Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-05 / 260. szám

rtsi MEGYEI ^Mtvlao 1964. NOVEMBER 5, CSÜTÖRTÖK AZ UJ TANKÖNYVEK ÍRÓI KATEDRÁKON A következő tanévben is­mét több általános iskolai osztály számára készülnek — a reform követelményei­nek megfelelő — új tanköny­vek. A szerzők közül a közel­múltban többen bejelentet­ték: szeretnék maguk taníta­ni készülő könyvük egy-egy anyagrészét az iskolákban, hogy gyakorlatilag győződ­jenek meg arról: helyes-e az a felfogás, amelynek alapján a tankönyvet írják, jók-e mód­szertani elképzeléseik. A kérésnek a Művelődés­ügyi Minisztérium illetékesei örömmel tesznek eleget, s így több iskolában hamarosan a tankönyvírók is megjelennek a katedrákon. (MTI) Hollandiában színes televízió 13 esztendővel az első feke­te-fehér televízióadások meg­indulása után Hollandiában megkezdődtek a kísérleti szí­nes adások. Az eindhoveni Philips Művek havonta egy­szer egy órában ad színes adást száz Philips-alkalmazott részére, akiknek színes tele­vízió vételére alkalmas készü­lékeket biztosítottak. A 30 ki­lowatt erősségű kísérleti adó­állomás hatósugara több mint 16 kilométer. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásai: a szövetkezeti földek ügyében A Legfelsőbb Bíróság pol­gári kollégiuma legutóbbi ülé­sén a szövetkezetekkel kap­csolatban több fontos állásfog­lalás hangzott el. Különböző jogcímeken gyakran támasztanak igényt a tsz-ek közös használatába került földek kiadása iránt a szövetkezetekből kilépett vagy kizárt tagok, halálozás esetén az örökösök, továbbá a ha­szonbérbe adók. Az igények elbírálásánál figyelembe kell venni, hogy mások a föld ki­adásának feltételei a tag kilé­pése és mások kizárása esetén. Mielőtt a közgyűlés a kilépés felől dönt, meg kell vizsgálnia, vajon az illető taggal szem­ben nincs-e kizárási ok. Ugyanis a tapasztalat azt mu­tatja, hogy rendszerint azok akarják otthagyni a szövetke­zetei, akik egyáltalán nem, vagy csak hanyagul vesznek részt a közös munkában. Te­hát a kilépők jelentős részé­nél kizárási ok van. Ha pedig a közgyűlés a kilépés elfoga­dása helyett a kizárás mellett dönt, akkor az illető földjét a közgyűlés által megállapított időpontban kell kiadni. Amennyiben a közgyűlés a KÖNYVESPOLC Sklovszkij: ÍGY ÉLTÜNK. AZ ÁRU BIZONYÍTVÁNYA Anyám annak idején így küldött a sarki fűsze­reshez: „Hozz, fiam, egy negyed kiló Frankot és egy fekete Schmollt”. A világért se mondta volna, hogy cikória kávét és cipőpasztát. Hiszen mind a vásárlók körében, mind a boltokban tudták az említett két — meg több más — márkáról, milyen árucikkekről van szó. Egy-egy árucikk sikerét az-jelezte, ha a vevő így, „márka szerint szólította” a kívánt cikket. Ha például valaki a cukorkaüzletben tíz deka Gerbeaud-t kért, tudta az elárusító, hogy nem a magyarrá vált francia cukrászmesterből kíván tíz dekát, hanem a nevével jelzett bonbonból. De vajon van-e ma olyan vevő, aki azzal állít be — mondjuk — a fehérneműboltba: „egy 39-es fehér férfiinget kérek, de békéscsabai legyen ám!” Van, sőt vannak szép számmal, mégis mintha egyidőben va­lahogy megkopott volna a márka fogalma. Ennek fő oka nyilván az volt, hogy az árucikkeknek nem állan­dóan volt egyforma kiváló a minősége. A napokban közölte egy