Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

PEST MEG 1 VIIÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! VIII. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM ARA «» FII J FR 1961. DECEMBER 13, VASÁRNAP Folytatta tanácskozását a KISZ VI. kongresszusa Kádár János mondott beszédet a szombati ülésen Szombaton reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában folytatta tanácskozását a KISZ VI. kongresszusa. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első Titkára, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, a Köz­ponti Bizottság titkára, Kál­lai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Népszabadság fő- szerkesztője, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai. A tanácskozást az elnöklő Somogyi Imre, a KISZ Buda­pesti Bizottságának első titká­ra nyitotta meg, majd felszó­lalások következtek. A délelőtti szünet után zúgó taps közepette úttörők köszön­tötték a kongresszust. Harsoná­sok kürtjeiére érkezett a te­rembe kendőt lobogtatva a 250 tagú gye.rmekcsapat, élén a KISZ-től kapott hatalmas vörös lobogóval. A kisdobo­sok és úttörők nevében Láng István, a XI. kerületi Villányi úti általános iskola VII. osztá­lyos tanulója köszöntötte a kongresszust. A pajtások ezután szegfű­csokrot nyújtottak át a kong­resszus elnökségének és a kül­földi vendégeknek. Ezután a jelenlevők nagy tapsa közepette Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra és többek között a következőket mondotta: teljes felelősséggel nekünk magunknak kell válaszol­ni! A kérdéseket széles körben alaposan és sokoldalúan meg­vizsgáljuk és együttesen adunk rájuk választ. Ezért van az, hogy alapvető kérdésben nem kell politikánkon változtat­nunk. Nemzetközi téren három célért harcolunk A párt üdvözlete — Elsősorban szeretnék ele­get tenni legfontosabb meg­bízatásomnak: a kongresszus valamennyi küldöttjének, részvevőjének és külföldi vendégének, a Kommunista If­júsági Szövetség valamennyi tagjának, az úttörők egymil­liós táborának átadom a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának sze­retetteljes, elvtársi, forró üd­vözletét, szívből jövő, legjobb kívánságait. (Hosszan tartó taps.) Jó munkát kívánok a kongresszusnak és sikert az itt hozott határozatok végrehajtá­sához. (Taps.) — Kedves elvtársak! Teg­nap meghallgattam a kong­resszus elnöki megnyitóját, a központi bizottság beszámo­lóját és egynéhány felszólalót a déli szünetig. — Az első néhány óra alatt az az érzésem támadt, hogy ifjúságunk crti a mi po­litikánkat, megtanult kom­munista módon dolgozni: egyszóval itt van a váltás. \ (Nagy taps.) Ez jó dolog, s ' ezért jól érezzük itt magun­kat. — Azt is megmondom, hogy nehéz meghatottság nélkül itt lenni a fiatalok között. Önök tudják, hogy a párt­ban ma egy olyan nemze­dék viseli a fő terhet, amelynek a gyermekkora és ifjúsága is a Horthy-rend- szer idejére esett. Ennek a nemzedéknek a gyermekko­rát elrabolta a kapitalizmus, ifjúságát felemésztette a harc a kegyetlen tőkés rendszer, a fasizmus ellen. Nehéz gyer­mekkor, nehéz ifjúság volt. De ma azt mondhatjuk, meg­érte és hálásak vagyunk a sorsnak, hogy azért harcol­hattunk, amit ma itt lá­tunk és hallunk. (Nagy taps.) Politikánk nem változik — Engedelmükkel szólni kí­vánok pártunk, munkásosztá­lyunk, népünk