Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-30 / 304. szám

1964. DECEMBER 30, SZERDA rt&i HFCYLI '*'J{ú4ap Nem találtak egymásra Aprótól nagyig' Ihat gyerek néz riadtan a váratlan betop­panóra. Ruhájuk és a tanya ahol vagyunk, nagyon szegé­nyes, de a konyhaasztalon rántani való hús piroslik, sok tojással gyúrt sárga tészta vár kifőzésre. — A fiam irta a levelet ma­guknak. Mert nem lehet azt kibeszélni, milyenek a taní­tóék. A fiú nagy, kerekfejű ka­masz, anyja biztatására sorol­ja, hogy a tanítónő kihasznál­ja őket, a tanító kiabál velük. Felvágatják a fát, behordat- ják a tüzelőt, a lányokkal ab­lakot tisztíttatnak.' Ha kenyér vagy tej kell, őket szalajtják a boltba. A tanítóék pólyására a lányoknak kell vigyázni. Volt gyerek, akit pofonvágtak. Amit mond, nagyon őszintén hangzik. Csakhogy: baj van nála az igazsággal. Rendőr jár az ügyei után. Tetten érték lo­páson az egyik tanyán. Amikor erről faggatom, anyjával együtt hevesen tagadnak. 0 Üjerdei asszony a kísérőm. Neki és sógornőjének ugyan­csak rossz a véleménye a ta- nítóékról. — Utálják a magunkfajta embereket. Leveleket küldöz- getnetk a szülőknek, hogy így a gyerek, meg úgy a gyerek. Miért szüntették meg az újer­dei iskolán a felsötagozatot? Ezzel is a szegénységet húz­zák? Húznak itt minket pénz­zel is, azért nem tudunk fel­vergődni ötről, hatra. Szölő- gyökereztetést vállaltunk, öt­venhatban jött a felfordulás és nem vették át tőlünk a vesz- szöket. Itt pusztult. Egy év múlva a bíróságra hívattak majd mindenkit és azt mond­ták, fizessünk tizennyolc-húsz­ezer forintokat. Azóta is nyög­jük, inkább ezen segítenének. Az igazság: 1955-ben a Sző­lő- és Facsemeteforgalmi Vál­lalattal több tanyái család szerződést kötött szőlövesszö gyökereztetésre. Az ellenforra­dalom alatt a felszedett vesz- szőt a legtöbben jó áron elad­ták és a felvett sok ezer forint­nyi előleget nem fizették visz- sza az államnak. A bíróság íté­lete tehát jogos! munkára fogják őket és úgy verik a gyerekeket, mint a répát. Előfordult, hogy én is nyakonütöttem egy kislányt — mondja a tanítónő. — Bezár­tam, mert sorozatosan nem készült. Nekem támadt, mint egy fúria, be kellett hívatni az anyját. Bizony, ők hozzák ne­künk a boltból a kenyeret és a tejet. De maguknak is — mert innen viszik a tanyára haza. Százötven forintot ka­punk egy hónapra az iskola takarítására, a téli tüzelésre. Ki vállalja ennyiért? Senki. Kinevetnek, ha ajánljuk. Mi vállalnánk, mert a magunk la­kását is fűteni kell, de nekünk nem szabad, tiltja a rendelet. — Ketten mindegestül a tü­zelőt, a villanyt, a lakást és a tanyai kétszáz forintos pót­lékot is beleszámítva nem ke­ressük meg a háromezer forin­tot. Hogy tarthatnánk ebből valakit a gyerek mellé, amikor az itteniek a szőlőtelepítéssel egy hét alatt megkeresik azt a pár százast, amit mi adhat­nánk. Mindketten dolgozunk. Hol Ócsán, hol a járásban van valamilyen értekezlet, amin kötelező megjelenni. Ilyenkor mit tehetünk? Mo­torra ülünk és csupa aggoda­lommal, valamelyik kislányra bízzuk a kicsit. Tanyai