Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-13 / 292. szám
v/Cir/fW Az MSZMP Pest megyei Bizottságának IRÁNYELVEI a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó nők helyzetének további javítására A megyei pártbizottság 1964. november 27-én megtárgyalta „A nők helyzete a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben” című jelentést és a következőket állapította meg: A megyében a tsz-tagok 42 százaléka nő, egyes járásokban azonban eléri az 50—60 százalékot is. Az intenzív kultúrák termesztéséhez — kertészet, szőlő-gyümölcs, cukorrépa stb — a kézi munkaerő többségét, mintegy 60—80 százalékát nő'k adják. A női tsz- tagokon túl, jelentős a szövetkezetbe — családtagként és egyéb alkalmi munkavállalóként bedolgozó nők száma is. A kézimunka-igényes növények termelése elsősorban a női munkaerőre épül, s ez alapvetően meghatározza a termelőszövetkezetekben a női munkaerő szerepét és a végzett munka jelentőségét. A termelés belterjes fejlesztésével .(kertészeti termelés bővítése, öntözés stb) egyre több női munkaerőre van szükség. A termelőszövetkezetek vezetőinek nagyrésze felismeri ennek jelentőségét és hatékony intézkedéseket tesznek a női munkaerő megbecsülésére, munka- és szociális 'körülményeik javítására. A korábbi évekhez képest egyre több nő kap társadalmi és gazdasági megbízatást. A vezetőség választásig 11 párt- szervezetben volt nő a párttitkár. A nők mind nagyobb számban kapnak lielyet a gazdasági vezetés különböző posztjain is. A megye 188 termelőszövetkezetében mintegy 200 női brigád- és munlkacsapat-veze- tö dolgozik. A női főkönyvelők száma eléri a 37 főt. Elnöki, illetve főmezőgazdászi funkciót két-két tsz-ben töltenek be nők. A nők vezető tisztségbe állítása elsősorban ott halad előre, ahol a vezetés fizikai munkavégzéssel is jár. (Például a munkacsapatok vezetése.) A függetlenített brigádveze- tök között már lényegesen kevesbb a nő, például a mono- ri járás termelőszövetkezeteinek 85 brigádvezetőjéből csak kettő nő. Ez nem magyarázható a rátermettség hiányával. A gyorsabb Ütemű előrehaladásnak elsősorban a sok helyen meglévő maradi szemlélet az oka. A fejlődés ellenére még mindig elég alacsony a nők aránya a termelőszövetkezeti pártszervezetekben is, alig éri el a 18—20 százalékot. A termelőszövetkezetek többségében lényegében kialakultak a nők részére is elfogadható munkaszervezeti formák. A mumkadíjazás és a jövedelemrészesedés módszereinek fejlesztésénél általában nem tapasztalható a nők hátrányos megkülönböztetése. A férfiak és nők egyaránt a munka, s annak eredménye szerint részesednek a közös jövedelemből. Százötven termelőszövetkezetben a nők szervezett összefogására, nevelésére nőbizottság alakult. A nöbizottságok közül mintegy 90—100 szervezetten működik, s a vezetés segítségével figyelemreméltó eredményeik vannak. A termelőmunkába és a vezetésbe jelentős számmal lehet még nőket bevonni. Ezt akadályozzák a községi, párt, állami, valamint a szövetkezeti vezetőknél egyaránt még ma is megtalálható maradi nézetek. A megyei, járási, városi, párt és állami szervek eddigi erőfeszítései sem jártak kellő eredménnyel. Nehezíti a megoldást a család ellátásának feladata, mert ez vidéken jelenleg szinte kizárólag a családanya, a nő gondja. Munkánk során fokozottan figyelembe kell venni, hogy a nők helyzetének javulása, megbecsülésük fokozása eddig is csak ott valósult meg, ahol a vezetőik ennek fontosságát felismerték és napi munkáinkban érvényesítették. Az elért eredmények, s a felismert hiányosságok alapján a megyei pártbizottság a következő irányelveket szabja meg követendőként: 1. A megyei és járási vezetők végezzenek erőteljes politikai munkát annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és a tsz-pártszerveze- tek felismerjék; a nők munkakörülményeinek javítása, vezetésbe való bevonása az egyik alapvető biztosítéka a tsz-ek továbbfejlődésének. Ezért a termelőszövetkezetek vezetői és pártszervezetei — a járási pártbizottságok irányításával — napi munkájuk során tekintsék fontos feladatuknak a női munkaerővel való törődést. Juttassák érvényre a nők megbecsülését, helyzetük állandó javítását. Vegyék figyelembe, hogy a termelő- szövetkezet munkaerő helyzetét nagymértékben könnyíti, ha megfelelő munkaszervezéssel, munkadíjazási módszerekkel be tudnak vonni nőket a közös munkába. A járási pártbizottságok, _ a termelőszövetkezeti vezetők és a tagság egyetértésben biztosítsák, hogy a termelőszövetkezeti vezető szervekbe — küldöttgyűlés, vezetőség, ellenőrző bizottság, fegyelmi bizottság, szociális, kultúrális bizottság — azok kiegészítése vagy újjáválasztása során — a vezetésre alkalmas nőket megfelelő számban beválasszák. A függetlenített gazdasági vezetők választása, illetve kinevezése során arra alkalmas nőket a férfiakkal egyenlő esély- lyel válasszák, illetve nevezzek'ki a gazdaságvezetés különböző posztjaira. Ezzel válik gyakorlattá a nők egyenjogúsága a termelőszövetkezeti közös gazdaságokban. O A kialakult munkaszervezési formákat (brigád, munkacsapat, családi művelés; mindenütt alkalmassá kell tenni a nők részére is. A női munkaszervezeti egységek munkaidejét, munkarendjét úgy alakítsák ki, hogy az asszonyok megfelelően össze tudják hangolni a termelő- munkát és a családról való gondoskodást. A munkaszervezés ezen formái lehetővé teszik a dolgozó nők számára a heti munkaszüneti napon túl egy szabadnap biztosítását . is. A termelőszövetkezeti munkaszervezési módszereket minden munkaterületen a fejlődő, változó körülményekhez kell igazítani. A termelőszövetkezeti pártszervezetek és tsz- vezetőségek a gazdálkodás javításával, a jövedelem növelésével és politikai munkával erősítsék a szövetkezettel szemben a bizalmat, hogy az ott dolgozó nők biztos jövőjüket és megélhetésüket lássák a tsz-ben. Nevelőmunkával érjék el, hogy a bedolgozó nők közül egyre többen belépjenek a szövetkezetbe. Ez nemcsak jelenük, hanem a jövőjük szempontjából is lényeges, mert így élvezhetik a termelőszövetkezeti tagsági viszony- bóf eredő jogokat, kedvezményeket. (Például társadalom- biztosítás.) A szocialista emberré nevelést eredményesen segíti a munkaverseny, a szocialista brigádomozgalom is, amit a termelőszövetkezetben dolgozó asszonyok között is kívánatos jelentősen szélesíteni. © Folyamatosan biztosítani kell — erős szövetkezetek esetéuen saját erőből is — a nehéz fizikai munkák folyamatos gépesítését, ezzel jelentősen segíteni lehet a nők munkáját, ilyen munkaterületek elsősorban: a palántázás, kukoi icaszárvágás, cukorrépaszedés, rakodás és a szálas takarmányok betakarítása, az állattenyésztésben a fejés, itatás, takarmányozás. Az állat- tenyésztési lelepek tervezése — kialakítása során — a lehetőségek szerint — biztosítani kell a legszükségesebb szociális ás munkavédelmi létesítményeket is. A termelőszövetkezetek anyagi erejükhöz mérten fokozatosan valósítsák meg a közös gazdaságban a dolgozó nagycsaládos, vagy egyedülálló nők, öregek, betegek szociális ellátásának — családi pótlék, táppénz, háztáji díjmentes bemunkálása, különböző segélyek stb. — javítását. Az óvodai és napközi helyek bővítésével és újak létrehozásával törekedjünk az egyre növekvő igények kielégítésére. Meg kell vizsgálni a községi napközik bővítésének lehetőségét. Elő kell segíteni termelőszövetkezeti alapon, vagy ipari vállalatokkal, állami gazdaságokkal együttműködve újabb napközik építését, vagy meglevők közös működtetését. A termelőszövetkezetek és állami szervek vezetői gondoskodjanak arról, hogy a napközi, óvodák a munkacsúcsé k idején két műszakban működjenek. A munkacsúcsok idején növeljék az idényjellegű napközik számát. A munkakörülmények állandó javításán túlmenően a termelőszövetkezetek vezetői fordítsanak fokozott gondot a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok megoldására is. liyenek elsősorban a munkaruha, balesetelhárítás, nagyobb tsz-központokban a dolgozó tagok részére — például állattenyésztési telepen, gépja- vítómühely közelében — zuhanyozók és egyéb tisztálkodási lehetőségek stb. A gazdaságilag jobban megalapozott termelőszövetkezetekben kezdetben idényjelleggel állítsanak fél üzemi konyhát — ahonnan meleg étellel látják el a dolgozó tagokat E téren igénybe kell venni a íöldművesszövetkezetek jelentős lehetőségeit is, ezzel ki lehet elégíteni a felnőtt- és gyermek közétkeztetési igényeket. Elő kell segíteni a házimunka könnyítését. Nagy segítséget nyújthatnak ehhez is a földművesszövetkezetek háztartási kisgépkölcsönző hálózatuk kiszélesítésével. Ahol erre nincs lehetőség, ott a termelőszövetkezetek szerezzenek be háztartási kisgépeket és azt kölcsönözzék a tagoknak. Pro- pán-butángáz-juttatás során részesítsék előnyben azokat a tsz-családokat, ahol a férj és feleség állandó jelleggel részt vesz a közös munkában. Fokozott gonddal biztosítsák a kulturális igények kielégítését, például klubok, szórakozóhelyek létrehozásával, a meglevő községi könyvtárak bővítésével is elő lehet segíteni a fiatalok helyben maradását. A pártszervezetek gondoskodjanak arról, hogy minden tsz-ben 1965. végéig készítsék el a szövetkezet egy-két évre szóló szociális-kulturális programját és azt terjesszék a közgyűlés elé. A közgyűlés határozzon a program megvalósításáról és erejéhez képest biztosítsa a szükséges anyagi fedezetet. Minden szövetkezetben tevékenyen működjön a szociáliskulturális bizottság, segítse és ellenőrizze a kidolgozott program megvalósítását. O A termelőszövetkezeti pártszervezetek és termelőszövetkezeti vezetőségek a munkakörülmények javításával egy időben szervezzék meg a szövetkezet szakember- és szakmunkásellátását. Minden termelőszövetkezet szükségletei szerint gondoskodjon arról, hogy a tagok és azok gyermekei közül — akik tanulni akarnak és a követelményeknek meg is felelnek — egyetemeken és főiskolákon társadalmi ösztöndíjjal tanulhassanak. A gyenge és esetenként közepes eredménnyel gazdálkodó tsz-ek részére az így kifizetett társadalmi ösztöndíj jelentős hányadát az állam megtéríti. A KISZ-szervezet közreműködésével főleg a fiatal nők közül küldjenek megfelelő számban kertészeti, állattenyésztési, közgazdasági közép- és felsőfokú technikumokba is. A szakmunkásképzés során az egyéb tananyag elsajátítása mellett a nők tanulják meg a legszükségesebb gépek (öntözőberendezések, könnyű, uni- verzál traktorok, fejőgépek) kezelését is. A termelőszövetkezetek vezetőségei gondoskodjanak arról, hogy a végzett női szakmunkások és szakemberek végzettségüknek és képességüknek megfelelő beosztást és végzett munkájuknak megfelelő jövedelmet kapjanak. II. A termelőszövetkezetekben — tsz, tszcs, szakszövetkezetek — a pártszervezetek fő feladatai közé tartozik a nők között végzett politikai szervező munka. A tsz pártszervezetek bátran adjanak a nőknek párt- és társadalmi megbízatásokat, fokozott gonddal szervezzék meg a nők politikai oktatását, érjék el, hogy egyre több nőt lehessen felvenni a pártba. A mozgalmi munkát fokozottan terjesszék ki a tagok feleségeire, családtagjaira is. A tsz-vezetők érdekei rendszerint azonosak a feleségek és a családok érdekeivel. A tsz-családok ügye összefügg a szövetkezet sorsával, az asz- szonyok fejléttebb politikai szemlélete elősegíti a közösség érdekeit és végső fokon újabb munkaerő bevonását teszi lehetővé. A KISZ-szel együtt szervezetten foglalkozzanak a fiatal lányok bevonásával a szövetkezeti életbe. A mozgalmi, munka javításával, a szövetkezeti viszonyok erősödésével vissza lehet szorítani a még meglevő maradi nézeteket. Mindenekelőtt szükséges felszámolni a falun még uralkodó azon nézetet, hogy „az asz- szonyoknak otthon a helyük”. Meg kell szüntetni a még szórványosan tapasztalható hátrányos megkülönböztetéseket (háztáji, természetbeni juttatás, munkadíjazás stb). A jól működő nőbizottságok pozitív szerepet töltenek be a termelőszövetkezetek életében. Jelentősen segítik a nők politikai nevelését, szociális- kulturális problémáik megoldását, a termelőmunkára való mozgósításukat és érdekeik védelmét. A járási pártbizottságok, a tsz-pártszervezetek és tsz-vezetőségek hassanak oda, hogy a szövetkezetben aktív nőbizottságok működjenek. A nőbizottságok vezetői pedig kapjanak támogatást munkájuk végzéséhez. III. A megyei pártbizottság határozata alapján valamennyi járási és városi pártbizottság készítsen intézkedési tervet. Szervezzék meg és ellenőrizzék a határozat végrehajtását. A tsz-pártszervezetek taggyűlésein vitassák meg a pártbizottság határozatából adódó feladatokat. Javasoljuk, hogy valameny- nyi termelőszövetkezet vezetősége és közgyűlése tűzze napirendre a megyei pártbizottság határozata alapján a nők helyzetét. A járási szervek biztosítsák az előadók felkészülését. A megyei pártbizottság felkéri az állami, tömeg- és társadalmi szerveket, hogy munkaterületeiken teljes erejükkel támogassák e fontos határozat végrehajtását. A megyei pártbizottság meg van győződve arról, hogy a határozat célkitűzéseinek megvalósítása a dolgozó nők osztatlan egyetértésével találkozik, s a szövetkezetek férfitagjai is úgy fogadják, mint embertársaik megbecsülésének fontos lépését, és segítik ennek megvalósítását. Budapest, 1964. november 27. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA 1964. DECEMBER 13, VASÁRNAP HETI JOGI TANÁCSAINK Szövetkezeti dolgozó a bedolgozásra átvett anyagért a tagsági viszony alapján felel. „Szövetkezeti bedolgozó vagyok. Olyan anyag ellenértékéért tesznek felelőssé, amelyet nem vettem át- Milyen jogszabály rendelkezik a szövetkezeti tagok elszámolási kötelezettségéről?” — kérdezi Z. K. olvasónk. Az átvett anyaggal kapcsolatos elszámolási kötelezettségek elbírálásánál az OKISZ vezetősége 15/1956. (O. É. 31.) O. V. sz. határozata az irányadó. Eszerint aki terméket leltár vagy jegyzék szerint vesz át, és azokat állandóan őrizetében tartja vagy kizárólagosan használja, a hiányokért teljes mértékben felel. Kivétel, ha a hiányt erőhatalom, véletlen, vagy egyéb rajta kivül álló ok idézte elő, és azt kellő gondossággal sem akadályozhatta meg. Ha a szövetkezet igazolni tudja, hogy a vitatott mennyiséget átvette, felelőssége fennáll, ellenkező esetben azonban nem felel. A kártérítési határozat ellen joga van a kézbesítéstől számított nyolc napon belül bírósághoz fordulni, és kérni a határozat hatályon kívül helyezését.' Földjáradék követelése a termelőszövetkezettől. „Tagsági viszonyom megszűnt. A, tsz használatában maradt bevitt földterületem. A földjáradék iránti igényemet a tsz elutasította. Milyen jogorvoslati lehetőségem van?” — kérdezi K. F. olvasónk. Földjáradék a termelőszövetkezeti (pártoló) tagot illeti meg az általa a tsz közös használatába adott földje után. Mivel tagsági viszonya kilépéssel megszűnt, a tsz használatban maradt ingatlanaival kapcsolatos földjáradék iránti igénye felől a közgyűlés jogosult határozni. Amennyiben a közgyűlés döntését sérelmezi, joga van bírósághoz fordulni. Van-e lehetőség életbiztosítási kötvény díjmentesítésére vagy tőkésítésére? „Nyugdíjas pedagógus vágyóik, az Állami Biztosítónál 1000.— Ft-os életbiztosítást kötöttem — 1948-ban. Jelenleg nehéz anyagi helyzetem miatt a biztosítási díjat fizetni nem I tudom. Kérdezem — van-e le- j hetőség kötvényem díjmentesítésére, illetve tőkésítésére, mivel túlfizetésben is vagyok■” B. M. albertirsai olvasónk kérdésére a következőket válaszolhatjuk: Általában erre nincs lehetőség. Az ön által kötött biztosításnak előnye, hogy az 1000.— Ft-ot már akkor is kifizették volna, ha a kötvény névértékének egy töredékét (pl. 30 Ft-ot) törlesztette volna. Az effajta biztosítás tehát előnyösebb, mint az egyéb, nagyobb kockázati jellegű biztosítások és éppen ezért tőkésítési lehetőség nincs. Mindenesetre tanácsoljuk, forduljon kérelmével az Állami Biztosító életbiztosítási osztályához (Bp. IX., Üllői út 1.) és kérje méltányossági alapon szociális indokaira figyelemmel a kötvények díj mentesítését, illetve tőkésítését. Küldje be a biztosítónak tagkönyvét is. Birtokháborítás megszüntetését a tanácstól kell kérni. „Évek óta háborítatlanul használjuk a hátsó kijáratot, de az új háztulajdonos ezt megtiltotta. Joga van-e a ház- tulajdonosnak megakadályozni a hátsó kijárat használatát?” — kérdi F. J. szentmár- tonikátai lakos. Leveléből megállapítottuk, elsősorban mm a szolgalmi jogra vonatkozó rendelkezéseket kell az ön esetében érvényesíteni. Birtokháborítás forog fenn, ezért a községi tanácshoz kell fordulni és kérni a birtokháborítás megszüntetését. Kérelmében jelölje meg a békés birtoklás időtartamát. Ha a tanács megállapítja a jogsértést, kötelezi a tulajdonost, hogy tűrje az önök hátsó kapu használatát. Egy esetleges bírósági eljárásban már a szolgalmi jog fennállásának kérdését is vizsgálja a bíróság. Mindenesetre szolgalmi jog alapítása bírói ítélettel csak abban az esetben lehet indokolt, ha a lakás rendeltetésszerű használatához erre elkerülhetetlenül szükség van. Szolgalmi jog nem alapítható, ha az a háztulajdonosnak (kötelezettnek) aránytalanul nagy érdeksérelmet jelentene. A juttatott telket és az arra épült házat csak akkor lehet eladni, ha előzőleg a tulajdonos a megváltási árat kifizette és az elidegenítési tilalmat töröltette. „Juttatott telekre lakóházat építettünk és azt 1954-ben eladtuk. A vevő vállalta, hogy a juttatott telek árát is kifizeti, és így ezzel az összeggel csökkentett áron adtuk el az ingatlant. Ezt a telekkönyvbe is bevezették. A vevő most harmadik személynek kívánta eladni a házat, de a telekkönyvben nem írták át, és engem köteleztek a telekár megfizetésére. Jogos-e ez az intézkedés?” — kérdezi Cs. M. gal- gahévízi lakos. A juttatott telkek elidegenítési tilalom alatt állnak. Ha azonban a telekre házingatlant épített a tulajdonos, akkor lehet elidegeníteni, ha a megváltási árat kifizették. Az 1954-ben történt telekkönyvi átírás a közölt tényállás szerint szabálytalan volt. Most járnak el a hatóságok helyesen, amikor az átírást megtagadják. Önnek ki kell fizetni a telekárat (megváltási árat) és az elidegenítési tilalom tö- röltetését kell kérni. Károsodni nem fog, mert akinek annak idején eladta, a telket és a házat az köteles önnek kifizetni ezt az összeget. Dr. M. J. VESZÉLYBEN AZ ÖREG VÍZIMALOM A ráckevei öreg hajómúzeumról, felújítási munkálatairól már többször megemlékeztünk. Két évvel ezelőtt az Országos Műemléki Felügyelőség tetemes összeget áldozott a régi malom rendbehozatalára. Megérte a befektetést, mert a vízimalom az országban egyedülálló ilyen emlékünk. Híre eljutott a messzi Skandináviába és szerte Európába. A nyáron két nyugatnémet ipartörténész kereste fel Bonnból, tanulmányozásra. A felújítás azonban nem a legragyogóbban sikerült. A hajófenék deszkái korhadnak, félő, hogy a jég télen behor- pasztja valamelyiket s akkor legalább is megbillen a hajótest. Már tavaly télen — a szakszerű belső karbantartás ellenére — többször beszivárgott a víz a hajótérbe. Megtörtént, hogy a múzeumigazgató családostul merte ki a vizet, hogy nagyobb baj ne lessen. A ráckeveiek aggódnak kedves malmuk további sorsáért. Hírét vették, hogy a közelmúltban teljesen új, műanyagokkal történő fakonzerválás: eljárást dolgoztak ki a szakemberek. Szeretnék, ha ezt u viszonylag nem nagy befektetést Igénylő munkát a hajófenéken elvégeznék. Többen elmondták, nem tudják azt sem, miért hagyják a hajómúzeumot télen a vízen. Évszázados mottója a vízimolnároknak, hogy november 30- án: „András, hazaláss.” Ilyen kor kihúzták a malmokat <? „molnárplatzra” és ott végez ték el a szükséges javítást, moházást, szurkolást. A ráckevei múzeumok igaz gatójának, dr. Kovács Józsefnek is az a véleménye, jó lenne mielőbb elvégezni a mű- anyagtelítéses állagmegóvást s jó lenne, ha a hajótest köre kőgátat emelnének a pusztító szorító jégár távoltartására.
