Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-10 / 263. szám

1964. NOVEMBER 10. KEDD r«si HEC.Y El FÉNY ÉS ÁRNYÉK A tízéves ceglédi fotoklub tárlatáról A méltán országos hírű ceglédi lotokiuO az ünnep előestéjén nyitotta meg fenn­állása 10. évfordulójára ren­dezett kiállítását a városi ta­nács dísztermében. A repre­zentatív környezet, a megnyitó nepes közönségé — amelynek soraiban ott láthattuk a vá­ros vezetőit is —, azt jelenti, hogy Cegléden e nagy hírű kiuo munkája közügy, érdek­lődnek utánuk, sajátjuknak vélik és egy kicsit büszkék is rá. És szögezzük le mindjárt az elején: a klub kiérdemelte közönségének szeretetét és méltán lehetnek a ceglédiek büszkék fotoklubjukra. Mielőtt az egyes alkotók munkáinak méltatására rá­térnénk, néhány szót az álta­lános képről. Tóth István a klub vezetője — maga is nem­zetközileg ismert fotóművész — elmondotta, a kiállítás cél­ja az volt, hogy ezen helyt kapjon mindenki, aki a klub­ban rendszeresen dolgozik. Ez alkalommal a kiállított anyag nem zsűrizés útján ke­rült a közönség elé, hanem a tagok saját belátására bízták, hogy ki mit állít ki. Egyetlen szempont miatt maradhattak ki csak képek és ez a hely­hiány Ezzel az volt a céljuk, hogy e jubileumi kiállításon nyilvánosságot kaphasson mindenki. Sokuknak amolyan „jutalomjáték” is volt ez a tár­lat. E módszer a klub szervezé­se szempontjából minden bi­zonnyal jelentős, azonban a kiállításra döntő és nem is pozitív befolyást gyakorolt. Miután nem volt egy alsó szint, a legkvalitásosabb ké­pek mellett néhány egészen rossz amatőr kép is a nyilvá­nosság elé került, közöttük nem egy giccses, vagy natura­lista foto is. E képek a kiállí­tás összhatását jelentős mér­tékben rontották. A zsűri munkájának hiányára utalt az is, hogy a képek tematiku­sán eléggé egysíkúak: túlten­genék a zsánerfotok. Mellet­tük jelentős a portrék száma, és jónéhány tájkép. De nem ez a legszembetűnőbb. A lá­togató hiába keres ceglédi képeket. Afrikai képek van­nak, hegyes tájak, fenyves er­dők hóval és köddel, buda­pesti látképek és az ország szép tájainak néha kissé ké­peslapízű feldolgozásai, mel­lettük azonban alig találni meg a ceglédi tájat, az Alföl­det, a Cegléd környékére oly jellemző és számtalan szép té­mát tartogató tanyavilágot, az érdekes ceglédi utcákat, ré­gi házakat és ceglédi embere­ket. Próbáltam megszámol­ni: nem találtam 10 képnél többet, amelynek e táj, e vá­ros lett volna ihletője. Gon­dolom e sorok írója nem ke­rül a lokálpatrióta vádja alá, ha hiányolja, hogy a ceglédi fotóművészek szinte hátatfor- dítanak szőkébb hazájuknak. Számtalan példa kínálja ma­gát, hogy egy-egy tájegység alkotói saját pátriájuk mű­vészi tükrözésére vállalkoz­tak. Gondolok itt a hódmező­vásárhelyiekre, szentendreiek­re, vagy hogy a fotonál ma­radjunk: a váci Dunakanyar fotoklubra. A tematikus egyhangú­ságra jellemző, hogy az em­berábrázolásban a portrék mellett felvonul a pihenő, a szórakozó, a szerető ember, de csak szórványosan az al­kotó ember. És ha meg is je­lenik, akkor is leginkább csak egy-egy érdekesebb modern megoldású, merész