Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-01 / 281. szám
A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD'.VÁROS RESZERE VIII. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1964. DECEMBER 1. KEDD Nevesints híva az elpusztult Décs község helyén 23 CSALÁD - 16 TELEVÍZIÓ - 6 SZEMÉLYAUTÓ Új honfoglalás Cigány szék vidékén Lassan, észrevétlenül egy új falu születik a kitűnően, termő, alföldi löszvidék közepén. Az évszázadok óta szántóföldnek használt hatalmas területen iff lehetett valahai a középkorban elpusztult Décs község és erről a vidékről telepedett át Ceglédre az 1700-as évek végén a jobb megélhetés reményében a pásztorok és jobbágyok népes serege. Ezt a vidéket ma Cigányszéknek ismerik. Itt, a Cifrakerti Állami Gazdaság területén, napjainkban új honfoglalás zajlik le. De a népvándorlás most erre Levél (számadás előtt) a bizalomról... L assacskán befejeződik a gazdasági év. A termelő- szövetkezetekben jön a számadás. Ügy gondolom, az anyagi eredmények számbavétele mellett fontos az egymással való kapcsolatok fejlődését is lemérnünk. Vegyük hát szemügyre: kik azok, akik az év folyamán őszinte segítőtársak voltak és akikre továbbra is számíthatunk? önámítás volna állítani, hogy a mezőgazdaság átszervezésével az emberek gondolkodásmódja is azonnal megváltozott volna. Lassan és nehezen érlelődik ez. Hogy csak egy példát említsek meg: a tsz tagjai mindaddig nem akarták elismerni a tőzeg kedvező hatását, amíg a saját szemükkel nem győződtek meg arról. De ehhez előbb a Szőlészeti Kutató Intézet táblájában kellett ásnunk egy szőlőtőkét, hogy lássák: milyen szorosan összefonja a gyökér a tőzegrögöt. És számtalan ilyen példát lehetne említeni. Éppen ezért szellemi zárszámadásunk kiemelkedő egyéniségei azok az úttörő emberek, akik hisznek a munka eredményében a mezőgazdaság új formái között. A hitre pedig nagyon is szükség van. A munkaerőhiány, az anyag- és alkatrészhiány mind-mind olyan akadály, amely előtt a kishitű ember esetenként is megtorpan. Nagy feladatokat kapunk. Megoldásukhoz feltétlenül bizalomra van szükség. A bizalomra munkával válaszol a tsz vezetőségének minden tagja, a brigádvezető, a kertész, a rossz és jó időben gépével összeforrott traktoros, a szakmunkás, az elnök és a főkönyvelő, a gondoktól álmaiból felriadó agronómus. Z árszámadást tartunk és mérlegeljük az emberi magatartást, mert jövő évi terveinknél azokra építhetünk, akik a zárszámadási mérleg aktíva oldalán szerepelnek. Bíró Zoltán nyársapáti Haladás Tsz irányul és a jobb megélhetés ide vonzza az embereket. Az új falu két sor lakóház mindössze, alig tíz kilométerre Ceglédtől — zárt egységben a gazdaság irodaépületei mellett. Itt teremtett otthont magának huszonhárom család és itt éli a maga megelégedett, munkás életét. A csinos, kertes házak és a gondozott környék — tiszta utca, kedves kis park — jólétre, ízlésre, kulturális igényre utalnak. Falu ez már, de a falu minden elmaradottsága nélkül. Az egykori tanyavilág helyén ma tv-antennák erdeje mutatja a távoli Kékes irányát. A huszonhárom ház közül tizenhatban terjeszti a „bűvös doboz” a kultúrát. Esténként a pompás klubhelyiség nyújt szórakozást. A vadászkastélyszerű étteremben az állami gazdaság jóvoltából bőségesen étkezhetnek az emberek. Színházba, kirándulásra az itt lakók könnyen eljutnak, hiszen a kis telepen hat személyautó van. A várostól való távolság itt nem jelent egyúttal elzártságot, maradiságot. Nevesincs falván jó lakni! A Cifrakerti Állami Gazdaságból nem kívánkoznak el az emberek. Most fektessék le! Sokszor szóvá