Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-22 / 299. szám

F£sr #f£GVr MCírlap 1964. DECEMBER 22, KEDD gőt, de csak a hőmérséklet esik. Párás, ködös a kinti idő, ezért az igyekezettel nem sok­ra megyünk. — Nem árt meg ez az állo­mánynak? — Nem is használ neki. Re­méljük azonban, hogy csak nem tart sokáig ez a nagy ned­vesség és amire megártana, kitisztul a levegő. A tyúkokon nem látszik meg, hogy a kedvezőtől eltér a mik­roklímájuk. Szemmel látható étvággyal eszegetnek, fürdő­nek, isznak és kotyognak, ked­vük és élettani szükségletük szerint. Bates nincs köztük egy se, [ elhullás is csak négy volt két j hónap alatt. Szegények, a to­jásban szakadtak meg. Két- háromszor akkora tojást rak némelyik Nikchik. mint ami­lyeneket a pesti KÖZÉRT-ek- ben látunk. — Nézzen csak ide! — tart elém farmvezető lány egy tál­ca tojást, — Ezt a Nikchikek tojják! Kétszékűek! ! Ez az inkább tájjellegű, mint j szakmai meghatározás arra I utal, hogy kél sárgája van a í tojásoknak. Akkorák, mint a libatojás, csak nem olyan si­mák. S még van kedvük toj­ni ezeknek á kis „galambok­nak?” — Van bizony, méghozzá nem is akármilyen. Nézze 1 csak meg a napi termelést. Ebben a tojóházban 1354 tyúk van, s az utóbbi harminc nap­án 1042—1082 a napi tojás. A másik tojóházban még jobb az eredmény és így átlagban i 81 százalékos a tojástermelás.! Ha úgy nézzük ezt, hogy fia­tal állományról és decemberi termelésről van szó, kitűnő­nek mondható az eredmény. Az állattenyésztő lány a hő­mérsékletre, meg a páratarta- j lomra nagyon ügyel, Vigyáz ő persze egyébre is, hiszen má- : son is múlik a siker. A takar- j mányozáson legfőképpen, mert a semmiből a Nikchik j sem rakhat tojást. Naponta j tizenhat deka abrakot írnak í elő egy tojónak a szabványok. Ebből 14 deka lenne a tojó­táp, egy deka a kukorica és egy deka az árpa. Érdekes vi­szont, hogy a tsz Nikchikje két dekával kevesebbet eszik ennél. Állandóan zárt helyen, na­pi húsz órás megvilágítással él a nyársapáti József Attila Tsz tojóállománya. Nem vé­letlenül említettünk mikro­klímát tehát, amikor az ólak­ról szóltunk. Azt jelenti ez, hogy nagy mértékben függet­lenítették a tyúkokat az év­Naponta 50 ezer liter tejet dolgoznak fel az új tatabá­nyai tejüzemben, amely az országban egyike a legkorsze­rűbbeknek Évi 850 ezer tonna acélöntecset dolgoznak fel a 600 mil­lió forint értékű felújítás után a Lenin Kohászati Művek durva hengerművében A hidasi brikettgyár szinte teljesen automatizált új bri­kettüzemében naponta 530 tonna 6200 kalóriás kőszénbri­kettet készítenek Egyetlen munkás irányítja az egyik automata üveggyártó gépsort az új Orosházi Üveggyárban. A napi termelés 2500 palack és üveg (MTI Foto: Bii’gés Árpád. Mező Sándor, Kovács Sándor, Terczel Lajos, Járai Rudolf felvételei) Hova lett az aranyérmes Nikchik? Megtaláltuk a nyársapáti József Attila Tsz akácosában Itúckevo új főútvonala Ráckeve régi főutcája, a Kossuth Lajos utca már ré­gen nem alkalmas arra, hogy zökkenőmentesen lebonyolít­sa a járási székhely örven­detesen növekvő forgalmát. Ez késztette a községi tanácsot arra, hogy korszerű aszfalt- burkolatot építtessen a Kossuth Lajos utcával párhuzamosan az Eötvös utcában, a tanács­házától, egészen a gimnáziu­mig. Az új burkolat építé­sét most fe,ezték be és már át is adták a forgalomnak. Most a Kossuth Lajos utcán és az Eötvös utcán bevezették az egyirányú forgalmat, ami teljes mértékben kiküszöböli a baleseti lehetőségeket. Mind­két utcában higanygőzlámpá­kat szereltek föl, összesen száznegyven darabot, ami ugyancsak fokozza a nagy­forgalmú utcák közlekedési biztonságát. szak és az időjárás hatásaitól, azaz egyenletesebbé változ­tatták a tojástermelést. Így hát nem alaptalan az a remény, hogy állományuk egész évben termel. Lehet, hogy lesz talán kisebb mértékű visszaesés, de fiatal állományról van szó, amely­nek a termelőképessége még növekszik és megszilárdul. Maradiunk azonban a kez­deti nyolcvan százaléknál, azaz azt vegyük alapul. Így is két- százkilencvenkét tojást kelle­ne raknia átlag egy évben a tsz Nikchik tyúkjainak! Nagymiklós István Háromnegyed millió új telepítésű gyümölcsfa a házi kertekben Az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács év eleji ha­tározata kimondta, hogy a földművesszövetkezeteknek a maguk eszközeivel elő kell se­gíteniük a háztáji házi ker­tek, gyümölcsösök rendszeres kezelését, továbbá az arra al­kalmas területek — elsősor­ban a kihasználatlan paraszt- udvarok és szérűskertek — céltudatos betelepítését. E határozat végrehajtásaként a földművesszövetkezetek már az idén akciót szerveztek. Részben a központi készletek­ből, részben pedig helyi for­rásokra támaszkodva 1000 holdnál nagyobb területre elegendő bogyós gyümölcs — málna, szamóca, ribizke, stb. — szaporítóanyagot biztosí­tottak a háztáji gazdaságok­nak, Ennek döntő többségét már el is telepítették. Ha­sonló módon Sikerült megja­vítani a gyümölcsfaesemete- ellátást is: Az idén együttesen háromnegyedmillió koronás oltványt adtak a háztáji tele­pítéshez. A fajtaösszetétel azonban még mindig nem a legjobb. A háztáji gazdasá­gokban legelőnyösebben ter­melhető csonthéjasok nem egészen 50 százalékos arány­ban szerepeltek az akcióban, s ezen, mint a szakemberek hangsúlyozzák, feltétlenül ja­vítani kell. Előnytelen lenne, ha a házi kerteket is ugyan­azokkal a gyümölcsökkel tele­pítenék be, amelyekből a kö­vetkező években termőre for­duló nagyüzemi gyümölcsö­sök bőségesen fedezni tudják mind a belföldi szükségletet, mind pedig az exportigénye­ket. A termelési, illetve a te­lepítési kedv észrevehetően megnőtt, az eddigi keretekből nem lehet kielégíteni az igé­nyeket. A Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége éppen ezért felkérte a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy a ház- táji gazdaságok fásítására a következőkben legalább évi 2,5 millió facsemetét termel­hessen. Szőlőoltványból is az eddiginél lényegesen többet szándékoznak forgalomba hoz­ni a háztáji gazdaságok szá­mára. Gyümölcsfacsemetéből — mennyiségileg — két év múlva érik el a kívánt színvo­nalat, szőlőoltványból viszont már jövőre legalább 3 milliót értékesítenek. Lakat alatt a két garázda Farkas Pál 21 éves segéd­munkás Örkény—ilkamajori lakos és Cifra Árpád 20 éves lajosmizsei segédmunkás ked­den délután ittas állapotban beállított a Dabasi Földműves- szövetkezet kisvendéglőjébe. Hangoskodtak, majd minden indok nélkül az egyik vendég­hez léptek és belenyúltak az ételébe. A jelenetre Somogyi József üzletvezető, is felfigyelt és felszólította a két garázda legényt, hogy azonnal hagyják el a helyiséget. A fiatalembe­rek ellenkeztek, majd ütlegel­ni kezdték az üzletvezetőt, akinek az egyik vendég, Dajka János kecskeméti honvédszá­zados, segítségére sietett. Cifra előrántotta a kését és megse­besítette a századost, szerencsé­re csak könnyebben. A garáz­dákat ezután a jelenlevők meg­fékezték, majd átadták a rendőrségnek. < Sokan gyönyörködtek na- f ponta az Országos Mezőgaz- dasági Kiállításon a kiállí- ^ tási iroda hófehér tyúkállo- £ mányában. Az öthónapos. J amerikai hibrid, Nikchik jér- f cék a Bábolnai Állami Gaz- % dóságban keltek ki a tojás- f ból,. egyenesen kiállítási cél- í ra nevelték őket. A kiállí- í tási iroda ezért intenzív ta- í karmányozással, extra körül- £ mények között tartotta és ál- \ landóan szelektálta ezt az ál- £ lományt. Sikerült is bemutatni 2700 $ olyan tenyészjércét, amely- \ nek párja alig akad. A kis ; testű, átlag 1,8 kilós tojó- 5 hibridhez í í nagy reményeket fűztek ; a szakemberek. Már akkori- í ban szó volt arról, hogy í valamelyik Pest környéki ! nagyüzemi gazdaságba szál- ! lítják a törzset, tojásterme­! lés céljából. / ! Rövid alku után a nyárs- ; apáti József Attila Tsz vá- \ sárolta meg ezt a tojótörzset ■ és a falutól több kilomé- í térré levő tanyájában helyez- ! te el. Egy kis akácos, nyá- : ros erdőben építettek fel ! két tojóházat és oda költöz- ; tették az állományt. Akkor í még csak 1,4—1,5 kilósak ' voltak, de két hónap alatt : még gyarapodtak mintegy : negyven dekát. Ennél na- i gyobb súlyú nemigen lesz ; már a Nikchik tojó, mivel j töjástermelésre, nem pedig hústermelésre nemesítették. Vajon elégedettek-e az új környezettel a Ids fehér tol­lú, fehér lábú, halvány pi­ros tarajú Nikchikek? Meg- kezdték-e már a tojásrakást? Mekkorát, mennyit tojnak? Egészségesek-e? Hány száza­lékos az elhullás két hónap alatt? Megkedvelték-e őket a magyar fajtákhoz szokott gondozók, tsz-tagok? — Hiszen ezek majdnem olyanok, mint a Leghorn! — Nagyon hasonlítanak, csak azért a formájuk más valahogyan. Aztán meg néz­ze csak meg a fülüket. A Leghorné sárga, ezeké pedig kékesfehér. Fazekas Júlia állattenyész­tő felel így oktatólag. Gondo­san betszi mögöttünk az aj­tót és a hőmérőhöz siet. Ag­godalmasan néz, majd olyan formán ingatja a fejét, mint­ha ezt mondaná: vigye csu­da, ez még elmegy. A higany­szál 13 Celsius-fokot mu­tat, az előírás pedig 15—18 fok. Nyomban utána a ned­vességmérőt nézzük, amely­nek mutatója a kilencvenes számon áll. Ez viszont több az optimális hetvennél. — Működtetjük mi a ventil­látorokat, cserélnénk a leve­Munkában a korszerű desztilláló berendezés az új iizeniT részekkel bővült Gyógyszeripari Kutató Intézetben, amely technológiákat dolgoz ki a magyar gyógyszergyártás számára BT irwinhuinr tliíiIMT ifí ‘ 1965-ben már 3250 vagon konzerv készül az új Nyíregy­házi Konzervgyárban ISMÉT ELŐBBRE Néhány hete avattuk fel világszép alkotásunkat, az új Erzsébet-hidat. Egyet az idén befejezett alkotásaink közül. Az ünnepségen a televízió jóvoltából — jelen volt szinte az egész ország. Az évnek majd mindegyik napján elkészült valami új. Talán nem olyan szembeötlöek, mint a híd, de nem kevésbé fontosak. Minden mű, legyen az új üzem. vagy üzemrész, iskola, vagy kórház, lakónegyed, út, vagy áruház, — kisebb-nagyobb mérföldkövei felemelkedésünknek, a szo­cializmus felé vezető útnak. Régi szokás, hogy az év vége táján — mérleget készíte­nek az emberek, visszapillantanak a megtett útra. Jólesik summázni az eredményeket, elidőzni egy kicsit az új alko­tásoknál. Képriportunk az idén elkészült néhány alkotá­sunkról ad pillanatképet.

Next

/
Thumbnails
Contents