formájú ipari létesítmény mellett, mint statiszta. El kellett ezt az összképet mondani, mert egy nagykorú és még sok szép eredményt ígérő klubról van szó. A kiál­lítás bizonyítja: az alkotók tehetségesek, technikailag képzettek, mondanivalójuk van és ami legalább ilyen fontos, szeretik a fényképe­zést, amely lassan elismerten polgárjogot nyert és mint az egyik legmodernebb ága a művészeteknek, nagykorúvá vált. Az egyes kiállítók között értékmegkülönböztetést tenni nem célunk, mint ahogy a ki­állítás rendezőinek sem volt az. A felsorolás sorrendje te­hát nem jelent értékrendet. Miután nincs mód valameny- nyi szerző ismertetésére, ez­úttal inkább a kiemelkedő képek alkotóit említjük. Nagyon tetszettek Gulicska István hangulatos tájfelvéte­lei, közülük is a legjobban a kiállítás egyik kiemelkedő al­kotása, az „Ősz a határban”. Kaczur Pál is festői megoldá­sú tájfelvételeivel tűnik ki. Érdekes, modern megoldás az „Ellentétek” című csendélete. A pesti Balogh Rezső kollek­ciója a tárlat legérdekesebb része. Portréi az emberábrá­zolás rémek példái. Elsősor­ban nem technikai bravúrok­ra, hanem mélyebb és festő- ibb hatásokra törekszik. Az „Indulás” és az „Esti rande­vú” című képek a kiállítás ta­lán legszebb művei. Nánási István afrikai sorozata mel­lett legmegkapóbb a „Békés öregkor” című lírai megfogal­mazású interieur. Ifj. Marko- vics Ferenc „Tél”, „Zebrák” és „Kontraszt” című képe bi­zonyítja, hogy a szerző min­dig a mondanivalónak leg­megfelelőbb technikai és for­mai megoldásokkal operál. Valóban elmondhatjuk, hogy nála a technika alárendelt eszköze a tartalomnak. Kiál­lított anyaga egy még sok szép eredményt elérő fotómű­vészt ígér. A „Ne engedjétek” című kép naturalizmusa kis­sé bántó, legfeljebb a jó te­matika teszi megbocsátható- vá. Kistamás Sándor nem egyszintű kollekciójának két említésre méltó darabja a „Három mosoly” és a kiemel­kedően szép „Csillék”. Len­gyel József nem a formai megoldásokban, hanem a te­matikában tör az absztrakt felé. Az „Atomkorszak” és a „Halottak” legfeljebb mint kí­sérlet érdemel említést. A si­kert a két másik tematikus képe hozza meg: a „Visszavá­runk” és az „örök harag”. Feltétlenül említést érde­melnek Keresztúri Ferenc szép portréi, Tanhoffer Imre „Testvérek” című képe és Száraz László „Vaserdő” című alkotása. A kiállítás egyik legkedvesebb képe Molnár Lajos „Levél’’je. Ifj. Tóth Ist­ván remek gyermekportréi­val tűnik ki. Tóth Istvánnak, a klub vezetőjének alig né­hány képe szerepel itt, mivel hamarosan önálló tárlaton mutatja be munkáit. így is az egyik legszebb kép szerző­jének mondhatja magát, a „Tél” című rendkívül szug- gesztív alkotásával. Színes fo­tói még nem érték el a kívánt színvonalat és ez elsősorban a technikai lehetőségek rová­sára írandó. Összegezve: remek, mű­vészi élményt nyújtó kiállí­tást láthat a néző, ahol a hi­bák csak az erények kissé szükségszerű velejárójaként jelentkeznék. Éppen a fotósok tudják a legjobban: ahol fény van, ott az árnyék is jelentke­zik. Mentségükre szolgáljon az elsősorban szervezeti oko­kat szolgáló válogatás, tanul­ságul