Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

NAGYKATA JÁRÁS RESZERE I. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1904. DECEMBER 13, VASÁRNAP Pártvezetőségválasztás Szentmártonkátán Összevont taggyűlést tartot­tak kedden este Szentmárton- káta pártalapszervezetei. A megyei és járási pártbizottság is képviseltette magát. A tag­gyűlés a következőket válasz­totta be a községi csúcsveze­tőségbe: Romhányi Ferenc ta­nácselnök, Kenyó Sándor tsz- párttitkár, Nyerky Imre köz­ségi párttitkár, Tutcz Gyula nyugállományi alezredes, Ta­tár Sándor főmezőgazdász. A csúcsvezetőség titkárnőik Tutcz Gyulát választotta meg. Sőregpusztán sem a Az elnök a hibás, akinek kicsúszott kezéből a vezetés anyagi érdekeltség elvének ér­vényesítésével érdekeltté tud­ták tenni a tagságot a közös munkában. Az Úttörő Termelőszövetke­zetben sem a tagságot kell ki­cserélni. Ha ma a tagság nem ismeri fel azt, hogy a közös gazdaság erősítése az egyéni boldogulásuk alapja, ha ma a munka szerinti szocialista el­osztás elve nem érvényesül kö­vetkezetesen a szövetkezetben, ha a szövetkezeti élet rendje erősen fellazult, mindezért a szövetkezet gazdasági és párt­vezetése, de elsősorban a szö­vetkezet elnöke felelős. A járási tanács vég­rehajtó bizottsága még a múlt év végén tárgyalta a szövetke­zet munkáját. A végrehajtó bizottság helyesen, a szövetke­zeti vezetés gyengeségeiben látta a bajok okát és fontolás­ra vette: ne mentesse-e fel az elnököt a közgyűlés által? Végül egy év időt még adtak az elnöknek, hogy bizonyíthas­sa képességeit. Az Úttörő Tsz elnöke a régi kis szövetkezetben megállta a helyét, ám a többszörösére nö­vekedett tsz-ben a feladatok hullámai át­csaptak a feje fölött. Ebben a helyzetben fel kell tennünk a kérdést: mi lesz ta­vasszal? Mert ha tavasszal új­ra zökkenők lennének a mun­kában, a tagság újra csak őt tenné felelőssé az áldatlan ál­lapotokért. Lehet rá számítani, hogy a sógorság-komaság, a „tűzhöz” közelebb állók —nem törődve a közös gazdaság sor­sával — nem értenek mindez­zel egyet. De a közös sorsáért felelősséget érző tagok Sőreg- pusztán is többségben vannak. (ács) Politikából ? Állok a buszmegállónál, várom a félhetest. Mellet­tem beszélgetnek. Valaki a következőket mondja: — ... á, politikából csi­nálnak mindent. Tovább is beszélgetnek, hogy miről, nem hallom, nem is érdekes. A másik eset. Elgondol­kozva megyek az utcán, barátom jön velem szem­ben. Üdvözöljük egymást, majd beszélgetni kezdünk. Szóba kerül a tápiószelei véradás. Lelkesülve beszé­lek barátomnak arról a megragadó képről, ami ott fogadott. Mire ö: ... á, csak politi­kából csinálják. — És a két cigánylegény is? — kérdem. A barátom köszön, megy tovább, magamra hagy gondolataimmal. Hát nincs már emberség, csak „poli­tika”? Mosolyogni kezdek, mert eszembe jut, hogy holnap talán csak „puszta politiká­ból” tán, de udvarias lesz a kiszolgálás az étterem­ben, politikából előzéke­nyek lesznek az emberek és a diákok csupán politi­kából mindennap jól ké­szülnek. És még valami. Talán a barátom is elhiszi, csupán csak politikából persze, hogy nem is olyan rosszak az emberek. (ász) — Amerikai kutatók át­látszó anyagból kis koron­gokat helyeztek el élő ál­latok testén. Az aprócska „hajóablakok” Segítségével megfigyelhetik a szervek és az erek működését, sőt fi­gyelemmel kísérhetik még a magzat fejlődését is. Bejárók, figyelem! Ne hagviuh az utolsó napokra! Évről évre decemberben a munka dandárja zúdul a vas­útállomások beosztottjaira. Járásunkban most sok-sok ezer heti- és havijegy, vagy menettérti jegy váltására jo­gosító igazolványt cserélnek ki. Már december elsején megkezdték a jegypénztárak az új, 1965-re szóló igazol­ványok nyilvántartásba véte­lét. Az igen tág, egyhónapos időtartam azonban mit sem ér, ha a legtöbben az év utol­só napjaira hagyják igazolvá­nyuk cseréjét. Éppen ezért hadd tolmácsoljuk a vasuta­sok kérését: Az ilyenkor szokásos torló­dások megelőzése, a vasútállo­másiak munkájának meg­könnyítése végett kérik a be­járókat, hogy igazolványuk nyilvántartásba vételével ne várjanak az utolsó napokig. A MÁV-állomások folyamato­san végzik ezt a munkát. A szükséges igazolványok bármelyik jegypénztárnál megvásárolhatók. A Szerelmes cigány lány- Tápiószecsön K arrier RÁS ÓRÁN ■ Nagy sikerű műsoros est színhelye volt tegnap a tápió­szecsői Damjanich Művelődési Ház. A helyi népi- és cigány- együttes kétszeres műsor kere­tében mutatta be a Szerelmes cigánylány című cigány népi játékot. Hasonló nagy sikerrel szerepelt a szecsői közönség két kedvence, Madarász Kati és Bojtár Imre is. Az előadást Ofella Sándor rendezte. Ma este 7 órakor az előadást megismétlik. Egy iszákos és egy erős ember INNEN-ONNAN Az ábécé már könnyen megy. (Deregán Gábor felvétele) Jól sikerült a szőlővessző- gyökereztetés a tápiószőllösi Petőfi Termelőszövetkezetben. Ez ugyancsak növelte a tag­ság jövedelmét. A gondos munka után többségében kiváló minőségű gyökerez- tetett vesszőket adtak át. ★ „Az érzelmi nevelés leg­fontosabb kérdései” címmel érdekes előadást tartott Sza­bó Zoltán megyei szakfel­ügyelő az új szilvást műve­lődési házban a nevelők és a szülők részére. ★ Termelőszövetkezeti akadé­mia nyílt meg a tápiószent­mártoni művelődési házban. A nagy számú hallgatóságnak a gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusa, dr. Fa­ragó Ferenc tartott előadást a korszerű talajművelésről. Az előadás után a község és a szövetkezet vezetői baráti beszélgetés keretében tárgyal­ták meg a szövetkezet leg­fontosabb feladatait, problé­máit. ★ Százhatvanöt családnak fo­lyósított építési kölcsönt ed­dig az OTP járási fiókja. A kölcsön nagyobbik részét új házak építésére, kisebbik részét felújításra adták. HÍREK — Fiúk, lányok, kutyák — Tóalmáson. A tóalmási műve­lődési ház úttörő színjátszó szakköre ezekben a napokban próbálja a „Fiúk, lányok, ku­tyák” című színművet. A téli szünidőben szeretnék bemu­tatni. Szerzői est Tápiószecsőn. A tápiuszecsői Damjanich Művelődési Ház igazgatója, Ofella Sándor szabad idejé­ben írással is foglalkozik. Műö­véiből december 20-án este fél nyolc órai kezdettel szerzői estet rendez. — Kincsgyűjtő egerek. Az egerekről eddig senki sem tudta, hogy kincseket gyűj­tenek. Most azonban Johan­nesburgban bebizonyosodott, hogy az ottani egerek gyűj­tik a fénylő holmikat. Egy lebontott ház alatt az egér­lyukban rengeteg ezüstpa­pírt. tűket, fénylő gombokat, s egy 1884-es aranypénzt ta­láltak. EBADTA MONDTA... Jóskának borzasztóan rossz hallása, rossz 'hangja volt. Ál­landó célpontul szolgált a csa­lád, az ismerősök tréfáinak. Egy alkalommal nem állta meg tanítója sem, megkérdez­te: — Te Jóska! Mondd meg ne­kem, kitől örökölted ezt a „szép” hangot? Jóska határozottan vágta rá a már rutinos választ: — Én a papámtól örököl­tem, ő meg a hollótól! Orzse (lőne izgalmasan be­szél a közismert Luca széké­nek históriájáról. — Luca székét kilenc külön­féle fából állították össze. Lu- ca-napján kezdték készíteni, s mindennap dolgoztak rajta, ütöttek bele egy szöget, hogy karácsony estéjére elkészül­jön. Aki a karácsonyi éjféli misén ráült, vagy ráállt, az felismerte a templomban le­vő boszorkányokat. Elhallgat. Gyanúsan néz a szemembe. Érzem, szeretne be­lém látni. — Jaj — mondja megijedve — tán csak nem akarod meg­csinálni? Nagyon vigyázz. Amint meglátnak, neked ro­hannak. Vigyél magaddal sok mákot és szórd szét. Amíg fel­szedik, te elmenekülsz. Paiina néni magányosan, öregesen él kicsi roskadozó há­zikójában. — Fiatal lánykoromban — mondja szomorúan — Luca- napján tizenhárom cédulára felírtam tizenhárom férfine­vet. Kalapba tettem, minden­nap kihúztam egyet és eléget­tem. Luca legendája szerint a megmaradt férfinév, Gábor lett volna a férjem. Vártam, de hiába. Megvénültem, hiá­ba... Mári néni nagyon örül a lá­togatásnak. Mindig kedves té­mája volt a boszorkánymese. — Szegény Jánosomat — mondja és büszkén mosolyog a férjére, — egyszer egész éj­szaka énekeltették és táncol­tatták a Csíkos patak partján. János bácsi nem nagyon bi­zonygatja: — Nem, Márikám én akkor is mondtam neked, hogy csak álom lehetett. — Én tudom, hogy nem volt álom. Képzelje, engem is el­(Vie Nuove karikatúrája) Söregpuszta közigazgatásilag Tápiószentmártonhoz tartozik, de a községtől három kilomé­terre esik. A felszabadulás előtt a Blaskovics grófok bir­toka volt, ma itt van az Út­törő Termelőszövetkezet köz­pontja. Az ötvenes évek elején alakult, közepesen gazdálkodó kis szövetkezet 1980. decembe­rében többszörösére növeke­dett, mert a környékbeli gaz­dák — sokan Tápiószöllősről is — ide kérték felvételüket. A mezőgazdaság átszervezé­se után változott az élet Sőreg- pusztán is. A petróleumlám­pát felváltotta a villanyfény, mely a kultúra, a művelődés széles lehetőségeit nyitotta meg az itt élő emberek előtt. Ezzel csaknem egyidőben ki­gyulladt egy másik fény is: megalakult a pusztán, a szö­vetkezetben, a pártszervezet. Ez már itt élő emberek poli­tikai öntudatának növekedé­sét, a politikai közöny erős je­gének olvadását jelezte. A tápiószentmártoni körzeti földmüvesszövetkezet olyan kulturált étteremmel, üzlettel gazdagította Sőregpusztát, amely felülmúlja a községben levő üzletek színvonalát is. A fejlődés azonban nem egy­értelmű, mert a legfontosabb területen, a termelőszövetkezet munkájában 1962 óta egyenle­tes visszaesés tapasztalható. Az 1963. évi félmilliós mér­leghiány ez évben előrelátha­tólag tovább növekszik. Nehe­zen érthető a helyzet, mert a másik két tápiószent­mártoni szövetkezetben, ahol lényegesen nagyobb bajok voltak, megindultak a szilárdulás, az egyenle­tes fejlődés útján. Pedig a múlt évi mérleghiá­nyos termelőszövetkezetek kö­zül az Úttörő Tsz volt a leg­jobb helyzetben. A szövetkezet közgazdasági viszonyai nem rosszak. A szomszédban, a tápiószőllösi Petőfi Tsz-nél sokkal rosszab­bak a körülmények, mégis évről évre szépen fejlődik, erő­södik. A szövetkezet gépben, felszerelésben szépen gyarapo­dott. Mi a magyarázata mégis az Úttörő Tsz hanyatlásának, visszaesésének? E tekintetben két ellentétes álláspont van. A szövetkezet elnöke a visz­szafejlődés okát a szövetkezeti parasztokban látja. Szerinte nem érdekli őket a közös, nem lehet nekik parancsolni, nem törődnek mással, csak a háztájival. Célravezetőnek tartaná még azt is, ha karhatalommal kényszeríthetné az embereket munkára. Nem egy beszélge­tésnél, szavaiból kiérezhető volt, hogy nem lát kiutat eb­ből a helyzetből. A másik véleményt a járá­si irányító szervek képviselik. Eszerint nem a sőregpusztát szövetkezeti parasztokban van a fő hiba, hanem a szövetke­zeti vezetés alacsony színvo­nalában, határozatlanságában. Képtelen a vezetés arra, hogy helyes irányvonalat dolgozzon ki, és ehhez megnyerje a közgyűlés tá­mogatását. Képtelen arra is, hogy a köz­gyűlés által jóváhagyott terve­ket, intézkedéseket végrehaj­tassa, Az ilyen vezetés miatt szinte anarchikus viszonyok alakultak ki a szövetkezetben. A tsz-tagok akkor viszik ki a fogatokat, amikor akarják, nem egy esetben éppen akkor nem, amikor az elnök, vagy a vezetőség akarja. Az őszi veté­si és betakarítási munkák irá­nyítását sem tudta a vezetőség kézben tartani. A kukorica törését a ta­gok önkényesen, a vezető­ség elgondolásával ellen­tétesen kezdték el. November 27-én még több ka- tasztrális hold burgonyájuk szedetlen volt. A vetés időben való befejezése érdekében a járási tanácsnak járási meg­bízottat kellett kiküldenie. Az Úttörő Tsz elnöke által képviselt nézetek tarthatatlan­ságát járásunk szövetkezeti mozgalmának fiatal történelme régen megcáfolta. Nem új ez a nézet, ugyanezt képvi­selte Bartos elnök Kókán, vagy a tápiószecsői tsz korábbi el­nökei, akik szintén a szövetke­zeti parasztságra hárították a bajokért a felelősséget, akik nem láttak semmi jót sem sa­ját szövetkezeti tagságukban. Saját hibás nézetük volt a fő akadálya annak, hogy megta­lálják a közös nyelvet, a szö­vetkezet sorsáért felelősséget érző öntudatos tsz-tagokkal. Nem véletlen, hogy miután mindkét szövetke­zet élére új elnök került, lényegében egy év alatt, gyors megszilárdulás kö­vetkezett be. Mindenekelőtt azért, mert az új vezetőség igyekezett megta­lálni a közös nyelvet a tagság­gal, helyes intézkedésekkel, az vittek egy éjjel kendert áz­tatni. Reggel, mikor felkeltem, tiszta sár volt a lábam. János bácsi mérgesen oldal­ba vágja a kemencét. — Igen, mert este nem mos­tál lábat. Mári néni rá se hederít. — De kitoltam a piszkos bo­szorkányaival. Luca napján bekentem fokhagymával az aj­tót és többet nem tudtak be­jönni. Ámbár, akkor sem tud­ják átlépni a küszöböt, ha az ajtónál keresztül fektetjük a söprűt. Julka «énéhez megyünk utoljára. Megkérjük, tud-e még valamit Luca rút leányai­ról? — Üres fecsegés, babona az egész. Én életemben soha nem hittem a babonábam. Luca napján csak egyet tartok be. de azt mindig: soha nem sza­bad adni senkinek semmit. — Miért? — Mert akkor az elkövetke­zendő évben sok lesz a kiadás, nagy lesz az adósság. Urban László : LllCa ass/on} (van egy Luca ! nevű olaszországi város is) a í régi néphit szerint gonoszsá- : gával a boszorkányok fejede- S lemnője lett. A „boszorká- nyok” világszerte december ; 13-án, halhatatlan mesterük ; nevenapján ünnepük ördöngős l tudományukat. Mindenki a ma- J ga módján, saját tudásával ! szerez örömet magának, és J okoz bosszúságot az áldozatul j kiszemelt embereknek. ; Az egyik médiumból „lovat \ csináltak”, és megpatkolták. f Másik „tehén lett” és megfej- * ték. Volt, akit tizenháromszor \ átdobtak a tóalmási templom j tetején, volt, akit tizenhárom J éjjen át macskák tiportak. Í Sajnos, az említett szenvedők £ már rég meghaltak és így nem í tudunk interjút csinálni ve- \ lük. ^ Szükség törvényt bont ala- J pon, meglátogatjuk a boszor- ^ kány-legendókban gazdag Tó- ‘‘j almás négy legidősebb öreg­ei asszonyát, mondjanak valamit í, Luca napjáról. Ma: 13-a, Luca napja Brindzik András tápiószent­mártoni lakost ifjú Mészáros András és testvére: József. Leütötték, majd összerugdos­ták. A bíróság öt-, illetve négy­hónapi börtönre ítélte a vád­lottakat. Kötelezte egyezer fo­rint kártérítés megfizetésére, s ezenfelül hatszáz-hatszáz fo­rint pénzmellékbüntetést is ki­szabott a Mészáros-testvérek­re. A vádlottak az egyezer fo­rint kártérítést még a tárgya­láson átadták a sértettnek. Az ítélet jogerős. (m) Kényszerelvonó kúrára kö­telezte a járásbíróság Molnár Benjamin pándi lakost, aki ittas állapotban a helyi kör­zeti rendőrt sértegette. Egy­ben tizenöt százalékos mun-ka- bércsökkentés mellett öt hó­napi javító-nevelő munkát is kapott. Molnár Benjáminról az egész község tudja, hogy derék, szorgalmas munkásem­ber, de ha iszik mindenkibe beleköt. Az ítélet jogerős. Minden további ^léikül meg­támadta a. hazafeié ballagó

Next

/
Thumbnails
Contents