Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-29 / 303. szám
Sntéi emlólifk Karácsony hármas ünnepén a legtöbb helyen együtt van az egész család. Sőt, messze vidékről a testvér, a vő és a kisunoka is megérkezik. Az eszem-iszom mellett bőségesen jut idő a szórakozásra is. Ilyenkor nélkülözhetetlen a rádió. De nem megy luxusszámba már a televízió sem, amely számos család leg- I kedveltebb szórakozása lett. Mi sem természetesebb, hogy a sok terefere közben a család nagyon szeretne rádiót I ■hallgatni, vagy televíziót nézni. Sajnos, az Észalc-magyar- országi Áramszolgáltató Vállalat a szeretet és a béke hármas ünnepének minden egyes i napján a sülyi és sápi lakók • szivébe a békétlenség és a bosszúság magvát vetette el. : Bevezetésképpen már karácsony estéjén, az ajándékozás magasztos óráiban sötét fátylat bocsátott a lakosság ablakaira. Karácsony első és másod napjának délelőttjén ugyancsak több órás áramszünettel bolygatta meg a kedélyeket. A két község lakói már csak abban bíztak, hogy legalább a harmadik ünnepen zavartalanul hódolhatnak kedvenc szórakozásuknak. Várakozásukban azqnban ismét csalatkoztak. Ugyanis vasárnap mindenütt már hajnali négy órakor lehunyta pilláit a villany és csak délután három órakor ébredt fel ismét. A vendégek kellemetlen emlékekkel távoztak. Búcsúzáskor azonban mégis annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy sem szilveszterkor, sem az új év első két napján az eset remélhetőleg nem ismétlődik meg. Krátky László HONOR ‘VIDÉKI PESTI MEGYÉI HÍRLAP KÜLÖN Kjl A DA S A VI. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1964. DECEMBER 39. KEDD AZ ÖREG FAVÁGÓ SZÓLŐERDŐ A 60MBA DOMBOKON Jó kedvet adó tüzes pecsenye- és asztali borokat terem nemsokára a meleg homok, ahová most tavasszal és a múlt őszön ezerjó, kadar, rizling, szlanka, kékfrankos vesszőket duggattak Gombán, Üllőn, Sápon, Nyáregyházán, Monoron, Vecsé- sen termelőszövetkezetein k derék tagjai. Persze, már nem méteres sortávolságra, ahol a fogatos kezét véresre verik a tőkék mellett nyújtózkodó karók, ahogy az ekekapát fogja, tartja, amikor a gyökerekben, tuskók- ban ugrál, akadozik az eke. Mert termő szőlőink nagy része mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas, vagy teljesen alkalmatlan, elaprózott, kis területeken található, ahol a nagyfokú trágyahiány, az elöregedés, a tőkék kipusztulása alaposan lecsökkentette a termést, s a piacképes borok gondos kezelése is nehezen valósítható meg. — Járásunk területén M onoron és Illőn lurgkcsls k A málna Is meghonosodik Az őszi írlrpíiés errtlménvci ÁTSZERVEZTEK AZ ELNÖKSÉGET A Hazafias Népfront gyom« rői bizottságának elnöksége ülést tartott, amelyen részt vett Neumann Mihály járási titkár is. Megbeszélték a jövő évi munkaterv vázlatát és javaslatot tettek az elnökség átszervezésére. Az elnöki tisztet Kites Gyuláné. az elnök- helyettesi pozíciókat Kohuth G. József és Varga Imre. a titkári funkciót Furuglyás Géza tölti be ezentúl. MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: Szórakozott professzor. Maglód: Az arénában. Monor: Gyilkos és a lány. Pilis: Ének az esőben. Tápiósüly: Egy ember ára. Üllő: Hattyúdal (szélesvásznú). Vecsés: Rómeó a szomszédom. IS megkezdték már a termelőszövetkezetek a nagy sortávolságú, gépi művelésre alkalmas azonos fajtájú szőlők telepítését — mondották a járási tanács mezőgazdasági osztá- I lyán —, ezáltal lényegesen j csökken az egy kiló szőlőt. ! egy liter bort terhelő ter- ] melési költség. Az ez év tavaszán nagy gonddal és szakértelemmel telepített szőlők beállottsága — különösen Gombán, Üllőn és Nyáregyházán — majdnem száz százalékos! Persze a telepítések egész nyáron át történő lelkiismeretes gondozása, permetezése hozzájárult ehhez a kiváló eredményhez. — A messzebbre tekintő vezetők nem állnak meg néhány holdnál, mert aránylag kis terület nagy értéket terem. Alig fejeződött be az aratás, máris hordták a fogatok a trágyát; a Talajjavító Vállalat Gyöm- rőről szállított tőzegét terítették vastagon, bőségesen. Műtrágya, aldrinos szuperfoszfát is jutott és szeptemberben már dolgoztak az Sz—100-asok ezeken a területeken. • — Nyáregyházán a tavaszi telepítés mellé újabb 65 holdat terveztek. Az alapos, átgondolt szervező munka eredménye, hogy a tervből — valóság lelt. Nem így történt a monori Kossuthban, ahol a 40 holdas telepítésből mindössze 30 hold talajelőkészítés valósult meg. Márpedig a termőre fordulásnál ez a késedelem egy évet jelent! Gombán is szeretik a szőlőt a tagok, 35 hold telepítést vállaltak és becsülettel eleget is tettek a vállalásnak. Valóságos szőlőbirodalmat teremtettek a gombaiak a dim- bes-dombos határban. Üllőn a talajelőkészítés időben befejeződött, az ültetéssel azonban elkéstek, alig néhány holdon került földbe a vessző. Úriban újabb 10 holdon telepítettek nagy jövedelmét biztosító málnát. Pár évvel ezelőtt a gondozatlan bényei határ arról " árulkodott, hogy a tagok nagy része a hűvös eresz alatt ásítozott akkor, amikor a domboldalakat ette már a gaz. Alig ért lukas garast akkor a munkaegység is! Ma viszont a jobbak között emlegetik a tsz-t. A munkák ütemezés szerinti végzésében mindig az élen járnak. Most ősszel is a napsütötte meleg domboldalon 31 hold málna telepítését tervezték a vezetők, hogy a szépen emelkedő munkaegységérték pár év múlva még biztosabb támasza legyen a mindig dolgozó, szorgalmas tagoknak, s még a melegebb őszi napokban a telepítés sikeresen befejeződött. Járásunkban az egyre szebben fejlődő szőlőkultúra mellett a málna is otthonra talált! Kiss Sándor (Péterffy István felvétele) IIATYÁN OLDALNYI TEENDŐ Mivel foglalkozik I96.i-lien a moiiori tanács? Uborkából, paradicsomból, gabonafélékből volt a legfőbb bevétele a gyomrai tsz-nek Bokáig érő sár fogadja azt, aki a gyömrői Petőfi Tsz központi udvarába igyekszik. Az irodában lázas munkában találjuk a főkönyvelőt, az elnök- helyettest és a főmezőgazdászt. Velük beszélgetünk az elmúlt gazdasági évről. Köztudomású, hogy a Petőfi Tsz az idén mind a nyári, mind pedig az őszi munkákat időben fejezte be. — Az elért eredmény nagyrészt annak köszönhető, hogy a tagság bizalma javult a vezetőség iránt — mondja K. Nagy László, a tsz mezőgazdásza. — A járási és a megyei szervek segítségével ígéreteinket sikerült betartani. Ez évben különösen a növénytermesztéssel és a kertészettel jártunk jól. Érzékeltetésére csak annyit, hogy ez az üzemág 700 ezer forint tiszta bevételt jelentett tsz-ünknek. A legtöbb bevételt az uborkából, paradicsomból és a gabonafélékből értük el. — Sikerült a termésátlagokat magasabb szintre emelni. Ez fontos népgazdasági érdek is! — veti közbe Rubes Kálmán, elnökhelyettes. — Növénytermelési éves