Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-22 / 274. szám
KIS KÖNYVTÁRI KRÓNIKA A monori járási könyvtárban — az esztétikai szempon- ; tok feláldozásával —, az állandóan növekvő forgalomra j való tekintettel, az olvasók jobb kiszolgálása érdekében, szükségessé vált a könyves- ! polcok szaporítása. Az új '■ polcok beállítása után kö- | zel ezer kötettel szaporodik a választék. ★ A megyei tanács póthitel keretében a kulturális kiadások között a monori járás j könyvtárai számára 20 ezer forintot engedélyezett azzal, hogy a vásárolt könyvekből UK MTI ICIV m Hím VI. ÉVFOLYAM, 274. SZÄM 1904. NOVEMBER 22 VASÁRNAP Felkészültek a téli építkezésekre elsősorban azok a községi könyvtárak részesüljenek, ahol a községek saját erejükből is áldoznak a könyvtár- fejlesztésre. Ebből a pénzből a monori művelődési otthon is részesül: új rádiókészüléket állít be. ★ A Művelődésügyi Minisztérium könyvtári főosztálya országos felmérést végez, hogy a munkásság mennyire érdeklődik a szakmai olvasmányok iránt. Ebből a célból valamennyi könyvtárban megállapítják a műszaki és szakkönyvek forgalmát. ★ Az alig SOO lakost számláló Káva község tanácsa csinosan berendezett 800 kötetes könyvtárat nyitott. A könyvtárnak ma több mint száz beiratkozott tagja van. ■k Az ötéves művelődési terv szerint a jövő év végére a könyvtárak állományának annyira kellene gyarapodniuk, hogy a könyvtárakban minden lakosra egy könyv jusson. Monoron 1962-ben egy lakosra 0,45 kötet jutott; ma ez 0,76-ra emelkedett. A fokozatos fejlődés ellenére azonban ez év végéig nem látszik biztosítottnak a terv teljesítése. Ehhez több, mint 100 ezer forintra volna szükség! Egyesül a két építő ktsz MŰSOR Ecs«r: Itt lakik a szerelem. Gomba: Karambol. Gyömrő: Férjhez menni tilos. Matiné: Huszárkisasszony. Maglód: Most és halálom óráján (szélesvásznú). Matiné: Li- liomfi. Monor: Négy lány egy udvarban (szélesvásznú). Matiné: A sárga cipő története. H: Moszkvai séta (szélesvásznú). Nyáregyháza: A négy szerzetes. Pilis: Kol a tábornok? Tápiósáp: Gombháború. Tápiósüly: Nehéz emberek.^ Űri: Minden megtörténhet. üllő: A kandúr és a sisak (szélesvásznú). Matiné: Két szoba összkomfort. Vasad: Elektra. Vecsés: Blood kapitány fia (szélesvásznú). Matiné: Razzia. H: Blood kapitány'fia (szélesvásznú). Néhány kérdéssel fordultunk a Monori Járási Épületkarbantartó Ktsz elnökéhez, Pálfalvy | Károlyhoz, akitől nemcsak a [ téli felkészülésről kaptunk tá- ! .lékoztatást, hanem megerősí- ! tette azokat a híreket is, me- ! lyek a Gyömrői Építőipari ! Ktsz-szel való fúzióra vonat- j koznak. A tervet az év végéig nem- ! csak teljesítik, hanem túltel- I jesítik. Ugyanakkor sajnálat- : tál kell megállapítani azt is, ! hogy 1 a lakosság kiszolgálásában i már eddig is mintegy 20 I százalékos lemaradás jelentkezik. ; Pedig a ktsz elsődleges feladata lenne a lakosság szükségleteinek kielégítése. — Ennek az az oka — hangzik a válasz — hogy az általunk szorgalmazott szövetkezeti és csoportos házépítési akciót — megértés és támogatás hiányában — nem sikerült elindítanunk. A magánházépítések és javítások zömét a lakosság családi alapon végzi, a többit a magánkisipar látja el. — Igaz, hogy a szövetkezet a téli munka érdekében a fővarosban is akart munkát vállalni? — Igen. Voltak ilyen terveink, de az építési engedélyek elhúzódása miatt, ezekről a tervekről le kellett