gye­reket soha nem kértünk erre, mert elég szegényeknek in­nen hazakeveredni. — Kevés a felsőtagozatos gyerek. Ha a tizenkét messzi tanyasi miatt otthagyják a fel­sőtagozatot Üjerdőn, amerre ők laknak, akkor az itteni­eknek kellene odagyalogolni. Gondoltunk ■ már arra, ketté kellene osztani a tantermet, akkor csak délelőtti tanítás lenne. Mi viszont azt nem vállalhatnánk, mert mi lenne a kisfiúnkkal? Itt nincs böl­csőde. Így felváltva vagyunk vele napközben, amíg a má­sik tanít. — Annyi közös megbeszélni­valónk lenne a szülőkkel. Hív­tuk őket az előírásos szülői értekezletre. Jópáran, akik aműgyis törődnek a gyerme­kükkel, eljöttek, a többség azonban nem. Az egyik gye­rekkel baj volt. írtunk az ap­jának. Visszaüzeni, hogy a kedvünkért nem fog gyalogol­ni. Bezzeg disznótorra nem félnek a kilométerektől. © Az ócsai tanácselnök cse­csemőkora óta ismeri a fiata­lokat. A tsz-elnök és a tanács- titkár is jártas az ügyes-bajos dolgokban, a párttitkárnak pe­dig olyan a tanyavilág, mint a tenyere. Szorgalmas ember­párnak ismerték meg a taní- tóékat, oktatói munkájukkal a járásnál is elégedettek.. Az újerdeiek egy részével sok a baj. Többüknek van valami a füle mögött; a falopási, va- dorzást rendszeresen űzik. A tanítóék türelmetlenek, min­denkit egyforma mércével mér­nek. o Mindenképpen szomorú tör­ténet. Szomorú, hogy a tanító- házaspár és a kis közösség nem talált egymásra. Nem vétlen egyik fél sem, de hi­básak azok is, akik tudják, kinn a homokvilágban vala­mi nincs rendben s tenni még­sem tesznek ellene. Értekez­let volt elég, amin a tanítóék részt Vettek. De adtak-e csak nekik szóló támogatást? Vagy ha szükséges, helytelen ma­gatartásukat, szemléletüket számonkérték-e? Nehéz birkózás van a ta­nyákon a felemelkedés és a napi röghözkötöttség között. A kintlakók nagy része már szívesen betelepedne a faluba, de pénzük nincs hozzá. Ilyen körülmények között még na­gyobb a tanítóék felelőssége, nekik kell szellemileg vezet­niük az ottélőket. Ha tovább így megy, a helyzet csak mér­gesedik. Gondoljanak erre a járás vezetői is. Komáromi Magda mainap 1964, december 30, szerda, Dávid napja. A nap kél: 7.32, nyugszik: 16.01 órakor. A hold kél: 4.16, nyugszik: 13.43 órakor. Várható időjárás: erősen felhős idő, többfelé havazás, hószállingózás lehetséges. Mérsékelt, időnként meg­élénkülő szél. — Talán fuvcsán hangzik, de örültünk, amikor a kocsi megállt itt velünk a keritetlen régi ház előtt, örültünk, hogy úgy élünk majd, mint az itte­niek. Már a képzőben arról ábrándoztunk, hogyan formál­juk jobbá a közösséget, aho­vá kerülünk. A tanítónő nyűgös, beteg ki­csinyét dajkálja. — Végeredményben boldog­nak kellene lennünk. Van szép szobabútorunk, a tanács amennyire tehette, rendbeho­zatta a lakásunkat. Van rá­diónk, tévénk, az állami gaz­daság adja a villanyt. Megszü­letett a kisfiúnk. Mégis, egy reggel arra ébredtünk, hogy kihűlt körülöttünk a levegő. Mi is kihűltünk. A nagyobb gyerekek sökszor csak a vállu- kat vonogatják, ha szólunk va­lamiért. Ellenünk tüzelik