Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

MOliOMID A Pl s Tf N) EG Y F I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 392. SZÁM 1964. DECEMBER 13, VASÁRNAP VÉNUSZ PAP UCSA Trópusi orchidea virágzik a monori gimnázium iivegházában ÜGYELETES ORVOS Gyomron—Mendén: dr. Ba­logh Sándor; Gombán—Úri­ban: dr. Szilágyi Sándor (Úri); Monoron: dr. Péterffy Gusztáv; Üllőn: dr. Leyrer Ló­ránt; Vecsésen: dr. Goda Csa­ba (rendel a gazdakörben, la­kása: Mária utca 1.) — Ügye­letes gyógyszertár Vecséscn a a Bajcsy-Zsilinszky úti. HARMINCÖT KILOMÉTER KARÁCSONYFA A FÜSZÉRT monori nagy- fiókja az ünnepi felkészülés során 35 ezer méter fenyő­fát, 63 vagon rizst, hat va­gon déligyümölcsöt (elsősorban citromot), hét vagon szalon­cukrot és -100 vagon különbö­ző édességet szállított ki a boltokba. Kenyérgyár lesz jövőre a gyomról sütőüzem Automata gépsor — Tiz tonna kenyér naponta Szombaton is sütnek fehérkenyeret Egy éve, hogy felavatták a járás második legnagyobb ke­nyérüzemét Gyomron, a Tán­csics Mihály úton. — Az eltelt idő alatt sokat fejlődött üzemünk — tájékoz­tat Petries István telepvezető. — Naponta három és fél ezer barna és ezerkétszáz fehér ke­nyeret szállítunk nyolc köz­ség boltjaiba. Szombattól kezdve a gyömrőiek régi óha­ja teljesült. Az üzletekben ezentúl ezen a napon is kap­ható lesz a fehér kenyér. — Az Erzsébet-telepi üzem­egységünk naponta tíz-tizen­A kölcsönzőbolt újdonságai: Szemfelszedés a helyszínen, malacpörkölő, hurkatöltő Sokan nyitnak be Mono­ron az fmsz piactéri gép- kölcsönző boltjába. Előttünk fejkendős nénike várakozik, mint később megtudjuk: tá­nyérokat és lábosokat visz — esküszik az unokája és lesz­nek vagy nyolcvanan! Ag­gódik is, hogy lesz-e annyi tányér, mire Szabó Dezső boltvezető megnyugtatja: van belőle bőven, jól felkészül­tek a téli esküvőkre, disz­nótorokra. Nemrégiben nyílt meg ez a hasznos kis bolt, s most a fényképezőgép, korcsolya diavetítő, rádió, mosógép, porszívó és még sok más okos gép meilett, még a ha­risnya szemfelszedését is el­végzik. a helyszínen, meg is lehet várni! Mivel szezonja van, kere­sett újdonság lesz a gáztüze­lésű pörkölő, hurkatöltö stb. E hasznos és már sokak ál­tal keresett eszközökre re­méljük, nem kell soká várni, mert ugyancsak nyakunkon a disznóölés ideje! (—ö) A mi türelmünk nem rózsát terem Monori-erdek. tudósítónk ír­ja: Monori-erdő 1400-as lélek­számú település. Több száz család éli le itt örömökkel- gondokkal leli életét. — S az élethez, bármily cso­dálatos, szükséges anyagi alap, magyarán: élelem is. A kereskedelem igen tisztelt ve­zetői a monoil-erdeieket úgy látszik, eszményi embereknek tartják, akik úgy gondolkoz­nak: „Nem azért élünk, hogy együnk!” Mi, erdei lakosok, viszont szeretnénk még meg­érni a szocializmus teljes fel­épülését, ám így ez most nincs biztosítva. Monori-erdőn egyetlen 'élel­miszer- és mindenesüzlet van, — ha van! Gyakran ugyanis nincs. Hol leltározás, hol áruszállítás, most a vál­tozatosság kedvéért tatarozás miatt — zárva. Ezért látni monori-erdei eket élelmiszer­csomagokkal megrakodva a vonaton. Erősödik a gyanúm, hogy a Ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a MÁV-val kötött szerződést a nagyobb forgalom érdekében, hogy minél több idős asz- szony, gyermek utazzon Pilis­re, Monorra. Ha már az üzletről esett szó, áruljunk el róla mást is. Nagyon igaz az a közmondás. hogy -„rossz-a rosszal, de a rossz nélkül még rosszabb!” Az üzlet — ha ugyan szabad így csúfolni, — körülbelül 25 négyzetméteres helyiség, ebből vásáríótér körülbelül tíz négyzetméter. Ennek köze­pén áll egy kályha, mely ont­ja a finom meleget — és a maszatot. Ha nincsenek so­kan, kellemes is, de délutánon­ként, amikor 30—50 ember szorul össze a kicsiny terüle­ten, jobbal is el lehet kép­zelni. Mert más ember elmegy színházba, moziba, kultúrház- ba, a szabad idejében. Mi ilyenkor elmegyünk a bolt­ba és ott álíunk órákig, da­colva idegeinkkel, szeretettel tiporva egymás lábát, szelíden gondolva egymás rokonaira. Mindezt feszes vigyázzban,.szó nélkül, mert az üzlet vezetőit komoly munkájuk közben nem lehet zavarni, ök leg­alább olyan szenvedő alanyai a főnökség nemtörődömségé­nek, mint mi! Rengeteg tü­relmetlen embert kell kiszol- gálniok. ami nem könnyű fel­adat. Lehet, hogy nyitott kapukat döngetünk, mert illetékes he­lyeken már foglalkoznak problémáink megoldásával, mégis megtesszük, mert ta­pasztalatból tudom, hogy a türelem nem minden esetben rózsát terem' Tettestárs: az ital Szabálysértési hatóságaink­nak mostanában meggyűlt a baja a részegekkel, sok olyan vétség miatt kellett bírságot kiszabniok, amelyet emberek ittas állapotban követtek el. íme, egy csokorra való közü­lük: Nyilvános közbotrányt okoz­tak részegen Kanyik Mihály és Csilc Dezső, vecsési lako­sok. Fejenként 400 forintra bírságolták őket. Hasonló vétségért Kun Károly és Rozenthál Béla, ugyancsak vecsési lakosokat 500—500 fo­rint birsaggal illették. Részegen összeverekedett Csabai Ernő (Gomba) és Kiss Károly (Monor, Rekvényi- telep). Botrányos magatartá­sukért mindketten 300 forint bírságot I­egyezer péksüteményt készít. Ezenkívül itt készül a fonott kalács, a briós, a szegedi cipó és a zsúrkenyér is. — Gépkocsiparkunk a na­pokban egy újabb kocsi­val gyarapszik. Ezzel négyre emelkedik a számuk. Ha figyelembe vesz- szük, hogy minden kocsi csu­kott, akkor elmondhatjuk, hogy a higiénikus szállítás biztosítva van. — Üzemünk a jövő évben kenyérgyárrá alakul át. Válla­latunk ígéretet tett arra vo­natkozóan, hogy 1965 második negyedévében új automata gépsort szerelnek fel üze­münkben. Ezzel a napi kenyér­sütés száz mázsára ugrik. — Hogyan készültek fel az ünnepekre? Az előző évieknél nagyobb a feladat. Érzékeltetésére csak annyit, hogy a karácsony előtti utolsó hétköznapon 250 mázsa kenyér kerül az üzletekbe. Az udvaron dolgozó kőmű­vesekkel találkozunk. Még fo­lyik a külső tatarozás, hogy aztán hamarosan elkezdjék a belső munkákat is. Gér József A GYÖMRÖI PÄRTKL11B- BAN ma délelőtt 9 órakor Gold- perger István egyetemi ta- sársegéd tart előadást a Kö­zös Piacról. A FELEJTHETETLEN 11 PERC Mint ismeretes, a Budaörs— Pilis Szabad Föld Kupa dön­tőről kisfilmet készített Ba­lázs József. a gimnázium harmadik osztályos tanulója. A filmet az elmúlt hetekben sikerült elkészíteni. A film időtartama: 11 perc. A filmet bizonyára örömmel fogadják a sportkedvelő pilisiek, mert részükre a napokban vetítik le a „felejthetetlen” tizenegy percet. AZ ORCHIDEÁK, magyar nevükön kosborfélék, a nö­vényvilág legnépesebb, több mint húszezer fajt számláló családja. Közülük ötven-hat- van faj hazai hegyi rétjeinken, erdeinkben is megtalálható mint földlakó növény, azon­ban ezek egyszerű, nem feltű­nő virágok. Egyik-másik fa­juk ugyan már szép, érdekes virágalkatában megközelíti a meleg égövek különleges ala­kú és lenyűgözően szép