Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-06 / 286. szám
1964. DECEMBER 6. VASÁRNAP K/Urlau 9 Kudarcba fulladt szellemi vállalkozás? Miért oszlott fel Cegléden a Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság? Ez év február 29-én alakult meg, néhány nappal ezelőtt pedig feloszlott Cegléden a Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltáisaság. Ha semmi mást asm tekintünk nyolchónapi működésükből csak azt, hogy hírük túljutott Cegléd határain, s lelhívták a figyelmet Cegléd bontakozó szellemi életére — létük máris hasznos volt. Pedig • egyebet is tettek. Tömörítették a város irodalomkedvelőinek egy részét, köztük azokak akik maguk is próbálkoznak az ihletett betűvetéssel. Tevékenységük két irányú volt: egyik a mai magyar irodalom térhódításának segítése az olvasók körében, másik, alkotni vágyó tagjaik serkentése. Első lépésként a város neves szülöttének, Kárpáti Aurélnak ceglédi vonatkozású emlékeit gyűjtötték csokorba, s ismertették tetszést arató előadásban. Aztán Cegléd az irodalomban című téma következett, majd író— olvasó találkozók, illetve vitaestek Fekete Sándor, Berda József, Csoóri Sándor és Dé- kány Kálmán írókkal. Jól sikerült a Cegléd—Nagykőrös—Kecskemét kulturális kapcsolatairól szóló előadás is. Rendezvényeiken általában 60—80 ember jelent meg, különösebb szervezés nélkül. Egy-egy megmozdulásuk — ha viszonylag szű- kebb körben is — eseménynek számított a város — gazdagnak egyáltalában nem mondható — kulturális életében. A társaság működése erjesztő hatásúnak ígérkezett. Mégis, miért szűnt meg? Kérésünkre rögtönzött „ke- rekasztal-konferencia” vitatta meg az okokat. Ezen részt vett Sági Ferenc, a városi pártbizottság agitációs és művelődésügyi osztályvezetője, Győré Sándor, a városi tanács művelődésügyi osztály- vezetője, Kányi Andrásné, a járási könyvtár igazgatója, s a megszűnt Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság képviseletében dr. Zoltán Zoltán, Dajka János, Kecskeméti Mihály és Tamási Tamás. A társaság tagjai elmondták, hogy elvesztették kedvüket Az okok közül néhány lényegesebb: a városi művelődési ház nem biztosította a zavartalan működéshez szükséges feltételeket. Ahogy mondják, még a bélyeggyűjtő szakkör is több támogatást élvezett. Nézeteltéréseket okozott néhány gazdasági probléma is, mint például meghívók nyomtatása, postadíja, az íróvendégek szolid vendéglátása stb. Helyzetük rendezetlenségét és a művelődési házhoz fűződő viszonyuk tisztázatlanságát jelzi az a ténv ----*----t elekkel rendelkező — szék- £ házában működjék. Ennek £ alapján az asztaltársaság új- ^ jászervezése feltétlenül kívá- ^ natos, s még intenzívebb te-J vékenység szükséges, hogy nö-i vekedjék taglétszámuk — el-; sősorban is az irodalom szakos ; pedagógusok köréből — s növeljék tömeghatásukat magas színvonalú irodalmi ismeretterjesztéssel és kulturált, minden szellemi igényt kielégítő klubélettel. Így ágyazódjék bele az asztaltársaság tevékenysége a város kulturális életébe, s tegye színesebbé, változatosabbá azt, elsősorban a város értelmisége részére. Remélhetőleg túljutott így válságán a Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság. Újjáalakul, tovább dolgozik, s még több elismerést szerez Pest megye legnagyobb városának. Kezdő lépéseinek tanulságait azonban le kell vonnunk, hogy máshol is hasznosíthassák. Mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy minden j ilyen kezdeményezésnek örül- j nünk kell, mert színesíti nép-j művelési tevékenységünket, J növeli annak hatásfokát. Ép-J pen ezért, legyen neve akár j ..asztaltársaság” vagy „kör”, < klubnak, a speciális érdeklő-j désű emberek klubjának ^ kell tekintenünk, s mint ilyet, \ a népművelőknek fel kell ka-J rolniuk. { Nagy veszélyt rejt magá_j ban az irreális célok kitűzé-í se. Ha aztán valami nem si-S kerül, jön a kedvetlenség, le-j targia. Sajnos Cegléden is; találkozunk ennek jelével. Aj célokat az adottságokhoz kell í mérni, csak így születhet reá-i lis terv. De még a reális tér-2 vek valóra váltásához Is több; türelem és kiegyensúlyozott-j ság szükséges. A sérelmek; pedig nem gyógyulnak bej önmaguktól. Nem gyűjteni j kell a sérelmeket, hanem or- j vosplni. S mint ahogy most, j nagyon is alkalmatlan idő- \ ben, azonnal leültek a város! kulturális életének vezetői, \ hogy egy klub munkájáról j négy óra hosszat beszélgesse-j nek, bizonyára még inkább j megtették volna azt korábban, j ha ezt igénylik, kérik tőlük. Tenkcly Miklós ! Az agyag virtuóza Gorka Géza kiállítása a Csók Galériában J Zsikó Gyula: NINCS KIVÉTEL Két kicsi talp tipeg-topog: places, placcs-mondja meztelen. „Ugorj apa, ki az ágyból, tán csak nem félsz a mosdástól, Jer velem!” Arcom mása, lelkem fia, mégis mégis: idegen! Uj a szava annyi sokra, virágzóbb a lelke bokra mint nekem. Egyezünk és ellenkezünk, mint a jobb és balkezünk. Más az arány, más a mérték... Akadtak, kik utolérték gyermekük? Mindent, mindent tőlem kapott, mégis más mint én vagyok. Tanítgatom, vezetgetem s sebet szakit a lelkemen: Elhagyott! Mindenik nap fájva érzem még ilyen volt s újra más. Összemérve tetteinket felvillan a holnap, mint egy látomás: Nincs kivétel, az apának fáj vagy nem fáj látnia: túlélője, folytatója s apai rend lázadója: a fia. | azt a gyönyörűséget, amely a 2 Dunakanyarnak ezen a szépséy . £ ges vidékén fogan, hogy to- í vábbadhassa — az egész vi| lágnak. I ■* t irtuóza az agyagnak es V a máznak, de anyag és technika nála szoros ! ’ egységbe forrt a tartalommal, a tárgyak rendeltetésével. Mű- í vészeiének mindig mondani- | valója van az emberek számúit ra: tegyük szebbé, derűsebbé, mindennapi életünket, legyen \ a-z otthonunk valóban otthon, ! ahová megpihenni és felüdülni tér meg az ember a fárasztó f napi munka után. Ezért s ezen ^ munkálkodik, s alkotja szebb- \ nél szebb, derűsebbnél derű| sebb dísztárgyait, ü Nem véletlen, hogy az emberek megértik agyagba formált szavát — az iparművészeti boitckban szinte állandó jelleggel hiánycikként szereli pel nek Gorka Géza ízléses, szemet-lelket gyönyörködtető kerámia-dísztárgyai. Sokat, nagyon sokat kellene alkotnia ahhoz, hogy művei minél több | otthonba eljuthassanak. A kiállítás, amelyet már ed- | dig is ezrek kerestek fel, jé- í lentős eseménye művészeti éleItt járt a Mikulás (Fotó: Kotroczó) í tünknek. 2 Prukner Pál ez a legnagyobb elismerés, amely művészt megillethet: nem önmagának, az embereknek, a hétköznapok emberének allcot. Kerámiái természetes arányukkal és célszerűségükkel, ugyanakkor egyszerűségükben is megkapó díszítésükkel a legkülönbözőbb műveltségű emberek számára is érthetőek. Alkotásait új formák, új színek jellemzik. A kerámiatárgyak — vázák, tálak — híven követik a rajtuk ábrázolt díszítőmotívum karakterisztikus vonalait, hozzáadva a művész alkotó-teremtő képzeletét. De a természet ősi formáit őrzik azok a kerámiatárgyak is, amelyek képi elemet nem tartalmaznak, csupán bravúros színkezelésükkel, az alapszínek hihetetlenül széles skálájával vagy különleges mázfelületükkel ejtik ámulatba a szemlélőt. A kiállított tárgyak többségére ez utóbbi tulajdonság a jellemző — a hangsúly egyre inkább a zománc szépségére, színhatására tevődik át. Finom pasztellszíneket használ ' haj- szálerezéssel, csurgatással vagy repedezettségged: kincsesháza maga a természet. Verőcei alkotóműhelyét mintegy szimbólumként építtette a domboldalra: látni, felszippantani és művészi élménnyé sűríteni mindműrészei egyetemes vonásait, amely nem csupán magyarrá, egyszersmind nemzetközivé is teszi művészetét. Bizonyítja ezt az is, hogy az olaszországi Faenzában. a Nemzetközi Kerámia Múzeumban ötezer év legszebb és legértékesebb alkotásai között helyet kapott Gorka Géza több, remekbe készült műve. Mi a titka művészetének? A látogató, ha figyelmesen végigjárja a Csók Galéria kiállító-termeit, választ kap a kérdésre. S ez a válasz: az ember őszinte és igaz szolgálata. C-'i orka Géza nem önmaga y gyönyörködtetésére alkotó művész. A szépség nemes élményét megosztja embertársaival — müveivel nem kitűnni, csupán elgyönyörköd- tethi akar. Vagy