mondanunk. Ennek ellenére a szövetkezet téli munkája így is biztosítva van. Mégpedig monori, vecsési, pilisi és vasadi közületi építkezésekkel és javításokkal. Januárban kezdjük meg a monori vasbolt cs a Jávorszki- féle vendéglő belső átalakítását. Valamennyi emberünknek lesz munkája, téli szabadságolásokról tehát szó sem lehet. — Mi indokolja a gyömrői ktsz-szel való fúziót? — A magasabb termelékenységet a nagyobb létszámú, jól gépesített és nagyobb akcióterületet magába foglaló vállalkozás tudja eredményesen biztosítani. Ezen az alapon vetette fel a KISZÖV Pest megyei Központja a fúzió gondolatát. A tervet mindkét szövetkezet vezetősége megtárgyalta, helyesnek találta és elfogadta. Egy vegyes bizottság foglalkozik a fúzió előkészitésé- vel, a munkaprogramok zökkenésmentes összeegyeztetésével és a tervek szerint december elején mindkét szövetkezet tagjai közös közgyűlésén mondják ki a végső döntést. Dr. Huszty Károly (Tóth Ambrus felvétele) PORTRÉVÁZLAT Asszony a pártszervezet élén Ami a MAV-ot cseppet sem érdekli Ha esős időben a gyanútlan utas leszáll a vecsési nagyállomáson, hogy útját hazafelé vegye, az állomás kijáratánál komikus látvány fogadja: a tisztelt utazó közönség nyomból nyomba lépve éviekéi, ug- ra-bugrál át a jó kövér sáron. Hogy miért? Hát egyszerűen azért, mert esett az eső... De, hogy ez miért ’ van még mindig így, annak története van. Mintegy két esztendeje lelkes felajánlások történtek a vecsési tanács és a község kéft tsz-ének fuvarosai részéről, az áldatlan állapot megszüntetésére. A tanács vállalta, hogy munkaerőt ad a kövezéshez, a tsz-fuvarosak pedig a szükséges sóder és homok szállítására tettek Ígéretet, társadalmi munkában. Mi több: a TÜZÉP két nagy vaskapuval járult volna a befejezéshez. A szükséges kő is ott volt már az állomáson, csak el kellett volna kezdeni a várva várt munkát. Ám ekkor váratlan fordulat történt: a MÁV, eddig még ismeretlen okból elszááU'.tavta a kővet Monorra. (Lehet, hogy ott nagyobb szükség volt rá, ki tudja?) Tény az, hogy a szép tervekből nem lett semmi! A múlt ■ évben 1506 000 forintból az állomás melletti TÜZÉP egész területét kibetonozták, ízléses irodaházat építettek és célszerű raktárt. Persze. a kocsik a vasúti raktár előtti feneketlen sárból behordják a sarat a TÜZÉP betonjára, kifelé jövet pedig az állomás előtt rakják le áldásos terhüket, a szénporos sarat. A vecsésiek türelmes emberek, libasorban is tudnaik járni, ha kell. De az már mégiscsak furcsa, hogy a legilletékesebbek ezen az enyhén szólva botrányos helyzeten képtelenek vaffy nem akarnak segíteni, amikor annyi jóakarattal és segítőszándékkal találkoznak. Az állomás és környéke nemzetközi vasútvonal mellett van! Gondoljuk, mellesleg ez is szempont lehetne, ha már a kedves utazó közönség nadrágszára, avagy nylon harisnyája és tűsarkú cipője egy fabatkát sem ér .. . Bogár Ferenc Adalékok legújabbkori történetünkhöz (IV.) Megindul a tanítás Előző cikkemben már érintettem néhány ponton a járás iskoláinak helyzetét, a tanítás megindulásának problémáját. Ügy érzem azonban, hogy ez a kérdés — 1945 kora tavaszáról — megérdemli, hogy külön cikkben tárgyaljuk. Az iskolák helyzete, állapota a felszabadulást követő hetekben elszomorító volt. A pedagógusok egy része elmenekült, az iskolák berendezése több helyütt megsemmisült, az épületek megrongálódtak. Ilyen viszonyok