virá­gait. A trópusok fénygazdag­sága, a színek ezernyi változa­tát és tobzódó pompáját ala- ; kította ki az orchideák virá- ! gaiban. A hófehértől a legsö- ! tétebb rubintpiros, kék vagy ! lila színek minden árnyalatá- i ban tündökölnek. Hát még csa- i pongó alakváltozataik! A si- | sak, légy, méhecske, papucs I stb. álak mellett vannak olya- j nők, melyeknek virágai a nö- | vényen megülő tarka pillan- : gokhoz hasonlítanak, vagy i olyan is van, melynek szirom- ; kelyhében ülő sötét pontocs- j kák mint kis kíváncsi szemek j tekintenek a világba. | A képünkön látható virágok | eredeti hazája az indiai Hima- í Iája hegység, ahol a sziklare- i pedések mohapárnái között ; találhatók. A magas, karcsú, \ fekete virágkocsányokon j egyenként álló körülbelül j nyolc centi nagyságú zöldes- I sárga virágok nem is annyira | színükkel, mint inkább rend- | kívül érdekes virágszerkeze- | tűkkel, formaszépségükkel tűnnek fel. A középső zöld­barna virágtakarólevél szabá­lyos kis kancsóhoz vagy pa­pucshoz hasonlít. (Innen nyer­te a Vénusz papucsa népi el­nevezését is.) Ezt oldalról két kis ölelő karhoz hasonlítható, | fodrozottt szélű sziromlevél, , felülről pedig fehér koronás, | fekete pettyekkel tarkázott sá- i torszerűen előrenyúló takaró- í levél védi. A síkos belsejű j kancsóba belekerülő rovarok I csak egy úton jöhetnek ki. j Menekülésük közben a rá- ! iuk tapadó virágporcsomag- ! gal a következő virág látoga­tásánál már szükségszerűen el­végzik a beporzás munkáját. | Más orchideáknál a rovarven- j d§§ék a virág bódítóa'n illatos j nektárjába beleszédülve vaíp- j Sággal megfűrödnek, sőt, van- I nak olyanok is, amelyeknek az s ajka ingamozgással odahintáz- tatja a virágporos rovart a bi­béhez. Mint egyedül álló külön­legességet említhetjük azokat á fajokat, ahol a virágok hall­ható zörej kíséretében nyitják ki szirmaikat. Amilyen nagy szín- és for­magazdagságuk, ugyanolyan sok érdekeset lehet elmondani életmódjukról. A legritkább fa­jok, a legszebb színű ruhába öltözött virágprimadonnák a forró égövek esős, ködös ös- erdeiben találhatók. Az átha­Botrányt rendezett az ital­boltban Osztos István (Pilis,, Deák Ferenc utca 2.), ami­ért részeg állapotban nem kapott több italt. Bírsága 400 forint. Botrányt okozó részegség miatt 300 forintra bírságol­ták Hrustyinszky János, tá- piósápi lakost. Részegen hangoskodott a késő esti órákban Gombán Keresztúri Mihály, ugyancsak részeg pesti barátjával egye­temben. Mindkettőjüket 400 forintra bírságolták. Ittas^ állapotban botrányt okozott a Keleti pályaudva­ron Nagy Sándor (Úri, Szent István út 18.), 400 forintra bírságolták érte. A CÍMZETT ISMERETLEN ■mm ostanában gyakran jön hozzám. Fekete fejkendőbe i rI szorított arca kérőn néz rám. Pici kis gombsze­mében van valami fürge elevenség. Egész lénye olyan mesebeli anyókás; szegénységgel küszködő, de min­den áldozatra kész, meleg szívű. Jól ismerem már a címet: Edmonton-Alta Cana­da. Magam is furcsállom, de még nem kérdeztem meg; hogy történt, miért mentek ki? Inkább csak sejtem, mint tudom, hogy Kanada roppant, kietlen tájainak, melyik része felé mennek a kis csomagok. Nekem olyan idegen az egész, mint azok a szavak, amelyeket leírok a csomag tartalmának an­gol szövegeként. Kinek kellenek ezek a kis haszontá- lanságok, amelyeket olyan gonddal és szeretettel kül­dözget az anyóka? Kis térítők, festett, varrott falvé­dők, díszpárnahuzatok, matyó