Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-12 / 291. szám
4 ‘K^ívlafí 1964. DECEMBER 12, SZOMBAT Mindenből részt UJ KÖNYV AZ ŐSZIBARACKRÓL Hazánk egyik legjelentősebb őszibarack-termesztő vidéke Buda környékén alakult ki. Évről évre növekszenek itt az őszibarackligetek, több mint kétezer holdra tehető csak az új ültetvény. Őszibarack-termesztőink most új, értékes kiadvánnyal ismerkedhetnek meg, a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában összefoglaló mű jelent meg: Az őszibarack címmel. A könyv 487 oldalon összegezi az őszibarack-termesztéssel kapcsolatos tudományos kutatás — gyakorlatban különösen hasznos — eredményeit. Foglalkozik az őszibarack élettanával, termesztésének előfeltételeivel, a barackos telepítésével, ápolásával. Ugyanakkor ismerteti a könyv az őszibarack fajtáit, az új fajták előállításának lehetőségeit és módját, a gyümölcs szedését is. Külön fejezetek tárgyalják az alföldi őszibarack-termesztés lehetőségét és fejlesztését. A gödöllői szakmaközi bizottság 1961 óta nagy jelentőségű kultúrmunkát végez az ^egyetemi községben”: találkozókat rendez, hogy közelebb hozza egymáshoz a különböző szakmák, munkaterületek dolgozóit, céltudatosan össszeállított, szórakoztató és színvonalas műsorokkal fokozza a kulturális kérdések iránti érdeklődést. Most került sor a századik találkozóra, amelyre a szakmaközi bizottság meghívta a Pest megyei Hírlap szerkesztőségének dolgozóit. Az érdekes találkozó iránt igen nagy volt az érdeklődés. A közönség zsúfolásig megtöltötte az erdőgazdaság nagy előadótermét. Részt vett a találkozón a Pest megyei Hírlap szerkesztőségének számos tagja is. Epres János pedagógus, a szakmaközi bizottság titkára mondott megnyitót. Beszédében ismertette a klubnapi találkozók célját és eddigi szép eredményeit. Most, ezzel a századik találkozóval „érdekes találkpzások” címmel új találkozósorozatot indított a szakmaközi bizottság. Arra törekszik, hogy a gödöllői dolgozók közelebbről megismerkedhessenek a sajtó, a színház, a film, az irodalom és a művészetek műhelytitkaival és dolgozóival. Ezután Monek György, a szakmaközi bizottság kultúrAkik szemmel tartják az építését, emlékeznek rá, hogy a Dunamenti Hőerőmű két első, 50 megawattos áramfejlesztő berendezése után időszerű a harmadik megforga- tása. Már magában ez is elháríthatatlannak látszó akadályokon át jut a kivitelezéshez, s hol vagyunk még a végcéltól, amikor 600 megawatt energiát továbbít a százhalombattai erőmű. Minden fontos mozzanatot szemmel tartani, a tervező és átvevő mérnökök, igazgatók, vezető szakmunkások dolga, de nélkülözhetetlen olyan csapatok mozgósítása, amelyek egyengetik a siker útját. A százhalombattai pártbizottság munkatársaira vár ez. A hadműveletek — akárfelelőse beszélt a Pest megyei Hírlapról és bekonferálta az érdekes műsort, amely abból állt, hogy a szakmaközi bizottság által rendezett beszédkulturális tanfolyamok hallgatói, legtöbbjük fiatal leány és fiú, nagy gonddal és igen ötletesen összeválogatott cikkeket és tárcákat olvastak fel a lap különböző példányaiból. Ugyancsak a lap közleményeiből olvasott fel Gábor Gyula népművelési felügyelő és Burányi Gyula, a járási tanács dolgozója. A Pest megyei Hírlap helyettes főszerkesztője ismertette ezután a szerkesztőség és az újságírók munkáját, beszélt arról, hogyan készül az újság. A rendezőség meghívására részt vett a találkozón az IBUSZ munkatársa, Slcrabák Mihály is, aki az Ország-Világjárók Baráti Köréről adott tájékoztatót. Ezt az új kezdeményezést az IBUSZ a TIT- tel közösen hívta életre. A múlt évben alakult meg a kör, amelynek ma már nyolcezer tagja van. A cél az, hogy kialakulhasson Magyarországon is az egységes turisztikai törzsgárda, amelynek ország-világismertető előadásokat rendeznek, hazai és külföldi kirándulásokat szerveznek, hogy ilyen módon is közelebb kerüljenek egymáshoz a különböző országok, vidékek népei. Az Ország-Világjárók Baráti Köre most Gödöllőn is megalakult. Gomtmh, terveit Tél előtt Százhalombattai jelentés csak egy valóságos csatában — itt is szerteágazóak, sokrétűek. A pártbizottság legfontosabbnak azt tartja, hogy rendezett munkakörülmények között dolgozzanak az emberek. Ez kettős érdek, munkaadó és munkavállaló egyaránt igényli. Nem ritkaság, hogy aki elsőnek jár egy munkahelyen, a számára már haszontalan vasholmit otthagyja, olykor szanaszét dobálva. A ján, s közben a forgó kefék, lúgos folyadékok és vízzuha- tag patyolat tisztává fürdeti a személykocsit, amelyet majd munkába vesznek — kisebb- nagyobb javításra. Ez igen! — mondtuk akkor, ez mai dolog, korszerű. De aztán jött a tél, s a szerkezet harcképtelenné vált, mert a mosás szabad ég alatt történt, s így a folyadék azonnal ráfagyott volna a járművekre. Az idén elhatározták, hogy házat építenek a berendezésnek, sőt, úgy meghosszabbítják ezt az építményt, hogy már előbb megkezdhessék a járművek szétszerelését. így sorba haladva — átdöcögve a mosógépem — valósítható meg a szalagszerű javítás. Erről „álmodozik” már mindenki a gyárban, mert nemcsak hogy jobb munkakörülményeket biztosít, de alkalmassá is teszi az üzemet arra, hogy a növekvő kocsiparkot rendben tartsa. Nosza, hozzáfogott, az építőipar, s kezdte sorról sorra emelni a hosszú' házat. Azután — a megszokott titokzatossággal — egyszer csak eltűntek az emberek, s maradt is, nem is valaki tenni-venni építés címén. Egyszer aztán jelentkeztek a legfiatalabb munkások azzal az elhatározással, hogy ők majd változtatnak a kilátástalan helyzeten. Attól kezdve a maguk gyári műszakja után 10—10 ifjúmunkás csapott fel kőművesnek, s a falak meglepően gyorsan növekedtek. A hivatalból ott dolgozó építőipari mester csak csóválta a fejét, s nagy elismeréssel mondogatta: „Ha így dolgoznának az építőiparban, nem fájna a kormány feje!” Ma már áll a hosszú csarnok, s tetőfedők dolgoznak, csőszerelők, akik a fűtés és vízellátás vezetékeit fektetik le. A gyár fiataljai eddig 3217 órát áldoztak szabad idejükből. így született meg Dunakeszin egy új épület s egy felajánlás teljesítése a KISZ- kongresszus tiszteletére. vállalni kazánok építésénél, de más munkahelyeken is egymás fölött dolgoznak építők, szerelők. A szétdobált anyag, rendetlenül lerakott szerszám, egy rossz mozdulatra már hullik lefelé s ennek végzetes következménye lehet. Ismét más fajtája a gondatlanságnak és rendezetlenségnek, amikor jelentős értékek vesznek el. Kötegszámra szedik össze például a hegesztőpálcákat, amelyeket darabonként, de csomagonként is otthagy a felelőtlen hegesztő. Valahol mindez hiányként jelentkezik, s így a minimális kisebbséget kitevő rendetlen emberek megkárosítják munkatársaikat. Ez esetben a nyereségrészesedés összegét csökkentik. A jövő évi nagy tervek kivitelezéséhez nincs meg a megfelelő építőipari fedezet, így nem szabad megengedni azt a luxust, hogy az 1964-re tervezett munka — legalábbis azok nagy része — átcsússzon az új esztendőre. Ezért megvalósíthatónak látja a százhalombattai pártbizottság, hogy mínusz 10 fokig fenntartsák a teljes foglalkoztatottságot! Sok nézeteltérés, időveszteség, huzavona okozója, hogy az erőmű és az olajváros lakóházainak nem egy, hanem több gazdája van. Rendkívül ésszerűnek látszik az a pártbizottsági javaslat, hogy csak egy beruházó dolgoztasson, mert így a figyelem, de az építő-szerelő munka megfelelő elosztása is, egy helyen összpontosul. . Adódnak természetesen olyan helyzetek is, amikor azonnali és közvetlen akcióra van szükség. Több mint egyéves késéssel ugyan, de tető alá hozta az ÉM. 26-os Építőipari Vállalat az irodaházat, a laboratóriumot és éttermet, az áramtermelő épület egyik szárnyában. Mégsem helyezték üzembe, mert a beruházó nem veszi át. Állítja, hogy megnyitását minőségig hibák akadályozzák. Az építő 'fél ezt vitatja. S amíg a vita tart, az odatelepülő műszakiak kényszermegoldásként barakkokban, szükségszobákban dolgoznak. Pedig az ő helyük az áramfejlesztők mellett van, hiszen a hivatali besorolás szerint ők az üzemeltetők. A pártbizottság kivezető utat keresett s levelet írt az építésügyi miniszternek. Tőle várja az orvoslást. Véleménye, hogy 15 napon belül átadható a kérdéses építmény. (t- gy.) A RENDŐRSÉG KÖZLEMÉNYE A Belügyminisztérium szervei előzetes letartóztatásba helyezték Rózsa Elemér és Emő- di László budapesti lakosokat és hét társukat, összeesküvés elkövetése előkészületének alapos gyanúja miatt. Ügyükben a nyomozás folyamatban van. — Villamos hátvakarő. Amerikai újdonság: kézben végződő hosszú fémrúd, nyelében lámpaelemmel, amely gombnyomásra a hátunkat vakarja. Felajánlották - teljesítették Új épületet emeltek a Dunakeszi Járműjavító KISZ-esei Már tavaly örültünk annak, hogy a Dunakeszi Járműjavító olyan kocsimosót épít, amely sok ember nehéz súroló-locsoló munkáját teszi feleslegessé. A kocsi lassan végighalad pályául SZÁZADIK ,,Érdekes találkozások“ a gödöllői szakmaközi bizottság rendezésében íyremrég halaszthatatlan és li fontos ügyem volt a Hivatallal. Mivel nekem volt halaszthatatlan és fontos, a Hivatalnak halasztható és baga- tell, nem ő keresett fel engem, hanem én őt. Az eligazítóban eligazítottak és közölték, hogy az ügy Kerekes ‘kartárshoz tartozik, a második emélet 52-ben. Kerekes fökartárs lehet, mert titkárnője és párnázott ajtaja van. Amikor az előszobájába beléptem, egy határozottan kedves és csinos nő közölte velem: — Kerekes kartárs nem ér rá, mert tanul. — Mit tanul? — kérdeztem. A titkárnő mosolyogva válaszolt: — Esti egyetemen, bölcsészkar, magyar—történelem szak. A mai anyag Zrínyi Miklós. — Honnan tudja? — Én gépelem a jegyzetét. Az előbb lettem kész vele, elég nehéz anyag. Szegénynek ma délután konzultációja van és ezért senkit nem fogad. Forduljon Sárközi kartárshoz, a harmadik emelet 114-ben. Felfordultam a harmadik emeletre . . . Sárközi csak kö- zépkartárs lehet, mert neki Tanulgat nincs párnázott ajtaja, csak titkárnője, de az is öregszik már. A hölgy röviden megkért: Sárközi kartársat még két napig ne keressem, mert tanulmányi szabadságon van, ugyanis néhány nap múlva vizsgázik művészettörténetből. — Az minek neki? — érdeklődtem. — Kap két hét tanulmányi szabadságot és mindenki tudja róla, hogy fejlődik. Egyébként Kovács kartárs helyettesíti, a második emelet 326-ban. mikor a titkárnő kijelentette, hogy jöjjek holnap, mert Kovács kartárs az egyetemen van, kifakadtam: — Ez disznóság! — Téved, kérem. — Nem tévedek — ordítottam. — Lehetetlen állapot, hogy hivatalos idő alatt nincs a munkahelyén. — De kérem, ezt a Munka Törvénykönyve biztosítja. Heti hat óra. Ami jár, az jár. Tudja, mi az a hat óra? Semmi. Próbáljon maga levizsgázni a hivatal matematikából annál a pimasz Keselyűnél. — Ki az a Keselyű? — Hát a tanár úr. Tudja, pikkel a Kovács kartársra, mert Viharosnét, a sógornőjét, aki nálunk dolgozik, nem javasolta okleveles könyvvizsgáló tanfolyamra, és ott is jár tanulmányi szabadság. Így aztán Viharosné most jogi egyetemre jelentkezett, de nem biztos, hogy fölveszik, mert csak közgazdasági technikumot végzett. — És ki helyettesíti Kovács kartársat? — Nyitrai Elvira a földszint 6-ban. Minek részletezzem tovább? Nyitrai Elvira portugál nyelv- tanfolyam ügyben volt távol, Bogár kartárs aznap vizsgázott lélektanból. Reményiné elektrotechnikából korrepetált a technikumban, Osváth Elek bentlakásos iskolán volt Kecskeméten, Orbók Jenő edzőtanfolyamra ment és Korbesics kartársnő éppen pótvizsgázott halbiológiából. így kerültem végül a segédhivatalba, Alt Jenő — segédirattároshoz. — Maga miért nincs iskolában, vagy tanulmányi szabadságon? — kérdeztem. — Mert vizsgahalasztást kaptam. Ugyanis csak a jövő hónapban vizsgázom, amikor már nyugdíjban leszek. — Minek egy nyugdíjasnak vizsgázni? — dühöngtem. — Mert bejárok majd ötszáz forintért, a Kaposi kartársat helyettesíteni, ugyanis ö a jövő hónaptól egy héten kétszer bábaképző-tanfolya- mon vesz részt. Egyébként miben állhatok a rendelkezésére? özöltem vele, majd átadtam az ügyiratot, amit ő iktatott, szignált, stemplizett és a végén kijelentette: — Holnapután jöjjön ismét, addigra elintézzük. — Sajnos nem jöhetek — mondtam, miközben a fejem lassan rángatózni kezdett. — Miért? — nézett rám csodálkozva. — Mert felvételi vizsgát teszek az idegszanatóriumban. Miklósi Ottó 500 tonna cérna A Váci Finompamutfonó- és Cérnázógyárban jártunk. Az üzem állandóan fejlődik, a régi, közel ötvenéves gépeket fokozatosan cserélik ki új, modernebb, nagyobb teljesítményű gépekre. A kártolóüzemben a régi gépek helyén öt új szovjet kártológép dolgozik már. Magyar cérnázógépek dolgoznak a régi angol és német gépek helyén. E gépek teljesítménye is nagyobb, praktikusabbak és kisebb helyet foglalnak. A termelés ez évben 20 százalékkal nőtt. Az üzem 500 tonna cérnát ad a textiliparnak. (Foto: Gábor) '.XXXXXXXXXXXV.XXXXV.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Víkendházakat fosztogatott Ítéletet hirdetett a Pest megyei Bíróság a víkendházak betörője ügyében. Friedlein Pál 21 éves, foglalkozásnélküli, büntetett előéletű, dunaharaszti lakos, számtalanszor változtatta munkahelyét. Évek óta szinte állandóan csavargóit, s ha dolgozott is, csak rövidebb ideig állt munkába. Legutoljára a Semmelweis-kórház alkalmazásában állt. Ez év áprilisában Dunaha- rasztin és környékén víkendházakat fosztogatott. Pénzt, rádiót, csónakot, evezőket és apróbb értékeket lopott el. Az összegyűjtött holmit a lopott csónakkal akarta Dunapataj- ra szállítani, de közben a rendőrség elfogta a rovottmúltú csavargót. A Pest megyei Bíróság helybenhagyta a ráckevei járásbíróság ítéletét, amely bűnösnek mondta ki többrendbeli betöréses lopás elkövetésében és ezért jogerősen kétévi szc- badságvesztésre ítélte. (m) Földrengés Jugoszláviában Csütörtökön este egy óra leforgása alatt négy földrengés rázta meg a Jugoszi - via déli részén levő ohridi és a bitolji járás egész területét. Az első, mintegy 7 fokos földrengés nagy nyugtalanságot keltett Ohrid és Reszrui lakossága körében. Az emberek nyomban elhagyták oí - hónaikat és az utcára fu> tottak. A földrengések fészke a Ga licsica egységben volt.