újsághír, hogy — tovább folytatva azt a helyes ipar- és kereskedelempolitikát,' amely néhány éve egyes árucikkek márkázásával kez­dődött — az árucikkek egy, további csoportja minő­ségi bizonyítványt kap, ha... Ha szigorúan a szab­ványok és a technológiai előírások szerint készül, ha a gyári és a kereskedelmi ellenőrzés körültekintő, s véletlenül sem enged selejtet a kereskedelembe. Az ilyen minősítésű árut, az egyébként szokásos nyolc na­pon túl is, a vevő — meg nem felelés esetén — vissza­adhatja, kívánhatja a kicserélését. Üdvözölni kell ezt az elhatározást, mert arra mu­tat: a gyárakban és az üzletekben nőnek a követel­mények, a vevők pedig messzemenően helyeslik. (sz. j.) Ki kell töltenie korábbi büntetését is Elítélték a nőkre támadó tápiógyörgyei legényt ni a duhajkodásban. Az íté­let jogerős. (m.) Kilépés vagy kizárás A pulikutya sorsa Érvénytelen megállapodás tag kilépését elfogadja, de a ' föld kiadását megtagadja, a határozat ellen bírósághoz le­het fordulni. A bíróságnak azonban ítélethozatal előtt ar­ra kell törekednie, hogy a fe­lek között olyan egyezség jöj­jön létre, amely szerint a ki­lépő tag a földjét a szövetke­zetnek haszonbérbe adja. Az elhunyt tsz-tag örökösei közül csak az követelheti földje kiadását, aki a mező- gazdasági termeléssel élethi­vatásszerűen foglalkozik. Amennyiben a közgyűlés a föld kiadását megtagadja, az örökös bírósághoz fordulhat; azonban a bíróságnak ezúttal is elő kell mozdítania, hogy a vitát haszonbérbeadással rendezzék. A tsz-tagnak a vele közös háztartásban élő családtagok földjét is be kell vinnie a szö­vetkezetbe. Sok vitára ad okot, hogy a tag halála után a családtag visszakövetelheti-e a saját földjét. Az ilyen igény felől a jogszabály nem rendel­kezik. Ilyen esetben a föld ki­adása iránti kérelemnek sem a tsz közgyűlése, sem a bíró­ság nem adhat helyt, vagyis a föld nem követelhető vissza. A családtag viszont igényelhet földjáradékot vagy haszon­bért. Önkényeskedő vadási A község határában tízéves pásztorfiú legeltette sertéseit. Apja — a helybeli tsz tagja — engedélyt kapott a vezetőség­től, hogy az egyébként vadász- területhez tartozó legelőre sertéseit kihajthassa. A kisfiú mellett ott futkározott kétéves pulikutyája. Egyszerre csak felbukkant egy vadász. Ami­kor meglátta a kutyát, lekap­ta puskáját. A gyerek halaira rémült. Magához ölelte kedves kutyusát és sírva könyörgött: — Bácsi, ne bántsa a Bod­rit... A vadász azonban vérszom­jasán kitépte kezéből a pulit, letette a földre és agyonlőtte. A tsz-tag kártérítési pert indított a brutális ember el­len. Az ózdi járásbíróság marasztaló ítéletet hozott, kimondva, hogy a vadász jog­talanul járt el, amikor a pásztorfiú felügyelete alatt álló kutyát agyonlőtte, hiszen a puli a vadállományra nem jelentett Veszélyt. A miskolci megyei bíróság megváltoz­tatta az ítéletet és a keresetet elutasította. Álláspontját az­zal indokolta, hogy a vadász- társaság tagjának joga volt a póráz nélküli kutyát agyon- I lőni. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke- I riilt, amely a megyei bíróság ítéletét megsemmisítette és a 1 járásbíróság ítéletét jogerőre \ emelte. A határozat indoklá- j sa szerint a vonatkozó rende- i let megengedi, hogy a pásztor- i kutyák az állatok kihajtása ! idején külterületen tartózkod- j janak. Ez azt jelenti, hogy i ilyenkor póráz nélkül is lehet- i nek, hiszen másképpen nem tudnák feladatukat ellátni, i Egyébként a vadászok nin- I csenek feljogosítva nyájőrző pásztorkutyák elpusztítására. A vadász tehát jogellenesen járt el és így kártérítéssel tar­tozik. Földművesszövetkezeti leltárhiány Egy pestkörnyéki földmű­vesszövetkezet boltjának volt vezetője ellen leltárhiány megfizetéséért per indult — Nem vagyok hibás — védekezett a bíróság előtt. — A leltározás szabálytalanul történt, mert közben az üz­letben árusítottak. Nem is mérhették fel rendesen az árukészletet, hiszen a mázsáló teljesen hasznavehetetlen volt és a tizedesmérleg is rosszul működött. Tejet és tejtermé­ket is tartottunk, de nem volt jégszekrényünk. Emiatt sok áru megromlott, mégsem ír­ták jóvá. Raktározni sem tudtam megfelelően, mert a pince nedves volt, tehát nem használhattam. Hiába közöl­tem a hiányosságokat a veze­tőséggel, nem törődtek vele. A bíróság a volt boltveze­tőt mentesítette a leltárhiány megfizetése alól. Az ítélet indoklása szerint a volt veze­tő védekezése valónak bizo­nyult. A szövetkezet ugyan azt állította, hogy a mázsát és a tizedesmérleget megja­víttatta, ezt azonban a mun­kavégzést igazoló bizonylat­tal nem tudta bebizonyíta­ni. Abban is igaza van a ve­zetőnek, hogy leltározás alatt az árusítást be kell szüntetni, különben -megnyugtató ered- rr;ény nem várható. Az elnök aláírása Egyik termelőszövetkezet az állami kostelepröl kapott ál­latokat késve szállította visz- sza. Az átvevő kötelezettsé­get vállalt, hogy a késedelmi díjat a szövetkezet megfizeti. Az emiatt keletkezett perben a Legfelsőbb Bíróság a kö­vetkezőket mondta ki: A szövetkezet nevében kö­telezettség vállalásra az elnök és a közgyűlés által kijelölt vezetőségi tag együtt jogosult. Ebből következik, hogy a tsz­szel szemben kötbérkikötés csak akkor érvényes, ha az írásbeli szerződést az elnök és az aláírásra jogosult veze­tőségi tag kötötte meg. Ebben az esetben az eljáró szövet­kezeti tagnak nem volt joga kötelezettséget vállalni, tehát a vele kötött kötbérszerződés érvénytelen. H. E. A hőskorról szól ez a könyv, a szovjet művészet kialakulá­sának hőskoráról, a személyes résztvevő szenvedélyes, s még­is tárgyilagos hangján. Sklov- szkij esztéta, jelentős szerepe volt azokban az elvi harcok­ban, amelyek a fiatal szov­jet állam megszületése után az értelmiség, de különösen a művészvilág berkeiben utat törtek az újnak,'sa. előre mu­tatónak. Majakovszkij, Babel — hogy csak két nevet említsünk azok közül, akik szereplői a me­moár-kötetnek. Memoár-kötet? Gyanús csengése lett e meg­jelölésnek, nem is minden ok nélkül. Az emlékek hihetősé­gének jogos kétségbevonása, a megírás erősen váltakozó szín­vonala nem használt a műfaj tekintélyének. Sklovszkij — némi tréfával így is írhatjuk — tudja, mivel tartozik a szakmának. Esztéta, tehát em­lékeit is az esztéta igényes módszerességével, de ugyan­akkor a színvonalas szépíró tollával eleveníti meg, ezért nem száraz tudományos mun­ka könyve, hanem élvezetes olvasmány, amely egyben — tudományos értékű is. A szubjektív és objektív hang váltja egymást: nem volt mentes az a korszak a tévedésektől, de hatalmas eredmények szülője is volt. Té­vedett Sklovszkij is, maga is­meri be könyvében. Ott volt azonban az eredmények, a je­lentős művészi sikerek eléré­sekor is, legyenek ezek az eredmények irodalmiak vagy a filmművészetben elértek. A sokrétűség — a már említet­tekéi! kívül — jelenti a könyv erényét. Az Európa Könyv­kiadó hasznos szolgálatot tett a kötet közreadásával. A for­dítás Justus Pál munkája. Nagy Ernő: AZ ŰRKUTATÁS EREDMÉNYEI A legszerényebb számítá­sok szerint is a világ két vezető nagyhatalma, a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok évente — átszámítva — mintegy kétszázmilliárd forintot költ az űrkutatásra. A közelmúltban került pá­lyájára a Kozmosz 50 — tehát csak á Kozmosz-faj­tájú űrlaboratóriumból az ötvenedik! — az űrrande­vúk, az első vegyespáros, Tyereskova és Bikovszkij után megtörtént az első társas űrrepülés is, három szovjet asztronauta töltött egy teljes napot az űrkabinban, siker­rel. Nem tévedünk, ha azt mondjuk: az űrkutatás a jö­vő legfontosabb tudomány­ágainak egyike. Nem vélet­len tehát, hogy az átlag­ember érdeklődése is mind fokozottabban fordul feléje, s mind többet akar tudni azokról a csoSSkttps «»nicso­dákról”, amelyek *btp-bip” üzenetüket küldve körülszá­guldozzák földünket, s si­kerrel indulnak el távoli égitestek felé. Örvendetes, hogy már a második magyar szerző — az első könyv Csató István A kozmosz kapujában című munkája volt — e tudo­mányággal foglalkozó, igényé^ tanulmányt veheti kézbe az olvasó. Hagy Ernő, akit a a lapokban megjelent cikkei alapján a szélesebb körű ol­vasóközönség is ismer, köny­vében elsősorban műszaki szemszögből vizsgálja az űr­kutatás fejlődését, s ezen belül is a rakétatechnika tökéletesedését. E vizsgáló- I dás' gazdagon dokumentált adatokkal, táblázatokkal, raj­zokkal, mégis: nem száraz műszaki felsorolás, hanem — izgalmas olvasmány. Lenyű­göző az a sokrétűség, amely az űrkutatást jellemzi. Nincs olyan ágazata a tudomány­nak, ameiy ne játszana sze­repet benne, hiszen az űr­hajók fémköpenyének ötvö­zete a kohászat • új útjait jelzi, a miniatürizálás a hír­adástechnikában hozott for­radalmat, s tette lehetővé, hogy apró készülékek több száz és ezer kilométer ma­gasságból is hibátlanul küld­jék tudósításaikat, az orvos- tudomány és az űrkutatás elválaszthatatlan, s a sort foly­tathatnánk tovább. Nagy Ernő könyve hűen tükrözi e bonyolultságot, azt a roppant szellemi és tech­nikai energiát, amelyek ered­ményeként a karcsú rakéta­testek a magasba szökken­nek, s pályájukra viszik a műszereket, s ma már mind többször embereket szállító űrhajókat. Bevezetőben említettük ez évi kétszázmilliárd forint TekínféíyéV summa! CéljL haszna? Kidobott pénz, ka­tonai versengés? Az űrku­tatásnak — nem vitás — ka­tonai jelentősége is van. Ez azonban eltörpül a hallat­lan tudományos haszon mel­lett. Gondoljunk csak arra, hogy a tokiói olimpia köz­vetítésében milyen jelentős szerepet játszottak a Syn- com műbolygók, meteoroló­giai kutatórakéták már ma is fontos szerepet játszanak a hurrikánok, ciklonok jel­zésével, tehát tndr napjaink­ban is van kézzelfogható eredménye az űrkutatásnak, holott csak az első lépéseket tettük meg. A repülés út­törői sem gondolták, hogy kezdetleges, fából készült „sárkányaik” néhány évtized múlva a legtökéletesebb köz­lekedési eszközökké lesznek, amelyek órákra zsugorítják a kontinensek közötti távol­ságokat. Nagy Ernő könyve hűen dokumentálja az űr­kutatás fontosságát, céljait. Kitűnő a könyvben elhelye- ! zett képanyag. (Gondolat Ki- í adó) __________(m. o.) N em sikerült j az „aranybélyeg“ spekuláció \ Bélyeggyűjtő körökben már ré- £ gebben ismerles, hogy a Csendcs- $ óceáni Tonga királyság a múlt év- £ ben aranyfóliára nyomott, kerek £ alakú postabélyegeket adott ki, y. amelyek az első polinéziai arany- £ érméket ábrázoltak. Már az első £ sorozat is tekintélyes névértékű £ volt, kereken 35 shillingbe került, £ de ezt még továbbiak is követtek. í Végül csattanóként egy 15 shillin- < ges repülőbélyeget adtak ki. Az ^ aranyfóliás bélyegekből állítólag £ összesen 100 000 sorozatot készítet- ^ tek, s bár az előállítás költsc- £ gek a szokásos bélyegköltségeknél 2 nyolcszor magasabbak voltak, £ mégis úgy gondolták, hogy a bc- £ vétel majd busásan fedezi a ki- £ adást. De ezekbe a számításokba ^ hiba csúszott, mert mindössze í 30 000 sorozat kelt el. A gyűjtők v nagy része nem ült fel a nagy- í szabású spekulációnak. ! -----------------­\ Eredeti és hamisítvány j A Rio de Janeiro-i rendőr- £ ség rövid idővel ezelőtt több $ száz üveg hamisított francia parfümöt foglalt le. A hamisí- £ vány olyan jól sikerült, hogy £ a parfümöt hónapokon keresz- f tül nemcsak sok észak- és dél- $ amerikai országba exportálták, * de még Franciaországba is. A 19 éves Pethő Pál segéd­munkás, garázda magatartá­sa miatt rendőri felügyelet alatt áll. Bátyjával ez év június 12-én délután Tápió- györgyéröl farmosi lakásuk felé kerékpároztak. Előzőleg több korsó sört fogyasztot­tak és duhajkodva haladtak az országúton. Három asszony messziről észrevette, hogy a két férfi ittas, ezért félreáll­tak. Tamás Jánosáét az idő­sebb Pethő kikerülni már nem tudta, összeütköztek és mindketten a földre estek. Emiatt szóváltás kezdődött, mire a fiatalabb Pethő az asszonyokat többször arcul- ütötte. A fenyegető kiabá­lás és bántalmazás elől az asszonyok egy közeli dinnyés­kunyhóba menekültek. Pe- thőék utánuk szaladtak és amikor utolérték őket, a fia­tal Pethő egy szőlőkapával Tóth Mihálynéra és Janiik Istvánnéra sújtott. A két asszony könnyebben megsé­rült. Végül is a földeken dolgozók fékezték meg a két Pethöt. A Pest megyei Bíróság súlyos testi sértés miatt if j. Pethő Pált 10 hónapi sza­badságvesztésre ítélte. Le kell töltenie a korábbi tette miatl kiszabott hathónapi büntetési is. Pethő Ferencet a bíróság felmentette, mert a bántal­mazásban nem vett részt sőt öccsét akarta megfékez­■r\ermesztö szél motoz az U üresen maradt gólyafész­kek pihéi között. Nincs már sok a faluban, mindössze ti­zenhét. Kevesebb eggyel me­gint. Tavaly ilyenkor még állt a gólyafészek a Tápió parti há­zon. A kémény tetejére vala­mikor a világháború éveiben fontak erős, tágas lakóhelyet a kedves vándorok. Azóta még sohasem volt üres. Talán a víz közelsége miatt választották ezt a helyet, mert a Tápió olt locsogtatin hullámait a kerti fák mögött, s a gólyák nagy gyönyörűségére itt adnak es­ténként kuruttyoló szerenádot a békák. Most már üres a kémény. Csupasz. Leverték a gólyafész­ket. Televíziót vettek s mikor Rezi bácsi az antenna szerelé­se céljából felmászott a ház- \ tetőre, Terus néni utánaszólt: : — Sándor, verd már le azt a \ fészket is, mert ezek a rakon- ; cátlanok majd kárt tesznek az \ antennában. \ Az öreg meghökkent egy pil- \ lanatra. Szabódott is, hogy ! nincs útjában a fészek az an- \ tennának, nem árnyékolja a \ képet, a gólyák sem bántják. % Van a faluban tucatnál több { ház, ahol a gólyafészek na- gyón jól megfér az égnek me- ' redő vasállvánnyal. Ám Te­rus néni arcán haragos pír lobbant: — Semmi haszon belőlük, csak a dolog. Valósággal szét- cibáljálc a fészer tetejét. Nem győzöm utánuk igazítani a nádat, meg sepregetni az ud­vart. Olyan csatateret teremte­nek maguk körül minden ta­vasszal, hogy rossz nézni. Hát ebből elég volt. a z öreg Rezi fogta a kala- /í pácsot és lassú, tempós mozdulatokkal bontotta a nád­ból font, sárral alaposan beta­pasztott építményt. Ámuldo­zott azon, milyen erősen ta­pad a kéményhez, valóságos mesteri remekmű. A feldara­bolt nádtömeget, meg a sár­gombócokat leszórta az ud­varra Terus néni lába elé, aki kendőjét vállán összehúzva, to- porgott a hidegben, de a vi­lágért el nem mozdult volna a munka befejezéséig. A kopá- csolás végére kirajzottak a gyerekek a házból és a szét- pocsékolt gólyalakást szomo­rúan nézték. — Nagymama mi lesz a gá­lyákkal, ha megjönnek? Hol laknak? — Keressenek maguknak más helyet, másutt is van ké­mény! Este már ültek a szobában a sorbarakott székeken s csen­des áhítattal figyelték a vál­tozó képeket. El is feledkeztek a fészekről, de a konyáiban még erről folyt a szó. Terus néni nagy teknőben ruhát áz­tatott. Nem halom, de igazi hegy volt a ruha sokaság. Ki­lenc gyerek után lehet mosni napestig. A fia ott állt fölöt­te, nézte, hogyan nyomkodja a vízbe a maszatos kis ingeket, sárfoltos melegítőket, külön a fürösztőkádba pedig a legki­sebb réklijét és pólyahuzatát. Bámulta a rengeteg ruhát, anyja mosástól vörös kezet s szelíden csak ennyit mondott: — Azért a gólyafészket nem kellett volna. Kedvesek vol­tak, szerettem őket nagyon. Meg a gyerekek is! — Nektek kedves volt, de nekem nem! A nyelves szomszédok sze­rint a harag oka egyszerű. vXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Terus néni nagymamái sze- \ repléséhez nem kis mértekben : járultak hozzá a piroslábú lé-: kavadászok. Mert eddig tava-: szónként mikor a Tápiórol ie- ■ szaladt a jég és megérkeztek1 a gólyák, asszonylányáéknál a kis szobában mindig felhang-: zott egy új hangocska. A szö- nyörgő oákolás sohasem ma­radt el. Kilenc tavasz, kilenc unoka. ^ — Ennek most vége! — mon­dogatta elégedetten mayában Terus néni a gólyafészek rom­jait söpörgetve az _udvaron. Pedig a lelke mélyén azért félt, félt valamitől. K ihalták a gólyafészke':. Az óceán kelepelő vándu-ai az afrikai napsütésben álmo­doznak a Tápió partjáról, a régi meghitt fészekről, a ta­vaszról. Terus néni kis inge­ket, apró ruhákat mos nap­hosszat s már felengedett ha­ragja a gólyák iránt. Most már ugyanis bizonyos, hogy mire a Tápióról leszalad a jég és a tavaszi széllel megjön­nek a gólyák, a kis szobában újra felcsendül a friss oáko­lás. Már útban van a tizedik unoka... Pataky Rózsa (jóinak a JcijUÓ mentén

Next

/
Thumbnails
Contents