között a tanítás megindítására nehezen lehetett gondolni. S mégis, a nemzeti bizottságok támogatásával, a helyükön maradt tanítók, tanárok elkezdték a munkát. Monoron a központi iskola egy része romokban hevert, Gyomron a németek a berendezést eltüzelték. Hasonlóan hiányzott a berendezés Süly- ben. Sápon az iskola ablakai sötéten, u végtelenül tátongtak. Mint már írtuk, elsőként 1945. január 17-én Monori- erdőn indult meg a tanítás. A kemény téli időben három pedagógus (Oláh István és felesége, valamint Magócsi Károly) látott munkához. Ez ez időpont igen jelentős, hiszen a járás még közvetlen front- nögötti terület volt, s a többi iskolában még semmi mozgoklást nem észleltünk. Az iskola vezetője — Oláh István — mindent megtett, hogy Monoron is meginduljon az oktatás. E törekvését segítette a nemzeti bizottság is. Ezen erőfeszítések eredményeként március 19-én Monoron is megnyíltak az iskolák kapui. Maglódon is március közepén kezdődött a tanítás. Három tanteremben 380 gyérek és nyolc tanerő. Itt már április 12-én az óvoda megnyitásáról rendelkeztek. Gyomron január végén. Sápon március elején, Sülyben április közepén nyíltak meg a kapuk. A nemzeti bizottságok segítsége nemcsak az iskolák rendbehozásában.. a pedagógusok anyagi támogatásában merült ki. Jelentős eszmei segítséget nyújtottak a tanítás menetéhez. Maglódon a tanítás kezdetekor a hittan már választható tantárgy volt. Itt áprilisban kommunista vezetőt állítottak az iskola élére, Czigler Antal személyében. Sülyben a tanévnyitó utasítás a demokratikus szellem messzemenő érvényesítéséről rendelkezett. Gyömrőn augusztusban a NB hosszú vita után az egységes általános iskolai rendszer bevezetése mellett döntött. Sorolhatnánk még a példákat, de úgy hisszük így is sikerült képet adnunk a kezdeti nehézségekről, problémákról. Cecsényi Lajos NEM ÖNDICSÉRET! Megszoktuk már, hogy a kisipar mekkora reklámot csinál magárnak üzletkötéseihez. Általában kezdeményezőbb az állami iparnál, de busásan megfizetteti magának a fáradtságot. Hogy cikkeik iránt az imádat ekkora legyen, arra azonban mégsem számítottam. — Nézd ezt a pulcsit! — mondta egy fiatal, csinos kislány barátnőjének, miközben magát kihúzva megfeszítette testén a mutatott ruhadarabot. — Kisipari munka. Osztályon felüli! A csinos maneken állami alkalmazott. Kereskedő. Kedves meglepetéssel szolgált a gyömrői Kossuth Ferenc utcai óvoda két óvónője, Nagy Istvánná és Burián József né a szülőknek. Péntek este a szülői értekezlet után magnetofonszalagról bemutattak egy foglalkozást, majd lejátszották, amint minden gyerek elmond egy verset, mondókát, éneket. Derűt keltett a gyerekek télapóhoz intézett kívánsága, melyet ezúttal valamennyi „télapó” megtudott és megkapott. Ezzel az apró, mégis nagyon jóleső kedvességgel megnyerték a szülők tetszését. Biztosra vehető, hogy az óvoda és a szülői kapcsolat a jövőben még jobb lesz. — sk — AZ ÜLLŐI KÖZSÉGI PÁRTSZERVEZET a közelmúltban tartotta vezetőségvá- laszió taggyűlését, amelyen új titkárt választottak, Tóth Im- réné személyében. Üllőn szinte mindenki ismeri a pártház népszerű gondnoknöjét, köny- nyűszerrel megtaláltuk mi is. Alacsony termetű, hihetetlenül sovány, friss mozgású asszony. Arcán a ráncok barázdáit sok-sok gond véshette fel. Beinvitál a csöppnyi lakásba, ahol takaros rend fogad és egy hatéves, csivitelő, eleven kislányka örül a vendégnek. A csendes délutáni órában az emlékezés szárnyán a messze múltba kalandozunk. SZEGÉNY, SOKGYERMEKES CSALÁDBAN nevelkedett Tóth elvtársnő. A fel- szabadulás az akkor még húszéves fiatal lány életét teljes fénnyel ragyogta be. 1945-ben belépett a kommunista pártba, Furtán előbb MNDSZ-vezető, majd párt- vezetőségi tag lett. 1947-ben MNDSZ-iskolát végzett, ahonnan a berettyóújfalui szövetkezeti központba került nőszervezőnek, 1949-ben a Földművelésügyi Minisztériumban előbb az igazgatási, majd az állattenyésztési főosztály előadója lett. Rengeteget utazott, dolgozott. Annyit, hogy belerokkant. 1953—54- ben elvégezte a mezőgazdasági akadémiát Gödöllőn. Ag- ronómusi szakképzettségét kezdetben a Kertimag Vállalatnál gyümölcsöztette, mint ellenőrzési csoportvezető. 1954-ben a párt hívó szavára hazament. Két évig a Zsá- kai Gépállomás agronómusa volt, négy község tartozott hozzá. 1956 elején Darvasra került, ahol mint függetlenített községi párttitkár dolgozott — az ellenforradalom is itt érte. Hosszú ideig közvetlen életveszély fenyegette, de kitartott a község élén. Nem sokkal később férjhez ment. Férje rendőr volt. Elhatározták, hogy Pest közelébe, Üllőre költöznek. Tóth elvtársnő azonnal bekapcsolódott itt is a pártmunkába, Csöppnyi gyereke nevelésének gondjai ellenére is egyike volt a legaktívabb pártvezetőségi tagoknak. Mint a párt- ház gondnoka, mindenkor a legbensőségesebb kapcsolatot tudta tartani a párttagokkal és az üllőiekkel. A KÖZELJÖVŐ legfontosabb feladataként a pártélet fellendítését, a tömegszervezetekkel való kapcsolat normalizálását tekinti. Szeretné a pártházban a pártklubot megszervezni, s még sok más hasznos terve van. Bízik, benne, hogy a tervet, az üllői kommunistákkal karöltve, sikerül is valóra váltani. Bognár Miklós Megszépült a gyömrői sportolók otthona Pénteken délután látogatást tettünk a gyömrői sporttelepen. A klubházon á négy kőműves — Tóth József vezetésével — az utolsó simításokat végezte. — Két hete kezdtük el a munkát és a mai nap fejezzük be — mondották. — Először az új szertárt építettük meg, azután kezdtünk hozzá a tatarozásához. De ez csak az épület elülső részén történt meg, mivel a sportkörnek nem volt több pénze rá. Reméljük: tavaszra a klub- ház többi részét szintén tatarozzák. Ehhez szükség lesz a lelkes gyömrői szurkolók segítségére is! (—é—) ÜGYELETES ORVOS Gombán—Úriban: dr. Pénzes János, Gyömrőn—Mendén: dr. Balogh Sándor, Monoron: dr. Balogh József, Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Nagy Lajos. — Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a Dózsa György úti. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXNXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'.VX'.XNXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXX>.XXXXXXXXXXXXXXXXXWXXX\XXXXXXXXXXXX\NXX\\XXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXX' P árttitkár úr, kérem, hallgasson meg .. Ebben csak maga segíthet, ez egy politikai ügy, ez egy nemzetközi méretű összeesküvés ellenem... Be van szervezve az összes szomszéd, az összes orvos, az összes pedagógus ... Teljesen egyedül állok vele szemben... A kislányt is elvette tőlem. Igaz, én mondtam le róla ... De azt is ő akarta, ő szedett rá ... Ki vagyok neki szolgáltatva. Minden, mindenki az ő hatalma alatt áll. Őrszemeket állít mindenhová. Mindenki az : ö megfizetett