Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-23 / 300. szám

1964. DECEMBER 23, SZERDA

r isi

MEGYEI

3

A parasztság művelődésének anyagi forrása

Népművelők továbbképzése Nagykőrösön

Az új esztendő első munkanapján továbbképzési foglalkozásra jönnek össze Nagykőrös város hivatásos és tiszteletdíjas népművelői. A továbbképzési tervnek megfelelően rendkívül fontos témával kezdik az új esztendőt. A szocialista közgondolkozás formálásáról hangzik majd el előadás, amelyet a népművelők megvitatnak. Az elvi kérdések tisztázásán túl a foglalkozás célja, hogy eldöntsék, melyek azok a gyakorlati feladatok, amelyek a szocialista közgondolkozás formálása 1 közben a népművelők előtt I állanak.

Töfeb könnyűipari vállalat teljesítette

1964. évi termelési és exporttervét

Több könnyűipari vállalat jelentette, hogy eleget tett ez évi tervkötelezettségének. Elkészült az exportra tervezett szövetmennyiség a bajai gyapjúgyérban is. A ba- jaiak miután eleget tettek tervkötelezettségüknek, kisegítik újpesti testvérüzemüket. A Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat kérésére december 21-én befejezte exporttervét a Lenfonó és Szövőipari Vállalat győri szövővalamennyi szövetkezeti elnökéhez: támogassák a maguk erkölcsi és anyagi eszközeivel a falu művelődését. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének levele válaszra vár. Legyen ez a válasz mindenütt gondos, alapos terv. Olyan terv, amely az együttműködés jegyében készül, a termelőszövetkezeti parasztság művelődésének, tanulásának felkarolására.

Tenkely Miklós

gyára is, amely most készül arra, hogy az év végéig átvegye az új kikészítő üzemét és a dolgozók számára ott épült korszerű öltözőket. szociális létesítményeket. A Zalaegerszegi Ruhagyárban, ahol az utóbbi három évben csaknem megháromszorozódott az export- termékek aránya, szintén elkészült az ez évi exporttervben szereplő, összesen hetven- millió forint értékű áru. (MTI)

Háromszoros magtermés

Dobrovszki István, a sop- ronhorpácsi Növénytermesztési és Növénynemesítési Kutató Intézet tudományos munkatársa kísérleteket folytat a vöröshere kapás művelésével. A tavasszal 60 centiméteres sortávolságra vetett mag közeit géppel gyomtalanította, s a növény augusztus elejére magot érlelt. A második év tavaszán, május végén kaszálták a kapásán művelt vörösherét, amely augusztusban újra magot fogott. Két év átlagában egy-egy hold területből két és fél mázsa magtermést takarított be a kutató nagy parcellás kísérletekben, vagyis háromszor annyit, mint amennyi az országos átlagú vetés esetén. Tavasszal Sop- ronhorpácson már 100 holdon termelnek magfogásra kapásán művelt vörösherét. (MTI)

Ez a raktár minden megyei lakost, vásárlót érdekel. Nem csavarok, anyák, keveseket érdeklő alkatrészek állnak a pultokon, és polcokon. Az egyik sarokban fürdőkádak, a másikban tv-dobozok, a harmadikban kávéfőzők. A skála meglehetősen nagy: a Pest megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat központi raktára sok mindent rejt falai közé. Mit mutat az ábra, ha nem a betévedt látogató, hanem a szakember szemével

pillantunk körül? Varga Géza a gyakorlott mester:

— Általában mindenről elmondhatom, hogy megfelelő mennyiség áll rendelkezésre. A mi raktárunk a cikkeknek csak töredékét fogadja be, majdhogynem központi tartalék. A különböző áruk javát a nagykereskedelmi vállalatok közvetlenül megyei üzleteinkbe szállítják.

— Az itt láthatók alapján mégis, miben mutatkozik bőség, s miben hiány?

— A nagy papírdobozok elárulják, hogy nagyképernyős készülékünk van. Ugyanezt mondhatom a hűtőszekrényekről. Itt is áll néhány Szaratov- gép...