babák? Én nem kér­deztem, mert vannak dolgok, amelyeket nem illik, nem szabad megkérdezni. De egyszer ö maga mondta egy kicsit mentegetőzve, magyarázatul: ott kint ezt jó pénzért el lehet adni. P ersze, tudom, bizonyos egzotikus dolgok, a kézi­munka keresett cikk külföldön. De hát van ér­telme az egésznek? Hogy a maga készítette, vagy vett kis holmikat ezer mérföldek messzeségébe küldözgesse? Nem mertem megkérdezni. Úgy látszik kell. Utóbb örömmel újságolta, hogy sikerült elintéz­ni: karácsonyra elküldheti a kis cipőket a gyerekeknek. Aztán leírtam: Two pair shoe for children. Ö még annyit mondott, hogy kint ilyent nem lehet kapni. Azóta végképpen nem értem. Kik azok. akiket idegenbe sodort az élet, vagy álomvilágot kereső na- gyotakarásuk? Mi lett velük, hogyan élnek? Hát kel­lenek nekik ezek a szeretet nagy gondjával gyűjtöge­tett kis csomagok? Tulajdonképpen ki szorul segít­ségre? Az özvegy édesanya itthon, vagy a gyerekek kint az idegenben? Egyáltalán, miért mentek ki? Ha bajban vannak, miért nem jönnek haza? Tulajdon­képpen mi az igazság e csendes hallgatásokba búr-' költ helyzetben? M ár sokszor gondoltam rá, hogy megkérdezem. De nincs szívem hozzá. Nem merem... Fekete János tolhatatlan növényszövedékek­ben az orchideák az őserdő ía- óriásainak ágain és koronáján telepednek meg, hogy hozzá­juthassanak az éltető napsu­gárhoz. Léggyökereikkel körül­ölelik a fák törzsét, felgyűjtik a levegő páratartalmát, s táp­lálékul a növényre rárakódó port és korhadékanyagokat használják fel. EZEKET A NÖVÉNYRIT­KASÁGOKAT tengerentúli hazájukban vállalkozó szelle­mű emberek, az orchideava­dászok kutatják és gyűjtik. Ne­héz és sokszor igen viszontag­ságos utakat tesznek meg a várt siker reményében. Az út­leírásokban olvasható tragikus kimenetelű orchideagyűjtő ex­pedíciók nemegyszer valóban megtörtént, szomorú eseteket állítanak oda figyelmeztetőül. Egyik orchideagyűjtő például testvérével együtt Madagasz­kár szigetén madarakra is va­dászott. Fegyverével véletlenül belelőít a benszülöttek bál­ványképébe, amiért ezek ha­rag! ókban min dk ettőj ükét olajba mártva, elevenen éget­ték meg. Sok helyen egyes orchideafajt szentként tisz­telnek. Így van ez a Molukki szigeteken. A benszülöttek itt halottaikat nem temetik el, ha­nem magas faállványra helye­zik. fel. A körpyqzö, fákon..gyü­lekező ,, keselyűk^ a, temetés vivní^ájfit., —n.Y,á: c&oytokról fel- msen letakarítva, minden ehe­tőt — annak rendje módja sze­rint befejezik. Évek múltán ezeket a szellős koporsókat a fán lakó orchideák virággal átszőtt és bebordított sírokká változtatják. Jaj annak az orchideavadásznak, aki ezt nem tudva, a virágok leszedé­sével a halottak szellemét meg­háborítaná! Az őserdők mélyé­be bevezető víziutak, a folyók is sok veszélyt jelenthetnek. A kis lélekvesztő csónakjával beevező gyűjtő nem számol azzal a veszéllyel, hogy a se­kély víz esetleg egy zivatar esőjével is órák alatt pusztító erejű folyammá . változhat s ott vész el a hullámsírban. A vállalkozás tehát sok esetben igen kockázatos, de ha sike­rül — megéld. Egy-egy ritka orchideafaj gumójáért esetleg a többszörös aranysúly értékét kapják. (Mészáros Imre felvétele) A LÁDÁKBA GONDOSAN ELCSOMAGOLT VIRÁGTÖ- VEK az óceánjáró hajók mé­lyében így utaznak hazájuk­ból, a kelet-ázsiai szigetek­ről, Indiából, Afrikából, Kö­zép- vagy Dél-Amerika te- nyészhelyeiről új állomáshe­lyeikre, hogy megváltozott kö­rülmények