őket. Azt hiszem, kölcsönösen csa­lódtunk egymásban az itte­niekkel. — Most már tudom, más­képpen kellett volna kezdeni — tűnődik a férj. — Tele vol­tunk hittel és naivitással. Az élet nem olyan, mint ahogy a képzőben mondták■ A suttyó gyerekben ma is legtöbben az otthoni segítséget látják. Nem­ritkán megjelenik egy-egy asz- szony. kosárral a karján, hogy engedjük el a gyereket pár napra, mert sok a dolog. Meg­fizet, érte, — mondja. Most már mindketten bele­lendülnek. Vitatkoznak ön­magukkal, egymással, velem. Nem nézhetjük tétlenül, ha részeg gyereket találunk az árokban. A huszonkét felsőta­gozatosból tizenkettő jön a tanyákról. Van, amelyik hat kilométert gyalogol ide, ugyan­annyit vissza. Reggel maguk előtt lapátolják a havat. A pálinka mégsem megoldás. Ja­vasoltuk. felváltva mindig más szedje össze őket, hiszen ko­csi, ló lenne. Nem vállalta senki. A szülők is húzódoztak, azt mondták, sokba kerülne — Szemrehányást tesznek a favágásért? Otthon nehezebb — Az Olvasók Fóruma mai számunkból anyagtorlódás miatt kimaradt. — Több mint 34 ezer óra társadalmi munkát végeztek az idén a nagykőrösi KISZ- lsták. Ebből 6200 órát a ta­vaszi és az őszi nagy me­zőgazdasági munkákra for­dítottak. — Öregek napja a cuk­rászdában. Ceglédbercelen, a cukrászdában tartott öregek napját a helyi szakmaközi bizottság és a községi ta­nács. A hetvenöt évén felü­liek hangulatos találkozóján részt vett, sőt, táncra is per­dült a 91 esztendős Bellüs Lajosné, gyémántdiplomás tanító néni is. Kettős haszon Dunaharasztin — a többi Pestet körülvevő községhez hasonlóan — a bevándor­lás következtében mérték­telenül megnőtt a telekár. Egyes tulajdonosok a régeb­bi negyven-ötvenforintos négy­szögölenkénti vételár két-há- romszorosát is elkérik. De még ennél nagyobb lelkiis­meretlenséget is elkövetnek, amikor a rendszerint távol­ról ideérkező, a helyi vi­szonyokat alig ismerő vevő­vel nem közlik, hogy a meg­vásárolt telek külterületen fekszik és a rendelkezések értelmében ott nem lehet la­kóházat építeni. A községi tanácshoz szinte naponta jönnek ezért a feldúlt, be­csapott vevők panaszkodni. De ott nem sokat tehet­nek az érdekükben, mert nincs olyan paragrafus, amelynek alapján felléphet­nének az eladóval szemben. Hóekékkel nyitnak utat az erdőben Fokozottan gondoskodnak az idén a telelő vadállomány védelméről és rendszeres etetéséről Még javában zajlik a téli vadászat, megkezdték minde­nütt a szarvastehén és üsző se­lejtező-vadászatát, valamint a nagyobb csapatokba verődő vaddisznók hajtóvadászatát, ugyanakkor elindították már az erdei tisztások felé a ta­karmánnyal rakott szánokat, s a hóekéket is, hogy minél ki­sebbre csökkentsék a hasznos vadállomány téli veszteségét. Mindenütt szabaddá teszik az etetőhelyek környékét, sőt, a Mátra egyes tájain, ahol a hó­réteg vastagsága elérte vagy túlhaladta máris a 40 centi­métert. az etetőhelyekhez ve­zető csapásokat hóekékkel tö­retik. • Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság vadgazdálkodási osztályán tájékoztatásul el­mondották, hogy