pedig, hogy egy alapos zsűri sokat segített volna, nemcsak a nyilvánvaló gics- csek kiszűrésénél, hanem ab­ban is, hogy jónéhány való­ban tehetséges fotós képei kö­zül kiemelte volna azokat, amelyek az egyébként szép és i művészi kollekció értékét kis- 1 sé vitathatóvá tették. Ősz Ferenc Üs? mai nap 20 EVE. 1964. november 10, kedd, András napja. A nap kél: 6.42, nyugszik: 16.14 órakor. A hold kél: 12,14, nyug­szik: 20.42 órakor. Várható időjárás: Erősen felhős idő, többfelé eső, ha­vas eső. Mérsékelt, helyen­ként élénk keleti szél. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. 20 1944. november 10-én szabadult fel Hejőbúba, Hejőpapl, Tarna- szenímiklós, Pély és Pilis. — Fővárosi KlSZ-vendé­gek Lacházán. A kiskunlac- házi II. kerületi KlSZ-szer- vezet november 7-én ünne­pi taggyűlést tartott, mely­nek vendége volt a budapes­ti ÉM. Gépjavító Vállalat KISZ-szervezetének húszta­gú küldöttsége. A taggyűlést vacsora, majd táncmulatság követte. ITTASAK VOLTAK Vasárnap a koradélutáni órákban Szigetszentmiklóson Csille János tehergépkocsijá­val áttért az úttest bal olda­lára, egy kerékvetőkőnek, majd egy téglakerítésnek üt­között. Csille János ittas volt, a megengedettnél gyorsabban hajtott, könnyű sérüléseket szenvedett. Mivel azonban az anyagi kár 27 500 forint volt, a rendőrség az ittas vezetőt őrizetbe vette. Alkonyattájt Maglódon egy jobbra ívelő éles útkanyarban áthaladt az úttest bal oldalá­ra tehergépkocsival Merczel Pál maglódi lakos. Mivel a kanyarban nem csökkentette sebességét, összeütközött Ju­hász József kétfogatú lovas- kocsijávaL Juhász Józsefet és utasát Fekete Jánost, súlyos sérülésekkel szállították a mentők a Péterffy Sándor ut­cai kórházba. Merczel Pál it­tas volt. Este Szigetújfalun, a sziget­csépi Fabula László motorke­rékpárral elütötte a 16 eszten­dős Városi Katalin gyalogost. A kislány súlyos sérülésekkel került a Péterffy Sándor ut­cai kórházba. A balesetért egyrészt Pőcze János is fele­lős, mert motorkerékpárját átadta az ittas Fabula László­nak, Fabula aztán előzés köz­ben nem tartotta be az oldal­távolságot. A Bástyasétány 77ä Déryné Színházban A Déryné Színház a Bás­tyasétány 77. című zenés víg­játékot is fölvette változatos műsorába, hogy Shaw Pygma- lionja mellett — vagy talán annak ellensúlyozására — a könnyű vagy talán az egészen könnyű műfajjal is megörven­deztesse vidéki állomásainak közönségét. Baróti Géza ked­vesen igénytelen meséjét — Eisemann Mihály hasonlóan igénytelen, viszont fülbemászó muzsikájával a kettős ünnepen mutatta be a színház együtte­se a fővárosban, a Kulich Gyula téri színpadon. A téma természetesen „mai”, mert hiszen arról van szó, hogy egy, az ostrom alatt meg- romosodott várbeli műemlék­házat a felületes ügyintézők té­vedésből egyszerre két társa­ságnak is kiutalták lakás cél­jaira, újjáépítési kötelezett­séggel: három fiúnak és három lánynak. A bonyodalom ké­zenfekvő és mulatságos félre­értésekre, kiváltképpen azon­ban szép szerelmekre ad lehe­tőséget. A három fiatalember természetesen beleszerelmese- dik a három fiatal lányba és viszont, ami