Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-18 / 296. szám

Mikojan Finnországba látogat Mikojan, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke december 21-től 23- ig nem hivatalos baráti láto­gatást tesz Finnországban. A látogatás idején eszmecserét folytat Kekkonen finn köz- társasági elnökkel a két or­szágot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Egyúttal átadja Kekkonennek a Lenin-ren- det, amellyel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnök­sége 1S64. szeptember 18-án tüntette ki a finn köztár­sasági elnököt a szovjet— finn baráti és jószomszédi kapcsolatok fejlesztésében szerzett érdemeiért, a nem­zetközi feszültség enyhítése és a béke megszilárdítása ér­dekében kifejtett tevékeny­ségéért. U Thant meggyógyult Az ENSZ sajtóosztályának képviselője bejelentette, hogy U Thant ENSZ-főtitkár fel­épült betegségéből, s pénteken elhagyja a kórházat. A világszervezet főtitkárát december 1-én nyombél-fe- kéllyel szállították a New York-i kórházba. Az orvosi közlemény szerint U Thant meggyógyult, de még egy hé­tig otthonában kell pihennie, s csak azután térhet vissza hi­vatalába. A főtitkár — mint az AFP és az AP közli — a kórházban fogadta Adlai Stevenson ame­rikai és Nytkolaj Fedorenko szovjet ENSZ-fődelegátust, s megvitatta velük az ENSZ pénzügyi problémáit. PEST MEGYEI VH.ÄS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HALÁSZOK a | AZ MSZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA IS A ME GYEI-TANÁCS LAPJA 1 VIII. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM ÁRA fiO FILLÉR 1964. DECEMBER 18. PÉNTEK Gyárak karácsonya Az ünnep nagyíorgalmú, sok gondot-örömet hozó nap­jaira a gyárak is készülnek. Milyen lesz az üzemek kará­csonya? Ha valamennyiről nem is adhatunk hírt, néhány­ról mégis beszámolunk. A Csepel Autógyár óriási üzem, sok lesz az esémény is. Tizenkétezer forintért csoma­gokat állítanak össze, s azok­nak címezik, akik hosszabb ideje betegek. Szaloncukrot, narancsot, szardíniát, csokolá­dét, kekszet pakolnak össze, egy rövid üdvözlő levél kísé­retében. Ezeket a csomagokat a beteglátogatók viszik haza, kórházba vagy szanatóriumba, s akit így nem lehet elérni, annak a postás kézbesíti. A nagycsaládosok és az egyedülálló gyermekes kenyérkeresők ugyancsak ajándékot kapnak a gyár­tól. ötvenen 20 ezer forint értékű meglepetést kapnak. Úgy ál­lítják össze, hogy előbb igye­keznek kipuhatolni, mire van szükség odahaza. A nőbizott­Magán segít, aki másokon segít! A- termelőszövetkezet fia­taljai azon vitatkoztak, hogy manapság mennyire érvényét vesztette már a közmondás: „Segíts maga­don, az isten is megsegít”. Ma célt tévesztett, eltévedt ember az, aki csak önma­gának él, csupán önmagá­ban bízik. A közmondást pedig valahogy így kellene átformálni: segíts másokon, magadon is segítesz! Példaként említették a tsz idős, hajdanán mogorva ellető kanászát, aki valósá­gos mestere szakmájának, de olyan féltő gonddal rej­tegette tudományát mások elől, hogy szinte lehetetlen volt ellesni tőle valamit. Pedig a szövetkezet veze­tősége nagy bajba került miatta. Nem akarták elve­szíteni a kiváló szakem­bert, viszont a jól fejlődő gazdaság egyenletes gyara­podásához szükségessé vált a sertéstenyésztés megkét­szerezése. S ehhez a fel­adathoz még jónéhány olyan képzett, tapasztalt emberre volt szükség, mint az idős ember. Megpróbál­ták meggyőzni arról: ön­magának is árt, ha tudomá­nyát véka alá rejti. S ne higgye azt, hogy ő úgy fon­tosabb ember, ha titkokat őriz; sokkal fontosabbá vál­hat, ha a maga nevelte ta­nítványokkal — együtt részt kér a gazdaság gyors fel­lendítéséből. Majd meglát­ja, akkor a jövedelme, s a becsülete is jókorát növek­szik. Az idős ember csak ne­hezen állt rá az alkura, mert kétségek gyötörték. Attól félt, hogy kijátsszák, s az lesz a vége, hogy ami­kor már mindent elmon­dott, mehet, amerre lát. Négy fiatal tanítványának a szorgalma, figyelmes ma­gatartása sem tudta aggo­dalmát eloszlatni. Még ak­kor sem volt egészen nyu­godt, amikor a zárszámadás közös jó munkájukat iga­zolta, hiszen csupán a ser­tésfarm jövedelméből négy forinttal nőtt a munkaegy­ség, az ö munkaegységének értéke is. Az idős kanász kitüntetést kapott, üdülés­sel is jutalmazták, de a többieken való segítés ér­telmes voltáról csak akkor '•őződött meg iaazán, ami­•or a közösség új háza fa­lainak felhúzásában segí­tett. neki. .Sokszor elhangzik még a méltatlankodás: „Én dol­gozzam, én adjam a szak­értelmet, azért, hogy má­sok lássák a hasznát?” A nagy és igaz közhasznú tár­sadalmi munkák megindí­tásakor különösen gyako­riak az ilyen kifakadások. Milyen oktalan és igazság­talan az ilyen vélemény! Miért látná például csu­pán más a hasznát az új művelődési otthonnak? Hi­szen mindenkié lesz, az egész falu szellemi gyara­podására, szórakozására szolgál. „Jó, csináljunk jár­dát, de miért kezdjük a má­sik falu végén, miért nem az én házam előtt?” Az ön­zés, a saját érdekek féltése ilyen nyilvánvalóan hely­telen kérdést is csalhat né­melyek ajkára. Pedig csak arról van szó, hogy valahol el kell kezdeni. Most ott, azután máshol is. Ott én segítek, ha pedig az én utcámra kerül sor, itt lesz­nek a többiek is. A mi társadalmunkban, senkinek nem kell féltenie önmagát attól, hogy rosszul jár, ha másokon segít. Min­dig megtérül a segítség. Például mit kellene gon­dolni egy-egy tsz-ben azok­ról az állattenyésztőkről, a fogatosokról, akik ölbe tett kézzel elnéznék, hogy a nö­vénytermesztők vihar ide­jén egyedül bajlódjanak a rengeteg szénával? S ha nem bírnának vele, ha szét­szórná a vihar és sok ezer forintos veszteséget szen­vedne a közös, az talán csak a növénytermesztők kára lenne? Még ha szomszédján lát­szólag magánügyben segít valaki, az is visszatérül. Nemcsak oly módon, hogy alkalomadtán a szomszéd is visszasegít, hanem úgy is, hogy a megsegített, gond­jától megszabadított ember másnap több kedvvel, na­gyobb lendülettel végzi tár­sadalmilag hasznos munká­ját: márpedig közösségi tár­sadalmunkban minél ered­ményesebb a munka, an­nál több jut mindannyiunk­nak. Ezért is igaz a fiatalok által említett átformál! közmondás: . magán segít, nki másokon segít! Kékesdi Gyula Váratlan látogatók Óriás fa, mcsefilm Karácsonyi aktivisták Nyugdíjas búcsúztató Játék 12 ezerért ság tagjai vállalják ezt a szív­hez szóló feladatot. Ök a karácsonyi aktivisták. Gyermeknapot tartanak, fe­nyőt állítanak az ünnep alatt az autógyári kultúrteremben. Kétezer gyermek gyönyör­ködik majd a négyméteres fe­nyőben, amelynek csak díszé­re 600 forintot költenek. Kü­lön öröm lesz a rajzfilm­sorozat. Az óvodások és bölcsődé­sek 5000 forint értékű játékot kapnak. A legidősebbeket — 300 nyug­díjast — most látták vendé­gül. A Mechanikai Művek teg­napi programjában a nyugdí­jasok szerepeltek a címolda­lon. Tíz hűséges öreg munka­társat búcsúztattak. A válla­lat vezetői ültették őket asz­tal mellé; a kis kóstolót köve­tően egy életre szóló ajándék­kal kedveskedtek volt főnö­kök, munkatársak. Az egyik takarító néni mindig szép ? edényekről álmodozott — ^ most ez lett a búcsúajándéka. £ Közel ezerszáz gyermek cí- mére utazott kis csomag teg- ^ nap a Mechanikai Művekből. ^ A postás az édesanya, édes- í; apa, aki kézhez vette az apró- 4 Ságoknak szóló édességet. | A valóságos postás a karácso-^ nyi üdvözlőlapokat kézbesíti, £ azoknak a nyugdíjasoknak, < akik már régebben elköszön- ^ tek kenyéradó munkahelyük- tői. í y A játékosztás látványos, ^ nagy ünnepe lesz a december ^ huszonkettediki nap a Diósdi £ Csapágygyárban. Tizenkétezer ^ forintért vásároltak egy sereg- ^ re való holmit. Már a szét- ^ osztása is gyönyörűség, hát ^ még birtokba venni! A nagy ^ családokra külön gondoltak, jí Sokgyerekes munkatársaiknak ^ ruhaneműt és más hasznos | ajándékot adnak át. Értéke? igen komoly: tízezer forint. ^ Az eddiginél több dolga lesz ^ minden beteglátogatónak. Azt ^ akarják, hogy 4 y ne maradjon egyetlen em- £ bér sem, akinek valami- í lyen örömet ne szerezné- ^ nek í y — legalább egy megemléke- ^ zéssel. A sor szívderítőén ^ hosszú. Sok ezer embernek £ lesz emlékezetes az 1964-es 4, gyári karácsony. (t. gy.) Ilyen dézsákból könnyű nagy fogást csinálni. A rengeteg pácolnivaló hal nemsokára — ecetes hagyma körítéssel — üvegekbe kerül. A Dunakeszi Konzervgyárban beköszön­tött a „halszezon”. A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnökének előter­jesztése alapján megtárgyalta és jóváhagyta a jövő évi nép- gazdasági tervet. A pénzügy- miniszter előterjesztette az 1965. évi állami költségvetés tervezetét; a kormány a ter­vezetet megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy az or­szággyűlés elé terjeszti. Az élelmezésügyi miniszter az 1964. évi felvásárlásról, a földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági dolgozók mun­kásvédelmi helyzetéről szá­molt be. A kormány a jelenté­seket megvitatta és tudomásul vette. Apró Antal, a Miniszterta-.. nács elnökhelyettese tájékoz-jí tatta a kormányt a KGST vég- 4 rehajtó bizottságának 15. iilé-f, séről, a magyar-szovjet gazda- ■/ sági tárgyalásokról, valamint av magyar—bolgár gazdasági,^ műszaki és tudományos együtt- j működési bizottság ötödik > ülésszakáról. A Miniszterta- íj nács a beszámolókat jóváhagy- 4. ta. A kormány elfogadta a ^ Minisztertanács, a Gazdasági J Bizottság és a Központi Népi £ Ellenőrzési Bizottság 1965. évi $ első félévi munkatervét, majdg napi ügyeket tárgyalt. Az effajta halászat is mindennapos mostanában. A zöld- ségmosó-tisztító sor répáit segítik az úsztatőból a szalagra. „Az évet befejeztük" A pilisi szénbányák vezetősége jelentette, hogy idei tervü­ket december 11-re teljesítették. Az év eleji rendkívül nehéz időjárási viszontagságokkal íj megkiizdve, terven felül 3000 tonna szén napvilágrahozását;; vállalták. Az idei, jobb tüzelőellátás érdekében felajánlott^ többletmunkájukkal az év utolsó napjára készülnek el. A ( pilisi szénbányák idei teljesítménye 16 ezer tonna szén. hidlenyészíési tanácskozás Gödöllőn j Kétnapos hidtenyésztési ta­nácskozás kezdődött tegnap délelőtt Gödöllőn az Agrártu­dományi Egyetemen. Az or­szág különböző tájairól össze­gyűlt kisállattenyésztő szak­emberek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek s a ba­romfifeldolgozó-ipar képviselői előtt, neves kutatók tartottak és tartanak előadást a nagy­üzemi lúdtenyésztés helyze­téről, továbbfejlesztésének feladatairól. A megjelenteket dr. Magyari András rektor, a biológiai tu­dományok doktora köszöntötte, majd elmondotta, milyen ten­nivalók várnak elvégzésre a nagyüzemi lúdtenyésztés fel­lendítése érdekében. Dr. Bögre János egyetemi adjunktus ezt követően a libamáj-termelés újabb lehetőségeiről és mód­szereiről tartott előadást. A gépi lúdtojás keltetési techno­lógiák összehasonlító vizsgá­latának eredményeiről, dr. Magyar—román megállapodás a belkereskedelem áruválasztékának növelésére N. Bozdog román belkeres­kedelmi miniszterhelyettes ve­zetésével öttagú román dele­gáció tartózkodott hazánkban belkereskedelmi választék- csere-megállapodás, valamint a két ország lakosságának ellá­tását érintő időszerű kérdésék megtárgyalása céljából. A tárgyalások eredménye­képpen Sebes Sándor, a bel-, kereskedelmi miniszter első helyettese és N. Bozdog ro­mán belkereskedelmi minisz­terhelyettes csütörtökön alá­írta az 1965. évi magyar—ro­mán belkereskedelmi válasz- tékcsere-megállapodást, mind­két részről 1,5—1,5 millió ru­bel értékben. Az előző akció vége: elkészül a zöldfélék paprikás-para- dicsomos-olajos együttese, a zakuszka. Ezrével zárják le a töltött üvegeket; nemsokára külföldiek tálalják a jó fa­latokat. (Foto: Gábor) Kiss István egyetemi docens számolt be. Héjjá Sándor egyetemi adjunktus a külön­böző korú növendékludak nagy súlyra való hizlalásának lehetőségeiről beszélt. Végül az első nap utolsó előadását dr. Pacs István egyetemi adjunk­tus tartotta Az intenzív neve­lés hatása a hidak takarmány­értékesítésére és súlygyarapo­dására címmel. Az előadáso­kat vita követte. Ma délelőtt tovább folytatódik a tanács­kozás, dr. Szép Iván egyetemi docens, az állatorvostudomá­nyok kandidátusa a nagyüze­mi libanevelés egészségügyi problémáiról, dr. Molnár Jó­zsef egyetemi adjunktus a lu- dak takarmányozásáról, míg dr. Galicz Tibor egyetemi ad­junktus a tenyészlúdtartás gaz­daságosságának vizsgálatairól tart előadást. Délután a ta­nácskozás részvevői megte­kintik az orosházi termelőszö­vetkezet nagyüzemi lúdtömő gépét.

Next

/
Thumbnails
Contents