a legutóbbi két nagy tél tapasztalatai a vadteleltetés gondos előkészí­tésére, jó megszervezésére fi­gyelmeztették a vadgazdasá­gok, vadásztársaságok vezetőit, s így ez évben minden eddigi­nél nagyobb takarmánykészle­teket gyűjtöttek télire. Általá­ban 100 etetési napra adagol­ták a különféle takarmányo­kat. Egy-egy „számos vadra” i egy mázsányi lucernaszéna és i egy mázsányi lombtakarmány, j kukoricaszár és egyéb szálas- takarmányféle jut. Ezenkívül a nagyvadnak számottevő mennyiségű szőlő- és gyü­mölcstörkölyt, gesztenyét és makkot raknak ki. Az apró­vadnak ocsúval, rostaljjal és egyéb hulladéktakarmány fé­lével segítik átvészelni a kö­vetkező két-három hónap ne­héz szakaszait. A rendszeres etetéssel pár­huzamosan gondoskodnak az esetleg elgyengülő értékes vadfélék fokozott védelméről: az erdészek, vadőrök, vadá­szok rendszeresen irtják a kóborkutyákat és az apróvadat károsító egyéb ragadozókat. (MTI) Felszabadulási kiállítás Szentendrén Az ünnepek alatt nyílt meg Szentendrén a város felszaba­dulásának 20. évfordulója tisz­teletére rendezett nagyszabású helytörténeti kiállítás, a Fe- renczy Károly Múzeumban. Megnyitó beszédet mondott Wolf Lajos, a Hazafias Nép­front városi bizottságának el­nöke. A rádió és a televízió mai műsora — R. Mészáros Sándor megyei tanácstag ma esté 18 órakor Vasadon tanácstagi beszámolót tart. — „Szoba kiadó. Fürdő nincs. Művésznek éppen megfelelne” — a fenti hirde­tés Chelseaban, London kül- vátosában jelent meg. Úgy látszik, az angol művészek nem örvendenek túlságos nagyrabecsülésnek a háztu­lajdonosok körében. — Az MA 15—32-es rend­számú betegszállító kocsi hétfőn a kora délutáni órák­ban a dabasi országúton, Sá­ri lakatlan területén az út­menti árokba rohant és fel­borult. A kocsi utasai közül László Ferenc megsérült, a mentők a Szántó Kovács ut­cai ambulanciára szállítot­ták. Az anyagi kár 1000 fo­rint. A balesetért Hegedűs Ferenc gépkocsivezető volt a felelős, mivel nem az útvi­szonyoknak megfelelő sebes­séggel vezetett. — Rovarölő falfestéket hoztak forgalomba London­ban. Minél többet mossák, annál erősebb a hatása. 20 17.47: Hirdetöoszlop. 18.02: A Ma­gyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 18.15: A tudomány nagy századai II. 18.40: Népi zene. 19.00: Mi történt a nagyvilágban? 19.15: Tánczene. 20.08: Verdi: Macbeth. Négyfelvonásos opera. 21.54: A csillagokhoz. Versek. 22.45: Hang­szerszólók. 1811 18.40: Kamarazene. 20.00: Plato­nov szerelmei. Csehov színmüvét rádióra alkalmazta Kiss Károly. 21.17: Tánczene. 22.05: Gesualdo és Marenzio műveiből. TELEVÍZIÓ 9.30: Iskola-tv. Földrajz, az ált. isk. V. oszt. számára. 10.00: Tv- híradó. (ism.) 10.10Í Filmmozaik. 11.10: Selyemlétra. Olasz vígopera- fílm (ism.) 17.23: Hírek. 17.30: A Magyar Hirdető műsora. 17.40: Tessék kérdezni, a nyelvés/ vála­szol. 18.05: Vallomások. A Televí­zió riportfilmje. 18.55: Esti mese. 19.05: Közvetítés a Nemzeti Szín­házból. Darvas József: Részeg eső. Dráma 2 részben. A szünetben tv- híradó. Napi jegyzetünk. 