persze nem megy nótázgatás és tánc nélkül. A rokonszenvesen ősz halántékú építész-professzort is megfer­tőzik kissé a budai vár leve­gőjében nyüzsgő szerelmi kór­okozók, de nagyobb baj eb­ből nem származik, szép szo­morú, halk nótát dúdolgatva adja át helyét fiatal vetély- társának. Van még tüzes spa­nyol tánc, bikaviadal, budai jósnő, keringő és csa-csa-csa, szóval minden, ami szem-fül­nek kellemetes. A fő mégis az, hogy a kis együttes jókedvűen bolondo­zott a szépen dekorált színpa­don és három órán át mulat­tatni tudta a közönséget, amely szívesen feledkezett meg köz­ben mindennapjának gond­jairól. A három kislány — Meggyesi Erzsi, Baranyai Ibolyka, Kocsis Mária — és a három fiú — Kenéz Ernő, Tor­ma István és Németh József — ügyesen megteremtette a vígjáték hangulatát, Szalay Gyula groteszk karikatúrája volt a korrupt hivatalnoknak. Jurik Júlia mulatságos jósnő, Hollósy Pál rokonszenves szél­hámos, Hídvégi Lajos pedig disztingvált professzor. Csong­rádi Mária ötletes rendező, Sostarics Zsuzsa díszletei mu­tatósak. A bemutató közönsége sok tapssal fogadta az előadást. (m) — Ellopták a kocsimat — jelentette be szombaton a késő esti órákban a rendőr­ségen Kovács József gödöllői lakos. A gödöllői Agrár presszó elől tűnt el Cl 73— 05-ös rendszámú személygép­kocsija. A rendőrség vasár­nap hajnalban Hatvan hatá­rában bukkant a gépkocsi roncsaira, az árokban. A nyomozás tart. — Indián törzsfők felavat­ták az USA nyugati részében az „Indiánok szent útját”, azt az útvonalat, amelyen 1878-ban a Cheyenne törzs 300 tagja elhagyta az okla- homai rezervátumot, ahová az amerikai kormány szám­űzte őket és szörnyű szen­vedések árán visszatértek eredeti földjükre, a Yel- lowstone-vidékre. Az indiá­nok helyreállított szent út­ja 2500 kilométer hosszú. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.15: Könnyűzene. 8.55: Zenekari muzsika. 10.10: Az elvált asszony — operettrészletek. 11.00: Iskola­rádió. 11.30: Szelényi István: Zon­goratrió. 11.52: Napirenden. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: Törvény- könyv. 13.15: Oralla Dominguez és Franco Corelli énekel. 13.45: Gaz­daszemmel. 14.05: Falusi délután — riportok. 16.10: Tánczene. 16.35: Ifjúsági magazin. 17.05: Rádióisko­la. 18.15: Endrédi Mimi és Béres Ferenc énekel. 18.45: Munkásklub. 19.00: Rudolf Schock énekel. 19.25: A Szabó család. 20.25: Tombola. 22.20: Ansbachl Bach hét, 1964. 23.40: Domenico Modugno énekel. 0.10: Operettegyvcleg. PETŐFI RADIO 14.00: Kórusok. 14.25: Táncmeló­diák. 15.05: Zenekari muzsika. 16.25: Az import — iparunk kenye­re. 16.40: Népi zenekar. 17.05: Ope- rettrészlctek. 17.55: Albert István összeállítása. 18.15: Hétköznap. Két egyszemélyes hangjáték. 18.45: Fú­vószenekar. 19.00: Mi történt a nagyvilágban? 19.15: Régi magyar dalok és táncok. 19.30: Zenekari muzsika. 20.40: Bogdán István írá­sa. 21.05: Puccini: Tosca — H. fel­vonás. 21.47: Lírai önéletrajz. 21.57: Könnyűzene URH 18.40: Kamarazene. 19.30: Köny- nyűzene. 20.251 Operakettősök. 20.58: Zenekari muzsika. 22.17: Lengyel népdalok. TELEVÍZIÓ 8.05—8.25-ig: Iskola-tv. Orosz nyelv, az általános iskola 6. oszt. számára. Ismétlés. 9.00—9.20: Kör­nyezetismeret az ált isk. 1. oszt. számára, őszi képek. 10.05—10.25: Tanulmányi kirándulás, az ált. Isk. 8. oszt. számára — kémiához. A kénsavgyártás. 11.00—11.20-ig: Orosz nyelv, a középiskolások ré­szére Grisa és Andrej a diákszálló­ban. 14.00—14.20: Orosz nyelv, az ált. iskola 6. osztálya számára (ism.) 14.55—15.15: Környezetisme­ret (ism.) 15.50—16.10: Tanulmányi kirándulás (ism.) 16.50—17.10: Orosz nyelv, középiskolások részé­re (ism). 17.30: Az Iskola-tv pos­tája. — Müsorkalauz pedagógusok­nak. 17.45: Hírek. 17.50: 100 kérdés — 100 felelet. 18.30: Cttörőexpedlció a jövőbe. 18.50: Ki minek mestere? Portréfilm. 19.00: Akiket nem sür­get az idő ... Riportfilm, a ter­melőszövetkezeti építkezésekről. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Napi jegyzetünk. 19.50: Pél­dázat I. Válaszút. Tv-játék. (10 éven felülieknek!) 20.50: Akit ked­velnek a nők ... Zenés filmössze­állítás. 21.40: Költészet Szécsl Mar­git és Nagy László verseiből. 22.10: Tv-híradó. 2. kiadás. 1944. november 10-én partizán­ként halt meg Jan Sverina, a cseh és a szlovák nép nemzeti hőse. Mint joghallgató részt vett Csehszlovákia Kommunista Párt­jának: megalakításában. Egyik vezetője lett a Kommunista If­júsági Szövetségnek, később a forradalmi szakszervezeteket irányította, majd a párt közpon­ti lapjának, a Rudé Právo-nak lett a főszerkesztője. Hazájának német-fasiszta megszállása után a párt párizsi irodáját vezette, utóbb a Szovjetunióban részt vett a csehszlovák katonai egysé­gek szervezésében és a cschnyel- vii rádióadások egyik szerkesz­tője volt. A szlovákiai nagy an­tifasiszta felkelésben, mint a leg­főbb partizánparancsnokság tag­ja vitt irányító szerepet. 1944. november elején partizántársai­val a hegyekbe húzódott. Jeges fergetegben, járatlan erdei uta­kon meneteltek ál a Prasiva, majd a Chabanee hegyen. A gyenge alkatú, betegei Sverma elcsigázott teste nem bírta az emberfeletti megerőltetést és ott halt meg a hóviharban. — Hétfőn Csomós József megyei tanácstag Pilisszent- ivánon, Bada Gyula Tésán, U. Budai János Tahitótfalun fogadóórát, míg Méry János- né Alsógödön beszámolót tartott. Krizsán Ferenc e na­pon Csömörön, Bíró Béla pe­dig Csőváron tartott fogadó­órát és beszámolót. Ma Nagykőrösön 10 órától 12 óráig Hegedűs Rozália foga­dóórát, míg dr. Baintner Károly 17 órától Gödöllőn beszámolót tart. Szerdán Lelkes Béla Monorra látogat, ahol beszámolót tart. — önkiszolgáló bolt a te­lefongyári lakótelepen. No­vember 6-án, pénteken nyílt meg Bugyi községben a tele­fongyári lakótelepen az új önkiszolgáló élelmiszerbolt. — Irodalmi estet tartanak pénteken Örkényben. Az est vendégei lesznek Polgár Ju­dit és Buda Ferenc. — Tűz a szegezőműhely­ben. Szombat este tűz ütött ki Solymáron a Faipari Ktsz szegezőműhelyében. Aszta­lok, ajtók, ablakok égtek el, s elpusztult 20 négyzetméter­nyi tetőzet is. A tüzet a fő­városi tűzoltóság oltotta el. A keletkezési ok megállapí­tása, s a kárbecslés még tart. Az anyagi kár körülbelül 10 000 forint. — Bernard