tervünket sikerült a harmadik negyedév végén teljesíteni — mondja György Károly főkönyvelő. Azután ismét a mezőgazdász Veszi át a szót. A termelés irányítása szempontjából döntő Volt az, hogy a tagság megfogadta a szakvezetők tanácsait. Ezt a növényféleségenként elért egy holdra jutó hozam mutatja a legjobban. A tagság eleinte idegenkedett a fejtrágyázás bevezetésétől, de aztán belátták, hogy nincs igazuk. — Természetesen az állattenyésztés is nagyot lépett előre. Elsősorban az állomány felfrissítésére törekedtünk, ami sikerült is. Az egy tehénre jutó évi tejhozam körülbelül háromezer liter, ami az előző évinél jobb eredmény. A házi törzskönyvezéssel a következő évek tenyésztési munkálatainak előfeltételeit teremtettük meg. — Hogyan dolgozott a tagság az év folyamán? — kérdezzük az elr "khelyettestől. — A legjobban a szőlősbrigád dolgozott, ők minden területen bekapcsolódtak a munkába. Szezonmunkája alapján a paradi- csomosbrigád érdemel dicséretet. Még mindig vannak azonban olyan tagjaink, akik csak a vállalt területek megművelését végezték, s nem vettek részt a közös munkákban. Az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem az idén előreláthatólag körülbelül 10 200 forint lesz. Ötszáz forinttal több,; mint tavaly. — Jövő évi terveik? — Igyekszünk a termésátla-i gokat néhány százalékkal meg-; emelni. És hát újra egy ki-; csit előre lépni... Gér József Csaknem 60 sűrűn gépelt oldalas kötet tartalmazza a Monori Községi Tanács, a vb és az állandó bizottságok jövő évi munkatervét. Dicséret illeti a terv megszerkesztőit: Földváry György tanácstitkárt és lelkes segítőtársát: Pásztor Antal elvtársat, a járási könyvtár vezetőjét, de elismerés illeti azokat a tanácsi dolgozókat is, akik a hatalmas munka technikai részét, a leírás és sokszorosítás munkáját pontosan és időre elvégezték. Lapozgatjuk a programot, amelyből a község jövő évi képe vetődik elénk. A tanácsüléseken sorjában beszámolnak az egyes állandó bizottságok. A beszámolók előkészítésében tüzetes vizsgálati és ellenőrzési anyag i? szerepel. Napirendre kerül többek között a gyermek- és ifjúságvédelem, a tsz-ek gazdálkodása, a népi ülnökök tevékenysége, a közrend és a közbiztonság, a művelődés, a szórakozás, az oktatás és sport. Fontosnak ígérkezik a vb márciusi programja, amelynek keretében tárgyalásra kerülnek a község építésügyi feladatai, valamint a belvíz- rendezés problémái. A széles körű vizsgálati és ellenőrzési programban a teendőket, határidők megjelölésével, személy szerint állapították meg. Az ellenőrzési tevékenység kiterjed a Kossuth Lajos utcai óvoda építésére, a művelődési otthon bővítési munkálataira, a sportpálya építési terveire. Az új napközi otthon átalakítási problémáival a tervezetben nem találkoztunk ugyan, de reméljük, hogy ez a fontos és sürgős megoldást váró kérdés nem kerüli el az illetékesek figyelmét. A ktsz-ek, vállalatok, intézmények ellenőrzése mellett szerepel a tervben a kisiparosok, piacok, italboltok, a TÜZÉP, a sütőipar, a bolthálózat, a felvásárlás ellenőrzése. A mezőgazdaság, mint fő probléma, időszakonként visz- szatérő témakör minden fórumon. Természetesen, megvan a lehetőség az esetleges hiányosságok pótlására, valamint a napi élet által diktált időszerű követelmények beiktatására is. A tanácstag és a tanácsi apparátus munkáján múlik, hogy a terv élő legyen és valóban a község további fel- emelkedését szolgálja. Dr. Huszty Károly A monori művelődési ott- ] hon munkájával kapcsolatban I felvetett kérdések vélemé- | nyem szerint két dologra fi- j gyelmeztetnek. Az első az, hogy hozzánk is elért annak, | a művelődési munkát általánosságban vitató, előtérbe helyező vitasorozatnak a szele, I amellyel napjainkban orszá- I gos lapjainkban találkozunk. A másik, hogy az itt felvetődő kérdések kapcsán érdemes lenne vita keretében többet foglalkozni a járás művelődési életével, mert a felvetettek nem egyedül és kizárólagosan monori gondok. A cikkek zömében nem Mo- nor művelődésének általános eredményeivel és hibáival foglalkoznak, hanem a község művelődési életét csaknem kizárólagosan szórakozási szempontból és a színjátszócso- port munkáján keresztül vizsgálják. Nézzük meg először a cikkekben felvetett kérdéseket. A művelődési otthon szórakoztató tevékenységét tartja elégtelennek az első két cikk. A másodikban a művelődési otthon vezetője, Lengyelt elv- társ ígéretet tesz arra, hogy a Déryné Színház előadásai ezután rendszeresek lesznek a községben. Elég-e ez az ígéret? A cikkíró kevesli. Mit lehetne tenni? Az elmúlt esztendőkben Mo- noron többször hallottuk országos hírű művészeink nevét. A művelődési otthon több esetben látott vendégül — színházi előadásokon kívül — az Országos Rendező Iroda által nyújtott műsorok keretében vendégművészeket. Meg kellene ismét próbálni egykét ilyen alkalom teremtését, a színházi előadások mellett. Célravezető lenne a közönség visszaszoktatása céljából egykét, helyi erőkkel összeállított, nívós műsor bemutatása, hiszen Monor olyan erőkkel dicsekedhet a műkedvelő színjátszás és más műkedvelő ágak területén, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni a művelődési munkában. A szórakoztató tevékenység másik oldala a műkedvelő színjátszómozgalom feltámasztása. Monoron régi hagyomány a színjátszás, sok nagy siker fűződik a régi színjátszók nevéhez. Ezt bizonyítja az a portrésor, amellyel Foga- rasi Olga folytatásos cikkében | találkoztunk. Ha a mozgalom ! jelenlegi helyzete szempont- ! jából vizsgáljuk a kérdést, azt í tapasztaljuk, hogy a mégszó- ! lal tátották csaknem kivétel | nélkül otthon dolgozók, de j legalábbis nem több műszak- ! ba járó emberek. A mozga- | lom helyzetét járási méretek- I ben vizsgálva, azt tapasztal- t juk, kevés helyen van állan- j dóan működő, évente több ! bemutatót tartó csoport. Még kevesebb a hely, ahol a cso- j porton belül nemcsak a kül- j sődleges dolgok, a bemutatók J a fontosak, hanem a csoport | munkájára á ma már nálkü- ; lözhetetlen belső nevelőmun- 1 ka is jellemző. | Miért szükséges ez? Nem a korábbi évek, évtizedek színjátszómozgalmát becsüljük le azzal, ha azt mondjuk: a mai darabok követelményei, érzelem- és gondolatviláguk merőben más a réginél. A ma élő ember gondolatvilága is összetettebb. Nem jellemző általánosságban, hogy egyszerűen gondolatok nélkül, átadva magát a szórakozás lehetőségének, befogad valamit, csak azért, mert a helyiek adják elő. Nem elégíti ki a fülbemászó dallam mellé fabrikált bárgyú szöveg, a polgári illúziókat visszaplántálni akaró színpadkép. Az a színjátszó tehát, aki nem lép tovább a vele született, tehetségnél, aki nem tud a ma embere számára olyan érzelem- és gondolatvilágot bemutatni, amelyben az magára ismerne, nem képes típusok általánosítására, nem tudja megállni a helyét. Tehát fejlődni kell, s ezt csak a színjátszók műveltségi szintjének emelkedésével lehet elérni. Bírják ezt színjátszóink munka, családi élet, esetleg több műszakos bejárás mellett? Át tudunk-e nyergeim a csak bemutató szemléletről a teljesebb, tartalmasabb munkára? Bírja-e a művelődési otthon az anyagigényes, színvonalas bemutatók rendezését anyagilag? És nem utolsósorban: igényli-e mindezt a község lakossága? Szerintem ezek a meghatározói ma egy színjátszócsoport működésének. Ezt kellene megvizsgálni Monoron és mindenütt. Ha a válasz igenlő, a művelődési otthon vezetőjének, a község művelődési gazdájának kötelessége meghajolni az igények előtt, még akkor is, ha teszem fel, nem szívügye a színjátszás, és a színpad megtöltése után a helyi bemutatókért lelkesedő közönséggel megtölteni a színháztermet is. Furuglyás Géza (Folytatjuk.) ...és Szentgyörgyi a kapitány alapszervezet lövészcsapata szorgalmasan készül a megyei lövészversenyre... Ezek a sorok még a nyár elején kerültek jegyzetembe. Azóta még kétszer találkoztam velük. Igaz, ekkor más öltözékben és a fegyver helyett is más volt a kezükben. Kinek malteros vödör, kinek balta, s volt olyan is, aki éppen a talicskát tolta. Ott láttam Fekete Bélát, a helyi MHS-alapszervezet elnökét is. Merschel János portáján edzés után — s volt, amikor edzés helyett — felcserélték a puskát a szerszámokkal s „besegítettek” a szoba-konyhás családi ház építésébe. Hat hét alatt tető alá került az épület. A kapitány most is élenjárt: téglát rakott, vakolt; felesége keverte a maltert, s a többiek kezében is égett a munka. f Ropognak a fegyverek a £ monori lőtéren, a tűző nap £ melegétől izzadton tolja hátra í sapkáját, s törli homlokát a % csapatkapitány: Szentgyörgyi 'f Mihály százados. Néha bele- if tekint a távcsőbe, s tekintete i, elárulja, hogy jól vagy rosz- if szül talált célba a lövedék. Az if egyik fékpadon női versenyig zö igyekszik megbirkózni a } feladattal. Ide mintha több- $ szőr adna tanácsot, utasítást a if kapitány. Nem csoda, hiszen a if család tekintélyéről van szó. if Szentgyörgyinét azonban nem if kell félteni: jól kezeli a fegy- if vert. A többiek is hasonlóig képp, pedig csak edzés van. if A kapitánnyal együtt nyol- ^ can vannak: Bodor Mihály, | Rtzmajer József, Aschenbren- f ner József, Gergely József, if Negyedi Elek, Szolnoki József, if Merschel János és Szentgyör- if gyi Mihályné. A monori MHSLegutóbb — ez már az elmúlt napokban történt — a versenyévad befejezése után találkoztam velük. Éppen baráti összejövetelre mentek. Megtudtam, hogy minden hónapban egy estét együtt töltenek, mindig máshol. Elviszik az asszonyt, a gyereket. Sok szó esik itt — komolyra és vidámra fordítva — a nyári élményekről, versenyekről, er- ről-arról. Hat éve, 1958 tavaszán dia-; kult meg a lövészcsapat Mo-; noron. S azóta jóban-rossz- ; ban együtt vannak, segítik; egymást. Munkájuk, foglalko-; zásuk szerint igen különböző j emberek: az egyik villany- \ szerelő, a másik gumis, a har- \ madik lakatos, van közöttük \ üzemi munkás, anyagbeszerző \ és honvédségi alkalmazott. A j sport, a lövészet azonban \ összehozta és évek hosszú so- : t ra óta összetartja őket. t Blaskó Mihály Xenicsak a színjátszásról van szó I. A tehetség egymagában nem elég
