Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-19 / 297. szám
4 1964. DECEMBER 19, SZOMBAT Kísérleteket folytatnak az Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán, a mezőgazdasági gépek korrózió elleni megvédésére. Minthogy a legtöbb gazdaságban még nincs elegendő gépszín, a munkagépek jó része a szabad ég alatt tölti az esős időszakot is. Régóta felmerült a gondolat, hogy ezeket a gépeket védőbevonattal kellene ellátni, ne tehessen bennük kárt a korrózió. A sokféle kipróbált szer közül eddig a KK—18 jelzésű zsír vált be a legjobban. Ezt szórópisztollyal lehet a gépekre juttatni. Emellett még az úgynevezett Katepox alapozó festék, vagy a műanyagfóliával való letakarás jöhet számításba. VADLESEN Búcsúztatás — avatás Éjidre jár. Jeges fényben szikráznak a csillagok, a fenyőgerendákból ácsolt magasles alatt meg szaporán csikorog a porhó. Vadorzó járja tán éjnek-évadján a vattába burkolt börzsönyi tisztást? Vagy jámborabb halandót vetett erre rossz sorsa? Lukács István, a Partizán Vadásztársaság fiatal vadőre kapaszkodik a kilátó létrájára, hogy elfoglalja rejtekhelyét, meglesse, melyik bika érett golyó alá. nem tévedt-e le a hegyekből kóbor szarvastehén? Az önként vállalt strázsa bizony nem ígérkezik könnyűnek. Egyre dermesztőbb a hideg, sík vidékhez képest legalább négy-öt fokkal alacsonyabb itt a hőmérséklet — lehet már vagy mínusz 10—12 fok. Kér ingok, sirdlykdk, dudorosok Száz házigalamb-fajto a nemzetközi galambkiállításon Néhány fajtájuk közeli ismerősünk. De így együtt nemcsak a nagyközönségnek, a tenyésztőknek is élmény. Hiszen ők is legfeljebb csupán néhány fajtát tenyésztenek. A mezőgazdasági kiállítási iroda két pavilonja — egyikben a hazaiak, másikban a külföldiek — tele galambokkal: dobosok, keringők, parókások, sirálykák, páva galambok, golyvások, dudorosok ...Se fő csoportokon belül például „keringőből” legalább huszonnyolc fajtát számolhatunk össze: budapesti magasröptű keringő, szegedi, makói, kiskunfélegyházi, bácskai, óhollandi, bukaresti keringő és a többiek. Száz fajta, nyolc országból mintegy négy és fél ezer galamb. Csaknem kilenc- száz tenyésztő, s közülük több mint fele magyar. ______ Ő sük a szirtigalamb A házigalambok száznál több fajtáját a szirti galambból tenyésztette ki az ember. A legrégibb adat Egyiptomból származik. Időszámításunk előtt 3000 évvel már szerepeltek a galambok az egyik fáraó ételjegyzékén. Egyes népek galambokat áldoztak az isteneknek. Idővel hírközlésre kezdték használni, a római birodalomban már törzskönyvezték a postagalambokat és magas árat fizettek értük. Egyes fajtákat tollazatuk szépsége, alakjuk különlegessége miatt kedvtelésből, másokat meg sportból tenyésztettek. A most megrendezett budapesti kiállítás is e három fő tenyésztési irányt mutatja. A 3000 forintos és társai Kertész Sándor szegedi tenyésztő „Szegedi magasszálló örvös keringőjét” 3000 forintra értékelte a kiállítási katalógus. Az eladó galambok többségének az ára 300—500 forint között volt. Voltak azonban megfizethetetlen galambok is bőven. A Galambtenyésztők Világszövetségének elnöke, a holland P. Pakker például semmi pénzért nem adná oda saját nemesítésű kecses, kis „kínai sirálykáit”. A sport céljait szolgáló röp- galambokból hat falkát állítottak ki a magyar pavilonban. Jankovics András „Budapesti magasröptű keringői” az idei országos versenyben bajnokA kiállítás egyik legsikeresebb példánya a dán-nork- micki begyesfajta volt ságot nyertek. Kilenc óra 15 percig tartózkodtak a levegőben egyfolytában. A húsgalambok A galambkiállításon — mint azt Batta László szövetségi titkár mondotta, az egyes országok tenyésztői nem csupán a verseny kedvéért vettek részt. Európa-szerte most van fellendülőben a húshasznú galambok tenyésztése. A tenyésztők kölcsönös vásárlásai ezt a célt is szolgálják. Értékes exportcikk, nálunk a MAVAD végzi a külföldi szállításokat. Húsfajtáik közül a „Strasser” hétszáz, a „Magyar óriás házi” nyolcszáz grammos testsúlyt ér el. Néhány évvel ezelőtt hozták be az USA-ból néhány „Király” galambot, s ma már mintegy ezer van belőlük. Testsúlyuk az egy kiló húsz dekát is eléri. Ezt a tenyész- állományt érdemes mielőbb szaporítanunk a már meglevő római, máltai, modenai és egyéb húsfajtájúakkal együtt. Ferencz Lajos Vadászember azonban mit sem törődik ilyenkor a zord idővel. A bundáscsizma, vat- í tásruha, zsebben a kisüstivel, megszelídíti a zimankós éjszakát, a vaddal való találkozás édes-lázas izgalma meg még fűti is a vadőrt. Mert szarvassal, vaddisznóval, őzzel randevúzni akár századszorra is nagy élményt jelent. Oldódik a sötétség, lassan, a Pap-hegy mögül,. elődereng a hold. S mire sápadt íénykari- mája kirajzolja a távoli csúcsok körvonalait, fönn ül a vadőr a lesen. Mellette a puskája. Nem azért, mintha használni akarná: szelídebb a szándéka. Különben is méltatlan lenne a vadászhoz lesből támadni. Persze a Börzsöny már igazi nagyvadas terület, s jó ha kéznél a fegyver. Jöhet kiéhezett vadkan, megbújhat a bokrok mögött prédára leső vadorzó, nem is beszélve a dúvadakról, belőlük is bőségesen van. Amint arról már beszámoltunk a Csepel Autógyárban í elbúcsúztatták a veterán munkásőröket, s felavatták a he- Szép éjszaka volt. Elégedett | j ^ ~ ^OÍQ;0,;ca(_ ettöI szól képriportunk. a vadőr. Aztán melyet szip- í pant a hajnali levegőből, ősz- j szeszedi holmiját, leereszkedik £ a magaslesről, s indul haza- \ felé. í rr 7 Másnap pedig kezdődik a £ vadászat. Puskavégre kerül a J lesen „selejtezett” szarvasbi- 6 ka és talán a hatalmas vadkan | is. Özgerinc, vaddisznópörkölt í és .szarvashús kerül a vadá- | szók karácsonyi asztalára. Súlyán Pál | A galambparádé színhelye Egyelőre még csendes-mozdulatlan a völgykatlan, csak a gyorsfolyású csermely csör-t gedez. Ám ahogy a hold magasabbra kapaszkodik, úgy válik egyre varázslatosabbá a környék. Sűrű fenyvesek foltja feketéll a domboldalban, furcsa alakú sziklák formálnak kísérteties árnyakat az irtásokon. Valami már mozog is. Lapítva oson el a magaslat alatt egy róka. Nemsokára aztán megelevenedik a környék. Fagyszelídítette őzcsapat közeledik, mintha csak éreznék a félénk jószágok, hogy áz emberi gondoskodás most sem feledkezett meg róluk. Széna várja őket a forrás melletti etetőn. A vadőr kőhajításnyiról figyelheti meg a falánk csordát. Szép példányok. „Tizenegy tizenkettő ..számol, de nem | jut tovább, mert a csalitos fe- í lől vad csörtetés riasztja meg | a lakmározó őzeket. Vad- J disznó!! Jól megtermett borzas, agya- ros kan tűnik elő, afféle magányos csavargó. Megáll a forrásnál, szaglász jobbra-balra, belekóstol a vízbe. Még így, a félhomályban is félelmetes állat. Arasznyi agyarán megvillan a holdfény, röffent egyet és dühösen beletúr a hóba. Nem jó lenne vele összetalálkozni. Valamikor az Árpádok idején, sőt, még Mátyás király uralkodása alatt is barna medve tanyázott errefelé, farkast pedig a múlt század végén is ejtettek a börzsönyi vadászok. Napjaink legveszedelmesebb vadja így már csak a kan, persze, ez sem olyan bátor, mint hírlik. A vadőr megzörgeti a könyöklő gerendát s a borzas csakhamar odébbáll. Jönnek a szarvasok. És ha lassan is, de elérkezik az éjszaka legszebb élménye: a _ tisztásra lopakodó szarvascsor- \ da. Karcsú testű, fejedelmi gímbika tart az élen. Megmegtorpan, aztán tovább jön a les felé. Mindössze tíz-tizen- két méterre lehet a vadőrtől. Lukács István így egészen közelről, alaposan szemügyre tudja venni, megszámlálhatja, hány ágra hajlik a trófeája. Pompás kapitális szarvas — állapíthatja meg — aztán felrémlik benne: valahol már találkozott ezzel a bikával is. A csorda tagjai közben nekilátnak az őzekhagyta szénamaradéknak. Nyolc remek példány, dísze a börzsönyi erdőknek. Elő is kerül a notesz, mert a vadőr „törzslapot” is vezet az erdők lakóiról. Kerek nyolcezer holdra terjed ki Lukács István romantikus börzsönyi „birodalma”. Ekkora területre vigyáz, őrködik a vad nyugalma felett, megtölti télen az etetőket, a sózókat, Kóspallag, Verőce és Szokolya határolja az óriási háromszöget. Hajnalodik. A vadőr észre sem veszi, milyen gyorsan telnek az órák. Nem ám, mert most meg egy egész kondára való vaddisznó nyargal át a tisztáson. Harmincöt-negyven darab? Lehetetlen összeszámolni. Valami megzavarhatta őket, loholnak a sűrűbe. Nemsokára a távolból favágók csapata bukkan elő, munkába tartanak az irtáshoz. Kijutott a hullámvölgyből a százhalombattai Rákóczi Termelőszövetkezet. Évek óta a környék leggyöngébben működő gazdaságaként tartották számon, s még tavalyelőtt is négy és fél ezer forint átlag- jövedelem jutott itt évenként i j egy-egy tagra. A gyökeres fordulat az elmúlt évben következett be, amikor új elnököt választott a tagság. Tavaly már 7800 forintra növekedett az egy tagra jutó jö-| vedelem, most viszont úgy g néz ki, hogy meglesz a 12 ezer g forint. Növekedett az állat- ^ állomány is, már 70 tehenük | van, jövőre 100 lesz. A barom-1 fi az idén már 1 millió 200^ ezer forintot hozott. Mind több g bevételt eredményez a kerté- ^ szét is. Tavaly 200 ezer, az| idén már 850 ezer forint, jö-^ vőre pedig másfél millió ío-,g rintra számítanak a zöldség-« félék termesztéséből. Tervük | az, hogy az épülő olaj- és vil-| lanyvárost ellássák zöldség-® félével, tejtermékkel és to-* jással. Ónodi Béla munkásörparancs- nok értékeli az egység munkáját Juhász János a Ráckevei Járási Pártbizottság titkára köszönti a munkásőregységet Úttörők virágcsokrokkal kedveskednek a búcsúzó veteránoknak Az öregek helyére lépő fiatalok felavató sának ünnepélyes pillanata: az eskütétel (Foto: Kovács) Letelt a türelmi idő A kereskedelmi szabálytalanságokat a jövőben súlyosabban megtorolják Éveken keresztül az Állami Kereskedelmi Felügyelőség inkább csak figyelmeztetésképpen kisebb bírságokat rótt ki a fogyasztók megkárosításáért és egyéb szabálytalan cselekedetekért. Figyelembe vette, hogy a kereskedelemben, különösen a földművesszövetkezeti boltokban sok volt a szakképzetlen alkalmazott, akik gyakran teljesen akaratlanul is, hibát követtek el. Azóta azonban már ezek is nagy gyakorlatra tettek szert, indokolatlan lenne tehát a jövőben is elnézően kezelni tévedéseiket. Az utóbbi hónapokban már nagyobb összegű bírságokat rótt ki a Pest megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség is, bár egyelőre az 1000 forintot ezek sem haladták meg., Jövőre még súlyosabban bírálja el a megyei ÁKF a szabálytalanságokat, súlyosabb esetben a maximális 3P00 forintos bírság nem lesz ritka, különösen sorozatos ismétlődés esetén,- sőt a bűnvádi eljárás megindítására is sor kerülhet. Legutóbb már a szigorúbb elvek érvényesültek a húsboltok vizsgálatánál. Az ellenőrzésbe mindenütt társadalmi ellenőröket is bevontak. Az egy évvel ezelőtt megtartott hasonló vizsgálatnál az ellenőrzött boltok felénél találtak kisebb-nagyobb szabálytalanságot, visszaélést. A mostaninál javult ez az arány, körülbelül csak a boltok 25 százalékában kellett jegyzőkönyvet felvenni, mégpedig az esetek nagyobb részében nem jelentős ügyekben. Most is megtörtént azonban, hogy a boltvezető feldolgozta az eladásra átadott árut.' Például Gertner Sándor, a Péceli Földművesszövetkezet 20. sz. boltjának vezetője a 24 forintos zsírszalonnát megfőzte, megpaprikázta és 37 forintért árusította, az árkülönbözettel nem számolt el, hanem saját céljaira fordította. Ezért 500 forint bírsággal sújtották. Rájöttek a társadalmi ellenőrök, hogy Vince József, a dunaharaszti húsbolt vezetője a birka elejét 14 forint 20 fillér helyett 16 forintért árusította, amiért most szintén 500 forint bírságot fizethet. Tápiósülyben a húsboltot és az italboltot Tóth József vezeti, a kényszervágásra kerülő sertések szalpnnáját, ami; nyers állapotban kellett volns árusítania, megfüstölte vágj megpaprikázta és a maga által megszabott áron — kilónként 32 forintért — adta el amit annál könnyebben megtehetett, mert az árkülönbözettel amúgysem számolt el, e Tápiósüly és Vidéke Földművesszövetkezet pedig elmulasztotta az ellenőrzést. Tóth József azonban ezzel a haszonnal sem elégedett meg, hanem drágábban számlázta i vevőknek az egyes tételeket Az italboltban pedig romlott tojáslikőrt adott el, a narancsszörpöt kútvízzel, a kisüsti pálinkát pedig szódavízzel gyarapította a saját hasznára és a vevők kárára. Végül mégis Tóth károsodik a legjobban mert 1000 forint bírságot fizethet. k