ahogyan ő fogalmazta meg: megszépíteni a hétköznapok szürkeségét. Ezért alig találkozhatunk ezen a kiállításon monumentalitásra törekvő alkotással — szinte valamennyi műve hasznos dísztárgyává válhat bármelyik modern lakásnak. S azt hiszem, \ mekbe formált kerámiatárgy j azonban sokkal . többet mond í ennél. Tíz munkás esztendő al- j kotásait vonultatja fel: vázáikat, tálakat, virágtartókat, ál- j latfigurákat, faliképeket, ame- j lyek a szépre vágyó és törek- j vő embereknek azt a minden- jnapi szükségletét szolgálják, j hogy díszítsék az otthonokat, í kifejezzék a ma emberének j megváltozott életformáját. S j ezt a művészi rendeltetést tö- j kéletesen kielégítik a kiállítá- j son bemutatott. Gorka-kerá- j miák. í Gorka Géza ma vitathatatla- j mii a legismertebb magyar ke- jramikus. Nemcsak az ország- ! határokon innen, azon túl is ! élénk érdeklődéssel figyelik j művészetét, mindig újjáterem- jtő alkotókedvét, kimeríthetet- ; len ötletgazdagságát s legújabb j alkotásait. Nem véletlenül. Kö- j zel fél évszázados munkássága j egyet jelent a magyar kerá- j miaművészet megújhodásával j — elválaszthatatlan attól. Mű- j vészete nemcsak anyagában, de j jellegében is tiszta és egysze- ! rűségében is nemes. Alkotásai A z elmúlt napokban nyílt meg a Csók Galériában Gorka Géza Kos- suth-díjas. érdemes művész kerámiakiállítása. Ennyi a szűkszavú újsághír. A kiállításon bemutatott kétszázhetven rehíven őrzik, hogy egykor Badar Balázs, a híres mezőtúri gölöncsérmester tanítványa volt, nála tanulta meg az ősi fazekasságot. De a népi vonások megőrzése mellett biztos kézzel alkalmazza a kerámiais, hogy nevük megváltoztatását szorgalmazta a művelődési ház. „Aztaitársaság”- ként bizonyára se a „klub”, se a „szakkör” rubrikájában nem tarthatták nyilván őket. Mintha a név lenne az elsődleges, s nem a tartalom! ... Ilyen okok miatt — bár még névlegesen a művelődési házhoz tartoztak — más cégekkel szövetkeztek egy- egy megmozdulás, író—olvasó találkozó rendezésére, így például az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szak- szervezeti bizottságával, a Vendéglátóiparí Vállalattal és két alkalommal a járási könyvtárral. Különösen a járási könyvtárral való együttműködésük bizonyult gyümölcsözőnek, a könyvtár meghívókat nyomatott. így született meg a tagokban az a gondolat, hogy a könyvtár égisze alá helyezik magukat, s úgy működnek tovább. Ez heves elvi tfitát váltott ki a vezetőségen belül, s így mindannyian le is mondtak. Most itt áll a társaság lemondott vezetőséggel, gazdátlanul. A társaság részéről még más helytálló panasz is elhangzott. Többek között az, hogy a város kulturális életének vezetői a nyolc hónap alatt egyszer sem becsülték meg rendezvényeiket — bár azok, mint az eddigiekből i3 kitűnik, nem szűk, belső társasági összejövetelek voltak — azzal, hogy megjelenjenek. Nem érezték a városi pártbizottság és a városi tanács erkölcsi támogatását, s ez bizonytalanná tette tevékenységüket. Annál is inkább figyelemre méltó ez a panasz, mert Cegléd kisvárosi légköre nem kedvez az új utakat kereső kezdeményezéseknek. Meglehetősen nagy a közöny. Kedvüket szegte az is, hogy első próbálkozásra nem tudtak sajtófórumöt biztosítani irodalmi alkotásaiknak. Így fulladt kudarcba egy helyes szellemi vállalkozás, amelyről elismerően nyilatkoztak budapesti sajtókörökben a Cegléden járt írók, s amelyről a megyei népművelési tanácsadó csoport úgy beszélt, mint a népművelési tevékenység új és követésre méltó színfoltjáról. Mit mond sági Ferenc a városi pártbizottság és a Győré Sándor a városi tanács nevében ? A Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság megalakulása tudtukkal és beleegyezésükkel történt. Nevükkel és munkájukkal nincs baj, sőt, tevékenységük hasznos és szükséges, ök is a népművelés új hajtásának, a város kulturális élete érdekes színfoltjának tekintik az asztaltársaságot. Azt is helyénvalónak és stilszerűnek tart- \ ják, hogy az asztaltársaság a: járási könyvtár — jobb félté-: kVXXWVXWVWVWVVVWWVVVWWWVWYVWWW <
