Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-19 / 297. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Két kép | a monorí gimnáziumból A Z MSZ M P P EST: ME GYEI BIZ OTTSÁ G A ÉS A M E GYE ll T A N ÁCS L A P^ VIII. ÉVFOLYAM, 297. SZÄM ARA 50 FILLER 1964. DECEMBER 19, SZOMBAT Tovább kell erősíteni a tanácsi munka demokratizmusát A Pest megyei Tanács ülése A Pest megyei Tanács tegnap tartotta a tanácsháza dísztermében ez évi utolsó ülését. Az ülést dr. Ádám Mihály, a végrehajtó bizottság titkára nyitotta meg, majd a napirend első pontjaként dr. Lakatos Imre, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese terjesztette elő a megyei tanács és szerveinek 1965. évi munkatervét. Hangsúlyozta: másod ízben kerül sor ilyen átfogó, a tanács és az irányítása alatt álló végrehajtó szervek munkáját meghatározó tervezet elkészítésére. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy helyes az éves terv, amely sorra véve a megye valamennyi fontos problémáját, s az ebből adódó feladatokat, biztosítja a megfelelő irányítást és ellenőrzést. Ennek nyomán már ebben az évben is nemcsak a megyei tanács, hanem az alsóbb szervek tevékenységében is jelentős javulás mutatkozott. A megyei tanács elfogadta a munkatervet, ezután került sor Pest megye legnagyobb városa, Cegléd tanácsa tevékenységének értékelésére, amelyet a megyei határozatok nyomán a szocialista demokratizmus kiszélesítése érdekében végzett. A terjedelmes és részletekbe menő jelentés beszámolt a Ceglédi Városi Tanács, valamint a kilenc állandó bizottság munkájáról. Értékelte az eredményeket és rámutatott néhány fontosabb fogyatékosságra is. Többek között hangsúlyozta; a megyei tanácshoz hasonlóan a ceglédi tanács is határozatban előírta a szak- igazgatási szerveknek, milyen esetekben kötelesek az állandó bizottságok véleményét, javaslatait kikérni, mielőtt határozatokat hoznának. Ennek nyomán fokozottabb mértékben érvényesül a választott testület tagjaiból álló bizottságok javaslattevő, véleményező tevékenysége. 1963-ban például 806, idén júliusig pedig 552 esetben tettek javaslatot, nyilvánítottak véleményt különböző ügyekben a városi tanács állandó bizottságai. A tanácstagok választókerületi munkájával kapcsolatban a jelentés rámutat, hogy a legutóbbi választások óta a városi tanács 107 tagja egyre több közérdekű problémával foglalkozik. Az idén az első félévben mintegy két és félezren jelentek meg a beszámolókon, amelyeken 286 közérdekű javaslatot tettek. A tanácstagok 90 százaléka a választók körzetében lakik, így velük szinte naponta találkozik, ezért olyan gyakorlat alakult ki, hogy a tanácstagok általában beszámolóik előtt fogadóórákat tartanak. Tevékenységüket 400 házbizalmi is segíti, akiknek nagy része van abban, hogy a mezőgazdaságot, az egész várost és a népművelési munkát fejlesztő ki mit vállal mozgalom keretében a ceglédiek közül négyezren tettek vállalásokat. A város fejlesztése érdekében végzett társadalmi munka évről évre növekszik Cegléden. A múlt évben félmillió forintot tett ki, s idén októberig már elérte a 600 ezer forintot. A beszámoló nyomán kialakult vitában először Báthory Ferenc, a megyei népművelési állandó bizottság elnöke szólott. Példákat mondott el arról, milyen fontos, ha a megyei tanács tagjai is közvetlenül szoros kapcsolatot teremtenek választóikkal. Megemlítette, hogy a szobi járás egyik kis településének — Börzsönyligetnek — lakói soha nem vettek eddig még részt távoleső községük tanácstagi beszámolóin. Mint megyei tanácstag egy esetben meglátogatta őket, s bár hétköznap volt, tizenketten jöttek el meghallgatni, sok fontos és megoldásira váró kérdést vetettek fel. Dr. Farkas Mihály, a Ceglédi Városi Tanács jelentésével foglalkozott, s egyetértett az abban szereplő még megoldandó feladatokkal. Ezután dr. Hidvéghy Zoltán, az egészség- ügyi állandó bizottság elnöke a tanácsok demokratizmusának kiterjesztésével, a széleskörű társadalmasítással foglalkozva hangsúlyozta: nem mindegy, hogy az albizottságok munkájába a tanácsok alkalmazásában álló szakembereket vonják be, vagy pedig kívülállókat. Ez utóbbiak tevékenysége, közreműködése fontos erőforrást jelentene. Dr. Kovács Tibor, a Miniszter- tanács tanácsi szervek osztályának helyettes vezetője felszólalásában foglalkozott a tanácsi demokratizmus erősítésének kérdéseivel és megállapította: igen sok még a bürokratikus akadály, nem egyszer az államigazgatási szervek olyan előírásokat kénytelenek betartani, amelyek bonyolulttá teszik az ügyintézést, s azt az érzést keltik az állampolgárokban, mintha bizalmatlanok lennének velük szemben. A különböző igazoló írások beszerzése is ezt bizonyítja, egy részük helyett elegendő lenne az érintett felelős nyilatkozata is. Hangsúlyozta, a meglévő gondok ellenére á tanácsok közel tizenöt éves működése alatt kialakult formák megfelelő gazdasági-politikai tartalommal való megtöltése még sotíc lehetőséget nyújt a demokratizmus fejlesztésére, kiszélesítésére. Dr. Ádám Mihály vb-titkár értékelte ezután a ceglédiek jelentését és felhívta a figyelmet a megyei végrehajtó bizottság által készített határozati javaslatokra. Szelepcsényi Imre, a ceglédi tanács vb elnöke válaszolt a felszólalásokra. Kijelentette: egyetért a tanács munkáját ért bírálattal, majd kiemelte; Cegléd egyik legfőbb problémája a tanyavilág, ahol még nyolcezer ember él. Az ő kulturális s egyéb ellátási problémáik megoldása nem könnyű, s a fokozatos betelepülés is hosszú folyamat. Az itt élő emberek számára elsősorban tanyaközpontok kialakításával kell biztosítani a gazdasági és társadalmi fejlődést. A megyei tanács elfogadta a ceglédi jelentést és a városi tanács munkájának megjavítása érdekében több, fontos határozatot hozott. Többek között kimondta: fokozott gondot kell fordítani a tanyavilág, a külterületek lakosságának általános és várospolitikai, gazdasági és kulturális tájékoztatására, ezenkívül a lehetőség keretein belül elő kell segíteni a tanyai lakosság betelepülését a városba. A határozat azt is kimondja, a Ceglédi Városi Tanács és szervei erősítsék kapcsolataikat a Hazafias Népfronttal és a tömegszervezetekkel, igényeljék azok javaslatait a demokratizmus kiszélesítésére és rendezzenek közös akciókat, különösen a városfejlesztés, a gyermek- és ifjúság- védelem, a közrend, a mező- gazdasági, ipari és közúti balesetelhárítás, a termelőszövetkezeti demokrácia, a közös és háztáji gazdaságok erősítése, a kereskedelem és a kultúra területén. .A megyei tanács ezután elfogadta a még meg nem erősödött termelőszövetkezetek ellenőrzéséről, a nekik nyújtott segítségről szóló jelentést, majd határozatot hozott a pótválasztások február 28-án való megtartásáról, amikoris a megüresedett tanácstagok helyét töltik be. Egyéb ügyek után, a megyei tanács szakigazgatási szerveinek vezetői adták meg a választ az ülés megnyitása után elhangzott interpellációkra. Dr. Fördős István, a mezőgazdasági állandó bizottság titkára fontos kérdésekben a bizottság tájékoztatásának elmaradását hiányolta. Az erre adott választ elfogadta. Forgács György, a kakucsi Lenin Tsz ellen tett panasz elintézésének késése ügyében interpellált. A válasz: az 1952 óta húzódó kártalanítási ügyben 15 napon belül helyszíni vizsgálatot tartanak. Bíró Béla, a Pest megyei Hírlap tanácsülésekről szóló tudósításait bírálta, rámutatva, hogy azok gyakran nem tükrözik részletesen az ott elhangzottakat. A válasz: a jövőben a végrehajtó bizottság és a lap szerkesztősége az eddiginél is szorosabb kapcsolatokat épít ki és gondot fordít a szélesebb körű információra. Hegedűs Rozália, aki a nagykőrösi vasútállomás mellett levő jelenleg életveszélyes aluljáró ügyében szólott, az interpellációra adott választ nem fogadta el. A tanácsülés határozatot hozott, hogy ez ügyben illetékes szerveknél az építési és közlekedési osztály érje el, a vasútállomással egyidő- ben rendezzék az aluljáró ügyét is. Ezután a többi interpelláló tanácstag: Kőfalvi János, Be- lovai Jánosné, Hamar Istvánná, Balogh Gyula, dr. Hidvéghy Zoltán és Lipták István a feltett kérdéseikre adott válaszokat elfogadták, majd különböző bejelentések után a Pest megyei Tanács ülése dr. Ádám Mihály vb-titkár zárszavával ért véget. A kémiai kísérleteket mindig szeretik a diákok. A sok szám, képlet ilyenkor gyakorlati formát ölt. Bukovinczki János és Nagy Zoltán II. osztályú tanulók dr. Borsányi János tanár vezetésével kémiai kísérletet végeznek NEW YORK Luther King újabb kitüntetése New York város érmével tüntették becsület- ^ ki Martin 4 Luther King néger lelkészt,* aki a napokban kapta meg a ? Nobel-békedijat. Martin Lu- ^ ther King a fogadáson közöl- ^ te, hogy az 54 ezer dollár ér-^ tékű Nobel-díj egész össze-^ gét a négerek egyen jogúsí- ^ I fásáért folyó küzdelemre *— y í Hit ja. tor-4 í MOSZKVA Szovjet-svájci egyezmény i azá Moszkvában pénteken 1965. évre szóló szovjet— ^ svájci kulturális együttmű-1 ködési megállapodást írtak 4 alá. 4 Az üveg falú tornaterem a tornászok birodalma (Foto Gábor) Nem tartozik a leghálásabb feladatok közé, olyan mérleget készíteni, amely egy üzemösszevonás eredményeit vagy akár negatívumait hivatott mutatni. A legtöbben legszívesebben kitérnek a kérdés elől s elintézik azza), hogy „elvben kitűnő,' gyakorlatban van még mit orvosolni”. Milyen választ kaphatunk a kérdésre Dunakeszin, a konzervgyárban? Sokan tudják, hogy vidéki üzemünket a Budapesti Konzervgyárhoz csatolták, s több más fővárosi üzemmel együtt most már több mint egy éve közösen dolgoznak. A válasz meglepően pozitív. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy jobb, mint amire számíthatnánk. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a konzervipar 1964-es éve nehéz esztendő volt. Az időjárás nemhogy megtréfálta, de sokszor igen nehéz helyzetbe hozta a tartósító gyárakat. Ráadásul a különböző termékek „tenyész- ideje”, tehát növekedése és beérése kis különbséggel, szinte egy időben következett be. És mert rövid ideig tartott a termékek dús áramlása, ezért a számítottnál jóval kevesebb gyümölcs- és zöldféle kerülhetett üvegbe, illetve dobozba. Ha Dunakeszi önálló, ez egyet jelent azzal, hogy nem tudja teljesíteni idei programját. Mi történt a valóságban? Bár az időjárás akadályt akadályra halmozott, az egyesített vállalat tervteljesítése mégis biztosítottnak látszik. Hogyan? Egy-két példa jó tanulságul szolgál. Itt van mindjárt a befőttek egyik legfinomabb fajtája, az egres. Dunakeszi — éppen a rövid érési idő miatt — nem tudta 7 volna konzerválni az érkező mennyiséget. A többletet átvette a budapesti Duna Konzervgyár. A paradicsomnál fordított volt a helyzet. Meglehetősen kevés termett. A dunakesziek maguk tanácsolták, hogy ne pisz- kítsanak több berendezést, a sok kevés együtt, mégis valamennyi, s azt fogadja, tartósítsa Budapest. Az okos ötletet elfogadták. Mondhatnák erre, hogy Dunakeszi rosszul járt, odaadta kenyérkeresetét, munkáját. Csakhogy ezzel az akcióval felszabadította embereit s azok együtt és teljes erővel hozzáfoghattak a befőttkészítéshez. Megint csak fordult a kocka. A budapesti központ nagy készételrendelést kapott, amely meghaladta erejét. Dunakeszi 50 vagonos tételt vállalt ebből. Hozzátehetjük, hogy a készétel drágább termék, „jobbak a mutatói”, tehát kifizetődőbb konzerválni, mint mondjuk a gyümölcs- félét. De munkát ad a Duna Konzervgyár nagy tételű rendelése is. Nem győzi gyártani a pácolt halat, s ezért a vidéki üzemet kérte segítségül. A sort sok apróbb-nagyobb példával folytathatnók. A hűség kedvéért azonban azt is meg kell állapítani, hogy az első gyakorlati együttműködés évének volt negatívuma is. Óvatosan fogalmazva: nehézkes volt a nyersanyagelosztás, a diszponálás rendszere. Ez köznyelven annyit tesz, hogv általában nem tudták, mi érkezik a címükre. Ez a tájékozatlanság szült olyan helyzeteket, amelynek eredménye 4—5 órás várakozás volt. Beérkezett mondjuk egy nyersáru - tétel, amely körül akár minőségi, akár más jellegű vita kerekedett. A pontos tájékozódás és rendezés kedvéért a pesti központot kellett telefonon hívni, s míg az ügy bonyolódott, Várt ember, gyümölcs, jármű. Az eset mindjárt figyelmeztetett s a vezetők nyomban hozzáláttak olyan módszerek kidolgozásához, amelyek megoldást hoznak az új szezonban. Az egyesítés első évét ily módon sikeresnek mondhatjuk. Nem is említve, hogy a központi építő-javító műhely milyen gyors és hasznos segítséget nyújt valamennyi üzemnek. JHa egy ilyen időjárási és mezőgazdasági termék szempontjából kedvezőtlen esztendő sem tudta megrendíteni az összefogott, együvé tartozó üzemek erőit, minden okunk megvan feltételezni, hogy 1965-ben bőségesen kamatozik az eddigi áldozat és erőfeszítés. (t. gy.) MIT JELEZ A MÉRLEG? Sikeres összevonás — jó együttműködés A dunakeszi konzervgyár egy esztendeje CSromiko— | Rapacki találkozó V, Csütörtökön New Yorkban £ a Szovjetunió ENSZ-képvise- •'/ létének szálláshelyén Gromiko f szovjet külügyminiszter Ra- packi lengyel külügyminisz- £ tért fogadta. A szívélyes és ^ elvtársi légkörben lefolyt ta- ^ lálkozón jelen volt Szemjo- £ nov szovjet külügyminiszter- ^ helyettes és Fedorenko, a ^ Szovjetunió állandó ENSZ- 'j képviselője is. Lengyel rész- ^ ről megjelent J. Winiewicz £ lengyel külügyminiszter-he- ^ lyettes és B. Lewandowski, a Lengyel Népköztársaság ál- £ landó ENSZ-képviselője. %------------------- f