tettük már, hogy a különböző építési szervek nem készítenek tervet a munkák összehangolására és így sok kárt okoznak a népgazdaságnak azzal, hogy bizonyos dolgokat kétszer kell elvégezni. A Rákóczi úton most nagy építkezés folyik. Csatornát, szennyvízlevezetőt, vízvezetéket és villamoskábeleket. Most végre egyszerre csinálják, így az utca kövezetét csak egyszer kell felszedni, s a forgalmat is csak egyszer kell elzárni. A városi tanács építési osztálya jól hangolta össze a különböző munkákat. De javasolnánk, hogy a posta is vegyen részt a kooperációban és most fektesse le a tervezett telefonkábelt. Ha így tennék, ez igazán örömünkre szolgálna ... (timi) Műsoros társasvacsora Ünnepi műsoros estet rendez Cegléd 600 éves város jubileumának tiszteletére, és városunk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a szakszervezetek szakmaközi bizottsága és a KIOSZ szombat este 7 órai kezdettel a földművesszövetkezet összes helyiségében. A műsoros esten fellépnek a budapesti Erkel Ferenc művészegyüttes szólistái. A műsor után társasvacsora. A zenét Rácz Béla zenekara szolgáltatja. Vacsorajegyek korlátolt számban kaphatók, a KIOSZ, illetve a szakmaközi bizottság kultúrfelelőseinél. Húzóerő Sok tüzet előztek már meg Napirenden: a házak tűzvédelmi ellenőrzése a lakóházak ellenőrzése során felhívja a figyelmet a különböző veszélyekre. A téli hónapokban önkéntes tűzoltótestületeinket szervezetileg is megerősítik. Ebben az időszakban zajlanak le a testületi közgyűlések. Reméljük, tevékeny, új erők kerülnek az önkéntes tűzoltók soraiba. (-gi) A fiúk elindulnak az állomás felé... Minden fiatalember életében nagy dolog a katonai szolgálat megkezdése. Mint minden ősszel, a sorköteles fiatalok az idén is elérkeztek a bevonulás napjához, A városi művelődési ház nagytermében fegyelmezetten ülnek a jövendő katonák, hogy az utolsó orvosi vizsgálaton átesve elinduljanak a laktanyába. Megragadom az alkalmat, hogy egy-két fiatallal elbeszélgessek. Minarovics György néhány nappal ezelőtt még a törteli Rákóczi Tsz gépkocsiját vezette. Most mint gépkocsivezető, tényleges katonai idejének letöltésére indul, örül annak, hogy módja lesz gépkocsi vezetésből gyakorlatra szert tenni, másrészt pedig túl lesz a katonaidején és mindjárt másként néznek rá a törteli leányok. Az udvaron egy másik csoportban ceglédi sportolókat látunk. Magyar László, atléta, Máté, Józsa, Milus labdarúgók arról beszélgetnek, vajon módjuk lesz-e a hadseIstván őrnagy ad felvilágosiregen belül kedvenc sportjukat űzni. Munzer készségesen tást: — Minden sportoló fiatalnak lehetősége van a hadseregben sportolni. Nálunk fontos helyet foglal el a sportkiképzés, s a fiatalőknak lesz idejük erre is. Amíg odabent az orvosi vizsgálatok folynak, a vendégszobában beszélgetők egykét kísérővel. K. Marika al- bertirsáról a vőlegényét kisérte. Könnyes a szeme, de annak azért örül, hogy a vőlegényének két év múlva letelik a katonaideje. Egy másik kislány is zsebkendője után nyúl. A mamák inkább az időjárás viszontagságaira figyelmeztetik gyermekeiket. Feltűnő, hogy egyetlen ittas fiatallal sem lehet találkozni. A fiúk elindulnák a késő délutáni órákban az állomás felé. A vasútállomáson még egy utolsó csók, hosszú integetés, és elrobog velük a vonat. K. M. Az „önerős mésztrágyázási szerződésre" ingyen adják a talajjavító anyagot! A közös gazdaságok problémája napjainkban a talajerőgazdálkodás. A Talajjavító Vállalatok mellett maguk a termelőszövetkezetek egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a talajerő-utánpótlás érdekében. Ezt a törekvést államunk egy új rendelettel segíti. A savanyú vagy telítetlen talajokkal rendelkező termelőszövetkezeteknek lehetőségük nyílik „önerős mésztrágyázási szerződést’’ kötni a Talajjavító Vállalat budapesti kirendeltségével. A szerződéskötés után a közös gazdaság a területéhez legközelebb eső MÁV-állomásig szállítva, ingyen kapja meg a javítóanyagokat. Innen a tsz köteles elszállítani és elhelyezni a területén. Ehhez a munkához még üzemviteli hitelt is kérhetnek ott, ahol erre szükség van. Erről az érdekeltek szaktanácsot kérhetnek dr. Mészöly Dénes agrármérnöktől, a városi, illetve a járási tanács mezőgazdasági osztálya útján. (Erdei Sándor rajza) A város szívügyének tekinti az egészségügyet Jövőre kezdik meg az új kórház építését A városi tanács egészség- ügyi osztálya és az orvos-egészségügyi dolgozók szakszervezetének megyei szakcsoportja a hét végén Cegléd jubileumi ünnepségeinek keretében nagygyűlést tartott. A városi tanács dísztermében, a nagygyűlésen megjelent dr. Stark Janka országgyűlési képviselő, a Pest megyei Tüdőgondozó Intézet igazgatója, dr. Békés Zoltán megyei főorvos, Jordán László az SZMT megyei kiküldötte és a város számos vezető orvosa, valamint a nagykőrösi egészség- ügyi középkáder-iskola növendékei. A megye minden részéből érkezett kétszáz vendég előtt dr. Kása Miklós városi főorvos bevezető szavai után Hegedűs József tanácstitkár üdvözölte a megjelenteket. Megnyitó szavaiban Cegléd egészségügyének 1945 óta bekövetkezett fejlődéséről beszélt. Kiemelte: a tanács költségvetése is tükrözi azt a tényt, hogy a városi szervek szívügyüknek tekintik az egészségügy fejlesztését. Míg 1938- ban az egészségügyi kiadások a város költségvetésének 5,1 százalékát jelentették, addig 1964-ben a városi költségvetés 43,8 százalékát fordították az egészségügyre. Beszélt arról, hogy jövőre kezdődik a 464 ágyas új kórház építése. A megnyitó beszéd után dr. Tiszavölgyi Miklós főorvos „Cegléd város egészségügyének fejlődése 1945-ig” címmel, majd dr. Kovács Máté orvos őrnagy, a honvédség vérellátó szolgálatának főnöke a véradómozgalom jelentőségéről, Sárfi Rózsi az orvosegészségügyi szakszervezet titkára az egészségügyi szakcsoportok feladatairól tartott előadást. Az előadásokat számos hozzászólás követte, majd megválasztották az orvos-egészségügyi dolgozók szakszervezete Pest megyei szakcsoportjának vezetőségét. A pályaudvar félhomályos üvegcsarnokában, az elkésett utasok rohanó áradatában törtetett a zsúfolt szerelvény mellett kimelegedve és elkeseredetten rengeteg csomagjával a kövér kis ember. Megszántam és leszóltam, hogy mellettem van egy szabad hely. — A balszerencse sem tart örökké — fújta ki magát útitársam, a joviális képű, kerek kis ember, miután elhelyezkedett. — Nem sok hiányzott, hogy lekéssek. Pedig ha tudnák, hogy milyen nagy nap ez a mai. Beutalót kaptam Szobosz- lóra! Szabadságra megyek, életemben először, beutalóval! — Nagy szó, bizony — helyeseltem — nekem is jót tesz majd az a víz. — Maga is Szoboszlóra? — ámult el. — Mi is itt, valameny- nyien — mutatom körbe. — No, minket akkor már hatökörrel sem szednek le a vonatról — nyugodott meg végleg és magabiztosan düllesztette ki hordó nagyságú pocakját. Kezdődött az ismerkedés. A nagy melegben hamarosan előkerültek a sörösüvegek. A tréfálkozás, vidám ugratások, terefere közben gyorsan múlt az idő. Mire Ceglédre értünk, a mená- zsi már utánpótlásra szorult. Többen leszálltak, hogy megkeressék a büfét. Udvarias szomszédom, a terjedelmes Gyuri bácsi is megkért, hogy nézzek néha a csomagjaira. Az indulás perce következett, az utasok felszálltak. — Gyuri bácsi sehol! — Mi történhetett vele, még lemarad — sopánkodott egy fiatalasszony. — Dehogy marad, dehogy marad — legyintett a vasutas. — Majd szalad egy kicsit. Többen kihajolva kémlelték a peront, a palacsintasütő felemelkedett, a vonat lassan elindult. Az izgalom a tetőfokára hágott, amikor messze, az állomás ajtaján, kibukott egy széle-hossza egyforma ember és fújtatva, döcögve, kétségbeesetten integetve iramodott az egyre gyorsuló szerelvény után. — Gyuri bácsi!..'.“ — bömbölt kis sörösüvegét lobéivá a nagy orrú ügyvéd — nyomás! — Eléri? — drukkoltak többen. — Nem éri el — pityeA bőröndök redett el a fiatalasszony — mi lesz a csomagjaival? Nem érte el! De ekkor isteni ötletem támadt. — Papa — ordítottam az egyre jobban elmaradó kövér felé — ne izguljon, ledobáljuk a csomagjait! Mire megfordultam, már a pádon álltak az utasok, pillanatok alatt lent volt a sok csomag, a pályamunkások alig győzték kapkodni. Még Abony környékén is a jól végzett munka megelégedésével dicsértük egymás találékonyságát, amivel Gyuri bácsinak megmentettük csomagjait, amikor szembenülő utitár- sam szeme egyszerre csak kimeredt, száját eltátotta. Szomszédja is kidülledt szemekkel bámult a kocsi ajtajába, keze a szalon- nás bicskával megállt a levegőben. Az ajtóban ott állt Gyuri bácsi, teljes életnagyságban, mosolygós képpel, kezében sörösüveggel. — Maga... maga .— dadogtam kővéváltan. — Gyuri bácsi, hát nem maradt le? — Már hogy maradtam volna le — jött beljebb nevetve, le sem szálltam. — Tudja — hajolt hozzám bizalmasan — az én'termetemmel nem szaladgál az ember. Csak ide mentem a büfékocsiba... — De mi van magukkal? — nézett végig elkomolyodva a megdermedt társaságon. — ... A ... asss ... csomagok — sóhajtott elhaltján a fiatalasszony. — ... Mammmmma .. 1 mammmm ... a maga csomagjait — nyögte magya- rázóan, — Micsoda csomagok? Mi van az én csomagjaimmal? — nézett fel a csomagtartóra. — Hova lettek a csomagjaim? — üvöltötte el magát. — Ledobáltuk — vallottam be szerényen. — Azt hittük, lemaradt, segíteni akartunk! Ledobálták! -..; végem van!... — hörögte lezökkenve, többet nem szólt, némán tűrte, hogy gallérját kigombolják és vizes ruhával törölgessék homlokát. Szolnok előtt éledt fel. némileg megnyugodva, s a pocakosok kedélyességével morogta: — Nagy ökrök maguk...’ Majd elpatkoltam ... Még az a szerencse, hogy ott olyan jó lesz a gyógyvíz... Dajka János A járási tűzrendészeti bizottság pénteken tartotta kibővített ülését a járási tanácsnál. Kovács Mária járási tűzrendészeti előadó ismertette a tűzrendészeti bizottság időszerű feladatait. A nyári tűzvédelem után előtérbe kerül a lakóházak és gazdasági épületek, valamint az ipari és kereskedelmi objektumok tűzrendészeti felülvizsgálata. Ez a munka nem új a járás községeiben, hiszen önkéntes tűzoltóink minden évben rendszeresen felkeresik a lakóházakat. Látogatásuk során tanáccsal, figyelmeztetéssel nem egy tüzet előztek már meg. A téli fűtési idényben a kéménybe épített gerendák, a tűzhely mellett és felett szárított ruhaneműk sok bajt okoztak. Ezt akarja tűzoltóságunk megelőzni, amikor Leszorították az útról Hörömpő Ferencné ceglédi asszony kerékpárjával az út szélén levő szegélykőnek ütközött, s kisebb sérüléseket szenvedett. A szerencsés kimenetelű balesetet az útkereszteződésnél jobbra kanyarodó Marton Károly gépkocsivezető okozta, aki á kerékpárost előzés közben az lit szélére szorította. — Csemő belterületén bővítik a villanyhálózatot, amelyre 30 000 forintot fordítanak a községfejlesztési alapból.