ügynöke. Teheti, : kérem: az összes lottó- és to- ; tónyeremény mind-mind az ; övé. i — Azt is mondta: ő az is- | ten ... Pedig csak egy kaío- : Ukus pap, egy gyóntatóatya. ; De autón jár és egész nagy kémhadserege van, behálózza vele a világot. Hát hogy lehet :ezt csinálni, párttitkár úr kérem? — Ő okozta a szolnoki vasúti szerencsétlenséget is. Rájöttem, amint az első nevet olvastam: Stefkovics. István az németül Stefán, tehát: Stefán — Stefkovics, igen, ő az, M. atya ... Már háromszor leverte a tetőcserepet a házamról. Nem ő, hanem a fizetett emberei, hiszen ő Pesten van. — De mindig üzenget nekem, a rádióban meg az újságban, meg mindenféle módon. Tegnap is a szomszéd kislány Hozott egy levelet, hogy fordítsam németre, . küldeni akarja kinti kis barátnőjének... Tetszik tudni, én: német tanárnő voltam, anyuka német származású. Ahogy lefordítottam a megszólítást. Liebe Ruth! — rögtön rájöttem, hogy ismét ő ban van minden reményem, csak maga segíthet, szerezze vissza nekem azt a kislányt! — És tudja mit csinál velem az az ember? Folyton kínoz! De nem engem ám! A szomszédokban minden nőnek az a keresztneve, ami az enyém. Namármost: az egyiknek iszik a férje, a másik veri. a feleségét. Én tudom, hogy M. atya HALÓBAN üzen, így adja tudtomra, hogy rút vagyok és ő a szép. ( ■«sak azt a kislányt ne vet- ‘ te volna el tőlem. Tetszik tudni: én nevelem nyolcéves kora óta. Nagyon megszoktam. De M. atya azt mondatta a gyerekkel, hogy neki játszótárs kell és hogy nem lehet mindig öreggel összezárva és én akkor lemondtam róla ... És én azóta olyan egyedül vagyok. Pénzért sem kapok segítséget... És el sem mehetek hazulról, még a boltba sem, mert rögtön feldúlja a lakásomat. De ha a kislány otthon lenne ... Drága párt- titkár elvtárs, én azelőtt féltem a párttól, de most magáiszik és verekszik, s én vagyok az, akit ver... Hát. tényleg r,em lehet tenni ellene semmit? — Most van egy nagyon jó emberem, aki megígérte, hogy segít. Meg is üzente a rádióban, hogy menjek, mert fogad a miniszter. És képzelje: mire lementem a rendőrségre, már ott ült egy ember, miniszternek álcázva... É n fiatal koromban nagyon vallásos nevelést kaptam. M. atya még akkor nagyon szegény volt. egyszerű gyóntatópap. És most ő a világ hatalmassága. Nem bánom, csak azt a kislányt visszakapjam! Megtiltotta a gyermekvédelmi felügyelőnek, hogy visszaadja. De én nem tudok meglenni nélküle! Párttitkár úr, én mindenemet neki adom, mindent ráhagyok, örökbefogadom, csak jöjjön vissza! Én már orvosi igazolást is szereztem, hogy szellemileg alkalmas vágyók a gyermek nevelésére. De a szülők nem engedik. M. atya kezei messze elérnek ... És ha a kislány nálam lenne, én nyugodtan elmehetnék vásárolni, ő otthon maradna . . . Párttitkár úr, én olyan magányos vagyok. Nekem az a gyermek nagyon kellene. Én nagyon egyedül vagyok! Segítsen rajtam! Maga megteheti! Ugye megteszi? Ügye segít? ¥ „Az embernél nincs semmi csodálatosabb..’.’ — visszhangzik fülünkben a régi görög tragédia kórusa. És nincs semmi fájdalmasabb. mint roncsaiban látni ezt a legcsodálatosabb lényt. Látni és tehetetlen tűrni, hogyan vergődik az összekúszá- lódott idegszálak hálójában, immár menthetetlenül. Ahol az értelemig már nem lehet eljutni, nincs más eszköz. mint a vigasz, a nyugta- tás: — Segíteni fogunk ... Megpróbáljuk . . . Pedig: lehetetlen. Ratlványi Barna
