Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-22 / 299. szám
PEST JMEGYEI VltÁS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Karácsony előtt Au torna , korrózió, balesetek Beszélgetés Kiss Árpád miniszterrel, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével Alig hároméves működésre tekinthet vissza az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Felkerestük a fiatal országos szerv vezetőjét, Kiss Árpád minisztert, hogy néhány, olvasóinkat is érdeklő kérdésre választ kérjünk tőle: O Értesülésünk szerint az OMFB egyéb népgazdasági szintű feladatai mellett nagy figyelemmel foglalkozik a belső anyagmozgatás kérdéseivel. Mi indokolja ezt? — A gyártástechnológia az utóbbi évtizedben a magyar ipar minden ágában jelentősen fejlődött. A növekvő termelés a vállalatokon belül egyre több nyersanyag, félkész- és készáru mozgatását igényli. Az üzemen belüli anyagmozgatás gépesítésének és szervezésének színvonala azonban messze elmaradt a gyártási technológiák fejlesztésétől és a termelőberendezések kapacitásának növekedésétől. Az* iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben egyaránt jelentős a nehéz, balesetveszélyes fizikai munkát — anyagmozgatást, rakodást, üzemen belüli szállítást — végzők számára. Az erre fordított idő az állami iparban mintegy negyedmillió munkás, a mezőgazdaságban körülbelül félmillió dolgozó munkaidejének felel meg. — Az anyagmozgatás korszerűsítésével és gépesítésével ez a szám jelentékenyen csökkenthető. Ezúton a mindinkább növekvő munkaerőhiányon is segíthetnénk, hiszen a nehéz fizikai munkát jelentő anyagmozgatás gépesítésével felszabaduló segédmunkások a termelésben szakképzettséget szerezhetnek. Az üzemi balesetek csaknem 50 százaléka a korszerűtlen, kézzel végzett rakodási munkáknál következik be. Az anyagmozgatás korszerűsítésének társadalmi célkitűzése és népgazdasági szükségszerűsége tehát teljes mértékben egybeesik az egyéni érdekekkel. — Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ezért anyag- mozgatási állandó bizottságot hozott létre a szakterület legjobb szakembereiből, átfogó és távlati fejlesztési elgondolások kidolgozására. O Miben látja az automatizálás jelentőségét a hazai műszaki fejlesztés távlatai szempontjából? — Automatizálás a napjainkban végbemenő tudományos és technikai forradalom egyik legfontosabb megnyilvánulása, amely mindinkább kihat csaknem valamennyi társadalmi tevékenységre. Az automatizálás ma már objektív társadalmi-gazdasági tényező. — Szocialista társadalmi rendszerben az automatizálás megvalósítása a társadalom teljes ellenőrzése mellett foly- iat. Nálunk az automatizálás nem okozhat munkanélküliséget, mert minél nagyobb mértékben sikerül növelni népgaz- lasági szinten a termelékenységet, annál nagyobb mértékben van mód az életszínvonal emelése mellett a munkaidő tervszerű csökkentésére is. Viszont megfordítva, a termelékenység elégtelen emelkedése esetén nincs mód sem az élet- színvonal emelésére, sem a munkaidő csökkentésére. I — Népgazdaságunk fejleszté- i se számára ez idő szerint alapvető követelmény az intenzív fejlesztési módszerek alkalmazása. A termelés növelésének egyre nagyobb részét kell a termelékenység növelésével I fedezni. Éppen ezért az auto- 1 matizálás széleskörű megvaló- j sításának hazánkban sajátos j jelentősége van. Népgazdaságunk ezen a területen mind a fejlett ipari országok, mind j saját szükségleteink, mind lehetőségeink mögött elma- ; rádt; nem csupán az automati- ! zálás színvonala, hanem az I automatizálás üteme tekinteté- i ben is. Pedig az automatizálás | a műszaki fejlesztésnek olyan 1 területe, amelynek fejlődési ; üteme az ipari termelés átlagos fejlődési ütemét mindenütt jelentős mértékben meghaladja. O Milyen munkálatok folynak nálunk az ! automatizálással kapcsolatban? — Felismerve az automati- | zálás népgazdasági fontossá- I gát, az OMFB — közvetlenül j megalakulása után — létrehozta az automatizálási állandó bizottságot és feladatává tette az automatizálási kon- ! cepció kialakítását. A minisz- 1 tóriumok, elsősorban a kohó- cs gépipari, a nehézipari és az ! élelmezésügyi minisztérium ; területén megindult automatizálási tevékenység tapasztalataira, a baráti és fejlett tőkésországokban végzett ta- nulmányutakra alapozva, több száz szakértő bevonásá- ! val alakította ki a magyar j műszer- és automatikaipar távlati fejlesztése elképzeléseit. — Hazánkban — az európai szocialista országokhoz ha- ! sonlóan — a jelenlegi periódus még nem a széles körű automatizálás szakasza, hanem átmenet, felkészülés az automatizálás széles körű bevezetésére. Adottságaink lehetővé teszik, több műszaki ok és a fizetési mérleg egyensúlya pedig megkívánja, hogy a hazai automatikászükségletek jelentős részét a nemzetközi munkamegosztásba való fokozódó bekapcsolódás mellett, saját termeléssel fedezzük. — A harmadik ötéves tervben a technológiai fejlődés ütemét meg kell gyorsítani; az azt követő évtizedben pedig az atomatizálás széles körű bevezetése, a számológépes ; irányítás nagyobb mérvű al- ! kalmazása várható. Erre nem- ! csak az automatikaeszközök | termelésében, hanem az auto- \ matizálással kapcsolatos kuta- | tás, fejlesztés, rendszerterve- ! zés, szerelés, karbantartás, ! stb. területein s ezeken túl, a | szakemberképzésben és továbbképzésben is megfelelő módon fel kell készülni. A szocialista társadalomban az automatizálási tevékenység feltételeit az állami tervek j rendszerében kell biztosítani. — Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a világpiacon folyó versenyben egyre inkább csak nagymértékben automatizált gépeket, komplex berendezéseket, komplexen automatizált technológiákat lehet értékesíteni. A kellő műszerezés és automatizálás tehát a szerszámgépeknél, a vegyipari, az élelmiszeripari, stb. gépeknél, berendezéseknél az export fejlődésének egyik alapvető feltétele. O Milyen elképzelései és tervei vannak az Országos Műszaki Fejlesztési Bi- zottsúgnak az iparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban jelentkező korróziós károk csökkentésére? — A korróziós károk gazdasági életünk szinte minden területén jelentkeznek. Ide sorolható a vasból és acélból készült szerkezetek, járművek és használati tárgyak „rozs- dásodása”, a színesfémekből gyártott berendezések korróziója, a faszerkezetek, a betonból vagy egyéb anyagból készült épületek idő előtti tönkremenetele, stb. Ebből a rövid felsorolásból is látható, hogy a korróziós jelenségek csökkentik az állóeszközök élettartamát és korlátozzák a gépek, berendezések használhatóságát. Korróziós károk jelentkeznek ezenkívül a munkaeszközök és fogyasztási javak használatakor, valamint ezek tárolásakor és nem utolsósorban exportáruink szállításakor. — Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság keretében működő korróziós állandó bizottság felmérése az ilyen károk összegét országos viszonylatban évenként milliárd forintos nagyságrendűnek ítélte. E károk csökkentése rendkívül szerteágazó területeken folyó műszaki fejlesztési munkák koordinálását és kiterjedő szervezési tevékenységet igényel. — Az említett bizottság ezért kétirányú tevékenységet fejt ki. Egyrészt megkezdte a korrózióvédelem különböző területein működő műszaki tanácsadói szolgálatok egységes tájékoztató és felvilágosító hálózattá történő kiépítését. Másrészt javaslatot készít hatósági jogkörrel felruházott Korrózió- védelmi Szakfelügyelőség létesítésére. Ennek a feladata lesz majd — az érdekelt főhatóságokkal egyetértésben — olyan kötelező erejű előírások kidolgozása, melyek hivatva lesznek a gyártók és felhasználók, illetve fogyasztók szempontjait a népgazdasági érdeknek megfelelően összhangba hozni. A szakfelügyelőség egyben színvonalas gyakorlati műszaki propaganda tevékenységgel gondoskodik az új korrózióvédelmi eljárások ipari bevezetéséről. © Miben látja a tudományos-műszaki tájékoztatás jelentőségét? — A tudományos és termelési tapasztalatoknak, eredményeknek szervezett, tervszerű terjesztése, a termelés műszaki színvonalának és a dolgozók I műszaki műveltségének emelése a műszaki tájékoztatás közvetlen feladata. Ide tartozik a tudományos és termelési tapasztalatokban, eredményekben felhalmozódó ismeretek nyilvántartása s eljuttatása mindazokhoz a tudósokhoz, szakemberekhez, akik ezeket az ismereteket tudományos és termelési munkájuk során célszerűen felhasználhatják. — Az OMFB az elmúlt két évben sok száz szakember bevonásával megvizsgálta a műszaki Irodalmi tájékoztatás (dokumentáció) magyarországi helyzetét és tanulmányt készi(Folytatás a 2. oldalon) Explorer-26 AZ Egyesült Államok Cape Kennedy raxétakísérieti telepéről hétfőn délelőtt 10.GO órakor háromlépcsős Delta- rakétával újabb Explorer típusú mesterséges bolygót lőttek föld körüli pályára. A kísérlet célja az, hogy további tudományos adatokat gyűjtsenek a Van Allen-íéle sugárzási övezetről. A mesterséges, bolygó rátért pályájára. BONN 133 milliárdos NATO-tagság A bonni ■ pénzügyminisztérium hétfőn délután kiadott évi jelentéséből kitűnik, hogy az NSZK 1961-től 1964. végéig összesen 133 milliárd márkát fordított „NATO- kötelezettségei teljesítésére”... A hadügyminisztérium évi jelentése azt is hangsúlyozza: a NATO-t továbbra is erősíteni kell és a kormány az MLF-tervben olyan eszközt lát, amely kiválóan alkalmas erre a célra, mert „újabb szoros kapcsolatot teremt Észak-Amerika és Európa között”. Föld alatti atomrobbantás Névadóban Pénteken a nevadai kísérleti telepen fold alatti atomrobbantást hajtottak végre — az amerikai atomenergia-bizottság bejelentése szerint — az atomenergia békés fel- használását célzó „ekevas- program” keretében. A kísérlet erőssége 100 tonna TNT robbanóerejének felelt meg. A kísérlet célja annak megállapítása volt, hogy milyen hatással jár egy, a föld színe alatt körülbelül 28 méterrel végrehajtott robbantás. Nehéz a választás nemcsak Budapesten, az Örök Városban, némában is. SXS' \\\w\\\\\\V.\\\\\\\\\ 4 A\\V\\\\\\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\ Ünnepi ülés Debrecenben Megemlékezések az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásának 20. évlerdulóján Hétfőn zászlódíszbe öltözött Debrecen, ahol ünnepségeket rendeztek az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából. Az ünnepségek kegyeletes megemlékezéssel kezdődtek. Megkoszorúzták az Alföldi-palota előtti szovjet hősi emlékművet. A délelőtt folyamán koszorúzás! ünnepség volt a Bedek- téri román hősi emlékműnél is. Délben a városi tanács nagytermében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, az Elnöki Tanács nevében kitüntetéseket I nyújtott át az ideiglenes nemzetgyűlés számos volt tagjá-1 nak. A Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta az Elnöki Tanács többek között Csala Istvánnak, a ceglédi Petőfi Termelőszövetkezet elnökének. Délután az ideiglenes nemzetgyűlés egykori üléstermében a kollégium oratóriumában ünnepséget rendeztek. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Dobi István megnyitója A népi Magyarország törté- j nelmének egyik nagy eseményéről megemlékezni gyűltünk össze — mondotta Dobi István majd így folytattta: 1944. december 21-én Debrecenben — ! ezen a helyen, amelyet a múlt század szabadságharcának emléke Kossuth Lajos nevével j fűzött össze — a felszabadult j országrészek képviselői ideig- i lenes nemzetigyűlésre ültek ! össze és elhatározásuk alapján í megkezdte működését az ! ideiglenes kormány. i Az életakarat fontos jele volt a nemzetgyűlés léte, munkájának elindítása. Az ideiglenes nemzetgyűlésnek és a kormánynak az adott történelmi helyzetből adódó sajátossága volt, hogy sok vonatkozásban magán viselte a régi világ osztálytagozódásának, társadalmi és gazdasági felfogásának jeleit. Még földesúr tagjai is voltak. A munka mégis forradalmi szellemben indult, s ez a szellem kétféle gazdag forrásból táplálkozott; Az első az ország fegyveres felszabadításának ténye voU. s hogy felszabadítónk a Nagv Októberi Szocialista Fórra - dalom népe, a világ első szocialista nagyhatalma, a Szovjetunió dicsőséges hadserege volt. Az ideiglenes nemzetgyűlc-- forradalmiságának másik forrása a Horlhy-időkben föló alá kényszerített, kegyetlen módszerekkel üldözött kommunista párt megjelenése volt. Kezdeményezésére és mind nagyobb befolyása hatására születtek meg a történelmi határozatok az államhatalomról, a földről, a dolgozó emberek jogairól, a nép legjobb haladó erőinek összefogásáról, a közös munkáról, a fasizmus elleni további küzdelmekben való részvételről a Szovjetunió oldalán, amelytől hazánk a szabadságot és függetlenséget kapta. Itt, Debrecenben, az ideiglenes nemzetgyűlésen rakták le az első (Folytatás a 2. oldalon) — Ugye ilyen lesz a mi karácsonyfánkon? — Rómában is ez a kérdés. (MTI, Külföldi Képszolgálat) (Képriportunk folytatása a 3. oldalon)
