Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

Mi újság a tsz-ekben? Káván befejezték a 90 ezer forintos juhhodály építését. Bényén, mint már hírül ad­tuk, 45 sertés pusztult el a közelmúltban. Az Állategész­ségügyi Intézet megállapítot­ta, hogy a hizlaló tápban mér­gező anyagok voltak. Gombán az ősz folyamán 35 hold új szőlőt telepítet­tek és 80 holdon pótolták a kipusztult régit. A nyáregyházi Béke Tsz- ben 65 holdon befejezték a szőlőtelepítést. A 40 tagú bri­gád a dabasi tsz-be ment át, s most ott segédkezik a tele­pítésben. CSIBI ES TARSAI — Csibi vagyok, a magyar eukorkagyártás egy újabb re­meke — mutatkozott be egy piros szemű cukorka az asz­talon pattogva. — Panaszt szeretnék tenni a szerkesztő­ségnél, társaim sajnálatos el­vesztése miatt. Születésünk után pár perc­cel kerültünk össze egy lég­mentesen zárt műanyagtasak- ban. A monori önkiszolgáló­boltba kerültünk, ahonnan rö­vid várakozás után kerültünk a fogyasztóhoz. — Minket saj­nos, nem könnyű kiszabadíta­ni a börtönünkből. Aki kés vagy olló nélkül bontja fel a zsacskót, az könnyen pórul jár. Egy óvatlan mozdulat és máris a földre szóródunk. így vesztettem el társaimat is. Most az utca porában búsla­kodnak azon, hogy a csoma­golás miatt hová kerültek... vi. évfolyam, 286. szám 1961. DECEMBER 6, VASÁRNAP Minek örül, s miért búsul a tanácselnök? Nem fagy be a vízcsap — Sok a társadalmi j munka — Miesett a futballcsapat A LIBRESSZO INNEN - ONNAN Vasad község tanácsa a ta­nácsházán biztosított helyet az 1750 kötetes könyvtár számá­ra, egyben gondoskodott ar­ról is, hogy a község könyv­tára illő berendezést is kap­jon. Ez a kis község már elérte az ötéves művelődési terv követelményét, hogy a község minden lakosára egy könyvtári könyv jusson. A felsőnyáregyházi tanács­tagok félévi beszámolóin ál­talános jellegű kívánság nyilvánult meg egy önálló művelődési otthon létesítése iránt. Ez idő szerint a köz­ségben semmiféle kulturáló­dási, szórakozási lehetőség nincs, pedig ezt nemcsak a fiatalság, hanem a felnőtt la­kosság is igényli. A monori edénybolt is fel­készült az ünnepi forgalomra. Porcelánból és üvegáruból bő választék áll a vásárlók ren­delkezésére. Szebbnél-szebb ajándéktárgyak láthatók a ki­rakatban és a polcokon. Zo­máncedény azonban kevés érkezett, ami van, nem fogja kielégíteni az igényeket. Percenként nyílik Szentpé- teri László tanácselnök szobá­jának ajtaja, jönnek a pana­szosok, a tanácskérők és a tanácsadók, hiszen van gond, megoldásra váró probléma jócskán, járásunk legnagyobb községében, a közel 18 000 lel­ket számláló Vecsésen. Raszl Jani bácsi, tanácstag, a társadalmi munka lelkes szervezője, mozgatója, kimu­tatást lobogtat már kora reg­gel, amelyből kiderül, hogy a kocsiutak javítására 268 000 forint értékben átereszeket ké­szítenek és 3400 köbméter só­dert hordtak szét. Az elosztás azonban gondot okoz. A terve­zett mennyiséget a legtöbb ut­cában „megfejelték”, egyes la­kók mégis teljesíthetetlen ké­résekkel, kívánságokkal áll­nak elő. A gonddal azonban együttjár az öröm. Az utcák lakói mindenütt