— Magnetofon?

— Tudom, hogy keresett cikk és eltűnt a kirakatokból a Calypso — ebből is van néhány darabunk, bár közel sem annyi, mint amennyire szükség lenne. Az utolsó pillanatban kaptunk erősítést tv-ká- belből. Akik az utóbbi heteikben antennát akartak szerelni, azok bizony elég keserűen tapasztalhatták, hogy sehol- sem kaptak vezetéket. Most végre befutott az elsősegély.

— A szállítás akadálytalan?

— Sajnos az elmúlt napokban történt egy kis baleset, felborult és kigyulladt az egyik járművünk. Ennyivel kevesebb — kisebb a szállítási kapacitásunk, de azért ez nem jelent akadályt a rendelkezésre álló áruk elfuvarozá- sában.

— Mikor köszönt be a csendesebb idő?

— Az ünnepekkel. Reméljük, hogy a legtöbb vásárló megtalálja azt, amit ajándéknak keres.

A beszélgetés néhány percnyi munkaszünete lezárult. Csomagok jönnek, s kelnek útra ismét — tart a karácsonyi vásár.

(t.)

(Foto: Kotroczó)

VKVVXXXXVXXXVNVNX^XX^XVXXXNXXXXVXXXXXXXNXXXXVXX^VXXNX^VVXXXVXXXVVVXXXXVVXXXVXXVXXX\XXXXXXXXXXXVXXXXXXXXX\XXXVXXXXXXXXXXXXXXXXX^\:ÄXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXX\^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXSXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXXXX\XX\X'^XVXXXXXXXX\XXXXXXXXX,\yXXXVVVXXXXX\.XXXX'

ISTENVERESE

ornyi hiába szégyelli maO jut. Mostanában, ha a .. .jd, ha nem, többször gondol arra, mi lenne, ha a nagymama meghalna. Hetvenegy éves. Lehet, hamar elmegy, de az is lehet, hogy hosszú évekig húzza. Úristen, mi lesz akkor? Hogyan lehet kibírni évekig?

Szegény nagymama, sajnálja meg hirtelen Sanyi. Friss cipó illatát érzi, a nagymama szel a kenyérből. Lopva ad neki, mert nincs annyi, hogy ebéd vagy estebéd közben is jusson egy karéj, s ha a többiek meglátják, betölti a napot a veszekedés: hogy így. meg úgy nincs, a mama pedig csak a Sanyira gondol, mi lesz a többivel és tovább, tovább folyik a szó, végeárhe- tetlenül. A nagymama azonban ügyes, a mama soha nem vette észre ezeket a lopásokat.

Azután megint másként látja nagymamát. Anyja épp a térdére fekteti, fenekeli. mert megint kilyukasztotta a cipő- jé* és nincs pénz másikra. Nagymama kirángatja a meg- dühödött anyja karmából. Csókolgatja, babusgatja és kötényével törli a könnyeit. Dünnyögi az orra alatt: azért gyerek a gyerek, hogy rossz legyen. Szült volna lányt, ha olyan kényes.

Míg gyerek volt és valami bántotta, mindig odabújhatott a nagymamához. Dugott krajcárokat is kapott tőle karikára. ostoros csigára, golyóra, 'lég színes üveggolyóra is.

Rongylabdákat varrogatott

neki, és a liba őrzéséhez kidíszítette az ostorát. Most mégis lesi a halálát. Verné a fejét a falba, de azzal sem könnyíthetne feltóluló érzésein. Istenverése ez az egész, káromkodik napjában többször, s menekül mindenki elől, nehogy kiolvassák szeméből szörnyű gondolatát.

A munka sem megy úgy, mint korábban. Értekezleteken azon veszi észre magát, nincs is ott az esze. Szólnak hozzá, ö pedig mintha álmából riadna. Már mondták is a munkatársai, hogy sápadt, beteg talán? Ugratják: kellett neki a nősülés. így van ez — s sóhajtanak hozzá — egy ifjú férj nagyon lestrapált. Gúnyosan nevetnek a rovására, néha vaskosabb tréfát is megengednek.

Ö pedig hallgat. Nyeli a keserűséget, mit is mondhatna. Álljon elő kéréssel, amikor vannak nála jogosultabbak is? Nem fér össze a természetével. Pedig otthon így nem mehet tovább.

E

leinte semmi gond sem volt. összeismerkedtek Pannival az iskolán. Mindketten más-más falu KlSZ-titká- rai voltak, így kerültek tanfolyamra. Nem sok ügyet vetettek egymásra. Panni túl komoly lány volt, visszahúzódott, az esti hancúrozásban is ritkán melegedett fel. Talán ezért tetszett meg Sanyinak. Talán azért, mert a mosolya is olyan szomorú volt, mégis

kedves. A foglalkozásokon jól szerepelt. A tanfolyamot nem jutalomüdülésnek képzelte, hanem annak, aminek szánták, szorgos tanulási időnek.

Panni is észrevette őt. Először el-elpirult, ha meglátta, később többször nézett rá, rajta felejtette a szemét. Egyszerre indultak sétálni. Egyszerre ebédeltek. örültek, hogy egyforma ételt szeretnek és sok mindenben egyezik a természetük.

Amikor vége lett a tanfolyamnak, már tudták, hogy nem válnak szét, ha messze is laknak egymástól. Először töprengett, mit szerethet rajta a lány. Hiszen ö nem is magas, kicsit mackós, sokkal csinosabb fiút választhatott volna magának, az iskolán amúgyis többen kerülgették. Azután belenyugodott: a szerelmet nem lehet magyarázni. Von és kész.

A lánykérés körül nem ment minden simán. Panni öreg szülei nehezen törődtek bele, hogy kislányuk KlSZ-titkár. Haragudtak a távol töltött estékért. a sok munkáért, de már beleegyeztek volna. Azután azt is elfogadták, hogy iskolára küldik a lányi, néhány hétig távol lesz. Az azonban mindent betetőzött, hogy a tanfolyam után bejelentette: férjhez megy. Nem is ez volt a fő baj, hanem akkor tört ki a jajveszékelés, amikor megtudták, kihez. Nem ilyenféléhez szánták Pannit. Valami rangosabb, hozzájukvalóbbhoz, aki falubeli és pénze is van. Sanyit nem fogadták jószívvel.

Azt megtették, hogy érkezésére leszedték a falról a szentképeket és a keresztet. A porkeret árulkodott erről a falon. Sanyi úgy tett, mintha mit sem látna, csak később oktatta Pannit — kár megbántani az öregeket.

j falu is széltében-hosszá- Vx ban beszélt: más falubelihez megy férjhez a Balog Panni! Hogy nem félnek a jóistentől. elkerülik a templomot! Aki szerét ejthette, uszította az öregeket, ne hagyják — van szülői tisztelet is a világon, kényszeríthetik is a lányi.

Az esküvő rendben véget ért. Igaz, majdnem kitört a botrány, a csirke miatt. Volt birkapaprikás, sertés és liba. Az ötven csirkét azonban otthagyta a kemencében az anyósa, anélkül zárta be a lakodalmat. Sanyi azonban nem szólt, csak belesápadt, így nem volt teljes az anyós öröme.

Dekát ez is elmúlt. Tíz hónapja ennek. Kár is bolygatni a kellemetlen emléket. Ritkán járnak haza, levelet csak Panni ír, csomagok is indulnak elégszer. Rendben is lennének, ha a nagymama, Sanyi nagymamája békében mpradna.

A nagymama azonban nem nyughat. Ki tudja, milyen ördög bújt bele. Panni hathónapos terhes. Az orvos szerint a gyerek szépen fejlődik, nem lesz semmi baj. Csak arra inti Pannit, hogy mozogjon sokat és éljen nyugodtan, ne idegesítse magát.

Nyugalma azonban nincs.

Mostanában napirenden a veszekedés. A nagymama minden percét megkeseríti. Kezdte azzal: a gyereket meg kell keresztelni. Nem elég, hogy istenáldás néinül házasodtak? Akkor nem szólt érte, de a gyerek az más! Annál inkább van beleszólása, mert amíg az ó házában élnek, vegyék tudomásul, ö dirigál.

Máskor nem szól a keresztelőről, csak semmi nem úgy jó, ahogy történik.

Sanyi este későn jár haza, csak a savanyú arcokról, Panni szótlanságából olvassa ki: már megint nem nyughatott az öregasszony. Sehogy nem érti, mi szállta meg, hiszen azelőtt csak jó szava volt a feleségéhez. Panni is panaszkodik: miért jár olyan későn haza, miért hagyja annyit magára. Miért nem inti le a nagymamát, hiszen láthatja, hogy nincs igaza.

Ö pedig csak nyel: hogyan járjon korábban haza? Ne menjen ki a taggyűlésekre, ne tartsa meg az előadásokat? Azután mit tegyen a nagymamával? Hová költözzenek? Egy fillérjük nincs új házra. Kérni pedig nem kér...

Tegnap nagymama megint a keresztelőt emlegette. Panni feleselt. Máskor nem tette, most azonban ott érezte a maga pártján Sanyit. Nagymama nem hagyta magát: itt ő az úr, vele egy tak- nyos ne nyelveljen. Panni már sírva kiabálta: akár haza is mehet ebből a házból...

Sanyi csak nézte a magukból kivetkőzött asszonyokat, nem tudta mit tegyen.

Fanninak esett durva szavával: ne fenyegesse a nagymamát és ne bántsa meg az öregebbet. Nem érdemli meg. Ki hallott már olyat, hogy idős asszonnyal felesel?

Fj'z volt az első haragos es- •Crf téjük, amikor Panni elfordult tőle és hiába hajtogatta Sanyi, hogy keresztelő úgy sem lesz, minek azon perelni a nagymamával? Nagymama drága természetét emlegette, hogy mennyire jó asszony, csak hát eljárt felette az idő... Köszönés nélkül aludtak el.

Reggel még minden fagyos volt. Sanyi a konyhában reggelizett. A nagymama körülötte téblábolt. Amikor rájött, hogy Sanyitól hiába várja a szót, ő kezdte: lám, milyen rossz hozzá a fiatal- asszony. Meg hogy tönkrement az életük, úrhatnám asszony ez a Panni. Ki tudja mi ingerelte legjobban Sanyit, nagyanyja hangja, vagy a hetek óta felgyűlt harag, a tehetetlenség, hogy nincs hová menteni innen a feleségét, hiszen nem így képzelte, nem így akarta... Maga sem magyarázhatja meg, mint telte, hirtelen haragjában felborította a konyhaasztalt. Pedig érezte, tudta, elég lett volna talán, ha megmagyarázza, azért, mert keresztelő nem lesz, semmi nem változik meg a házban.

Az asztal azonban ott árválkodik a konyhában négylábbal az égnek, az asszonyok sírnak és Sanyi most érzi először teljes mélységében, milyen istenverése birkózni a tudatlansággal.

Sági Agnes

Karácsonyi finis - a raktárban

.Mindenki vehet könyvet, rádiót, televíziót. A falusi művelődési lehetőségek azonban ezzel még nem merültek ki, s nem is áll még mindenki olyan jól, hogy televíziót vásároljon, vagy saját könyvtárat rendezzen be. Művelődni azonban ők is szeretnének. A megváltozott igényekhez a falusi művelődés szerkezetét kell megváltoztatni, s az eddigieknél sokkal több lehetőséget kell biztosítani a közösségnek.

Az életmód és az igények változásával azonban nem tart lépést a falusi művelődésügy anyagi ellátottsága. Ma sem jut erre a célra gokkal több pénz, mint a korábbi években. Ennek egyebek között olyan okai is vannak, hogy a költségvetésben biztosított központi kereteken kívül a különböző szervek, vállalatok, intézmények művelődésre fordítható pénze nem mindig oda kerül, ahová kellene.

Sokat írtunk és beszéltünk már például a termelő- szövetkezetek szociális és kulturális alapjáról, amely a gazdaság összjövedelmének két százaléka. Ez a két százalék így szemre kicsi, de csak a mi megyénkben milliókról van szó évenként.

Az utóbbi években több alkalommal is vizsgálódtak a különböző szervek. állami, társadalmi és tömegszervezetek, hová kerül ez a pénz? Ez év elején a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén is szerepelt a téma, s ott fontos döntések születtek.

A tapasztalatok szerint ezeknek a pénzeknek egy része evés-ivásra, reprezentálásra ment el. Jobb esetben nagyszabású kirándulásokat finanszíroztak belőle, vagy tömegesen vásároltak belőle színházjegyet, amellyel az esetek többségében senki nem ment színházba. Ez a hibás gyakorlat abban a helytelen elvben gyökerezik, hogy míg a termelőszövetkezet minden lényegesebb kiadásáról, intézkedéséről dönt, addig a kulturális alappal az elnök tetszés szerint gazdálkodhatott, s úgy tekintette, mint „vastartalékot”, amire számítani lehet, ha hirtelenjében kisebb-nagyobb összegre van szükség, mert hiszen abba minden „belefér".

i Az ev ejejj végrehajtó bi- ! I zottsági ülés óta némi vál- | j tozás tapasztalható. Néhány j j községben már jelentős tá- j { mogatásban részesíti a tér- i i meiőszövetkezet a művelő- j I dési otthont, s a könyvtárat, j is. Ez azonban sajnos még \ nem általános. Még mindig kevés pénz jut a termelő- j szövetkezeti tagok tanulásé- ; ra, könyvvásárlásra, ismeret- terjesztésre, s más, kulturális célra. Egy jellemző példa: j a termelőszövetkezeti akadémiáik finanszírozása mindenütt állami pénzből történik. Még ott is, ahol a | kulturális alapot „reprezen- ! tációs alap”-nak tekintik.

1 A hibák egyik fő oka, hogy I a termelőszövetkezetek zömé- j ben vagy nincs, vagy csak ! papíron létezik a szociális és kulturális bizottság, amely hivatott lenne egyrészt a művelődésügyi igények felmérésére, másrészt az anyagi lehetőségek felhasználásának ellenőrzésére.

Ezekben a napokban a megyei tanács végrehajtó bizottságának év eleji határozata majd több, azóta született in- , tézkedés alapján népművelési j szakemberek keresik fel a tér- : ! melőszövetkezeteket, és segít- : ! séget nyújtanak a jövő évi mű- : j velődési-kulturális tervek ki- ; dolgozásához. Ez az előfeltéte- j le annak, hogy a közösség kul- \ túrára szánt pénzét kultúrára \ is fordítsák. ;

Nagyon fontos, hogy a nép- ; művelők ne „előkelő idegen-; ként” keressék meg a szövet- \ kezeti' vezetőket. Annak, aki í segítséget akar nyújtani a sző- \ vetkezeti parasztság általános < és szakmai műveltségének nő- ! veléséhez, ismernie kell az í adott szövetkezeti gazdaság í gondjait, céljait, adottságait. í A szövetkezeti vezetőknek i együtt kell dolgozniuk a nép- í művelőkkel az emberek ta- ; nulásának, fejlődésének érdé- í kében. \

A jó együttműködés lehe- ; I tővé teszi, hogy az eddigiek- ^ I nél több, színesebb szórakozá- ; si lehetőséget biztosítson a ; népművelés. Lehetővé teszi j újabb fiókkönyvtárak, tanyai ; letéti könyvtárak szervezését, ! termelőszövetkezeti klubok lé- $ tesítését, a szakoktatás felien- ; dítését, a célszerűbb, haszno- í sabb országjáró kirándulások í számának gyarapítását, kiállí- / tások, bemutatók rendezését. £ A megyei tanács elnöke nem- J rég levélben fordult a megye '