Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

v/Cir/fW Az MSZMP Pest megyei Bizottságának IRÁNYELVEI a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó nők helyzetének további javítására A megyei pártbizottság 1964. november 27-én megtárgyalta „A nők helyzete a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek­ben” című jelentést és a kö­vetkezőket állapította meg: A megyében a tsz-tagok 42 százaléka nő, egyes járások­ban azonban eléri az 50—60 százalékot is. Az intenzív kul­túrák termesztéséhez — kerté­szet, szőlő-gyümölcs, cukorré­pa stb — a kézi munkaerő többségét, mintegy 60—80 szá­zalékát nő'k adják. A női tsz- tagokon túl, jelentős a szövet­kezetbe — családtagként és egyéb alkalmi munkavállaló­ként bedolgozó nők száma is. A kézimunka-igényes növé­nyek termelése elsősorban a női munkaerőre épül, s ez alapvetően meghatározza a termelőszövetkezetekben a női munkaerő szerepét és a vég­zett munka jelentőségét. A termelés belterjes fejlesz­tésével .(kertészeti termelés bő­vítése, öntözés stb) egyre több női munkaerőre van szükség. A termelőszövetkezetek veze­tőinek nagyrésze felismeri en­nek jelentőségét és hatékony intézkedéseket tesznek a női munkaerő megbecsülésére, munka- és szociális 'körülmé­nyeik javítására. A korábbi évekhez képest egyre több nő kap társadalmi és gazdasági megbízatást. A vezetőség választásig 11 párt- szervezetben volt nő a párt­titkár. A nők mind nagyobb számban kapnak lielyet a gaz­dasági vezetés különböző posztjain is. A megye 188 termelőszövet­kezetében mintegy 200 női brigád- és munlkacsapat-veze- tö dolgozik. A női főkönyve­lők száma eléri a 37 főt. Elnö­ki, illetve főmezőgazdászi funkciót két-két tsz-ben tölte­nek be nők. A nők vezető tisztségbe ál­lítása elsősorban ott halad előre, ahol a vezetés fizikai munkavégzéssel is jár. (Pél­dául a munkacsapatok vezeté­se.) A függetlenített brigádveze- tök között már lényegesen kevesbb a nő, például a mono- ri járás termelőszövetkezetei­nek 85 brigádvezetőjéből csak kettő nő. Ez nem magyaráz­ható a rátermettség hiányával. A gyorsabb Ütemű előrehala­dásnak elsősorban a sok he­lyen meglévő maradi szemlé­let az oka. A fejlődés ellenére még mindig elég alacsony a nők aránya a termelőszövet­kezeti pártszervezetekben is, alig éri el a 18—20 százalékot. A termelőszövetkezetek többségében lényegében kiala­kultak a nők részére is elfo­gadható munkaszervezeti for­mák. A mumkadíjazás és a jö­vedelemrészesedés módszerei­nek fejlesztésénél általában nem tapasztalható a nők hát­rányos megkülönböztetése. A férfiak és nők egyaránt a munka, s annak eredménye szerint részesednek a közös jö­vedelemből. Százötven termelőszövetke­zetben a nők szervezett össze­fogására, nevelésére nőbizott­ság alakult. A nöbizottságok közül mintegy 90—100 szerve­zetten működik, s a vezetés segítségével figyelemreméltó eredményeik vannak. A termelőmunkába és a ve­zetésbe jelentős számmal le­het még nőket bevonni. Ezt akadályozzák a községi, párt, állami, valamint a szövetke­zeti vezetőknél egyaránt még ma is megtalálható maradi nézetek. A megyei, járási, vá­rosi, párt és állami szervek eddigi erőfeszítései sem jár­tak kellő eredménnyel. Nehe­zíti a megoldást a család ellá­tásának feladata, mert ez vi­déken jelenleg szinte kizáró­lag a családanya, a nő gondja. Munkánk során fokozottan figyelembe kell venni, hogy a nők helyzetének javulása, megbecsülésük fokozása eddig is csak ott valósult meg, ahol a vezetőik ennek fontosságát felismerték és napi munká­inkban érvényesítették. Az elért eredmények, s a felismert hiányosságok alap­ján a megyei pártbizottság a következő irányelveket szab­ja meg követendőként: 1. A megyei és járási vezetők végezzenek erőteljes politikai munkát annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és a tsz-pártszerveze- tek felismerjék; a nők mun­kakörülményeinek javítása, vezetésbe való bevonása az egyik alapvető biztosítéka a tsz-ek továbbfejlődésének. Ezért a termelőszövetkezetek vezetői és pártszervezetei — a járási pártbizottságok irányí­tásával — napi munkájuk so­rán tekintsék fontos felada­tuknak a női munkaerővel va­ló törődést. Juttassák érvényre a nők megbecsülését, helyze­tük állandó javítását. Vegyék figyelembe, hogy a termelő- szövetkezet munkaerő helyze­tét nagymértékben könnyíti, ha megfelelő munkaszervezés­sel, munkadíjazási módszerek­kel be tudnak vonni nőket a közös munkába. A járási pártbizottságok, _ a termelőszövetkezeti ve­zetők és a tagság egyetértés­ben biztosítsák, hogy a terme­lőszövetkezeti vezető szervek­be — küldöttgyűlés, vezetőség, ellenőrző bizottság, fegyelmi bizottság, szociális, kultúrális bizottság — azok kiegészítése vagy újjáválasztása során — a vezetésre alkalmas nőket meg­felelő számban beválasszák. A függetlenített gazdasági veze­tők választása, illetve kineve­zése során arra alkalmas nő­ket a férfiakkal egyenlő esély- lyel válasszák, illetve nevez­zek'ki a gazdaságvezetés kü­lönböző posztjaira. Ezzel válik gyakorlattá a nők egyenjogú­sága a termelőszövetkezeti kö­zös gazdaságokban. O A kialakult munkaszer­vezési formákat (brigád, munkacsapat, családi művelés; mindenütt alkalmassá kell tenni a nők részére is. A női munkaszervezeti egységek munkaidejét, munkarendjét úgy alakítsák ki, hogy az asszonyok megfelelően össze tudják hangolni a termelő- munkát és a családról való gondoskodást. A munkaszer­vezés ezen formái lehetővé te­szik a dolgozó nők számára a heti munkaszüneti napon túl egy szabadnap biztosítását . is. A termelőszövetkezeti munka­szervezési módszereket min­den munkaterületen a fejlődő, változó körülményekhez kell igazítani. A termelőszövetke­zeti pártszervezetek és tsz- vezetőségek a gazdálkodás javításával, a jövedelem nö­velésével és politikai munká­val erősítsék a szövetkezettel szemben a bizalmat, hogy az ott dolgozó nők biztos jövő­jüket és megélhetésüket lássák a tsz-ben. Nevelőmunkával érjék el, hogy a bedolgozó nők közül egyre többen belépjenek a szövetkezetbe. Ez nemcsak jelenük, hanem a jövőjük szempontjából is lényeges, mert így élvezhetik a terme­lőszövetkezeti tagsági viszony- bóf eredő jogokat, kedvezmé­nyeket. (Például társadalom- biztosítás.) A szocialista emberré neve­lést eredményesen segíti a munkaverseny, a szocialista brigádomozgalom is, amit a termelőszövetkezetben dolgo­zó asszonyok között is kívá­natos jelentősen szélesíteni. © Folyamatosan biztosíta­ni kell — erős szövetke­zetek esetéuen saját erőből is — a nehéz fizikai munkák folyamatos gépesítését, ezzel jelentősen segíteni lehet a nők munkáját, ilyen munkaterüle­tek elsősorban: a palántázás, kukoi icaszárvágás, cukorrépa­szedés, rakodás és a szálas ta­karmányok betakarítása, az állattenyésztésben a fejés, ita­tás, takarmányozás. Az állat- tenyésztési lelepek tervezése — kialakítása során — a le­hetőségek szerint — biztosí­tani kell a legszükségesebb szociális ás munkavédelmi lé­tesítményeket is. A termelőszövetkezetek anyagi erejükhöz mérten fo­kozatosan valósítsák meg a kö­zös gazdaságban a dolgozó nagycsaládos, vagy egyedül­álló nők, öregek, betegek szociális ellátásának — csa­ládi pótlék, táppénz, háztáji díjmentes bemunkálása, kü­lönböző segélyek stb. — javí­tását. Az óvodai és napközi he­lyek bővítésével és újak lét­rehozásával törekedjünk az egyre növekvő igények kielé­gítésére. Meg kell vizsgálni a községi napközik bővítésé­nek lehetőségét. Elő kell se­gíteni termelőszövetkezeti ala­pon, vagy ipari vállalatokkal, állami gazdaságokkal együtt­működve újabb napközik épí­tését, vagy meglevők közös működtetését. A termelőszö­vetkezetek és állami szervek vezetői gondoskodjanak arról, hogy a napközi, óvodák a munkacsúcsé k idején két mű­szakban működjenek. A mun­kacsúcsok idején növeljék az idényjellegű napközik számát. A munkakörülmények ál­landó javításán túlmenően a termelőszövetkezetek vezetői fordítsanak fokozott gondot a munkavédelemmel kapcsola­tos feladatok megoldására is. liyenek elsősorban a munka­ruha, balesetelhárítás, nagyobb tsz-központokban a dolgozó tagok részére — például ál­lattenyésztési telepen, gépja- vítómühely közelében — zu­hanyozók és egyéb tisztálko­dási lehetőségek stb. A gazdaságilag jobban megalapozott termelőszövet­kezetekben kezdetben idény­jelleggel állítsanak fél üzemi konyhát — ahonnan meleg étellel látják el a dolgozó ta­gokat E téren igénybe kell venni a íöldművesszövetkezetek jelen­tős lehetőségeit is, ezzel ki le­het elégíteni a felnőtt- és gyermek közétkeztetési igénye­ket. Elő kell segíteni a házimun­ka könnyítését. Nagy segít­séget nyújthatnak ehhez is a földművesszövetkezetek ház­tartási kisgépkölcsönző háló­zatuk kiszélesítésével. Ahol erre nincs lehetőség, ott a ter­melőszövetkezetek szerezzenek be háztartási kisgépeket és azt kölcsönözzék a tagoknak. Pro- pán-butángáz-juttatás során részesítsék előnyben azokat a tsz-családokat, ahol a férj és feleség állandó jelleggel részt vesz a közös munkában. Fokozott gonddal biztosít­sák a kulturális igények ki­elégítését, például klubok, szórakozóhelyek létrehozásá­val, a meglevő községi könyv­tárak bővítésével is elő lehet segíteni a fiatalok helyben ma­radását. A pártszervezetek gondos­kodjanak arról, hogy minden tsz-ben 1965. végéig készítsék el a szövetkezet egy-két évre szóló szociális-kulturális prog­ramját és azt terjesszék a közgyűlés elé. A közgyűlés határozzon a program megvalósításáról és erejéhez képest biztosítsa a szükséges anyagi fedezetet. Minden szövetkezetben tevé­kenyen működjön a szociális­kulturális bizottság, segítse és ellenőrizze a kidolgozott prog­ram megvalósítását. O A termelőszövetkezeti pártszervezetek és ter­melőszövetkezeti vezetőségek a munkakörülmények javítá­sával egy időben szervezzék meg a szövetkezet szakember- és szakmunkásellátását. Min­den termelőszövetkezet szük­ségletei szerint gondoskodjon arról, hogy a tagok és azok gyermekei közül — akik ta­nulni akarnak és a követelmé­nyeknek meg is felelnek — egyetemeken és főiskolákon társadalmi ösztöndíjjal tanul­hassanak. A gyenge és esetenként kö­zepes eredménnyel gazdálko­dó tsz-ek részére az így kifize­tett társadalmi ösztöndíj je­lentős hányadát az állam megtéríti. A KISZ-szervezet közreműködésével főleg a fia­tal nők közül küldjenek meg­felelő számban kertészeti, ál­lattenyésztési, közgazdasági közép- és felsőfokú techniku­mokba is. A szakmunkásképzés során az egyéb tananyag elsajátítása mellett a nők tanulják meg a legszükségesebb gépek (öntö­zőberendezések, könnyű, uni- verzál traktorok, fejőgépek) kezelését is. A termelőszövetkezetek ve­zetőségei gondoskodjanak ar­ról, hogy a végzett női szak­munkások és szakemberek végzettségüknek és képessé­güknek megfelelő beosztást és végzett munkájuknak megfe­lelő jövedelmet kapjanak. II. A termelőszövetkezetekben — tsz, tszcs, szakszövetkeze­tek — a pártszervezetek fő feladatai közé tartozik a nők között végzett politikai szer­vező munka. A tsz pártszervezetek bát­ran adjanak a nőknek párt- és társadalmi megbízatásokat, fokozott gonddal szervezzék meg a nők politikai oktatását, érjék el, hogy egyre több nőt lehessen felvenni a pártba. A mozgalmi munkát foko­zottan terjesszék ki a tagok feleségeire, családtagjaira is. A tsz-vezetők érdekei rend­szerint azonosak a feleségek és a családok érdekeivel. A tsz-családok ügye összefügg a szövetkezet sorsával, az asz- szonyok fejléttebb politikai szemlélete elősegíti a közös­ség érdekeit és végső fokon újabb munkaerő bevonását te­szi lehetővé. A KISZ-szel együtt szerve­zetten foglalkozzanak a fiatal lányok bevonásával a szövet­kezeti életbe. A mozgalmi, munka javításával, a szövet­kezeti viszonyok erősödésével vissza lehet szorítani a még meglevő maradi nézeteket. Mindenekelőtt szükséges fel­számolni a falun még uralko­dó azon nézetet, hogy „az asz- szonyoknak otthon a helyük”. Meg kell szüntetni a még szórványosan tapasztalható hátrányos megkülönböztetése­ket (háztáji, természetbeni juttatás, munkadíjazás stb). A jól működő nőbizottságok pozitív szerepet töltenek be a termelőszövetkezetek életé­ben. Jelentősen segítik a nők politikai nevelését, szociális- kulturális problémáik megol­dását, a termelőmunkára való mozgósításukat és érdekeik védelmét. A járási pártbizott­ságok, a tsz-pártszervezetek és tsz-vezetőségek hassanak oda, hogy a szövetkezetben aktív nőbizottságok működje­nek. A nőbizottságok vezetői pedig kapjanak támogatást munkájuk végzéséhez. III. A megyei pártbizottság ha­tározata alapján valamennyi járási és városi pártbizottság készítsen intézkedési tervet. Szervezzék meg és ellenőriz­zék a határozat végrehajtását. A tsz-pártszervezetek taggyű­lésein vitassák meg a pártbi­zottság határozatából adódó feladatokat. Javasoljuk, hogy valameny- nyi termelőszövetkezet veze­tősége és közgyűlése tűzze na­pirendre a megyei pártbizott­ság határozata alapján a nők helyzetét. A járási szervek biztosítsák az előadók felké­szülését. A megyei pártbizottság fel­kéri az állami, tömeg- és tár­sadalmi szerveket, hogy mun­katerületeiken teljes erejük­kel támogassák e fontos ha­tározat végrehajtását. A megyei pártbizottság meg van győződve arról, hogy a határozat célkitűzéseinek megvalósítása a dolgozó nők osztatlan egyetértésével talál­kozik, s a szövetkezetek férfi­tagjai is úgy fogadják, mint embertársaik megbecsülésé­nek fontos lépését, és segítik ennek megvalósítását. Budapest, 1964. november 27. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA 1964. DECEMBER 13, VASÁRNAP HETI JOGI TANÁCSAINK Szövetkezeti dolgozó a bedolgozásra átvett anyagért a tagsági vi­szony alapján felel. „Szövetkezeti bedolgozó va­gyok. Olyan anyag ellenér­tékéért tesznek felelőssé, ame­lyet nem vettem át- Milyen jogszabály rendelkezik a szö­vetkezeti tagok elszámolási kötelezettségéről?” — kérdezi Z. K. olvasónk. Az átvett anyaggal kapcso­latos elszámolási kötelezettsé­gek elbírálásánál az OKISZ vezetősége 15/1956. (O. É. 31.) O. V. sz. határozata az irány­adó. Eszerint aki terméket leltár vagy jegyzék szerint vesz át, és azokat állandóan őrizetében tartja vagy kizáró­lagosan használja, a hiá­nyokért teljes mértékben fe­lel. Kivétel, ha a hiányt erő­hatalom, véletlen, vagy egyéb rajta kivül álló ok idézte elő, és azt kellő gondossággal sem akadályozhatta meg. Ha a szövetkezet igazolni tudja, hogy a vitatott mennyi­séget átvette, felelőssége fenn­áll, ellenkező esetben azonban nem felel. A kártérítési hatá­rozat ellen joga van a kézbe­sítéstől számított nyolc napon belül bírósághoz fordulni, és kérni a határozat hatályon kí­vül helyezését.' Földjáradék követelése a termelőszövetkezettől. „Tagsági viszonyom meg­szűnt. A, tsz használatában ma­radt bevitt földterületem. A földjáradék iránti igényemet a tsz elutasította. Milyen jogor­voslati lehetőségem van?” — kérdezi K. F. olvasónk. Földjáradék a termelőszö­vetkezeti (pártoló) tagot illeti meg az általa a tsz közös használatába adott földje után. Mivel tagsági viszonya kilépéssel megszűnt, a tsz használatban maradt ingatla­naival kapcsolatos földjára­dék iránti igénye felől a köz­gyűlés jogosult határozni. Amennyiben a közgyűlés dön­tését sérelmezi, joga van bíró­sághoz fordulni. Van-e lehetőség életbiz­tosítási kötvény díjmen­tesítésére vagy tőkésíté­sére? „Nyugdíjas pedagógus vá­gyóik, az Állami Biztosítónál 1000.— Ft-os életbiztosítást kötöttem — 1948-ban. Jelenleg nehéz anyagi helyzetem miatt a biztosítási díjat fizetni nem I tudom. Kérdezem — van-e le- j hetőség kötvényem díjmente­sítésére, illetve tőkésítésére, mivel túlfizetésben is va­gyok■” B. M. albertirsai olvasónk kérdésére a következőket vá­laszolhatjuk: Általában erre nincs lehe­tőség. Az ön által kötött bizto­sításnak előnye, hogy az 1000.— Ft-ot már akkor is ki­fizették volna, ha a kötvény névértékének egy töredékét (pl. 30 Ft-ot) törlesztette vol­na. Az effajta biztosítás tehát előnyösebb, mint az egyéb, nagyobb kockázati jellegű biz­tosítások és éppen ezért tőké­sítési lehetőség nincs. Minden­esetre tanácsoljuk, forduljon kérelmével az Állami Biztosí­tó életbiztosítási osztályához (Bp. IX., Üllői út 1.) és kérje méltányossági alapon szociális indokaira figyelemmel a köt­vények díj mentesítését, illetve tőkésítését. Küldje be a biz­tosítónak tagkönyvét is. Birtokháborítás meg­szüntetését a tanácstól kell kérni. „Évek óta háborítatlanul használjuk a hátsó kijáratot, de az új háztulajdonos ezt megtiltotta. Joga van-e a ház- tulajdonosnak megakadályoz­ni a hátsó kijárat használa­tát?” — kérdi F. J. szentmár- tonikátai lakos. Leveléből megállapítottuk, elsősorban mm a szolgalmi jogra vonatkozó rendelkezé­seket kell az ön esetében ér­vényesíteni. Birtokháborítás forog fenn, ezért a községi ta­nácshoz kell fordulni és kérni a birtokháborítás megszünte­tését. Kérelmében jelölje meg a békés birtoklás időtartamát. Ha a tanács megállapítja a jogsértést, kötelezi a tulajdo­nost, hogy tűrje az önök hátsó kapu használatát. Egy esetle­ges bírósági eljárásban már a szolgalmi jog fennállásának kérdését is vizsgálja a bíró­ság. Mindenesetre szolgalmi jog alapítása bírói ítélettel csak abban az esetben lehet indokolt, ha a lakás rendelte­tésszerű használatához erre elkerülhetetlenül szükség van. Szolgalmi jog nem alapítható, ha az a háztulajdonosnak (kö­telezettnek) aránytalanul nagy érdeksérelmet jelentene. A juttatott telket és az arra épült házat csak akkor lehet eladni, ha előzőleg a tulajdonos a megváltási árat kifizet­te és az elidegenítési ti­lalmat töröltette. „Juttatott telekre lakóházat építettünk és azt 1954-ben el­adtuk. A vevő vállalta, hogy a juttatott telek árát is kifizeti, és így ezzel az összeggel csök­kentett áron adtuk el az in­gatlant. Ezt a telekkönyvbe is bevezették. A vevő most harmadik személynek kívánta eladni a házat, de a telek­könyvben nem írták át, és en­gem köteleztek a telekár meg­fizetésére. Jogos-e ez az intéz­kedés?” — kérdezi Cs. M. gal- gahévízi lakos. A juttatott telkek elidegení­tési tilalom alatt állnak. Ha azonban a telekre házingat­lant épített a tulajdonos, ak­kor lehet elidegeníteni, ha a megváltási árat kifizették. Az 1954-ben történt telekkönyvi átírás a közölt tényállás sze­rint szabálytalan volt. Most járnak el a hatóságok helye­sen, amikor az átírást megta­gadják. Önnek ki kell fizetni a telekárat (megváltási árat) és az elidegenítési tilalom tö- röltetését kell kérni. Károsod­ni nem fog, mert akinek an­nak idején eladta, a telket és a házat az köteles önnek ki­fizetni ezt az összeget. Dr. M. J. VESZÉLYBEN AZ ÖREG VÍZIMALOM A ráckevei öreg hajómúze­umról, felújítási munkálatai­ról már többször megemlékez­tünk. Két évvel ezelőtt az Országos Műemléki Felügyelő­ség tetemes összeget áldozott a régi malom rendbehozatalá­ra. Megérte a befektetést, mert a vízimalom az országban egyedülálló ilyen emlékünk. Híre eljutott a messzi Skan­dináviába és szerte Európába. A nyáron két nyugatnémet ipartörténész kereste fel Bonn­ból, tanulmányozásra. A felújítás azonban nem a legragyogóbban sikerült. A hajófenék deszkái korhadnak, félő, hogy a jég télen behor- pasztja valamelyiket s akkor legalább is megbillen a hajó­test. Már tavaly télen — a szakszerű belső karbantartás ellenére — többször beszivár­gott a víz a hajótérbe. Meg­történt, hogy a múzeumigaz­gató családostul merte ki a vizet, hogy nagyobb baj ne les­sen. A ráckeveiek aggódnak ked­ves malmuk további sorsáért. Hírét vették, hogy a közel­múltban teljesen új, műanya­gokkal történő fakonzerválás: eljárást dolgoztak ki a szak­emberek. Szeretnék, ha ezt u viszonylag nem nagy befek­tetést Igénylő munkát a hajó­fenéken elvégeznék. Többen elmondták, nem tudják azt sem, miért hagyják a hajómúzeumot télen a vízen. Évszázados mottója a vízimol­nároknak, hogy november 30- án: „András, hazaláss.” Ilyen kor kihúzták a malmokat <? „molnárplatzra” és ott végez ték el a szükséges javítást, moházást, szurkolást. A ráckevei múzeumok igaz gatójának, dr. Kovács József­nek is az a véleménye, jó len­ne mielőbb elvégezni a mű- anyagtelítéses állagmegóvást s jó lenne, ha a hajótest köre kőgátat emelnének a pusztító szorító jégár távoltartására.

Next

/
Thumbnails
Contents