vállalták az út sima szint­jének kialakítását, hogy a sóder elterítése után az út valóban hosszú ideig használható legyen. Az ivóvíztársulat 50 kilo­méteres hálózattal rendelke­zik, a jövő évi 15 kilométeres bővítéssel már oda is eljut a jó ivóvíz, ahol még az utca épülőfélben van. A múlt év­ben nagy gondot okozott a csapok befagyása, amely a hálózat maximális telítettsége mellett nem következhet be. Az idén ez a gond is megszű­nik. URH-készüléket helyeztek el a hidroglóbus tetején, amely automatikusan ki- és bekapcsolja a szivattyú­berendezést, így a hálózat mindig telített állapotban van. — Gondot a karbantartási díj fizetése jelent, hiszen a társulat tagjai vállalták az épí­tést és hosszú ideig fizetik a havi húsz forintokat, hogy a hálózat bővítése folytatódhas­son — mondja az elnök. — Ja­vasoltuk, hogy amíg az épí­tés tart, a tagok ne fizessék pluszként a különböző magas vízdíj mellett a tizenöt forin­tos karbantartást. — Az állomás melletti átjá­ró kielégítő megoldása felül­múlja erőnket, de állandóan napirenden kell, hogy tartsuk, hiszen ez a sorompó naponta többször is hosszú negyedórák­ra kettéválasztja a. községet. A megoldást elodázó illetékesek lelkiismeretét még sok szeren­csétlenség fogja nyugtalaní­tani. A Halmi-telepen a jövő év­ben a községfejlesztési alap­ból — 300 000 forintos állami hozzájárulással — 1 900 000 fo­rintos költséggel 4+1 tantermes korszerű iskola épül. Az öröm nemcsak a tanácsel­nök öröme, hanem a telep minden lakóját érinti, hiszen nem kell már a gyerekeknek messzi gyalogolni, az iskola közéjük jön. A gond? A böl­csődei és óvodai férőhelyek emelése. A lehetőségen túl az igények megduplázódtak. La­kásproblémák? Országos je­lenség! Lassan azonban meg­oldódnak ezek is. Érzékenyen érinti Vecsés sportszerető közönségét a lab­darúgócsapat kiesése a me­gyei elsőosztályból. A Vízép­pel történő egyesülés azonban biztosíték arra, hogy a jövő évben új, tehetséges játéko­sokkal megerősödve, újra eb­ben az osztályban rúgják majd a labdát. És még egy gond, amivel kezdeni kellett volna: a Budai Nagy Antal úti híd építése. Lassan készültek a tervek, s amikor kézhez kapták, már nem akadt vállalkozó, aki el­készítse. E célra tartalékolt rí 268 000 forint értékben átere- | székét és sódert vásároltak, | hogy az elhanyagolt utakat p járhatóvá tegyék. Kiss Sándor 5 A jövő évben száz hidroglóbus készül Maglódon A Maglódi Gépgyárban készülő nyolc, tizenkettő és hu- \ szonöt köbméteres hidroglóbusokból évről évre többet kérp a mezőgazdaság. De kellenének nagyobbak is. A maglódiak f jövőre már eleget tehetnek mindkét kívánságnak, mert nem- \ reg, korszerűen berendezett szerelőcsarnokkal gazdagodtak.