Shaw: Pygma­lion című vígjátékával e hé­ten Ceglédre és Tápiósülyre látogat az Állami Déryné Színház együttese. Cegléden szombaton, Tápiósülyön va­sárnap vendégszerepeinek. — 400 férőhelyes jiihho- dály építését kezdte meg a kávai Haladás Termelőszö­vetkezetben a Pilisi Községi Tanács építőbrigádja. — Moszkvics gépkocsit vá­sárolt a vecsési MHS, ezzel Is segítik gépkocsivezetői tan­folyamuk sikerét. A vecsési személygépkocsik száma száz­hatvankettőre növekedett. Téli gondok A tél közeledte a kereskede­lemnek is gondot okoz: meg­nehezedik a szállítás, nagyobb készleteket kell a raktárban felhalmozni, hiszen megtörté­nik, hogy eső. hó mialt elakad az új szállítmányt hozó teher­gépkocsi, s ilyenkor is ki keU szolgálni a vevőket, ha van — mivel. Ezért helyeselhető, s mindenütt követésre méltó, hogy néhány föidmüvesszövet- kezetben a 2 üzemágvezetők sorra ellenőrzik a boltok kész­leteit, s gondoskodnak a hiány­zó cikkek megrendeléséről. Most még van idő arra, hogy elejét vegyék a téli bosszú­ságoknak, az ünnepek előtU foigalom zökkenőit a minimá­lisra csökkentsék. Éppen ezért helyes lenne, ha a földmüves- szöveikezetek járási központ­jai nem bíznák az öntevékeny­ségre a téli felkészülést, hanem maguk is fokozottabban ellen­őriznék azt. Nagy segítséget adhatnak ebben a választott szervek tagjai, elsősorban az ellenőrző bizottságok, csak Igé­nyelni keU ezt a segítséget. A télre a Jó gazda időben felké­szül. A falusi lakósság ellátá­sának gazdái, a földmű­vesszövetkeze.1 kereskedelem dolgozói sem tehetnek más- ként. (é) — Megvadultak a lovak, elszakadt az istráng szombat délben Nyáregyházán. Az új­lengyeli Epres János foga- tos járműve emiatt elütötte Nádasi Katalin nyolceszten­dős nyáregyházi kerékpárost. A kislányt súlyos sérülések­kel szállították a mentők a Péterffy Sándor utcai kór­házba. — Közel 100 ezer forint értékű „gépparkot” — ká­véfőző gépet, fagylaltgépet és hűtővitrint — kapott idén a nagykőrösi Kőrisfa cuk­rászda. Ötletes fusizó D — Mit szólsz hozzá! Tegnap csináltam munkaidőben! (Gerő Sándor rajza) — Előadás az előadásról a gödöllői kastélyban... A szakszervezetek gödöllői szakmaközi bizottságának „A beszéd, az előadás, a fel­lépés művészete a minden­napi életben” című előadás- sorozatának harmadik elő­adására csütörtökön kerül sor. A beszéd tempójáról, ritmusáról, dinamikájáról, valamint az előadás felépí­téséről és összeállításáról be­szél Bognár Elek színművész. Az előadásra ezúttal nem a járási könyvtárban, hanem a gödöllői kastélyban kerül sor, a fővárosi szociális ott­hon klubhelyiségében. — Szombaton a dunakeszi József Attila Művelődési Otthonban magyarnóta-estet tartanak. Fellépnek Kovács Apollónia, Vörös Sári, Veress László és Solti Károly, vala­mint Szerényi Emil népi ze­nekara. A magyarnóta-estet tánc követi reggelig. — Országos állat- és kira­kodóvásárt tartanak pénte­ken Aszódon. Ezúton mondok hálás köszönetét mindazoknak, akik névnapom al­kalmából jókívánságaikat fejezték ki. Szelep csényi Imre Cegléd város vb-elnőke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents