Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-17 / 295. szám
Köszönet a segítségért! A gyermekvédelem szép példájáról tett tanúbizonyságot a napokban a "kórház gyermekosztálya. A kisegítő iskola negyedik osztályában az egyik tanuló foglalkozás közben hirtelen rosszul lett. A tanulók részvéttel szemlélték osztálytársuk szenvedését. A nevelő meglette a szükséges intézkedéseket, de a gyermek állapota nem javult, sőt egyre rosszabbodott. Hazavinni nem lehetett, mert otthon nem volt senki, a szülők dolgoztak. A kórház gyermekosztályának főorvosához, dr. Jójárt Józsefhez fordultunk tanácsért és segítségért. Néhány perc múlva már mentőautó vitte a gyermeket a kórházba. Mikor e sorokat írom, a kisfiú már jól érzi magát és bizonyára hálás szívvel gondol mindazokra, akik emberbaráti, áldozatkész cselekedetükkel visszaadták egészségét. Köszönet érte! Lénárt József a ceglédi kiegészítő iskola igazgatója Várjuk a következő évet — mondják a Villamosipari Gyár fiataljai Pál Attila a Villamosipari Gyár KISZ-titkára elmondja ez évi eredményeiket és röviden ismerteti a jövő évi terveket: j — Ebben az évben KISZ- szervezetünk két alapszervezetre tagolódott, mert taglétszámunk annyira megnövekedett, hogy szükségessé vált a két külön alapszervezet. Kü- lön-külön mind két alapszervezetben szép eredmények születtek. Fiataljaink sokat segítették a járdaépítésben, az öntöműhely építésében. A tanulás és az oktatás teréről röviden csak annyit, hogy tagjainknak több mint a fele jár közép, illetve felsőfokú iskolába. — Jövő évi munkatervünket a pártszervezettel együtt dolgoztuk ki. A mumkaterv szerint nagyon sok feladat vár ránk, reméljük sikerrel megvalósítjuk azokat. Szellemi vetélkedő Albertiján Az albertirsai községi csúcsvezetőség és a művelődési ház rendezésében jól sikerült szellemi vetélkedő lebonyolítására került sor szombaton este. A szellemi vetélkedőn ott voltak a ceglédberceli KlSZ-szer- vezet fiataljai is Csapatversenyben az albertirsaiak győztek, az egyéni versenyt viszont a ceglédberceli Plutzer Lénárd nyerte meg. A nagy erőpróba után hangulatos klubest következett. CEGLÉDI JÁRÁS ÉS C E G L í DX\ VÁR O S RÉSZÉRE vin. évfolyam, 295. szám 1964. DECEMBER 17, CSÜTÖRTÖK Az abonyi üzletekben gyakran még mindig „röviden" mérnek Panaszok egy tanácstag beszámolóján Pénteken Kiss Ferencné, a megyei tanács tagja beszámolót tartott abonyi választóinak. Tájékoztatta a választókat a tanácsülések határozatairól, majd vita következett, amelynek során a hozzászólók főleg a helyi problémákkal foglalkoztak. Szabó Ferenc hozzászólásában a fásításról, a húsellátásról és a közlekedés hibáiról beszélt. ' Balogh Pál kérte, hogy a jövő évi útépítési programba feltétlenül vegyék fel a bölcsődéhez vezető járda építését is. Több hozzászóló foglalkozott azzal, hogy az üzletekben gyakran még mindig „röviden” mérnek és sokszor késve érkezik a kenyér. A kérdésekre Kiss Ferencné és Győré Pál, a községi tanács titkára válaszolt. (—inka.) Táphiányból húshiány Albertirsán több jut a tervezettnél A Szabadság Tsz felszámolta a mérleghiányt Az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet mintegy negyven százalékkal kevesebb sertés- és csibetápot kap a megrendeltnél. Ez a csibék esetében annyit jelent, hogy az átfutási idő kilenc hétről tizenegyre növekedik. Hiába tehát a tervezés és a tsz szakembereinek igyekezete, ha a Terményforgalmi Vállalat nem teljesíti igényüket. A hiányzó negyven százalék ennél jóval nagyobb kiesést idézhet elő a sertésnél. EBED Az albertirsai Szabadság Tsz tavaly mérleghiánnyal zárt. A vezetés színvonalánál úgyszólván csak a munkaegység értéke volt alacsonyabb. A tagság joggal elégedetlenkedett, különösen amikor egyes vezetőktől egy jó szót sem kapott. — A fizetés még nem minden — vallja Fodor János, a tsz párttitkára. — Az igazságosság, az emberek dolgaival való törődés legalább olyan fontos, mint az anyagiak. Talán ez a rövid magyarázata annak, hogy most az év vége felé az eredmények már jobbak. Ide számít elsősorban az, hogy a múlt év örökségét, a mérleghiányt sikerült felszámolni. Már bizonyos, hogy zárszámadáskor több jut a tervezettnél. Emelte a tagság bizalmát a rendszeresebb előleg- fizetés. A munkalendületben pedig a brigádok ragadták magukkal az embereket. — Sziklai János csapatában olyan lelkes asszonyokat dicsérhetünk mint Muzsik Gyuláné, Varga Jánosné, Kiitler hászlóné és Simó Jánosné. Ök is, Nagy Já- nosnéék is már útban vannak a szocialista brigád cím felé. Asszonyokról lévén szó, nem hallgathatjuk el Csóka Pálné, Dobrovinszki Erzsébet és Kos- tyalik Károlyné munkásságát, akik nyáron a növénytermesztésben, most pedig a magtárban is megálltak helyüket. Nem hiányzott a példamutatás özv. Karai Mihályné, a nőtanács elnöke részéről sem. J. Z. — Megkezdték Jászkara- jenőn a négytantermes általános iskola építését. Egymillió forintba kerül. Átadására 1965. szeptember 1- én kerül sor. — Az MHS alapszervezeteinek vezetőségválasztását január első felében tartják. Ezt követően a járás és város küldötteinek megválasztására, valamint az ellenőrző bizottságok kijelölésére kerül sor. Új lendületet kaptak a berceli labdarúgók Ceglédbercelen, mint járásunk néhány más községében is, nehéz összetartani a sportolókat. A sporttal foglalkozókat munkájuk és kenyér- keresetük Ceglédre, Budapestre és távoli helyekre szólítja. Ceglédbercelen azért ilyen körülmények között is születtek eredmények. Hogyan lehetséges? Erről beszél Zsíros István sportelnök. — Igen, sportolóink nem helyben dolgoznak — mondja. — Némelyikük napi négyötórás utazás után egyenesen a labdarúgópályára Indul, edzésre. A kitartó munkának köszönhető, hogy indulhattunk a megyei bajnokságban. Az idősebb játékosok közül most többen szögre akasztották labdarúgócipőjüket. Az utánpótlásban nagyon bízunk, s reméljük, nem csalódunk. Például Szekeres József, Rapi Gyula, a Kassakürti-testvérek és Ba- nay György — kitűnő teljesítményekre képesek. Kuglar József edzővel nagyon meg vagyunk elégedve, szeretik a játékosok, továbbra is ő lesz az edző. — Uj lendület, lelkesedés jellemzi csapatunkat. Azon igyekszünk, hogy ez a kedv el ne vesszen és bejussunk a megyei bajnokságba — mondotta befejezésül Zsíros Ist(Sz.) Nyársapáton is lesz sportélet! Nyársapáton mindig akadt lelkes, sportszerető ember, aki foglalkozni akart a fiatalsággal. A kísérletek eddig kudarcba fulladtak, pedig a községi tanács és a tsz-ek messzemenő anyagi segítséget ígértek a sportolni vágyóknak. Vezető is akadt volna, aki szakértelmével és tapaszA tanyasi szülők örömmel fogadnák — Ajánlottunk egy másik j; megoldást is, s ez már sikert ^ aratott. Régen gondolkodunk ^ azon, hogy í nyitni kellene egy tanyai internátust, ^ ahol közösségi szellemben, í megfelelő anyagi körűimé- J nyék között képezhetnénk a ^ felsős tanyasi gyermekeket. A $ Kossuth Termelőszövetkezet $ egyes számú üzemegységében % levő kastély, amelynek egy £ részét raktárnak használják. ( kiválóan alkalmas lenne ilyen % internátusnak. Ott a gyerme- ^ kék a gyakorlatban is köny- ^ nyen megismerkednének az ^ állattenyésztés, növényterme- ^ lés, kertészet, rét- és legelő- ^ gazdálkodás, haltenyésztés, jí szőlő-gyümölcs termesztés — szóval a mezőgazdaság szinte ^ minden csínjával-bínjával. ^ Mintegy százhúsz gyermeket ^ tudnánk itt elhelyezni. S ez ^ nagyon sokat jelentene. Jó f szaktanárok vezetésével kor- ^ szerű képzést tudnánk nyújta- í ni. Ez a termelőszövetkezet ^ szempontjából is sokat jelen- £ tene, hiszen a mostani kultu- j rá''s központjuk az interné- £ tussal csak gazdagodna. A £ szülők örömmel fogadják a ^ javaslatot, s szívesen adnák a ^ gyermekeiket az internátusba ? Opauszky László í lesz azokban az iskolákban, ahonnan rossz a közlekedés? — Valami megoldást csak találnak ... — Nagyon nehéz probléma ez, sokat gondolkodtunk már a megfelelő megoldáson. A közelmúltban szülői értekezletet tartottunk a tanyai iskolákban. Elmondottuk a szülőknek, hogy azokban az iskolákban, ahol kicsi, és egyre kisebb a felsősök létszáma, mind nehezebben tudjuk megoldani a megfelelő oktatást. Tudvalevő, hogy a felsősök oktatásához jóval több anyagi eszköz, szaktanár és nagyon sok feltétel szükséges. Mi a véleményük a szülőknek arról, ha gyermekeiknek be kell jármok a városba? Bizony a szülőknek nem tetszett ez a megoldás. Több szülő elmondotta, hogy gyermeke háromnégy kilométert gyalogol az iskoláig, és ha be kell járni a városba, az autóbuszig, még két-három kilométerrel többet kell megtennie. talatával segítette volna a sportéletet. Kovács Ferenc, a sportkör elnöke rátermett vezető, aki feltétlenül sokat tudna tenni, — ha kapna hozzá segítséget! Segítő társak nélkül azonban ő sem tud csodákat művelni. A legutóbbi közgyűlésen szomorúan vette tudomásul, hogy a meghívottak közül sokan nem jöttek el. Pedig időben küldött értesítést a tanácsnak, az állomásfőnöknek, az iskola igazgatójának, a párt vezetőségének. Mégis, csak a KISZ képviseltette magát a megbeszélésen. A gyűlés ettől függetlenül eredménnyel zárult. A megjelent fiatalok és idősebbek felmérték a rendelkezésre álló lehetőségeket és elhatározták, hogy rövid időn belül több szakosztályt hoznak létre. Kovács Ferenc elnök örömmel és megnyugodva vette tudomásul, hogy nem lesz egyedül a munkában. A KISZ-esek segítenek a nyársapáti sportélet fellendítésében. (Sz) „Ezüst Kati“ Cegléden Szombaton örömhírt hozó távirat érkezett Budapestről, amelyben a Magyar Torna Szövetség közölte Kürti Bélával, az olimpiai est rendezőjével, hogy a tokiói ezüstérmes Makrai Katalin tornásznő is eljön Ceglédre a többi válogatott tornász társaságában. A? „ezüst Kati”, így hívták őt Tokióban, jelenleg együttesével, a Budapesti Postással Jugoszláviában vendégszerepei. Az olimpiai estről még csak annyit: nagy az érdeklődés. i Szava lóverseny félsikerrel A felszabadulási emlékverseny körzeti döntőjét Abony- ban vasárnap rendezték meg. Sajnálatos, hogy a jelentkezők néhányan nem jelentek meg, s a megjelentek közül sem készült fel mindenki megfelelően. Egyesek a legelemibb követelménynek — a pontos szövegtudásnak — sem tudtak eleget tenni. Örvendetes viszont, hogy hat versenyző szép élményt nyújtott a közönségnek. Ezek közé tartozik Gáspár Ilona, Finna Piroska és Füieki Erzsébet. Nagyon szép reményekre jogosít még Fodor Edit, Juhász János és Egedi Ilona szereplése, j Mi" rgvswr a ki mii lud-ról? zai számokkal. Jelentkezhetnek énekkarok, zenekarok, tánc- színjátszó csoportok is. Jelentkezési határidő: december 20-a. Részletes felvilágosítást adnak a községi művelődési házak igazgatói, és jelentkezni is náluk lehet. Többen érdeklődtek a KISZ- bizottságon a „Ki mit tud” verseny feltételeiről. Ezért szükségesnek tartjuk mégegy- szer közölni a legszükségesebbeket. Jelentkezhet minden 16—26 év közötti fiatal ének, zene, tánc, vers, varieté, vagy próAz ifjúság részt kér a munkából Egy kongresszusi küldött gondolatai Ehhez a munkához fiatal pedagógusaink is nyújtsanak segítséget. Gólyán Elemér, a jászkarajenői Lenin Tsz KISZ-titkára Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a KISZ VI. kongresszusa méltóan juttatta kifejezésre a magyar ifjúság jelenlegi nézeteit, felfogását a szocializmus építéséről, pártunk politikájáról. A kongresszuson is hangot kapott az, : hogy a magyar ifjúság egysé- j gesen támogatja a párt politi- \ káját és méltó örököse előd- i jének, a KIMSZ-nek. Járásunk területén ahhoz, j hogy a kongresszus akció \ programját és az ebből eredő j helyi feladatokat meg tudjuk : oldani, össze kell hívni KISZ- eseinket és alaposan meg kell beszélnünk a tenni- ; valókat. Ez alapos, körültekintést igé- : nyel a KISZ-vezetőktől és ta- : goktól egyaránt. Ifjúságunk : helyet kér és helyet kap a ; munkában, a vezetésben egy- : aránt. Jellemezzen bennünket i fiatalos lendület, optimizmus \ és tudás. Lehetőségeink na- ] gyök, használjuk ki őket. ; Gazdasági vezetőink értsék \ meg a fiatalokat. Ugyanakkor, j mi fiatalok is értsük meg a \ vezetőket, az idősebbeket. A \ mezőgazdasági jellegű alap- : szervezeteink keressék fel a : területükön élő fiatalokat és i vonják be azokat a munkába. I KISZ-alapszervezeteink a \ közösség nevelő erejét fel- \ használva munkálkodjanak : azon, hogy azok a fiatalok, : akik még nem rendelkeznek az általános iskola VIII. osztályával, vállalkozzanak annak elvégzésére. Vékony hótakaró borítja a földeket. Az országutakon sárban bandukolnak reggel, délben és kései szürkületben apró fiúcskák, lánykák. Táskájukat kézben lóbálva vagy hátra szíjazva ballagnak az iskolába. Több száz gyereknek a sorsa ez. Űk csak sok kilométeres gyaloglás után juthatnak el oda, ahol a tudást mérik. Számuk azonban egyre kevesebb. A ceglédi külterületi igazgatósághoz tartozó hét iskolába az idén már csak alig ötven elsős iratkozott be, mintegy tizenöt százalékkal kevesebb, mint tavaly. Ösz- szehúzódik a tanyavilág. A fiatalok közül már sokan a városban, községben vagy a kialakuló tanyaközpontokban kezdik meg az életet. Lédeczi Bélának, a külterületi iskolák igazgatójának Is ez a véleménye. — Ezerkilencszázötvenket- tőten, a termelőszövetkezeti mozgalom fellendülése idején kezdődött a tanyasi iskolák fejlődése — mondja elgondolkodva. — Nagy szükség volt a hagyományos iskolarendszer megváltoztatására, mert az új élet új követelményeket támasztott. Az iskoláknak már nemcsak általános műveltségét kellett adniok, hanem segíteniük kellett a szakember- képzést is. A pedagógusok sokat segítettek a fiatal termelőszövetkezeteknek. Az iskolák lassan átalakultak a tanyavilág kulturközpontjává. Tanítóink is megkezdték a tanulást. Egymás után szerezték meg a szaktanári képesítést. Ma már a tanyai tanítók hat- van-hetven százaléka rendelkezik ezzel. — Akkor még tizennyolc iskola tartozott az igazgatósághoz. Először a Budai úton alakult az új igazgatóság három iskolával és hat szaktanárral. Itt már szakosítva tanították a felsősöket. Ezután jött a Sóstelep, a Czárák dűlő, Kecskéscsárda. Amikor létrehozták a Széchenyi téri iskolát, idecsatolták a cifrakerti. Vörös Csillag Tsz-beli, Márta dűlői, kenderföldi és a Kossuth Tsz egyes üzemegységében levő iskolát. Innen a felső tagozatosok bejárnak a Széchenyi térre, csak az alsósok járnak továbbra is a tanyán iskolába. Itt viszonylag megoldható a bejárás, de mi