^ így a jövő évben az ideinél hússzal több, összesen száz hidro- p glóbus készül, s ennek több mint a fele huszonöt köbmé-1 rés lesz. (MTI) £ Négy napirendi pontot tárgyalt meg a gyömrői tanácsülés A letűnt világ emlékei F ázósan dideregnek az őszi szél sóhajától csupaszait fák a haleszi út mentében. Már messziről látszik a magányos tanya a végtelenbe nyúló barázdák ölelésében, Monor és Vasad határán, a „senki földjén”. Az öreg fa­lak közt él még a múlt haladó emlékezete. — Akkor én a Kucsera-tanyán éltem, — mondja emlékei közt kutatva a kedves arcú öregasszony. A teg­napra talán nem emlékezik, de sok évtized messzeségé­ből eleven emlékeket hord magában. — Akkor én a Kucsera-tanyán éltem és az öreg Ka­cséra szőlő alá fordította a tanya melletti földet! Emberi csontokra, koponyákra találtak. A gyerekek játszottak velük, felaggatiák a fára. Olyan szép, egészséges fogaik voltak. — Meg kincset is találtak egy kis üregben. Biztosan zacskóban lehetett. Csillogó arany fülbevalót láttam. Azt nagyon szerettem volna magamnak. Volt más is, de gyorsan eldugták, én nem láttam. Aztán találtak egy zöl­des, penészes korsót is, de azt sem tudom mi volt benne, mert nekem nem mutatták. Meg egy nagy kulcsot. Biz­tosan templomkulcs lehetett, mert kereszt volt rajta. Még sok minden előkerült, de én csak azt a fülbevalót sajnáltam. Azt nagyon szerettem volna. — Hogy mikor volt ez? Azt már pontosan nem tu­dom. Csak arra emlékszem, hogy akkor volt ez, amikor a Városréten sok ember összegyűlt és mindenki azt ki­áltozta: ezer éve vannak a magyarok Magyarországon! En fiatalasszony voltam. Karomra vettem a kicsimet és nézelődtem. Szólt a rezesbanda, rengeteg nép volt. Vol­tak futtatások, játékok. Meg akkor ütötte el a vonat az üllői jegyzőt. Nohát, akkor volt ez, amit mondtam. K özel hetven év élő emlékére bukkantam az elhagya­tott kis tanyán. Avatatlan kezek már régen össze­túrták a régi sírokat, a letűnt világ tiszta emlékeit. A mélyen szántó traktorok azonban még most is feldobnak néha valamit abból ami összetörtén megmaradt. Az egyik tanya bejáratánál odavonszoltan áll egy ha­talmas faragott sziklatömb. A földbesüllyedt világ meg­maradt ép emlékeként dacol az emberi erőszakkal, az elmúlással, a kérlelhetetlen idővel. Fekete János Péntek délelőtt tartotta meg december havi ülését Gyömrőn a községi tanács. — Négy fontos probléma megtárgyalását vettük fel a tanácsülés napirendjére — mondta Bognár Miklós, az ülés levezető elnöke. Első napirendi pontként a községfejlesztési és költség- vetési munkáról készült je­lentést vitatták meg a részt­vevők. A hozzászólók — Gondos István és Tormási András — helytelenítették, hogy miért nem költötte el a gazdálkodási csoport a be­ütemezett összegeket, miért i vesznek át a műszakiak fél­kész munkákat. Több mint 300 ezer forint maradt meg, amiből nem lehetett min­dent a tartalékalapra helyez­ni. A választ Gyenes Ra- faelné, Perger Jenőné és Szuppán Mária gazdálkodási előadók adták meg, egy-két nem tisztázott kérdésre pe­dig Garamvölgyi István vb- titkár válaszolt. A közrend, a közbiztonság helyzetéről és az önkéntes rendőrök munkájáról szóló ÜGYELETES ORVOS Gombán—Úriban: dr. Pén­zes János, Gyömrőn—Mendén: dr. Túri Mária. Monoron: dr. Pálfy Ferenc, Üllőn: dr. Csizmadia György, Vecsésen: dr. Simon Sándor. — Ügye­letes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a Dózsa György úti. beszámoló vitatásakor Tor­mási András, Pató Zoltán, Klics Gyuláné, Török Mária és Gazdag József szólalt fel. Takács Károly körzeti meg­bízott válaszolt a felvetett problémákra. A tanács 1965. évi mun­katervét tárgyalták harma­dik napirendi pontként. Sok értékes észrevétel és javas­lat hangzott el Adámka Já­nos, Fórizs Sándor, Föld- várszki József, Fuderer Ist­ván és Bódis János tanács­tagok részéről. Varga Imre tanácselnök­helyettes a tanácstagi beszá­molók idejét, helyét ismer­tette utolsó napirendként. A tanácstagok kérdéseivel, bejelentéseivel zárult be az ülés. ?,xx\XVv\>XV.X:CCC*SXXVCWCOCC.W»XVÍW*X'^XVSXXVVXXXXXX>XXX>XXXW.V.XXXXXX\XXX\\XXXXXN Újjáválasztották az MSZMP községi csúcsvezetőségét Pilisen összevont taggyűlést tartottak pénteken a pilisi kommu­nisták. Göbölyös Ferenc terjesztette elő a csúcsvezetőség be­számolóját, amely körültekintően értékelte a község politikai és gazdasági helyzetét. Sok szó esett a két tsz-ről, s örömmel állapították meg, hogy mindkettőben megnőtt a tiszta vagyon és az egy tagra eső jövedelem. A vitában kilencen szólaltak fel, valamennyien értékes javaslatokat tettek. Ezután titkos szavazással megválasztották az új csúcs­vezetőséget, amelynek titkára Király János, tagjai pedig: Blázy Lajos, Fehér László, Halasi János, Kaffka József, Kis- pál Károly és Ványi Pál lettek. A gyömrői fiatal vívók első bemutatkozása Nagyszerű kezdetnek lehet­tek szemtanúi pénteken este a sportkedvelő gyömrőiek, a járási művelődési házban. A helyi vívóiskola növendé­kei a XIII. kerületi sportisko­lásokkal mérték össze erejü­MŰSOR Mozik Ecser: Déryné. Gomba: Karbid és sóska. Gyömrő: Igen. Matiné: Hármasok szövetsége. Maglód: Nincs többé válás. Matiné: A leglassúbb vonat. Monor: Úri mu­ri. Matiné: Kard és kocka. H: Az ifjúság édes madara (szélesvásznú). Nyáregyháza: Csodálatos vagy, Júlia. Ifjúsági előadásra: A kék öböl rejtélye. Pilis: Oly közel az éghez. Tápiósáp: Párbeszéd. Tá- piósüly: Csend. Űri: Másfél millió. Üllő: Elektra (szélesvásznú). Mati­né: Emberi sors. Vasad: A ben­zinkút hercegnője. Vecsés: Tékozló szív (szélesvásznú). Az első előadá­son: Ordasok között. Matiné: Or­kán. H: Istenek tanácsa. SZARNYALJ DRÁGA DAL. Javaslatok a jövő évi dalosnapokra ii. A felkészülés időszakában a munka oroszlánrészét két­ségkívül az énekpedagógusok végzik. A dobogón az ő mun­kájuk tükröződik. ■' Szakmai felkészültségüktől és emberi magatartásuktól függ az ének­kar produkciója. Függ termé­szetesen a különböző szervek segítségétől is. Elsődleges szempont: jó-e a szervezés, ott vannak-e a községi kórus­ban az énekelni szerető embe­rek valamennyien? A szólam- vezetők pedagógusok-e? Mert jó, ha azok! Ha túl nagy igénynek látszik is, jó lenne, ha minden tizedik pedagógus meghallaná a hívó szót. Osz­lopai lennének ők a munkás énekkaroknak. Remélhetőleg nem megvaló­síthatatlan az a terv, hogy a jövő évi járási dalostalálkozón valamennyi községünk képvi­seltesse magát az általános is­kolák mellett felnőtt együttes­sel is. Az énekpedagógusokra vár a nemes feladat, hogy ahol nincs felnőtt kórus, ott szervezzenek. Ezt a művelő­dési otthonok erkölcsileg és anyagilag támogatják. A jó szervezés, az összefogás ta­vaszra körülbelül 1500 dalost eredményezhet. S hogy a jövő évi járási da­lostalálkozó programja gazda­gabb legyen, néhány indít­vánnyal élek. Rendezzék külön napon az ifjúsági és a felnőtt bemuta­tót. Ha lehet, a dalosokat ne teherautón szállítsák. Az énekkarok névtáblákat vigye­nek a felvonuláson. Várja jól hangolt zongora a kórusokat. Fogadja egész napi változatos program a részvevőket. Színe­sítse jutalmazással egybekö­tött zenei Ki mit tud? ver­seny a találkozót. Közös ének­lés élménye tegye bensősége­sebbé a hangulatot. Lehetősé­get kell adni arra, hogy be­mutatót tartson egy nevesebb fővárosi kórus. Célszerű len­ne magnetofonszalagra venni a találkozó műsorát. Legyen részük némi vendéglátásban a dalosoknak. Az oklevél mellé szerény ajándéktárgyat is kapjanak az együttesek. A szereplő énekkarok, dokumen­tumaiból rendezzenek kiállí­tást. összegezve: az 1965. évi mo­nori járási dalosnapok prog­ramja, szereplőnek és hallga­tónak egyaránt maradandó él­ményt nyújtson. Valentsik István két. Székelyhídi Tibor, a fő­városiak vezetője üdvözölte a résztvevőket és a jórészt szü­lőkből álló, mintegy ötven fő­nyi közönséget. Bevezetőül az angyalföldi „kicsik” (hat­nyolc évesek) iskolázását tap­solhatták meg, majd ugyan­ezt mutatták be a gyömrői fiatalok. Ezután csapatrendszerű küzdelemre került sor, min­denki játszott mindenkivel. A tapasztaltabb, négy-öt éve vívó fővárosiak 11:5 arányú győzelmet arattak. Az első mérkőzésen Tímár 5:3-ra ver­te Gyimesit. Szabó 5:l-re ver­te Gubái. (Az est egyik leg­szebb mérkőzése Szabó bá­tor támadójátékkal lepte meg ellenfelét és perceken belül lerohanta.) Tímár—Romvári 5:4. (Ez is igen szép küzdel­met hozott. A fővárosi ver­senyző később „ébredt” és a gyömrői fiú megérdemelten győzött.) Tugyi—Gyimesi 5:3 (Nagyszerű mérkőzés volt, Tugyi bátor támadó szellem­ben játszott. Egyre-másra vit­te be találatait és nagy meg­lepetésre győzte le ellenfe­lét.) Tugyi—Gubó A. 5:4. (A gyömrői fiú nagyszerű for­mában versenyzett.) Ez volt te­hát az öt gyömrői győzelem. Az angyalföldi sportiskola nevében Székelyhídi Tibor megígérte, hogy az iskola pat- rónusa lesz a gyömrőieknek. Nem lenne teljes a beszámolói ha megfeledkeznénk a gyöm­rőiek edzőjének, Naszádi Zol­tánnak a munkájáról. Hétről- hétre kerékpárral jár át Pi­lisről Gyömrőre. Sportszere- tetből jelesre vizsgázik nem­csak „fiai”, hanem azok szü­lei előtt is. (gér) mind kedveltebb vasárnapi szóra­kozóhelye lesz a gyömrőieknek, ! ahol nemcsak a I legifjabb korosz- : tálybeliek, de a : középkorúak is j jól érzik magukat. : Jó zene (Havasi ! —Bagóczky-duó \ vendég táncdal- ! énekesekkel), kul- \ túráit környezet \ (képek a falon, í irodalmi műsor) í fogadja itt a ven- ! dégeket, érthető ; hát a vonzóereje. ! Két képünk is a ; járási művelődési \ ház libresszójá- ; ban készült. \ Jobbra: Patkós ! Attila Karinthy: j A jó tanuló felel J című monológját i adja elő. Lent: néhányan \ a táncolók közül. í (Tóth Ambrus felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents