Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-23 / 300. szám

1964. DECEMBER 23, SZERDA r isi MEGYEI 3 A parasztság művelődésének anyagi forrása Népművelők továbbképzése Nagykőrösön Az új esztendő első munka­napján továbbképzési foglal­kozásra jönnek össze Nagykő­rös város hivatásos és tiszte­letdíjas népművelői. A to­vábbképzési tervnek megfele­lően rendkívül fontos témá­val kezdik az új esztendőt. A szocialista közgondolkozás formálásáról hangzik majd el előadás, amelyet a népműve­lők megvitatnak. Az elvi kér­dések tisztázásán túl a foglal­kozás célja, hogy eldöntsék, melyek azok a gyakorlati fel­adatok, amelyek a szocialista közgondolkozás formálása 1 közben a népművelők előtt I állanak. Töfeb könnyűipari vállalat teljesítette 1964. évi termelési és exporttervét Több könnyűipari vállalat jelentette, hogy eleget tett ez évi tervkötelezettségének. Elkészült az exportra ter­vezett szövetmennyiség a ba­jai gyapjúgyérban is. A ba- jaiak miután eleget tettek tervkötelezettségüknek, kise­gítik újpesti testvérüzemü­ket. A Hungarotex Külke­reskedelmi Vállalat kérésére december 21-én befejezte ex­porttervét a Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat győri szövő­valamennyi szövetkezeti el­nökéhez: támogassák a ma­guk erkölcsi és anyagi esz­közeivel a falu művelődését. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének levele válaszra vár. Legyen ez a vá­lasz mindenütt gondos, alapos terv. Olyan terv, amely az együttműködés jegyében ké­szül, a termelőszövetkezeti pa­rasztság művelődésének, tanu­lásának felkarolására. Tenkely Miklós gyára is, amely most ké­szül arra, hogy az év vé­géig átvegye az új kiké­szítő üzemét és a dolgozók számára ott épült korszerű öltözőket. szociális létesít­ményeket. A Zalaegerszegi Ruhagyárban, ahol az utób­bi három évben csaknem meg­háromszorozódott az export- termékek aránya, szintén el­készült az ez évi exportterv­ben szereplő, összesen hetven- millió forint értékű áru. (MTI) Háromszoros magtermés Dobrovszki István, a sop- ronhorpácsi Növénytermeszté­si és Növénynemesítési Ku­tató Intézet tudományos mun­katársa kísérleteket folytat a vöröshere kapás művelésével. A tavasszal 60 centiméteres sortávolságra vetett mag kö­zeit géppel gyomtalanította, s a növény augusztus elejére magot érlelt. A második év tavaszán, május végén kaszál­ták a kapásán művelt vöröshe­rét, amely augusztusban újra magot fogott. Két év átlagá­ban egy-egy hold területből két és fél mázsa magtermést takarított be a kutató nagy parcellás kísérletekben, vagy­is háromszor annyit, mint amennyi az országos átlagú vetés esetén. Tavasszal Sop- ronhorpácson már 100 hol­don termelnek magfogásra kapásán művelt vörösherét. (MTI) Ez a raktár minden megyei lakost, vásárlót érdekel. Nem csavarok, anyák, keveseket érdeklő alkatrészek állnak a pultokon, és polcokon. Az egyik sarokban fürdőkádak, a másikban tv-dobozok, a har­madikban kávéfőzők. A ská­la meglehetősen nagy: a Pest megyei Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalat központi rak­tára sok mindent rejt falai közé. Mit mutat az ábra, ha nem a betévedt látogató, ha­nem a szakember szemével pillantunk körül? Varga Gé­za a gyakorlott mester: — Általában mindenről el­mondhatom, hogy megfelelő mennyiség áll rendelkezésre. A mi raktárunk a cikkeknek csak töredékét fogadja be, majdhogynem központi tar­talék. A különböző áruk ja­vát a nagykereskedelmi válla­latok közvetlenül megyei üz­leteinkbe szállítják. — Az itt láthatók alapján mégis, miben mutatkozik bő­ség, s miben hiány? — A nagy papírdobozok el­árulják, hogy nagyképernyős készülékünk van. Ugyanezt mondhatom a hűtőszekrények­ről. Itt is áll néhány Szaratov- gép... — Magnetofon? — Tudom, hogy keresett cikk és eltűnt a kirakatokból a Calypso — ebből is van né­hány darabunk, bár közel sem annyi, mint amennyire szük­ség lenne. Az utolsó pillanat­ban kaptunk erősítést tv-ká- belből. Akik az utóbbi heteik­ben antennát akartak szerel­ni, azok bizony elég keserűen tapasztalhatták, hogy sehol- sem kaptak vezetéket. Most végre befutott az elsősegély. — A szállítás akadálytalan? — Sajnos az elmúlt napok­ban történt egy kis baleset, felborult és kigyulladt az egyik járművünk. Ennyivel kevesebb — kisebb a szállítá­si kapacitásunk, de azért ez nem jelent akadályt a rendel­kezésre álló áruk elfuvarozá- sában. — Mikor köszönt be a csen­desebb idő? — Az ünnepekkel. Remél­jük, hogy a legtöbb vásárló megtalálja azt, amit ajándék­nak keres. A beszélgetés néhány perc­nyi munkaszünete lezárult. Csomagok jönnek, s kelnek útra ismét — tart a karácso­nyi vásár. (t.) (Foto: Kotroczó) VKVVXXXXVXXXVNVNX^XX^XVXXXNXXXXVXXXXXXXNXXXXVXX^VXXNX^VVXXXVXXXVVVXXXXVVXXXVXXVXXX\XXXXXXXXXXXVXXXXXXXXX\XXXVXXXXXXXXXXXXXXXXX^\:ÄXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXX\^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXSXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXXXX\XX\X'^XVXXXXXXXX\XXXXXXXXX,\yXXXVVVXXXXX\.XXXX' ISTENVERESE ornyi hiába szégyelli ma­O jut. Mostanában, ha a .. .jd, ha nem, többször gon­dol arra, mi lenne, ha a nagy­mama meghalna. Hetvenegy éves. Lehet, hamar elmegy, de az is lehet, hogy hosszú évekig húzza. Úristen, mi lesz akkor? Hogyan lehet kibírni évekig? Szegény nagymama, sajnál­ja meg hirtelen Sanyi. Friss cipó illatát érzi, a nagymama szel a kenyérből. Lopva ad neki, mert nincs annyi, hogy ebéd vagy estebéd közben is jusson egy karéj, s ha a töb­biek meglátják, betölti a na­pot a veszekedés: hogy így. meg úgy nincs, a mama pedig csak a Sanyira gondol, mi lesz a többivel és tovább, to­vább folyik a szó, végeárhe- tetlenül. A nagymama azon­ban ügyes, a mama soha nem vette észre ezeket a lopásokat. Azután megint másként lát­ja nagymamát. Anyja épp a térdére fekteti, fenekeli. mert megint kilyukasztotta a cipő- jé* és nincs pénz másikra. Nagymama kirángatja a meg- dühödött anyja karmából. Csókolgatja, babusgatja és kö­tényével törli a könnyeit. Dünnyögi az orra alatt: azért gyerek a gyerek, hogy rossz legyen. Szült volna lányt, ha olyan kényes. Míg gyerek volt és valami bántotta, mindig odabújhatott a nagymamához. Dugott kraj­cárokat is kapott tőle kariká­ra. ostoros csigára, golyóra, 'lég színes üveggolyóra is. Rongylabdákat varrogatott neki, és a liba őrzéséhez ki­díszítette az ostorát. Most mégis lesi a halálát. Verné a fejét a falba, de azzal sem könnyíthetne feltóluló érzé­sein. Istenverése ez az egész, káromkodik napjában több­ször, s menekül mindenki elől, nehogy kiolvassák sze­méből szörnyű gondolatát. A munka sem megy úgy, mint korábban. Értekezlete­ken azon veszi észre magát, nincs is ott az esze. Szólnak hozzá, ö pedig mintha álmából riadna. Már mondták is a munkatársai, hogy sápadt, be­teg talán? Ugratják: kellett neki a nősülés. így van ez — s sóhajtanak hozzá — egy ifjú férj nagyon lestrapált. Gúnyosan nevetnek a rovásá­ra, néha vaskosabb tréfát is megengednek. Ö pedig hallgat. Nyeli a ke­serűséget, mit is mondhatna. Álljon elő kéréssel, amikor vannak nála jogosultabbak is? Nem fér össze a természeté­vel. Pedig otthon így nem mehet tovább. E leinte semmi gond sem volt. összeismerkedtek Pannival az iskolán. Mindket­ten más-más falu KlSZ-titká- rai voltak, így kerültek tanfo­lyamra. Nem sok ügyet vetet­tek egymásra. Panni túl ko­moly lány volt, visszahúzó­dott, az esti hancúrozásban is ritkán melegedett fel. Talán ezért tetszett meg Sanyinak. Talán azért, mert a mosolya is olyan szomorú volt, mégis kedves. A foglalkozásokon jól szerepelt. A tanfolyamot nem jutalomüdülésnek képzelte, hanem annak, aminek szán­ták, szorgos tanulási időnek. Panni is észrevette őt. Elő­ször el-elpirult, ha meglátta, később többször nézett rá, rajta felejtette a szemét. Egy­szerre indultak sétálni. Egy­szerre ebédeltek. örültek, hogy egyforma ételt szeretnek és sok mindenben egyezik a természetük. Amikor vége lett a tanfo­lyamnak, már tudták, hogy nem válnak szét, ha messze is laknak egymástól. Először töp­rengett, mit szerethet rajta a lány. Hiszen ö nem is magas, kicsit mackós, sokkal csino­sabb fiút választhatott volna magának, az iskolán amúgyis többen kerülgették. Azután be­lenyugodott: a szerelmet nem lehet magyarázni. Von és kész. A lánykérés körül nem ment minden simán. Panni öreg szü­lei nehezen törődtek bele, hogy kislányuk KlSZ-titkár. Haragudtak a távol töltött es­tékért. a sok munkáért, de már beleegyeztek volna. Az­után azt is elfogadták, hogy iskolára küldik a lányi, né­hány hétig távol lesz. Az azon­ban mindent betetőzött, hogy a tanfolyam után bejelentette: férjhez megy. Nem is ez volt a fő baj, hanem akkor tört ki a jajveszékelés, amikor meg­tudták, kihez. Nem ilyenfélé­hez szánták Pannit. Valami rangosabb, hozzájukvalóbb­hoz, aki falubeli és pénze is van. Sanyit nem fogadták jó­szívvel. Azt megtették, hogy érke­zésére leszedték a falról a szentképeket és a keresztet. A porkeret árulkodott erről a falon. Sanyi úgy tett, mintha mit sem látna, csak később oktatta Pannit — kár megbán­tani az öregeket. j falu is széltében-hosszá- Vx ban beszélt: más falube­lihez megy férjhez a Balog Panni! Hogy nem félnek a jó­istentől. elkerülik a templo­mot! Aki szerét ejthette, uszí­totta az öregeket, ne hagyják — van szülői tisztelet is a vi­lágon, kényszeríthetik is a lányi. Az esküvő rendben véget ért. Igaz, majdnem kitört a botrány, a csirke miatt. Volt birkapaprikás, sertés és liba. Az ötven csirkét azonban ott­hagyta a kemencében az anyósa, anélkül zárta be a la­kodalmat. Sanyi azonban nem szólt, csak belesápadt, így nem volt teljes az anyós öröme. Dekát ez is elmúlt. Tíz hó­napja ennek. Kár is bolygatni a kellemetlen emléket. Ritkán járnak haza, levelet csak Pan­ni ír, csomagok is indulnak elégszer. Rendben is lennének, ha a nagymama, Sanyi nagy­mamája békében mpradna. A nagymama azonban nem nyughat. Ki tudja, milyen ör­dög bújt bele. Panni hathóna­pos terhes. Az orvos szerint a gyerek szépen fejlődik, nem lesz semmi baj. Csak arra inti Pannit, hogy mozogjon sokat és éljen nyugodtan, ne idege­sítse magát. Nyugalma azonban nincs. Mostanában napirenden a veszekedés. A nagymama min­den percét megkeseríti. Kezd­te azzal: a gyereket meg kell keresztelni. Nem elég, hogy istenáldás néinül házasodtak? Akkor nem szólt érte, de a gyerek az más! Annál inkább van beleszólása, mert amíg az ó házában élnek, vegyék tudo­másul, ö dirigál. Máskor nem szól a kereszte­lőről, csak semmi nem úgy jó, ahogy történik. Sanyi este későn jár haza, csak a savanyú arcokról, Pan­ni szótlanságából olvassa ki: már megint nem nyughatott az öregasszony. Sehogy nem érti, mi szállta meg, hiszen azelőtt csak jó szava volt a feleségéhez. Panni is panasz­kodik: miért jár olyan későn haza, miért hagyja annyit magára. Miért nem inti le a nagymamát, hiszen láthat­ja, hogy nincs igaza. Ö pedig csak nyel: hogyan járjon korábban haza? Ne menjen ki a taggyűlésekre, ne tartsa meg az előadáso­kat? Azután mit tegyen a nagymamával? Hová költöz­zenek? Egy fillérjük nincs új házra. Kérni pedig nem kér... Tegnap nagymama megint a keresztelőt emlegette. Panni feleselt. Máskor nem tette, most azonban ott érezte a maga pártján Sanyit. Nagy­mama nem hagyta magát: itt ő az úr, vele egy tak- nyos ne nyelveljen. Panni már sírva kiabálta: akár ha­za is mehet ebből a ház­ból... Sanyi csak nézte a ma­gukból kivetkőzött asszonyo­kat, nem tudta mit tegyen. Fanninak esett durva szavá­val: ne fenyegesse a nagy­mamát és ne bántsa meg az öregebbet. Nem érdemli meg. Ki hallott már olyat, hogy idős asszonnyal fele­sel? Fj'z volt az első haragos es- •Crf téjük, amikor Panni el­fordult tőle és hiába haj­togatta Sanyi, hogy keresz­telő úgy sem lesz, minek azon perelni a nagymamával? Nagymama drága természe­tét emlegette, hogy mennyi­re jó asszony, csak hát el­járt felette az idő... Kö­szönés nélkül aludtak el. Reggel még minden fa­gyos volt. Sanyi a konyhá­ban reggelizett. A nagymama körülötte téblábolt. Amikor rájött, hogy Sanyitól hiába várja a szót, ő kezdte: lám, milyen rossz hozzá a fiatal- asszony. Meg hogy tönkre­ment az életük, úrhatnám asszony ez a Panni. Ki tud­ja mi ingerelte legjobban Sa­nyit, nagyanyja hangja, vagy a hetek óta felgyűlt harag, a tehetetlenség, hogy nincs ho­vá menteni innen a feleségét, hiszen nem így képzelte, nem így akarta... Maga sem ma­gyarázhatja meg, mint telte, hirtelen haragjában felborította a konyhaasztalt. Pedig érezte, tudta, elég lett volna talán, ha megmagyarázza, azért, mert keresztelő nem lesz, semmi nem változik meg a házban. Az asztal azonban ott ár­válkodik a konyhában négy­lábbal az égnek, az asszonyok sírnak és Sanyi most érzi elő­ször teljes mélységében, mi­lyen istenverése birkózni a tudatlansággal. Sági Agnes Karácsonyi finis - a raktárban .Mindenki vehet könyvet, rádiót, televíziót. A falusi művelődési lehetőségek azon­ban ezzel még nem merül­tek ki, s nem is áll még mindenki olyan jól, hogy televíziót vásároljon, vagy saját könyvtárat rendezzen be. Művelődni azonban ők is szeretnének. A megválto­zott igényekhez a falusi mű­velődés szerkezetét kell meg­változtatni, s az eddigiek­nél sokkal több lehetőséget kell biztosítani a közösség­nek. Az életmód és az igények változásával azonban nem tart lépést a falusi művelő­désügy anyagi ellátottsága. Ma sem jut erre a célra gokkal több pénz, mint a korábbi években. Ennek egye­bek között olyan okai is vannak, hogy a költségve­tésben biztosított központi kereteken kívül a különbö­ző szervek, vállalatok, intéz­mények művelődésre fordít­ható pénze nem mindig oda kerül, ahová kellene. Sokat írtunk és beszél­tünk már például a termelő- szövetkezetek szociális és kul­turális alapjáról, amely a gazdaság összjövedelmének két százaléka. Ez a két szá­zalék így szemre kicsi, de csak a mi megyénkben mil­liókról van szó évenként. Az utóbbi években több al­kalommal is vizsgálódtak a különböző szervek. állami, társadalmi és tömegszerveze­tek, hová kerül ez a pénz? Ez év elején a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülé­sén is szerepelt a téma, s ott fontos döntések szület­tek. A tapasztalatok szerint ezek­nek a pénzeknek egy része evés-ivásra, reprezentálásra ment el. Jobb esetben nagy­szabású kirándulásokat fi­nanszíroztak belőle, vagy tö­megesen vásároltak belőle színházjegyet, amellyel az ese­tek többségében senki nem ment színházba. Ez a hi­bás gyakorlat abban a hely­telen elvben gyökerezik, hogy míg a termelőszövetkezet min­den lényegesebb kiadásáról, intézkedéséről dönt, addig a kulturális alappal az elnök tetszés szerint gazdálkodha­tott, s úgy tekintette, mint „vastartalékot”, amire szá­mítani lehet, ha hirtelenjé­ben kisebb-nagyobb összeg­re van szükség, mert hiszen abba minden „belefér". i Az ev ejejj végrehajtó bi- ! I zottsági ülés óta némi vál- | j tozás tapasztalható. Néhány j j községben már jelentős tá- j { mogatásban részesíti a tér- i i meiőszövetkezet a művelő- j I dési otthont, s a könyvtárat, j is. Ez azonban sajnos még \ nem általános. Még mindig kevés pénz jut a termelő- j szövetkezeti tagok tanulásé- ; ra, könyvvásárlásra, ismeret- terjesztésre, s más, kulturá­lis célra. Egy jellemző példa: j a termelőszövetkezeti akadé­miáik finanszírozása min­denütt állami pénzből tör­ténik. Még ott is, ahol a | kulturális alapot „reprezen- ! tációs alap”-nak tekintik. 1 A hibák egyik fő oka, hogy I a termelőszövetkezetek zömé- j ben vagy nincs, vagy csak ! papíron létezik a szociális és kulturális bizottság, amely hi­vatott lenne egyrészt a műve­lődésügyi igények felmérésére, másrészt az anyagi lehetősé­gek felhasználásának ellenőr­zésére. Ezekben a napokban a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának év eleji határozata majd több, azóta született in- , tézkedés alapján népművelési j szakemberek keresik fel a tér- : ! melőszövetkezeteket, és segít- : ! séget nyújtanak a jövő évi mű- : j velődési-kulturális tervek ki- ; dolgozásához. Ez az előfeltéte- j le annak, hogy a közösség kul- \ túrára szánt pénzét kultúrára \ is fordítsák. ; Nagyon fontos, hogy a nép- ; művelők ne „előkelő idegen-; ként” keressék meg a szövet- \ kezeti' vezetőket. Annak, aki í segítséget akar nyújtani a sző- \ vetkezeti parasztság általános < és szakmai műveltségének nő- ! veléséhez, ismernie kell az í adott szövetkezeti gazdaság í gondjait, céljait, adottságait. í A szövetkezeti vezetőknek i együtt kell dolgozniuk a nép- í művelőkkel az emberek ta- ; nulásának, fejlődésének érdé- í kében. \ A jó együttműködés lehe- ; I tővé teszi, hogy az eddigiek- ^ I nél több, színesebb szórakozá- ; si lehetőséget biztosítson a ; népművelés. Lehetővé teszi j újabb fiókkönyvtárak, tanyai ; letéti könyvtárak szervezését, ! termelőszövetkezeti klubok lé- $ tesítését, a szakoktatás felien- ; dítését, a célszerűbb, haszno- í sabb országjáró kirándulások í számának gyarapítását, kiállí- / tások, bemutatók rendezését. £ A megyei tanács elnöke nem- J rég levélben fordult a megye '

Next

/
Thumbnails
Contents