harcának né­hány kérdéséről, ismert dol­gokról kívánok szólni, de mégis szükségesnek érzem, mert a közelmúltban éltünk át egy olyan periódust, ami­kor bizonyos nemzetközi ese­mények következtében sokak számára kérdésessé vált, ho­gyan alakul politikánk a to­vábbiakban. Mondom: sokak számára, de nem mindenki számára. — Azok számára, akik iga­zán benne élnek a párt har­cában — és meggyőződésem szerint azon fiatalok számá­ra is, akik aktívan kiveszik részüket a Kommunist i Ifjú­sági Szövetség munkájából, vagy részesei annak a sok irányú, eleven társadalmi te­vékenységnek és harcnak, amit a szocializmus érdeké­ben és javára ma végez­nek — nem lehetett kétséges, hogy politikánk nem vál­tozik. — Mi úgy tartjuk, hogy politikánk, egész tevékenysé­günk minden lényeges kér­dését — az ideológia kér­déseitől kezdve a politikai és gazdasági kérdésekig, a munkamódszerekig — az egész párttagsággal, a párt­tal együtt harcoló tön-«»sek­kel, így az ifjúsággal is, kellő alapossággal és mélyr ségben tisztáztuk, megvitat­tuk, s a mi álláspontunk vi­lágos és megingathatatlan. Mi a marxizmus—leninizmus eszméi által vezérelve a kom­munista politika megalkuvást nem ismerő elveit követve és kommunista, vagyis em­beri módon dolgozva harco­lunk célunkért, a szocialista társadalom teljes felépítésé­ért. Ez nem egy, nem öt, nem is harminc ember poli­tikája. Ez egész pártunk politikája, egész tudatos tár­sadalmunk. munkásosztályunk, parasztságunk, értelmisé­günk, tehát a szocializmus ügyét ma­gáénak valló magyar nép politikája és ezt nem változtathatja meg senki sem. (Nagy taps.) — Az élet természetesen fejlődik, a fejlődés pedig szüntelenül új kérdéseket tűz napirendre. Ezekkel az új kérdésekkel azonban a maga idejében nem tudott foglal­kozni sem Marx, sem Engels, sem Lenin, sem más nagy klasszikus, aki a mi ideoló­giánkat, politikánkat kidol­gozta. Ók nem láthatták elő­re, hogy milyen kérdést vet majd fel az élet a Magyar Népköztársaságban 1964-ben, a szocializmus építésének adott szakaszában. Ezekre elveink alapján, — Kedves elvtársak! Nem­zetközi téren három alapvető célért harcolunk. Először és mindenekelőtt a béke fenn­tartásáért. Másodszor a gyar­mati rendszer teljes szétzú­zásáért és a népek szabad, független nemzeti fejlődésé­ért. Ez hosszabb időre szóló feladat, de megoldása ered­ményesen folyik, mert a gyar­mati rendszer végóráit éli. Harmadik feladatunk: harc a szocialista társadalmi rend világméretű győzelméért. — E célokkal teljesen és jól összefér az a politikai alapelvünk, hogy békésen aka­runk egymás mellett élni a kapitalista országokkal. Mély meggyőződésünk, hogy ez elősegíti összes előbb említett céljaink elérését, tehát a béke megőrzését, a gyarmati rendszer mielőbbi teljes megsemmisítését és a szocializmus világméretű győ­zelmét. Kedvező feltételeket teremt az osztályharc szá­mára a kapitalista világban, s az építéshez a szocialista országokban. — Ez egybeesik az egész emberiség alapvető érdeké­vel, mint ahogy a kommunizmus céljai mindig egybeesnék az em­beri haladással. A népek egyenrangúak — A tőkések abban remény­kednek, hogy ha jobban tud­ják népszerűsíteni életformá­jukat Magyarországon, lazíta­ni tudnák rendszerünk belső szilárdságát. A tőkések társa­dalmi rendszerüknek csak azt ! az oldalát propagálják, amely I a kirakatba való. Ami nem a kirakatba való, azt nem muto­gatják. Ez téveszthet meg olya­nokat, akik nem éltek a kapi­talizmusban és nem tudják mi az. Kifizetődő üzlet Ebben van győzhetetlensége és ereje! Ezért nincs olyan erő, amely meggátolhatná a kom­munizmus újabb és újabb sikereit. — Az adott viszonyok kö­zött az emberiség érdeke azt kívánja, hogy küzdjön egy­mással a két társadalmi rend, és győzzön a jobb! . Mi meg vagyunk győződve, hogy a mienk a jobb és az fog győz­ni! De érvényesüljön a jelen társadalmi viszonyok ' között is világméretekben az ésszerű és értelmes munkamegosztás. Ezért vagyunk hívei a keres­kedelmi kapcsolatoknak, a kulturális cserének. Az em­beriség ügyét szolgálja, ha a népek jobban megismerik egymás kultúráját, nemzeti sajátosságait, alapvető jellem­vonásait. — Érdekünk, hogy a Nyu­gat közvéleménye jobban megismerje a magyar nép mai életét és kultúráját. A realitás iránti érzék diktál­ja nekünk azt is, hogy hasz­nos, ha jobban és pontosan is­merjük azoknak a népeknek az életét, helyzetét, kultúráját, amelyek még kapitalista rend­szerben élnek. Ezért is hívei vagyunk az utazásoknak. Biztató fejlődésről ta­núskodik az októberben megtartott, legutóbbi ál­latszámlálás: országszerte növekedett az állatállo­mány. Különösen a ser­tésnél tapasztalható szem­betűnő emelkedés, kerek másfél millióval több ma­lacunk, hízónk, kocánk van, mint egy évvel ezelőtt. Megyénkben az áprilisi állományhoz képest júli­usban 23 százalékkal, ok­tóberben már 56 száza­lékkal volt több sertés. Amíg tíz-tizenegy hónap­pal ezelőtt a neveléshez, hizlaláshoz szükséges alap­anyag előállítása, beszer­zése okozott gondot, a növekvő kínálat miatt, a piac törvénye szerint most inkább az értékesítés kezd nehézkessé válni. Ha a húsellátás szem­szögéből vizsgáljuk, jó do­log ez — másrészt azonban figyelmeztetik is a számok az állattartókat, tenyész­tőket: több gondot kell fordítaniok az egyenletes­ségre. Szerződéses rendszerünk egyebek mellett ezt a tö­rekvést is szolgálja. Meg­teremti a szabadpiaci ár­ingadozástól független, biz­tonságos termelési felté­teleket, különféle kedvez­ményeket nyújt az állattar­tóknak, s a lakosság ígér nyeinek folyamatos kielé­gítését biztosítja. Pillanat­nyilag alig van különbség — sertésnél — a szabad­piaci és a szerződéses ár között, s ha a szabadpiaci ár a szerződéses árnál ki­sebb, az Állatforgalmi Vál­lalat akkor is teljesíti köte­lezettségét, kifizeti a na­gyobb, szerződéses árat. Termelőszövetkezeteink túlnyomó többsége felis­merte már a kockázatot kizáró, szerződéses termel­tetés előnyeit. Nem mond­ható el ugyanez a háztáji és egyéni gazdaságokról. A megnövekedett ser­tésállomány nagyobb része jelenleg is a háztáji és egyéni gazdaságokban ta­lálható. Annál szembetű­nőbb, milyen kevesen köt­nek a háztáji gazdák kö­zül hizlalási szerződést. Az állatállomány nagyobbmér- vű növekedése, az állat­tartók és a köz érdeke egyaránt aláhúzza a me­gyei párt- és tanácsi veze­tők véleményét: jobban ki kell használni a háztáji szerződéses termelés lehe­tőségeit. Állást foglalt eb­ben az ügyben a megyei felvásárlási osztály leg­utóbbi munkaértekezlete is. Fontos feladatként je­lölte meg, hogy a felvásár­ló szervek, a járási, de a helyi tanácsok is ezentúl több gondot fordítsanak a háztáji szerződéses sertés­hizlalásra. A közeljövőben külön aktiót indít ennek érdekében az Állatforgalmi Vállalat. Mit lehet és mit kell ten­ni a szerződéses rendszer kiterjesztésére? Az értekezlet résztvevői is megállapították: sokat. Minthogy a háztáji és egyé­ni gazdaságok érdeke egy­beesik a lakosság igényei­nek zavartalanabb kielé­gítésével. valóban nem­csak a felvásárló szervek, de a tanácsi dolgozók kö­telessége is, hogy a kezde­ményezést támogassák. Sokat tehetnek az akció érdekében a háztáji bizott­ságok, elősegíthetik a szer­ződéskötés kiterjesztését a községi s a termelőszövet­kezeti pártszervezetek. Jó alkalomként kínálkoznak a háztáji és egyéni gazdák felvilágosításához a kü­szöbön levő téli esték, ahol a termelőkkel megismer­tethetik a szerződés nyúj­totta kedvezményeket. A Gazdasági Bizottság már megállapította a jövő évre szóló szerződéses állattenyésztési, nevelési és hizlalási akciók feltétele­it. Ezek a feltételek külön kedvezményt biztosítanak a háztáji és az egyéni szer­ződéskötőknek. Például a sertéshizlalók sertésenként másfél mázsa abraktakar­mányra tarthatnak igényt központi készletből. Ha er­re nincs szükségük, az át­adott sertés minden kilo­grammja után. a szerző­déses áron felül 1 forint 50 fillért kapnak. Terme­lőszövetkezeteink is segí­tik állattartó tagjaikat, takarmányt biztosítanak a részükre. Súlyán Pál — Mindenki tudja, hogy 48 ! esztendővel ezelőtt a kapita­lista rendszer uralkodott az egész világon. És szüntelenül propagálták ezt a rendszert. És hogyan válaszolt az embe­riség erre? Ügy, hogy felkelt és áttörte a bilincset előbb a cári Oroszországban, majd más országokban, és ma 14 szocia­lista ország van a világon. Az újonnan felszabadult országok és népek Ázsiában és Afriká­ban — ott is, ahol nem a kom­munizmus eszméje, nem a marxizmus—leninizmus ural­kodik — kategorikusan és egy­értelműen mondják, hogy nem Tanácskozik a KISZ VI. kongresszusa akarnak a kapitalizmus útján járni. A kapitalista valósággal az emberiség torkig van. Ezért nem érhet célt propa­gandájuk. — Reménykednek abban is, hogy Magyarországon és más kelet-európai szocialista orszá­gokban majd erősödni fog a nemzeti öntudat, meggyengül a kommunizmus eszméjét ezekben az országokban és szembeállítja népeiket a Szovjetunióval. Mi elfogadjuk elődeink megfogalmazását. Az igazi nagy hazafiak tudták, hogy a népek egyenlőek, nincs jó és rossz nép. Egyetlen népet sem lehet a másik nép elé helyezni, de nem lehet mögé sem, a népek egyenrangúak. Mi büszkék vagyunk és örü­lünk, hogy magyarok va­gyunk. A mi népünk törté­nelme hányatott, de nem kell miatta szégyenkeznünk. — Elvünk az, hogy szabad fejlődést kell biztosítani a népeknek minden értelemben, a nemzeti függetlenség és a társadalmi szabadság értelmé­ben is. A kommunizmus biz­tosítja majd a népek barátsá­gát, testvéri és hatókon: együttműködésüket az élet minden területén. — A népek a Duna-me- denccben sorsközösség­ben élnek. Vagy együtt boldogulunk, vagy együtt pusztulunk. Más út. a Duna-medence né­pei számára nincs. Ha külön­böző társadalmi rendszerben élünk, a békés egymás mellett élés alapjára helyezkedjünk, ha pedig szocialista társadal­mi rendszerben élünk, akkor a szocializmus elveinek meg (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents