. di Építők Sportegyesületénél is. Kedden eiste közgyűlést tartottak a KGV kultúr otthonában. A közgyűlés a sportkör elnökének beszámolójával kezdődött. Az elnök részletesen elemezte a sportkör évi munkáját. Az egyesületnek öt férfi és két női szakosztálya van 460 taggal. Ebből 205 igazolt sportoló. Száznegyvenkilencen szerezték meg a Kilián-moz- galomban a különféle jelvényeket. Az elnök ismertette a szakosztályok tevékenységét. Erről legközelebb folytatásokban számolunk be. — Atlétikai pálya — társadalmi munkában. A mezőgazdasági technikumban sportpályát építenek. Lesz futó-, kézilabda-, kosárlabdapálya. A talaj munkákkal az iskola diákjai már végeztek. Amikor képünk készült, még tartott az őszi tavasz. Azóta zordra változott az idő. De most is két helyen folyik az építkezés a KGV-ben. Képünkön Aradi Gyula, Bimbó Lajos és Prohászka Lajos a raktár befedésén dolgozik Ha gól kilt tt ss ii ti lg K h ii telet* könnyebb less u tu fuss Beszélgetés a járási tanács elnökhelyettesével Amikor ezek a sorok megjelennek már teljesen csöndes lesz a határ. A kövér hópely- hek fehér szőnyeget terítettek a földre. Az első havazás után ugyan még lehetett szántani, de most, amikor jégtől csillog a Ihó teteje, már nem lehet rámenni a talajra. Pedig lenne még szántani való, s úgy hallottuk: a betakarítást sem sikerült befejezni. Erdélyi Gábor a járási tanács elnökhelyettese most megerősíti ezt a hírt. — Sajnos néhány termelő- szövetkezetben maradt kint kukoricaszár, sőt kukorica is. A mélyszántást sem tudtuk befejezni, s ezek szerint — mondja az ablakra mutatva — jövőre marad ez a munka. — Milyenek az őszi vetések? — Jó magágyba került a gabona, vetéstervünket is túlteljesítettük. Mégsem lehetünk elégedettek. Egyes tsz-ek ugyanis elhanyagolják a vetések ápolását. Ügy gondolják: majd az eső elmossa a pockokat. Pedig megelőzhetnénk a károkat és meg is kell előznünk azokat. A növényvédelmi előírásoknak megfelelően Árváimnál és Dieldrinnel kell védekezni a kártevők ellen. Idejében gondolni kell a tavaszi nagy esőzésekre, s a vízlevezető csatornákat minél előbb él kellene készíteni. — Ezenkívül még mit kell tenni az idén? — Sok feladatunk van még, de ezek egyben már a jövő év megalapozását, a tavaszra való felkészülést is jelentik. Hogy a növényeknél maradjunk: nincs még mindenütt beprizmázva a burgonya vetőmag. Ezt sürgősen be kell fejezni. És nézzük a gépeket: ezek most egyelőre nyugalomba vonulnak, de ha nem hozzvtk rendbe őket, akikor tavasszal olyanok lesznek, mint a rossz lovak: nem akarnak majd indulni. A tsz-vezetők tehát már most szervezzék meg a tervszerű téli gépjavítást. Állapítsák meg, milyen és mennyi alkatrészre lesz szükségük? Teremtsék meg a szükséges előfeltételeket, vegyék igénybe a gépállomások szakmai segítségét. — E napokban még egyszer körültekintően meg kell vizsgálni a tsz közös állatállományának elhelyezését, takarmányozását. Mindenképpen megakadályozandó, hogy a télen akár csak egyetlen állat is a hideg, vagy a huzat áldozata legyen. Ebben az évben is több tsz-ünkben van takarmányhiány. Ezért szigorúan a keretutalvány szerint kell a takarmányokat kiadni, a szálas takarmányoknál pedig alkalmaznunk kell a porció szerinti adagolást. Annál is inkább az előírásoknak megfelelően kell eljárni, mert járásunkban száj- és körömfájás ütötte fel a fejét. És a leltározások? — A leltározások december 1-én kezdődtek, de január 5-ig már az egyeztetést is be kell fejezni. Fontos, hogy a leltárok hű képet adjanak a tsz-ek álló és forgóeszközeiről, valamint pénzügyeiről. A reális, pontos leltár a jó zárszámadás egyik alap- feltétele. — Hogy állunk a területvállalásokkal? — A kocséri Űj Élet Tsz Járvás brigádja például már a kapások kilencven százalékát szétosztotta a tagok között. Nem árt, ha a többi tsz is már most elkezdi a szervezést. — Mennyire látja biztosítva a tsz-tagok téli foglalkoztatottságát? — Jó szervezéssel minden tsz-ben biztosíthatnak munkát a tagoknak a télre ia A termények kezelése, forgatása jó munkalehetőség. Vannak olyan szövetkezetek, ahol télen kosarat fonnak, az asszonyok zsákot foltoznak, s jól kihasználják ezt az időszakot. Ezen a télen azonban minden előző évnél jobban leköti majd a tsz-tagokat a tanulás. Csatlakozni kellene ahhoz a gondolathoz, hogy minden arra alkalmas tsz-tag részesüljön traktoros kiképzésben. A kisgépkezelő tanfolyamokra a nők szívesen jelentkeznek. Ki kell használni ezt a lehetőséget. Száz szónak is egy a vége: ha jól kihasználjuk a telet, könnyebb lesz a jövő esztendőnk — mondotta befejezésül a járási tanács elnökhelyettese. Bónácz Mária j Szoboszlai Imre | Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Szoboszlai Imre, az iparitanuló-iskola igazgatója, 30 éves korában elhunyt. Hosszú ideig volt lapunk munkatársa. Hozzátartozóin, valamint az iparitanuló-iskola tanárain és diákjain kívül, gyászolják a ceglédi üzemek is. Emlékét kegyelettel megőrizzük! Sikerült! Egy tucat eredménytelen kísérlet után végre sikerült a városi szennyvíz főgyűjtő csatornájának műszaki átadása. Az összes jelenlevők megállapították: a csatorna műszakilag kifogástalan, üzemeltethető. Mindössze fél órás villanyszerelő munka kell még ahhoz, hogy az átemelő telep gépei beinduljanak. Megindult' a főgyűjtő próba- üzemeltetése is. Ez idő alatt működésében vizsgálják felül a csatorna műszaki tárgyait. — A vetési tervet a járásban a kedvezőtlen időjárás ellenére 89,2, a város területén pedig 77,7 százalékra teljesítették eddig. 1. Cseni« 2. Abony 3. Kőcser Itt az őszi verseny eredménye! A járási versenybizottság legutóbbi ülésén értékelte az őszi időszak eredményeit. Ennek alapján a tsz-ek közötti versenyben az alábbi sorrend alakult ki: I. kategória (4500 szántóegységen felül) 1. Törtei, Rákóczi Tsz (83,5 pont), 2. Abony, József A. Tsz (77 pont), 3. Albertirsa, Dimitrov Tsz (72 pont), 4. Albertirsa, Szabadság Tsz (70 pont) és 5. Dánszentmiklós, Micsurin Tsz (67 pont). II. kategória (3000—4500 szántóegység) 1. Abony, Kossuth Tsz (85,5 pont), 2. Jászkarajenő, Lenin Tsz (85 pont), 3. Csemő, Rákóczi Tsz (84 pont), 4. Kocsér Uj Élet Tsz (83 pont), 5. Jászkarajenő, Üj Barázda Tsz (82,5 pont), 6. Abony, Lenin Tsz (78,5 pont), 7. Nyársapát, Haladás Tsz (78 pont) és 8. Törtei, Aranykalász Tsz (63,5 pont). III. kategória (1500—3000 szántóegység) 1. Csemő, Uj Élet Tsz (106 pont), 2. Kocsér, Petőfi Tsz (97 pont), 3. Abony, Uj Világ Tsz (91 pont), 4. Csemő, Szabad Föld Tsz (87 pont), 5. Nyársapát, Kossuth Tsz (82 pont), 6. Kőröstetétlen, Vörös Csillag Tsz (81 pont), 7. Ceglédbercel, Egyetértés Tsz (70 pont) és 9. Nyársapát, József Attila Tsz (63 pont). A községek sorrendje 1. Csemő (81 pont), 2. Abony (79 pont), 3. Kocsér (78 pont), 4. Kőröstetétlen (77 pont), 5. Jászkarajenő (76 pont), 6. Törtei (69 pont), 7. Albertirsa (68 pont), 8. Ceglédbercel (66 pont), 9. Nyársapát (63 pont) és a 10. Dánszentmiklós (61 pont). A helyezési sorrend megállapítása, nyolc fő munkafolyamat értékelése alapján történt. A versenyzászló tehát a törteli Rákóczi, az abonyi Kossuth és a csemői Uj Elet tsz-t illeti meg. A végleges odaítélés azonban csak a zárszámadások értékelése után lesz. A járási versenybizottság Napsütésben — hóviharban Hogy ne mérgezzük tovább a vadállományt... Egy volt vadász jó javaslata Olvastam az újságban, hogy mennyi fácán és fogoly pusztult el a pocokméregtől. Volna erre nézve egy javaslatom. Valamikor én is vadász voltam és akkor ez a módszer nagyon bevált. Azok, akik a pockok részére a mérget kihelyezik, tegyék azt egy kis kalitkába. Legyen ez a kalitka ötven centi magas és egy méter hosszú, dróttal bevonva. Ebben legyen a méreg egy kis cserépdarabon. így, vadak nem tudnak hozzájutni, csak a kártékony rágcsálók. Diószeghy Gyula, Albertirsa, Pesti út 34. A mi tornászlányaink őrzik a Kossuth Kupát A 600 éves Cegléd város tiszteletére alapított Kossuth Kupáért vasárnap öt város versengett. A kecskemétiek sajnos nem jöttek el. A leányverseny nagy érdeklődés mellett folyt le. Három szeren folyt a küzdelem: felemás korláton, gerendán és lóugrásban. A ceglédi csapat korláton kezdett, igen jól. Átlag kilencpontos gyakorlatokkal elhúzott a mezőnytől és biztosította fölényét. A szép gyakorlatokat szépen „honorálták” a pontozóbírók. Gerendán és ugrásban szorongatott a ve- télytárs Siófok, de így is megnyertük a színvonalas küzdelmet. Meglepetésre a feltörő Salgótarjáni Bányász csapata lett a második, míg Siófok csak a harmadik. A siófoki csapatból Bujtor Ágnes emelkedett ki, ő volt a mezőny legjobbja. A ceglédi csapat legjobbjai Sárik Gyöngyi, Kra- tochvill Erzsi és Jakab Márta. Egy-egy hibától eltekintve jól szerepeltek a többiek is. A nagyszerű verseny után boldogan ölelkeztek össze lámpáink. Eredményüket növeli, hogy tartalékosán álltak ki. Nem volt könnyű itthon tartani a kupát. Ezután a szép győzelem után bizakodva készülnek a december 19-i olimpiai dísztorna- estre. Eredmények: 1. Ceglédi Építők — 135 pont (Ivitz Izabella, Jakab Márta, Kratochvill Erzsébet, Martinovits Ágnes, Sárik Gyöngyi, Tóth Hanna), 2. Salgótarjáni Bányász (132,2 pont), 3. Siófok (127,5 pont), 4. Esztergom (127,9) pont), 5. Nyíregyháza (127,2 pont) és 6. Kecskemét (nem indult). (bujáki) CEGLÉDI BETEGSÉG? Hozzászólás: A számok Sokat akaró, jóindulattal indult ez a vita, amely végül ferde vágányokra futott. Sajnos, nem a fejlődés útját mutattuk meg, hanem eljutottunk a zokogó kétségbeeséshez. Meg kell jegyeznem, hogy mi népművelők nemcsak azóta küzdünk és bízva bízunk, amióta e vita elindult, hanem azelőtt is ezt tettük és ezután is ezt tesszük. A kulturális forradalom érdekében. A „kulturális forradalom” már önmagában is arról beszél, hogy nincs külön ceglédi szellemi élet, vagy kocséri szellemi élet. Az állandóan ható tényezők, az egész országban ugyanazok. Ami ebben az országban és vele együtt városunkban az elmúlt húsz év alatt történt, az nem kis dolog. A kulturálódás érdekében hozott hatalmas áldozatok jó gyümölcsöt teremnek. Ezt mindenki jól tudja. Az egyik hozzászóló mégis „Cegléd hanyatló szellemi életéről” írt. Ugyan, mihez viszonyítva hanyatló? Mikor volt ennél szélesebbkörű? Mikor volt magasabb szintű? Mikor volt évenként Cegléden termelőszövetkezeti kulturális szemle? A tanyavilág- ban fiókkönyvtárak, mozielö- adások, analfabétaoktatás, általános iskolai, levelező oktatás, szakmunkásképzés, ezüst- kalászos tanfolyam, TlT-elű- adások tömege stb. És sorolhatom tovább jelenlegi állapotot: zeneiskolában 637 gyermek tanul. A felnőttoktatásban 616-an a középiskolát és mintegy 250-en az általános iskolát végzik. Színházba 352 ceglédinek van bérlete. Az irodalmi színpad műsorára tavaly 500 bérlet kelt el. A múzeumra ezidén 22 ezren voltak kiváncsiak. A városi könyvtárból az év harmadik negyedében 71 738 könyvet kölcsönöztek. A könyvesbolt forgalma október 1-ig 1 400 000 forint. A tv-előfizetők száma 2038, a rádióelőfizetők száma 10 110. A művelődési ház szakkörébe, tanfolyamaira, csoport- és klubfoglalkozásaira 574 állandó tag jár. Nosi, ennyi talán elóg ahhoz, hogy megértessük: ezek az adatok mutatják be Cegléd szellemi életét. Igaz, a kulturális fejlődésnek mindig vannak helyi sajátosságai. De itt sem rossz a kép. Jó példa erre a 600 éves ünnepségek kulturális rendezvénysorozata, amelyek színvonaláról nemcsak az emlegetett és fölénk helyezett városok nyilatkoztak beszélnek elismeréssel, hanem országos viszonylatban is, a szakemberek. Szívügyünk a kulturálódás. Még akkor is. ha a városi művelődési ház esetleg szakszervezeti kezelésbe kerül. Az egyik cikkíró kétségbeesetten pendíti meg a hírt, hogy a város átadja a művelődési házat a szakszervezetnek. S ez szerinte nagy baj. Tényleg olyan baj ez? Ha azt akarjuk, hogy a város lakói a sajátjuknak érezhessék a művelődési házat, akkor semmi baj, hiszen a szakszervezet a legáltalánosabb szervezet! Egyébként a szigorúan megszabott állami költségvetésen felül talán épp a szak- szervezetnek van módja bizonyos újabb anyagi erőforrások feltárására! De ha ez nem hozna a város számára többet, jobbat, akkor a most folyó tárgyalásokon ezt az elgondolást a városvezetés — egyelőre — nyilván elveti. Akkor ezt arra az időre halasztja, amikor a feltételek kedvezőek lesznek. Szerintem ahhoz nem fér kétség, hogy a művelődési házak előbb-utóbb mind szak- szervezeti kezelésbe kerülnek. Folyik tehát a kérdés elemzése, de nem a szellemi hanyatlás, hanem a fejlődés érdeké- * ben. Mind az a kezdeményezés, ami a fejlődés irányába mutat — támogatást érdemel. Támogatást érdemel tehát bárminemű jó irodalmi, képző- művészeti, népművészeti vagy egyéb népművelési gondolat. A kézzelfogható támogatás elnyeréséhez azonban előbb valamit produkálni kell. Be kell bizonyítani a gondolat rátermettségét és életképességét, így lesz ez a nép hasznára. Varga Sándor Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak a rokonainknak, jó ismerőseinknek, Jó szomszédainknak, akik szeretett jó feleségem, felejthetetlen emlékű édesanyám, nagyanyám, id. Juhász Imréné, szül.: Kovács Teréz temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, és virágot helyeztek. Id. Juhász Imre, Juhász Imre és családja Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét a ceglédi vasútállomás főnökségének és kartársainak, valamint mindazoknak. akik férjem és édesapánk, id. Kiss Béla hantházi MÁV áll. főnök temetésén megjelenésükkel mély fájdalmunkat enyhítették. Özv. id. Kiss Béláné és családja