21.30: A barangolás vendégkönyve. „Saluto da Roma”. Az olasz filmnapokra hazánkba érkezett küldöttség tag- : jaíval beszélget Nemeskürty Ist­ván. 22.05: Tv-híradó. 2. kiadás. Szülési segély — a nagypapának Az angliai Shrewsbury ban az 56 esztendős Mr. James a kö­vetkező szövegű levelet intéz­te a nyugdíjintézethez: „Hálás köszönettel megkap­tam az Önök által kiutalt szü­lési segélyt. Valóban komoly teljesítménynek minősülne ré­szemről, ha anyává lehetnék, minthogy 56 esztendős vagyok, legjobb tudomásom szerint himnemű, és kétszeres nagy­apa. Gondosan átvizsgálva éle­tem elmúlt kilenchavi idősza­kát képtelen vagyok visszaem­lékezni bármi olyan tevékeny­ségre, amely következménye­képpen ilyen eredményt tud­nék felmutatni.” James eredetileg betegségi segélyért folyamodott. 1344. december 3o-án felszabadult Karancskeszi, Karancsság, End- refalva és Dolány (ma Benczúr- falva). — „Mindössze” néhány ezer forint hiányzik ahhoz, hogy a nagykátai járásban* a takarékbetétek összege el­érje a 38 millió forintot. De nemcsak a betétállo­mány nagy, sok a hitel- igénylő is, eladandó házhely is van bőven — nagy a járási OTP-fiók forgalma. — A csimpánz bevonu­lása. Port Elisabethben kü­lönös törvényszéki tárgya­lás zajlott le. Kinyílt a tár­gyalóterem ajtaja. Minden­ki felállt, azt hitték, hogy a törvényszék tagjai foglal­ják el helyüket. Ehelyett a szomszédos cirkuszból ki­szökött Jackie csimpánz „vonult be” a terembe. Széttépte az elnöki aszta­lon a jegyzőkönyveket és pánikot keltett a nők kö­zött. — Ncgyiantermes iskola építését kezdték meg Jász- karajenőn. Építése 1 millió forintba kerül, átadására 1965. szeptember 1-én ke­rül sor. — Fűthető sízoknikat hoz­tak forgalomba New York­ban, melyeket 26 voltos zseb­lámpaelemmel fűtenek. — Budakalászon vasárnap, a késő esti órákban, ifj. Víz­keleti Gyula 22 esztendős budapesti lakos a CH 54—32 rendszámú személygépkocsi­val elütötte Simon Tiborné 24 esztendős pomázi és Pal- sovits János 20 esztendős budapesti gyalogosokat. Mindketten lábtörést szen­vedtek, s a mentők a Karo­lina úti Orthopéd Klinikára szállították őket. Műszaki szakértői vélemény dönti majd el, hogy a gépkocsive­zetőt felelősség terheli-e... Mióta új év az új év ? Elég zűrzavaros a keletkezé­se és még inkább a története, amely időszámításunk előtti második századba nyúlik visz- sza. Akkoriban a rómaiak hol január elsejét, hol március el­sejét tekintették az év kezde­tének, attól függően, hogy a kalendárium kezelésével meg­bízott római főpap a Pontifex Maximus hogyan határozott. Időnként még a politika is be­leszólt, attól függően, hogy a konzuloktól meg akartak-e idő előtt szabadulni, vagy sem. A különböző dátumú évkezde­tek miatt azután előfordult, hogy a szüreti ünnep például tavaszra esett, amit azért a ró­maiak se fogadtak örömmel. Julius Caesar rendet terem­tett az évkezdet körül, vagy legalább is megteremtette a le­hetőségét a rendnek. Az év kezdetét január elsejében ál­lapította meg. áldozva ezzel is Janus istennek, a kezdet és a kapuk istenének. Csakhogy a keresztények ezt nem fogad­ták el, mondván, hogy po­gány eredetű. A nyugati ke­resztények még a XII. ószázad­ban is dd’cember 25-ét tartot­ták az év kezdetének, amiből újabb bonyodalmak származ­tak. Végül mégis csak keres­tek egyházi jogcímet a január elsejei ünnepnek, s évkezdet­nek, mégpedig a Circumcisio Dominit, s így legalizálták a napot. A bizánci-pravoszláv kereszténység azonban még így sem fogadta el, úgyhogy Nagy Péter cár uralkodásáig szeptember elsején kezdték az évet, Angliában pedig 1751- ig, április 1-én. Egyszóval, ne­hezen született meg új évkor az új év. Amikor Szilveszterkor ösz- szecsendülnek a poharak, jus­son eszünkbe, hogy a vigado- zás szokása is a rómaiaktól ered, akik ez idő tájt a satur- náliákon, az egyenlőség ünne­pein és a conpitálián. a házi istenek ünnepén bőségesen vi- gadoztak, dinom-dánomoztak. Szilveszterkor, követve a jó pogányszokást, ezt csináljuk NAwtitn m Iqthfijá íá/á i$ Holt o/{jäf\ jó, fniht a A spekuláció letörésére az egyik legjobb módszer, ha a községi tanács az OTP-n ke­resztül, legális áron érté­kesíti az állami tulajdonban levő telkeket. Ezt az utat választotta a haraszti tanács és kettős hasznot értek el. Mind ritkább a becsapott ve­vő, letörték az uzsoraárakat, másrészt a befolyt pénzből fedezhették a legfontosabb községíejlesztési feladatokat. A falu központjában most egy újabb, nagy, egybefüggő területet parcelláznak. Ezen a huszonegy holdon alakítják ki a község egyik központ­ját. Nyolctantermes, modern iskolát, hatvanszemélyes óvo­dát, és hetvenöt kisgyerme­ket befogadó bölcsődét sze­retnének építeni. A nemrég parcellázott száz­ötven-kétszázötven négyszög- öles telkek iránt igen nagy az érdeklődés, emellett távo­labb, szétszórtan további száznyolcvan állami telek várja a gazdáját. Aki tehát házhelyet akar, választhat. Most már — a helyi tanács megfelelő gondoskodása nyo­mán — erre mindenkinek módja van. KOSSUTH RADIO 8.15: Opercttrészletck. 9.00: Növé­nyi életformák. 9.10: Zenekari mu­zsika. 10.10: Hangverseny gyerme­keknek. Prokofjev műveiből. 10.30: Karikó Karcsi különös kalandja. Folytatásos rádiójáték gyermekek­nek. Irta Zoltán Péter III. rész. 10.49: Radics Béla Jenő népi zene­kara játszik. 11.28: A Szabó család. 12.15: Tánczene. 13.00: Törvény- könyv.' 13.15: Bolgár művészek operafelvételeiből. 14.10: Lányok, asszonyok . . . 14.40: Délutáni fris­sítő. 15.45: Látogatás az Akadémia Könyvkiadó igazgatójánál. 16.10: Ravel szimfonikus műveiből. 17.05: Horizont. 17.20: Könnyűzenei hír­adó. 18.15: Arlecchino és társai. Híres vígopera hősök. 18.50: Haj- i mási Péter. Hajmási Pál. 19.36: I Schubert-dalok. 20.30: Fültörő. Ze­nés rejtvénymüsor. 21.15: Félszár­nyú Pegazus. 22.25: Verbunkosok, magyar nóták. 23.00: Zenekari mu­zsika. 0.10: Filmzene. PETŐFI RADIO 14.25: Kamarazene. 15.41: A ko- márvárosi földmüvesszövetkezel népi zenekara játszik. 16.10: Orvosi tanácsok. 16.15: Daljátékokból. [ 17.05: Farkas Ferenc: G5'ümölcs- [ kosár. 17.27: Fiatalok filmklubja. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents