Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-20 / 272. szám

a pest Mfcvii hírlap különkiadása VIII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 19-64. NOVEMBER 2D. PÉNTEK ÜZEMGAZDÁSZNÓ Hallottuk írunk RÓLA MA: NŐK AKADÉMIÁJA A pártbizottság klubtermé­ben ma délután 6 órakor akadémiai előadásra kerül sor. A programtól eltérően Palotai Boris előadása el­marad, helyette Mezősi Ist­vánná tart előadást Honnan jutottunk idáig? címmel. ★ A párt öt alapszervezetében tartanak ma vezetőségvá­lasztó taggyűlést. A Szabad­ság Termelőszövetkezet, a Rákóczi Termelőszövetkezet és a Nagykőrös és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet 5 árakor tartja taggyűlését, a •ód agyár III-as alapszerve­zete fél háromkor, a gép­állomáson pedig 4 órakor választják újjá vezetőiket a pártalapszervezet tagjai. ★ Holland kereskedelmi szakemberek látogattak szerdán a faárugyárba. Százötvenezer pipát rendeltek meg a jövő évre. A napokban svéd szakemberek jönnek a faárugyárba ugyancsak piparendelés céljából. ★ AGRÁRELÖADASOK Dr. Konrád Zoltán ma dél­után 5 órakor a kocséri Üj Élet Termelőszövetkezet­ben a szövetkezeti anyagi érdekeltségről, és az árpo­litikáról tart előadást. A Szabadság Termelőszövetke­zet klubjában délután 6 óra­kor Tóth László beszél az üvegfólia alatti korai zöld­ségtermesztésről. S. Hege­dűs László a műtrágyázás módjairól, és eredményeiről tart beszámolót a Petőfi Termelőszövetkezet bokrosi klubjában délután 6 órakor. ★ A Dózsa Termelőszövetke­zetben az idén százezer fo­rintos beruházással csibene­velőt létesítettek. * A művelődési ház kultúrcsoportja szomba­ton este 6 órakor kul­túrműsort ad a Sza­badság Termelőszövet­kezet klubjában. A mű­sor után tánc követke­zik. ■k Nyolc sertést hizlalnak a szociális otthonban, a lakók élelmezésére. A hízók mel­lett még három anyakoca, tizennyolc süldő és harminc­két kismalac is nevelkedik. ■k Szombaton a konzervgyár gépüzemében a pártalapszer­vezet vezetősége disznótoros vacsorát rendez az üzem dol­gozói részére és családtag­jaiknak. k Vasárnap Katalin-bál lesz a művelődési ház tánctermé­ben. k MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A törvény balkeze. Angol filmví/fjáték. Peter Seller fő­szereplésével. Szélesvásznú. Kísérőműsor: Ének a vas­ról. TAKARÉKOSSÁGI EMLÉK­BÉLYEGET ADOTT KI A POSTA A posta ismét bővíti idei évforduló-események elneve­zésű bélyegsorozatát. Ezúttal takarékossági emlékbélyeget adott ki. November 18-án jelent meg a magyar takarékossági mozgalom úttörőjének, Fáy András halálának 100. évfor­dulója alkalmából készített 6C filléres bélyeg. Az új bélyeg Fáy András arcképét ábrázol­ja. (MTI) Vermelik a burgonyát- tárolják a zöldségfélét télre és tavaszra Szép havi keresettel férfi munkaerőt keresnek bolygatni ném lehet. Addig a pincékben tárolt zöldségáru kerül a boltokba. — Nagy problémánk — mon­dotta Petes Ferenc —, hogy nincs elég férfimunkaerőnk. Csak nyolc férfi dolgozik itt, pedig a munka sürgősségére való tekintettel húsz emberre is szükségünk lenne. A kere­seti lehetőség nem rossz. Tel­jesítménybérrel naponta nyolcvan-száz forintot, tehát havonta háromezer forintot is megkereshetnek. Szóval — várjuk a férfimunkásokat! (fehér) EGYENJOGÚSÁG Manyi két és fél éves. Ér­telmes és tanulékony. Jelen­leg a női egyenjogúságért küz­dők baloldali csoportjához tartozik. Egész magatartása erre en­ged következtetni. Jenő báty­ja biztatgatja, kedves ismerő­sei társaságában. — Mutat­kozz be a néniknek Manyi- kám. * A kislány illedelmesen meg­hajlik. Kis Manyika, hajadon vagyok. A felnőttek meglepetten összenéznek. A nagybácsi kí­váncsian fordul a kislány fe­lé. — Miért vagy hajadon Ma­ny ikám? Kissé sejpesen hangzik a vá­lasz. — Mejt roccak a féjfiak. FÜRGE UJJAK KÉSZÍTIK A KESZTYŰT EXPORTRA Csípő Balázsné, a gépállomás üzemgazdásznője. Munká­jában precíz és pontos. Most éppen az őszi szántási, ve­tési tervteljcsítést összegezi (Fehér felv.) Van-e városunkban termelőszövetkezeti tanács? Ha van, akkor miért nem működik? Közeledik a tél, lassan már fel kell húznunk a jó meleg kesztyűket. A háziipari ktsz- ben persze, nemcsak most, de egész évben készítik a s^jp, színes, norvég mintás meleg kötött kesztyűket. Tegnap láttuk Sok hasonló képet láthatunk a városban. Fához, falhoz és kerítéshez támasztják a kerékpárokat. Vajon nagy fáradság volna két-három lépéssel odébb tolni és ott, a kerékpártárolónál elhelyezni? (Papp felv.) Minisztertanácsi rendelet hívta életre a termelőszövet­kezeti tanácsokat, amelyek országos, megyei és járási vi­szonylatban működnek. Fel­adatszerűen foglalkoznak a termelőszövetkezetek politi­kai, termelési, gazdasági és jo­gi problémáival. A rendelet szerint életre- hívott termelőszövetkezeti ta­nácsok hasznos tevékenysé­get fejtenek ki, mind orszá­gos, mind megyei méretek­ben, és ugyanez a helyzet a járásban működő tanácsok tekintetében is. — Nálunk, Nagykőrösön ilyesmi nincs. Legalábbis az érdekeltek nem tudnak róla! — mondotta Fekete József, a Szabadság Termelőszövet­kezet elnöke. — Évek óta tag­ja vagyok a megyei termelő­szövetkezeti tanácsnak. Előre meg nem határozott időben összehívják a tanácsot és a népes aktívahálózatot és minden értekezleten fon­tos és hasznos termelő­szövetkezeti kérdésekről beszélünk. — Mint a megyei termelő­szövetkezeti tanács aktívái­nak, feladatom lenne a város termelőszövetkezeteinek el­lenőrzése. Ez a munka azon­ban a helyi tsz-tanács létezé­se és támogatása nélkül értel­metlen és meddő lenne. — Nagyon szívesen ven­nék a termelőszövetkezeti tanács mielőbbi megala­kulását, amelynek tagjai lennének a városi tanács, a pártbizottság mezőgazdasági szakemberei és a termelőszövetkezetek ve­zetői. Számításom szerint ti- zennégy-tizenöt ember venne részt, az 6 feladatuk lenne a termelőszövetkezeti problé­mák megbeszélése. — Véleményem szerint fel­tétlenül eredményes lenne ezeknek a mezőgazdasági szakembereknek időnkénti találkozása, akik kicserélnék tapasztalataikat és sok hasz­nos hozzászólással, javaslat­tal segítenék a termelőszö­vetkezetek mindennapi mun­káját. A tsz-ek nem javíttatják ki összes hibás gépeiket, pedig a gépállomás felkészült a téli gépjavításokra Szerelő fari folyam és Iraklorosiskola indul D'. Konrád Zoltán: afafe MÚLTJA-JELENE-JÖVŐJE... I' VI. rész Repülőgép-szerelés a konzervgyárban Majd adok én neked ön­1939-ben már hatmillió do­bozt gyártott a Gschwindt üzem. Ebben az időben az üve­gekbe főleg befőttet tettek. Paradicsomból 4—500 vagon­nal dolgoztak fel. A mostani termelés kétezer vagon éven­te. Jelenleg évente negyven- millió üveget tölt meg a kon­zervgyár. 1939-ben lecsóból 45 vagonnal készítettek, most hat­száz vagonnal, borsóból 35 va­gonnal gyártottak, most 600 vagonnal. 1939-ben a gyártmá­nyok között jelentős volt a vegyesíz. Ennék gyártására 84 vagon almát tudtak ciszter­nákban tárolni. Az összes be­főtt 20—22 vagont tett ki, ma a gyártás ennek több mint hússzorosa. Szeszgyártáshoz 120 vagon tárolóhely volt, melyet évente 2—3-szor ki tudtak használni. A második világháborúban egy ideig lemezhiánnyal küz­dött a gyár, de később a Wehr­macht részére . szállítottak konzervet és kaptak cserébe lemezt. 1941-ben hadiüzemmé nyilvánították a konzervgyárat. A szociális ellátás minimális volt. Viaszosvászon kötény volt az összes védőruha. Ma üzemi bölcsődéje, óvodája, orvosi rendelője, étterme van a gyár­nak, s persze védőruhája min­den munkásnak. Az étterem­ben három forintért lehet ebé­delni. Naponta kétezer-két- ezerötszáz alkalmazott veszi igénybe az ebédet. 1944-ben a németek több al­kalommal javító üzemként, muníció raktárként akarták felhasználni a gyárat, de Gschwindték összeköttetéseik révén ezt el tudták kerülni. Október végén Fellner Fri­gyes és a gyár munkásai a gé­pek leszerelését elszabotálták, a bort, pálinkát rumot kien­gedték az árokba. 1944. november 2-án felsza­badult Nagykörös és 1945. feb­ruár 12-én már visszatért Fell­ner Frigyes Nagykőrösre. A gyárban ekkor repülőgép mo­torszerelés folyt a szovjet had­sereg részére. A felszabadulás után a II. telep vezetője Bóka Gyula volt, az I telepé Harczi József, utána Győri Pál majd Lohn József, Mészáros István, Kovács Sándor. 1950-ben az Alföldi Konzerv­ipari Egyesüléshez tartozott a Nagykőrösi Konzervgyár, Kecskeméttel és Szegeddel együtt. 1950-ben összesen hu­szonegy vagon borsókonzerv készült, 1962-ben már a napi termelés is túlhaladta ezt. 1950-ben harminc vagon lecsó készült egy év alatt. 1962-ben már egy hét alatt több ké­szült. A gyár felszabadulás után tizenhatszor volt élüzem és háromszor nyerte el a Mi­nisztertanács és SZOT vándor­zászlaját; 1945. április 23-án szeszíi- nomítással indult újra a kon­zervüzem. Az első konzervse- gédképző tanfolyamon Kecs­keméten 1947-ben Nagykőrös­ről Antal László, Kecskeméti István, Király László, fiádat József, Szaniszló István vett részt. A felszabadulán után az akkor W. M. érdekeltségű konzervgyár, a mai II telepen cellulózt gyártott cirökból pa­pírgyártás céljára. A Nagykőrösi Konzervgyár 1948-tól az államosítás után jelentős eredményeket ért el. Kovács Sándor igazgató javas­latára megindult a konzerv­gyárak profilozása, a termelé­kenység elősegítője. A Nagy­kőrösi Konzervgyár kezdte meg a konzerviparban a rako­dólapos anyagmozgatást, sőt a Nagykőrösi Konzervgyár kezdeményezésére tért át a ra­kodólapos szállításra a Sajó- szentpéteri Üveggyár is. A gyárnak jelenleg tizenkét eme­lővillás targoncája van és nyolcezer rakodólapja. Kovács Sándor igazgató kez­deményezésére ebben az évben háromezer holdon csak kétfaj­ta Petit Provensal és Lincoln borsót termeltetett a gyár, a minőség javítása érdekében. Sikerrel vizsgázott a zöldborsó szakaszos vetése, a Nagykőrösi Konzervgyár ’kezdeményezése. A konzervipar 72 százalékra teljesítette zöldborsó feldolgo­zási tervét, mert a többi gyár hat-hét fajtával dolgozott. A nagykőrösi gyár 84 százalékra teljesítette borsótervét és ja­vult a minőség. Augusztus vé­géig háromszázharminc vagon borsókonzerv exportból há­romszáztíz vagonnal került külföldre, ez minden eddiginél jobb eredmény. Elkészült a gyár rekonstruk­ciós terve. Lényegében válto­zatlan létszámmal a termelés kétszeresére növekszik 1963- hoz képest. 