között folytassák életüket. Ez azonban nem min­dig sikerül. Igen apró mag- vaik például — egy magtok­ban néha több millió is — csak velük együttélő gombák segítségével tudják tápláléku­kat a környezetből megszerez­ni. Felnevelésük magról csak igen kényes laboratóriumi te­nyésztő munkával sikerülhet. Továbbnevelésüknél a talaj összetétele, öntözővíz és kör­nyezet hőmérséklete, levegője stb. mind olyan tényezők, me­lyek kedvezően segíthetnek, de a teljes pusztulást is eredmé­nyezhetik. Általában a te­nyésztőknek nagy gondosság­gal, ezernyi körültekintéssel, nemcsak szerencsés, „hatodik érzékkel”, de tudományos meggondolásokkal kell azokat a körülményeket mindenben utánozni, amelyek között a növények eredetileg éltek. Sze­met és szívet egyformán gyö­nyörködtető szépségüket ju­talmul így tárják ki, s nevelő­jüket csodás virágjaikkal ör­vendeztetik meg. Egyik-másik faj gondos szo­bai ápolás mellett is megél, de a kényesebbek csak arra al­kalmas helyen, üvegházakban, kedvező körülmények között nevelhetők eredményesen. Ezek ma is a tenyésztők dé­delgetett és drága virágkülön­legességei. A keresztezésekből előállított, s házai klímához hozzászokott fajok azok, ame­lyek fokozatosan elfoglalják helyüket a tömegesen termesz­tett virágok között is. AZ ÉLŐ ORCHIDEÁK isko­lai bemutatásával nemcsak messzi földrészek növény ritka­ságát, a növényvilág élettani és környezeti sajátosságait is­mertetjük meg gyermekeink­kel, hanem szépérzéküket is formáljuk, ami nevelő mun­kánknak szintén igen fontos, része. Dr. Borzsák Sándor gimnáziumi tanár Arokásás és tisztasági fürdő Tanácstagok beszámolója nyomán ,., Három gyötnröi utca — az Apafi, a Csokonai és a Sal- lai — lakói gyűltek össze pénteken a Csokonai utcai iskolában, hogy meghallgas­sák és megvitassák Tóth Istvánná járási; Ádámka Já­nos, idős Mikoleczky Ferenc és Tóth István községi ta­nácstagok beszámolóit. A hozzászólások során fel­színibe vetődött a Klotild-te- lepiek számos gondja, köz­tük a legégetőbbek: a régi, szűk kis szatócsüzlet korsze­rűsítésé; az utak járhatóvá tétele. A belvizek elvezetése érdekében kérték egymást az utcák lakói: az árkokat mindenütt gondosan tisztít­sák és mélyítsék ki, még mielőtt átfagyna a föld. Jog­gal reklamálták, hogy a MÁV — ígérete ellenére — nem szerelt még védőkorlá­tot az aluljáróra, s így té­len nagyon veszélyes arra járni. A mindennapos gon­dokon túlmenően felemlítet­tek olyan távlati problémá­kat is, mint az orvosi ellá­tás megjavítása, tisztasági fürdő nyitása, a község csa­tornázása. A felvetett kérdésekre a beszámolón jelenlevő köz­ségi tanácselnöknő: Török Mária adott választ. A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉRŐL tart előadást — a nők akadé­miája sorozatban — hétfőn es­te 6 órakor Gyomron, a mű­velődési házban dr. Gellért Ár- pádné. MŰSOR Mozik Ecser: Gerolsteini kaland. Gom­ba: Hol a tábornok? Gyömrő: A generális. Matiné: Ezerarcú hős. Monor: Háborús bűnösök. Matiné: Tűz a Dunán. H: Szörnyetegek (szélesvásznü). Nyáregyháza: Ud­vari bolond. Pilis: Három kíván­ság. Matiné: Erdei kaland. Tá- piősáp: Nagy riport. Tápiősüly: A sorsdöntő fénykép. Űri: Ha egyszer 20 év múlva. Üllő: Igen (szélesvásznú). Matiné: Kék öböl rejtélye. Vasad: Gyilkosság Szi­cíliában. Ifjúsági előadásra: Négy hét Afrikában. Vccsés: Kallódó emberek (szélesvásznú). Matiné: Ravasz Péter. H: Félelem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents