Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-20 / 298. szám
1964. DECEMBER 20, VASÁRNAP pest M ECVEI ^Círlap TUDOMÁNYOS KALEIDOSZKÓP -1964 I I Ha a tudomány és technika I fáradhatatlan „közkatonái”, mérnökök, és kutatók százez- I rei 1964 végén bizonyítványt [ kaptak volna elvégzett munkájukért, kétségtelenül „csillagos” ötös járt volna valameny- nyinek. Elsősorban az atomenergia békés felhasználásáHárom új tőzegtelep A Felsőbabádé Állami Gazdaság a tulajdonát képező Ócsa, illetve Sári határában fekvő ingatlanaiból az előbbiben 12, az utóbbiban 5 hold föld mezőgazdasági művelésből való kivonását kérelmezte a járási tanácsnál. Mindkét területet rétként tartják nyilván, de vizenyős lévén, fűhozama gyönge és takarmányozásra kevésbé alkalmas, annál inkább tőzegkitermelésre. Hasonló kérelmet terjesztett elő az újlengyeli Aranykalász Tszcs is 12 holdra, szintén tőzegtelepet akar nyitni ezen a helyen. Kérelmét mindkét gazdaság egyformán azzal indokolja, hogy a tovább folytatott szőlő- és gyümölcstelepítésnél a talaj minőségének megjavításához nagy mennyiségű lápföld szükséges, amelyet ilyen módon saját területéről szerezhet be. A járási tanács a kérelmet j teljesítette, s így rövidesen | újabb három tőzegtelep kezdi meg működését a megyében. I ban, az atomreaktorok tökéletesítésében elért szovjet sikereké ez az osztályzat. Vándorló atommáglyák | A Szovjetunió Kurcsatov atomfizikai kutatóintézetében augusztus 4-én üzembe he- ! lyezték a világ első olyan | atomerőművét, amely az atommaghasadásból nyert j óriási hőenergiát közvetlenül elektromos árammá alakítja át. Eddig a „hagyományos” atomreaktorok hőjével gőzt fejlesztettek, ez gőzgépeket hozott mozgásba, s csak a gőzgépekhez kapcsolt dinamók fejlesztettek áramot. A Romas- ka atomvillanytelep „magját” viszont sok ezer szilícium- germánium fűtőelem veszi körül, amelyek a reaktor 1770 C fokos hőmérsékletét minden áttétel vagy mozgó alkatrész nélkül rögtön elektromossággá „változtatják”. A gyémántváros almától és a paradicsomtól az épülő gyárak soktonnás épületeleméig. A drágakövekkel rendkívül szigorúan és minden különösebb tisztelet nélkül bánnak. A földet felrobbantják és hatköbméteres exkavátorokkal közönséges teherautókba rakják az ércet. A 25 tonnás autók terhüket a dusítóüzem- be szállítják. Tulajdonképpen itt kezdődik a ritka kövek bányászata. Ezt a folyamatot jelentős mértékben gépesítették. A gyárban kevés1 az ember. Az ércet felaprózzák, a vizsugér elviszi a fölösleges kőzetet és csak a gyémánttal együtt járó, piropnak nevezett apró kövecskék maradnak meg, no és persze maguk a gyémánt- szemcsék. Fagymentes dúsilás Két módszer is van arra, hogy kiválogassák a drágaköveket. Az első módszer röntgenkészülék alkalmazásával jár. A röntgensugarak hatására a gyémánt világoskék színben játszik. A gépkezelő egyenként válogatja ki a drágakődarabokat. Ez a módszer már elavult. Az új módszer a gyémánt azon tulajdonságán alapszik, hogy a víz nem nedvesíti meg és könnyen tapad a zsírokhoz. Mirnijben ezt a folyamatot is automatizálták. A vízsugár vastag zsírréteggel bekent szalagra juttatja a kon- denzátumot. A gyémánt ott marad a szállítószalagon, a meddőt pedig elszállítja a víz. A dúsítóművet csak nyáron üzemeltetik. Télen az 50—70 fckos fagy könnyen behatol a gyárfalakon és a víz alkalmazásán alapuló munkafolyamatot le kell állítani. Ez az időszaki jelleg hátráltatja a munkát. A városban éppen ezért most új dúsítót építenek. Falai hőszigetelő anyaggal bélelt alumínium panelekből készülnek. Az ilyen falakon még a zord jakutföldi fagy sem hatolhat át. „Orlov“ kerestetik A gyárból a gyémánt a szovjet pénzügyminisztérium páncélszekrényeibe kerül. A legnagyobbakat, amelyek meghaladják a 20 karátot, rendszerint el szokták keresztelni. A Mirnijben eddig talált legnagyobb gyémánt a Lucse- zarnij (Hajnalsugár) 57 karátos. Az „Orlov”, a szovjet gyé- mántállomány eddig legszebb példánya 194% karátos. Lalke- szej Gorlin, a mimiji városi pártbizottság 34 éves titkára, aki a gyémántipari tudományos kutató intézet igazgatója volt, úgy véli, hogy Jakutfölden egyszer majd sikerül megtalálni az itteni „Orlovot”. M. Gy. Mirnij városának, a szovjet gyémántipar központjának van egy érdekes, csakis erre a városra jellemző sajátossága: itt minden, ami rendkívüli, megszokottnak tűnik, és mindent ami szokványos, rendkívülinek tartanak. Ül az ember az autón; kerekei alatt I porzik az űt és egyszerre a sofőr csak ú,gy foghegyről i megjegyzi utasának, hogy a kocsi kerekei alatt brilliánsok j hevernek... És egyszerre más j szemmel nézi az ember ezt az ! utat: még majd ráakad valá- | hol az útfélen ©gy. valódi j gyémántdarabra. Drágakövek Icheraulóban A véletlen úgy hozta, hogy | a dél-afrikai gyémántlelőhe- i lyekhez hasonló hegy-gyűrő- j déseket a fagyos Jákut-földön j sikerült találni, ott, ahol a j rendkívül hideg tél és forró I nyár között gyakran 106 Cél- ! sius fok a különbség. A szovjet tudósok véleménye szerint itt kellett keresni gyémántot tartalmazó csöveket, ezeket a föld belseje felé távolodó kékes-szürkés földoszlopokat. E függőleges kutakban, az úgynevezett kim- berlitekben rejtőzik a gyémánt ... 1954-ben egy fiatal geológus, Jurij Habargyin, aki már több éve járta más geológus expedíciókkal együtt a jakut taj- garengeteget, rádión a következő furcsa üzenetet továbbította a főnökség felé: „Rágyújtottam a békepipára. A dohány kitűnő”. Az üzenet azt. jelentette, hogy a régóta áhított kimberlit-cső, amelyből bőségesen lehet gyémántot meríteni, végre megvan. Nagyon régóta keresték már: gyalogosan és helikopterrel, szeizmikus állomások és egész sor bonyolult műszer segítségével. Sok-sok geológus expedíció indult útnak a tajgába, hogy meglelje. De az is szokatlan volt, ahogy rábukkantak. Habargyin felfigyelt egy közönséges rókalyukra: olyan volt, amilyent százszor vagy talán ezerszer is látott már. A lyuk mellett egy halom frissen kiásott, szokatlanul kékesszürke földet látott. Belemerítette mindkét tenyerét. Nem férhet hozzá kétség: kimber- lit. A békepipa, amelyre a fiatal geológus „rágyújtott”, a leggazdagabb kiberlitcső, a „Béke”. A város „Mirnij” (magyarul „békés”) nevet nyerte. Es Jurij Habargyin megkapta a Lenin-dijat. Az istenháta- mögötti tajgai rengetegben hem mindennapi város a Mir- Uj, — 25 ezer lakossal, bányákkal, dusí tóművekkel. A Lena folyótól 300 kilométeres üt vezet ide. Ezen keresztül tnindazt eljuttatják a város- iá, amire csak szükség van: az Ugyancsak szovjet tudósoké az érdem, hogy a jövőben gördülő atomvillanytelepekkel biztosítható a ritkábban lakott területek áramellátása. Egy-egy mozgó villanytelep négy lánctalpas egységből áll, amelyek önsúlya 350 tonna. Minthogy a vándorló „atommáglyák” napi üzemanyag-fogyasztása 14 g urán, a magukkal vitt uránkészletből bárhol évekig termelhetnek áramot, A csodálatos lasersugarak A technikai haladás bámulatra méltó újszülöttje a laser- j fénysugár is újabb szerepek- j ben mutatkozott be az elmúlt I évben. Amerikai kutatók rend- | kívül keskeny sugárnyalábot I vetítettek Földünk felső légkö- j rébe, s a sugarak visszaverő- j dóséból állapították meg, hogy két hatalmas porréteg húzódik ! atmoszféránkban, 80 és 120 | km magasságra a föld felszínétől. Bostoni sebészek rákos da- { ganatokat kezeltek lüktető la- j ser-sugarakkal, s a beteg kí- ! sérleti patkányok és hörcsö- 1 gök fertőzései, bámulatos mó- ; dón 5—29 nap alatt csaknem i teljesen eltűntek. I Egy amerikai gyárban elektronikus elemek és mikróáram- körök hegesztésére állították munkába a sokoldalú sugarakat. Minthogy az egyetlen pontba koncentrált fény óriási hőenergiát képvisel, ezredmá- sodpercek alatt megolvasztja a legkeményebb fémeket is. A holland Phillips laboratórium mérnökei ugyanebben az évben derítették ki, hogy a félelmetes hőenergiát termelő la- serek bizonyos áramsűrűségek mellett hűtőelemként is hasznosíthatók. Ez a felfedezés különösen nagy lendületet ad majd a következő évek kutatásainak. Híradástechnikai újdonságok Laser-sugarakkal működő fény telefont.js készítettek,, de ez csak egyik színes kockája a híradástechnikai újdonságok tarka mozaikjának. A nyugatnémet Siemens-cég például olyan telefont hozott forgalomba, amelyen se tárcsa, se hallgató nincsen. Aki telefonálni akar, ujjait a megfelelő számozott mélyedésekhez érinti, s a készülék azonnal „kicseng” a hívott félhez. Egy másik nyugatnémet gyár a magnetofonok terén hozott újdonságot. Szakított a megszokott magnetofonszalaggal, helyette mágnesezhető korongot épített legújabb diktafonjába. Ilyen módon a szóbeli üzenetek egyszerűen borítékba zárhatók, s postán elküldhetők. Japánban elkészült az ébresztőóra nagyságú tv-készü- lékek mintapéldánya, s a hírek szerint már a karóra-tv kísérletei is biztatóak. De a „parányok” versenyében a Szovjetunió is tartja az iramot! Szovjet mérnökök 30 tranzisztorból álló, 40x50 mines képernyőjű tv-készüléket szerkesztettek, amely mindössze 1 kg súlyú. Az új szovjet Mikro rádió viszont 18 g-os és olyan kicsi, hogy akár női ruhán is hordható, mint divatékszer. Az év érdekességei közé tartozik a New York—Washington—Chicago között megnyílt tv-telefonhálózat is. Akárki beléphet a nyilvános utcai fülkébe, s feltárcsázhatja ismerősét; nemcsak hangját hallja majd, hanem láthatja is egy kis képernyőn, Igaz, az élethű „találkozás” még kissé drága: New York és Washington között három percre 16 dollár. Kés, amely egy hajszálat 10 ezer darabra szeletel A miniatűr alkatrészek sorát gyarapította az elmúlt évben egy nyugatnémet gyár is, ahol orvosi célokra mikro- lámpák sorozatgyártását kezdték meg. Egy-egy izzó hossza mindössze 2,5 mm, átmérője pedig 1 mm. Az 1,2 V-os izzólámpákra elsősorban a gyomor-, tüdő-, s a közvetlen szívvizsgálatok terén vár nagy jövő. Az új orvosi műszerek múlt évi legnagyobb „sztárja” F. Moran amerikai kutató metszőkése volt. Különleges csi- szolási technikával olyan éles kést állított elő, amellyel egy hajszál 10 ezer darabra szeletelhető hosszában! Ennek az új késnek a segítségével hihetetlenül finom szövetmetszetek készíthetők, így a mikroszkópos megfigyelések is pontosabbak lesznek majd a jövőben. A technika azonban az orvostudomány számos más ágába is diadalmasan bevonult. V. Csekin szovjet orvos például újfajta foghúzót szerkesztett, amellyel érzéstelenítés nélkül, teljesen fájdalom- mentesen távolíthatók el a beteg fogak. Az új készülék titka: percenként 60 ezer rezgéssel lazítja ki a foggyökeret. Az egyik drezdai orvostudományi kutatóintézetben villamos műtőkést készítettek, amellyel a sebész vérzés nélkül vághat a szövetekbe. A tamponozás tehát nemsokára „kimegy a divatból” s hasonló sors vár a sebvarrásra is. Szovjet vegyészek olyan nagy- molekulájú vegyületeket állítottak elő, amelyekkel erek, izmok, sőt idegek is összeragaszthatok. A leningrádi textilipari kutatóintézet mérnökei újfajta steril kötszerekkel látták el a kórházakat. A Le- tilan, Biolan elnevezésű új kötszerek ragyogó új tulajdonságokkal rendelkeznek: baktériumölők! Mágneses térben gyorsabban érik a paradicsom A növények életmódjának és tulajdonságainak befolyásolására számos új lehetőségét kínál a, fizika. A Szovjet' Tudományos Akadémia biofir zikai intézetében a legkülönbözőbb növényeket tették ki radioaktív besugárzásnak, s a kísérletek tanúsága szerint valamennyi növény élénken reagált: a sárgarépa és a paradicsom vitamintartalma megnőtt, a búza és a kukorica több termést hozott, a burgonya pedig több keményítőt raktározott. Francia atomfizikusok kikísérletezték, hogy ha kobalt 60 izotóp radioaktív sugaraival kezelik a növőben levő paradicsomot, beérés után 30—40 napig is eláll. Amerikai tudósok azt derítették ki, hogy mágneses térben gyorsabban érik a paradicsom •— különösen a déli pólusú mág- nességet kedveli. Nemcsak a növények, hanem az állatok is érzékelik a különféle sugárzások és a mágneses tér jelenlétét. Dr. Fedor kaliforniai orvos az elmúlt évben hozta nyilvánosságra kutatási eredményeit, amelyek szerint például a patkányok ugyanúgy érzékelik a röntgensugarakat, mint a szagokat. Más kutatók viszont felfedezték, hogy a kétszárnyú rovarok „érzik” a Föld mágneses erővonalait, éppen ezért mindig keresztben, kelet— nyugati irányban szállnak a földre. Az iránytű segítségével voltaképpen az ember is a földmágnességet használja tájékozódásul, de a rovarok valahol a testükben hordják ezt az „iránytűt”. S végül az 1964-es év azért is emlékezetes marad a tudomány történetében, mert október 12-én 8 óra 30 perckor suhant a kék égbe a szovjet Voszhod űrhajó. S az „űrtrojka” sikeres útja nemcsak az űrkutatás eddigi eredményeinek bevezetése volt, hanem a csoportos űrrepülések korszakának a jövő évben várható meglepő teljesítményeit is jelezte. Grcguss Ferenc Száz családnak biztosít megélhetést a Szigetszentmiklósi Háziipari Szövetkézét. Különben 100 bedolgozót és 50 tagot foglalkoztat a kis üzem, főként furnírkosarakat gyártanak itt exportra. Tíz évvel ezelőtt még negyedmilliós hiánnyal zárták az évet, azóta háromszorosára emelkedett a termelés. Növekedett a szövetkezeti vagyon is, van már két házuk s évente kétmillió forint értékű különféle cikket, fonottbútort, kosarakat készítenek. 7 Az ország legkorszerűbb élelmiszerraktára A váci FŰSZERT központból látják el a város és a környező négy járás mintegy 240 ezer lakóját édességekkel, fűszerekkel és konzerváruval. Ezeket a termékeket eddig a város 18 helyén tárolták. A vállalat most új raktárt kapott. A tágas és jól felszerelt helyiségekben a legtöbb munkafolyamatot gépesítették és új munkamódszerek bevezetésével az áru kiszállításának idejét a felére csökkentették. Szedlacsek Ferenc raktáros a szállításra kerülő mustár minőségét ellenőrzi a konzervraktárban Varga István, a FÜSZÉRT-íelcp igazgatója az elektromos diszpéesertábla segítségével ellenőrzi a raktári és adminisztrációs munkafolyamatokat Kristóf Jenőné es Nagy Piroska feldolgozza az árumegrendelést Szállításhoz készítik az árut az édességraktárban. A képen: Szabó Sándor árueló'készítö, Kocsis Ferenc szállítási vezető és Horváth István elektromos targoncavezető (MTI Foto: Bereth Ferenc felv.)