1970-ben tizenegy- ezer vagon konzervet 1.1 mil­liárd értéket termel a gyár. A rekonstrukció során a kazá­nokban termelt gőz túlnyomá­séra Schpilling rendszerű áramfejlesztőket terveznek, amelyek várhatóan o gyár vil­lamosenergia szükségletének több mint 50 százalékát bizto­sítják, a jelenlegi vásárolt há­lózati áramnál lényegesen ala­csonyabb önköltséggel. (Folytatjuk.) — Bár a termelőszövetkeze­tek a szakemberhiány miatt sokkal kevesebb motorcserét és gépjavítást igényelnek, mint amennyi hibás gépük van a gazdaságukban, ennek dacára a gépállomás sokkal jobban felkészül. Jövőre pél­dául tizennyolc motorcserés gépjavítást igényelnek a ter­melőszövetkezetek, ezzel szemben mi huszonhat motorcse­rés javítást is cl tudunk majd végezni. — Tavaly, a jól bevált sza- ; kaszos, vagyis szalagszerű i gépjavítást jövőre is alkal- i mázzuk. Szakmunkásban nincs j hiányunk. Nem sok szerelő- : vei dicsekedhetünk, de a télen huszonöt hallga­tóval öthónapos szerelő­tanfolyamot indítunk ■ és az ott végzett növendékek- i kel pótoljuk a hiányt. : — Mint az elmúlt eszten­; dobén, az idén decemberben i is indítunk két traktoros isko- \ lát, harminc-harminc hallga­■ tóval. így a márciusi vizsgák l után a traktorosok számát is íemelni tudjuk majd — mond- i ta befejezésül Pecze János. (fehér) > — A termelőszövetkezetek téli gépjavítási igényeit fel­írtuk, a szükséges cseremoto­rokat, gépalkatrészeket sür­gősen meg is rendeljük. Előt­te azonban — persze ameny- nyire a „keret” megengedi — a kurrens alkatrészeket igyek­szünk beszerezni — mondja Pecze János a gépállomás fő- , mérnöke. — Jelenleg az egyujjas férfi síkesztyűket szőjük — mond­ja Tóth Mihályné, a „szigorú meós”, a háziipari szövetkezet bedolgozóinak vezetője. Ugyanis ő veszi át a bedolgo­zó háziasszonyok által készí­tett kesztyűket és a gyermek­ruhákat. Az elkészített dara­bokon nem lehet egy öltésnyi, fércnyi hiba sem, hiszen a kesztyűk legnagyobb ré­szét exportálják Nyugat­ra és Keletre egyaránt. Tíz-tizenkét bedolgozója van a szövetkezetnek. Ök készítik a puha gyapjúkesztyűket, vagy a csinos kis gyermekruhákat. Ezen a héten Balcos Mihályné vitte el a pálmát, hiszen ő készítette a legtöbb kesztyűt, nyolc párat kötött egy hét alatt. A kesztyűket háromféle nagyságban készítik, és a munkadíjakat is e szerint fize­tik. A bedolgozók különböző árakat kapnak a férfi-, női-, illetve gyermekkesztyűkért. A szövetkezet bedolgozóinak száma állandóan növekszik. Mindig jelentkeznek újabb és újabb asszonyok, megpróbál­ják a kötés, varrás művészetét. De az igények is nőnek külföl­di és belföldi vásárlóinknál, igy a bedolgozó utánpótlásra mindig nagy szükség van. Egymás mellett sorakoznak a vettnek a Hunyadi Termelő- szövetkezet területén, a Len­csés Világos dűlőben. Nyolc holdat foglalnak el, belsejük­ben burgonya és zöldségfélét tárolnak, városunk téli-tavaszi tartalékát. Petes Ferencnek, a MÉK tá­rolási főnökének vezetésével a vermelés előtt két női brigád gondosan átválogatja a bur­gonyát, hogy ép, egészséges szemek kerüljenek a földbe. Egész évben huszonhat-har­minc vagon fehér burgonyát tárolnak itt, amelyből eddig tizenhárom vagonnal már el­vermeltek. A burgonya mellett. negyven vagon sárgarépa, har­minc vagon zöldség, zeller és tíz vagon kelkáposzta kerül még a „tárolóba”. A téli szükségletet a város különböző pontjain levő pin­cékben helyezték el. A szabad­földi vermekből csak a jó idő beköszöntével lehet az árut értékesíteni, hiszen a téli fa­gyok idején a vermeket meg-

Next

/
Thumbnails
Contents