Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-04 / 259. szám

A huszadik éffot Mán ■ ’Vfc A CÉG f 1 D 1 JA R Á S; ÉS CÉG L J É d\v a r_o_s Rés z é r e VIII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1964. NOVEMBER 4, SZERDA Választmányi ülés Az FJK választmánya szom­baton tárgyalta a Földszöv kereskedelmi és vendéglátói tevékenységét. Foglalkoztak felszabadulásunk 20. évfordu­lójának megünneplésével. Ezen belül a Földszöv-mozga- lom kiszélesítését, a tagszer­vezést, a részjegy alapnövelést beszélték meg. Megemlékez­tek a Földszöv alapító tagjai­ról, akiknek segítségét kér­ték a további munkához. Várják a pulykákat A földművesszövetkezet fel- vásárlási csoportjának tájé­koztatása szerint ez évben 13 ezer darab pulykára kö­töttek szerződést a járás ter­melőszövetkezetei és a ház­táji gazdaságok. A hízott pulykák átvétele november 15—december 30-ig lesz a földművesszövetkezetek átve­vő telepein. Az átvétel, a zökkenőmentes feldolgozás érdekében, ütemesen törté­nik. Az fmsz felhívja az ér­dekeltek figyelmét, hogy az átvételi időpontokat saját ér­dekükben szigorúan tartsák be. Szabálysértők 4 Fejlődésben a KGV Városunk történetének je lentős dátuma november 4-e Felszabadulásunk évforduló­ját ünnepeljük e napon Ilyenkor mérleget készítünk a megtett útról... 1944. november 3-án este sűrű ködfüggöny ereszkedeti a városra, az ágyúk böm- bölése mind közelebbről hang­zott. A fasiszta német had­sereg katonái és nyilas bé­renceik rabolva, fosztogatva menekültek a városból. Más­nap reggel 7 és 8 óra kö­zött a Körösi úton megjelen­tek az első szovjet járőrök. Még aznap este a II. ukrán hadsereg egységei megérkez­tek városunkba. Rövid időn belül az Arany utcában ki­ragasztották az első magyar szövegű felhívást: „Nem mint hódítók, hanem, mint felsza­badítók jöttünk hozzátok”. Néhány nap múlva pedig vá­rosunkba érkezett Mali- novszkij marsall főhadiszállá­sával együtt. Ekkorra már városunk egész területe fel­szabadult. November 7-én a tanács^ háza hármas szobájában meg­alakult a Magyar Kommu­nista Párt ceglédi szerveze­te. A kommunista párt első feladatának tartotta, hogy a város demokratikus erőit mozgósítsa. Sorra alakultak meg a demokratikus pártok és közös erővel fogtunk hoz­zá az élet megindításához. Közös erővel sikerült meg­teremteni azokat az alap­vető feltételeket, amelyek nélkül nem képzelhető el emberi élet. Ilyenek a la­kosság ellátása az alapvető élelmiszerekkel, vízzel és vi­lágítással. Ezeknek a szük­ségleteknek a kielégítése sok nehézséget okozott. Az első sószállítmány a szovjet had­sereg segítségével érkezett városunkba. Városunk lakosságának túl­nyomó többsége a legnehe­zebb időkben is szívén vi­selte lakóhelyének fejleszté­sét. Hogy ez milyen ered­ményes volt, azt igazolja az a tény, hogy 1945-ben a me­gyei újjáépítési versenyben a megye városai közül Ceg­léd érte el a legkiemelke­dőbb eredményt: Ha, városunknak a felszaba­dulás időszaka óta elért eredményeit vizsgáljuk, bát­ran megállapíthatjuk, hogy míg a felszabadulás előtt városunk mezőgazdasági te­lepülés volt, számottevő ipar nélkül, ma már korszerű me­zőgazdasággal és egyre gyor­sabb ütemben fejlődő ipar­ral rendelkezik. A mezőgazdaságban a leg­fontosabb feladatunk nagy­üzemeink továbbfejlesztése, megszilárdítása, a szőlő- és gyümölcskultúra, valamint az állat- és növénytermelés fej­lesztése, az árutermelés nö­velése. Szövetkezeti gazdasá­gaink fejlődése biztosítékot nyújt e fontos feladatok eredményes megoldásához. Ipari üzemeink az elmúlt években gyors ütemben fej­lődtek. A dolgozók létszá­ma a minisztériumi, tanácsi és a szövetkezeti iparban 6844 fő, ami az elmúlt év­hez viszonyítva 12 százalé­kos emelkedést jelent. A vá­ros területén működő ipari vállalatok termelési értéke meghaladja az egymilliárd forintot. Az 1963. évi tervet vállalataink teljesítették. Az ismert adatok alapján az 1964. évi tervteljesítés is biztosítottnak látszik. Kereskedelmi vállalataink idei forgalma el fogja érni a 180 millió forintot. A vá­ros lakosságának 62 millió forint takarékbetétje van. Ezek a számok igazolják vá­rosunk lakossága vásárlóké­pességének növekedését. Városunk fejlődése a fel- szabadulás óta kisebb zök­kenőkkel megfelelő ütemben halad. Az 1956-os ellenfor­radalom megtorpanást idé­zett elő a város fejlődésé­ben, de ez csak átmeneti­leg okozott nehézséget, mert a lakosság túlnyomó többsé­ge józanul ítélte meg a hely­zetet. 1957-ben új lendülettel lát­tunk a munkához és meg­kezdtük a korszerű városfej­lesztés alapjainak lerakását. Elkészítettük a város ren­dezési tervét, folyik az ipar­terület részletes rendezési tervének készítése. Megkez­dődött a város közművesí­tése, a csatorna-, a vízháló­zat építése és bővítése. Épül a víztorony, fejlesztjük és kor­szerűsítjük a közvilágítást. Az elmúlt két évben 160 ezer négyzetméter új utat, 85 270 négyzetméter új járdát épí­tettünk. Az út- és járda­építés ütemét évről évre fokozzuk és belátható időn belül utaink és járdáink je­lentős része pormentes bur­kolattal lesz ellátva. A következő években új középiskola, diákotthon és iparitanúló-iskola épül. El­kezdődik a vasúti felüljáró építése. A sok nehézség el­hárítása után elkezdődik az új, 460 ágyas kórház épí- tése. A jövő évben 60 sze- $ mélyes bölcsődét építünk. El- ff kezdjük az iskolai napközig otthonok problémájának meg- ^ oldását. 4/ Legfontosabb feladatunknak 4 a lakásépítés ütemének nő- 4 vetését tartjuk. Még ebben ff az ötéves tervben az ossz ff erőforrást egybevetve 300 új ff lakás épül. A harmadik öt- f, éves tervben, 1966-os kéz- f déssel, új lakótelep létesül í 500 lakással. Tovább foly- f tatjuk a lakásépítést az Or- ff szágos Takarékpénztárral ff is együttműködve. Bízunk ff abban, hogy terveinket meg ^ tudjuk valósítani, mert ez ^ nagymértékben segítené a f városban levő súlyos lakás- 4 helyzet részbeni megoldását.; E rövid felsorolás ismer- ^ te ti a legalapvetőbb város- ff politikai elgondolásainkat, f, Biztosak vagyunk abban, ff hogy a párt irányításával, ff vezetésével ezen feladatokat 4 meg tudjuk oldani. Termé- f szetes, hogy igényeljük a f, társadalmi szervek segítségét, ff a lakosság fokozott támog'a- f, tását, amelyet ez ideig is ff megkaptunk. Ezt igazolja az ff a tény, hogy ebben az év- 4 ben októberig 590 ezer forint ff értékű társadalmi munkát vég- ff zett a város lakossága. Igen ff dicséretes a Cipőipari Vál- ff lalat kezdeményezése, akik 4 társadalmi összefogással épí- 4 tik fel az új cipőgyárat. ff E helyen mondunk köszö- $ netet a város lakóinak, a ta- ff nács tagjainak és aktíváinak^ azért az önzetlen segítségért, ff amellyel a közös cél érdé- ff kében áldozatos munkájukkal 4 hozzájárultak városunk fej-1 lesztéséhez. | Szelepcsényi Imre ff tanácselnök f. — Disznótoros vacsora, m s mi szem-szainak ingere... gyermekzsúr Újdonság a sörzene — Nehéz a művészekkel Lesz-e hagyomány a pincérversenyből? Mit kapunk a vendéglátóipari napokon? ezzel népszerűsíteni tudjuk ezt a vasárnap délelőtti szó­rakozást és sikerrel rendez­hetünk más alkalommal is sörzenét. — A pincérverseny ötlet« hogy került szóba? — Ez kísérlet, őszintén mondom, még pillanatnyilag mi sem tudjuk eldönteni, hogy milyen sikere lesz. Ar­ra gondoltunk, hogy a megye felszolgálóit meghívjuk erre a vetélkedőre. És ha sike­rül, ha lesz érdeklődés, a jövő években újra és újra megrendezzük a megyei pin­cérversenyt ,.. — Hogyan haladnak az előkészületek? — Ilyen nagyszabású mun­kánál a vállalat apparátu­sának minden része mozog. Nehézségeink különösképpen a vendégművészek lekötésé­vel vannak. Nehéz őket meg­kapni. A áruforgalmi ősz-' tály egyébként minden tőle telhetőt megtesz a többi osz­tállyal karöltve a sikerért. Várjuk tehát hogy a ven-' déglátók mivel rukkolnak elő. Szeretnénk jól érezni magunkat. Pfeiffer János — Mi újat kapunk a ven­déglátástól? — Eddig egy egységben bo­nyolítottunk le minden be­mutatót és műsort, most pe­dig több egységünkben, így az Aranysas Bisztróban, a hidegbüfékben, a Kossuth és Magyar étteremben rendez­zük műsorainkat. Ezzel el­sősorban a bemutató színvo­nalát, valamint a tisztelt kö­zönség gyorsabb kiszolgálá­sát kívánjuk elősegíteni. — Lesznek-e a kiállítások mellett szórakoztató műso­rok? Megrendezik-e a már jelzett pincérversenyt? — Igen — hangzik a vá­lasz. — A bemutatókon ki-' vül gondolunk arra is, hogy a város lakosságát jó mű­sorokkal lepjük meg. A Ma­gyar Étteremben magyarnóta- estet és disznótoros vacsorát, a Kossuth Étteremben ka­baréműsort, táncversenyt, magyaros ételbemutatót és te­rítési bemutatót tartunk. Gyermekzsúr lesz a télikert­ben, sörzene a Kossuth Ét­teremben, ahol pirítóskenye- ret lehet majd kapni velő­vel. Úgy gondolom, hogy Mi mindent rejtenek ma­gukban a fentiek? Ezt kér­dezem Reggel Gerzsontól, a Ceglédi Vendéglátóipari Vál­lalat áruforgalmi osztályve­zetőjétől. Készséggel adja meg a választ: — Vállalatunk a város ju­bileumi ünnepségeinek kere­tében háromnapos rendez­vénysorozaton kívánja ven­dégül látni Cegléd lakossá­gát. November hatodikán, hetedikén és nyolcadikén magyaros ételbemutatót, cuk­rászipari kiállítást, hidegtál­bemutatót tartunk, amelyre meghívjuk Gróf Nándort, Le- hőcz Jánost, a szakma kiváló képviselőit és vállalatunk több díjat nyert főszakácsait. 1. Épül az új rak­tár. A vasváz sze­relésén úgy dol­goznak az ipari tanulók mint a „nagyok” 2. Mikulás János kőműves brigád­ja az épülő sze­relőcsarnoknál ta­lálható. Ö maga régi embere a vál­lalatnak. Szorgal­máért mindenki tiszteli, becsüli 3. Nagy munká­ban a festő bri­gád. Kőszegi Jó­zsef vezetésével az egyik raktár hullámbádog te­tejét festik. No­vember 7-re ezt a munkát befeje­zik. Teljesítmé­nyük a száz szá­zalék felett van sárló szatyrok mellett — ál- j Iámi üzletből vásárolt — bőr­öveket és egyéb bőrdíszműve- ket árusított. A népi ellenőr­zés akadályozta meg további szabál" ''cnes tevékenységét, és első figyelmeztetésként 200 forint a büntette. ★ A katonai igazolvány fon­tos okmány, melynek elvesz­tése büntetést von maga után. Tudja ezt már Hor­váth Mihály ceglédi lakos is, ugyanis gondatlanságból el­vesztett katonai igazolványá­ért 150 forint bírságot fize­tett. I Bellér Eerenc-xeglédi lakos -engedély nélkül hajtptta lo- ;vát legelni a Kossuth Terme- j lőszövetkezet területére, 150 ! forint pénzbüntetést fize- ! tett. ★ • j Mészáros Mihályné ceglédi (lakos az elmúlt héten a pia- * con termelői igazolvány nél- íkül árusított kacsát. 200 fo- ! rint pénzbírság megfizeté- ísére kötelezte a városi tanács \ szabálysértési hatósága. * ; Bővíteni akarta áruválasz- ! tékát Rumf Miklós ceglédi ! piaci árus. Az engedélyezett í nadrág-, zoknitartó és bevá­Balszerencsés döntetlen Vasárnap újra hazai pályán játszott NB III-as labdarúgó- csapatunk, a Sárisápi Bányász csapatát fogadta. Játékvezető: Nagy I. (Simák, Horváth). A CVSE-ben újra helyett kapott az eddig eltiltás miatt nem játszó Gyenizse és Kiss is. A csapat a következő ösz- szeállításban lépett pályára: Hamza — Kiss P., Gyikó, Csá­szár — Gyenizse, Oláh — Cseh, Pintér, Darázs, Liptai, Halmi. Már a második percben ha­talmas helyzet marad kihasz­nálatlanul Cseh részéről, majd utána szépen elfut, beadása azonban elszáll Liptai feje. felett. Az első tíz percben je­lentős mezőfölényt harcoltak ki a ceglédi csatárok. A 11. perc azonban csalódást hoz. Gyenizse 30 méterre a kaputól kézzel húzza le a labdát s eb­ből: 1:1. A 17. percben veze­téshez jutunk. Cseh szépen fel­fut Kiss labdájával, beadását a befutó hátvéd a hálóba rúg­ja. 2:1 javunkra. Védekezésbe kényszerül a vendégcsapat, a ceglédi csatárok fölénye ál­landósul. Támadás-támadást ér, gól még nincs. Pintér kap jó labdát, de a ballábas lö­vés mellészáll, majd egy labda Cseh hátáról majdnem a kapuba kerül. Űjra Pintér előtt adódott jó helyzet, de a védők menteni tudnak. Oláh lő tá­volról, de mellé száll a labda. Szünet, után sem csökken a hazai fölény, sőt az ötödik percben emberelőnyhöz ju­tunk. Szabálytalanságért Nagy játékvezető kiállítja a vendé­gek balszélsőjét. A 10. perc­ben mégis a vendégek tudnak egyenlíteni. Lábról-lábra száll a labda, távoli lövésbe bele­nyúl a center és a labda irányt változtatva, Hamza hálójába kerül. 2:2. Mintha alábbhagy­tak volna most a lendületes ceglédi támadások. A 15. perc­ben vezetéshez juthatnánk. Liptai első gólját akarta meg­ismételni, de felvágják. Tizen­egyes! Gyikó végzi a büntető rúgást, de sajnos, rosszul, a kapus kivédi. A vendégek most már „el a labdát a kaputól’’ elvet követik és rúgják amerre látják. A vendégek önfeláldo- zóan védekeznek. Kiss is meg­sérül és csak rövid orvosi ápo­lás után tér vissza a pályára. A hátralevő játékrészben hiá­ba próbál rohamozni a csa­pat, az eredmény már nem változik. A mérkőzés után már meg­csappantak az esélyek a baj­noki cím elnyeréséért is, ha­csak valami nem történik még... Góllövők: Liptai, Cseh. Jók: Kiss P., Gyenizse, Cseh, Oláh. (bujáki) — Három típus szolgálati lakást épít a Kecskéscsárdai Állami Gazdaság 600 ezer fo­rintos költséggel. — 10 000 köbméter fá kiter­melését kezdte meg járásunk­ban az Állami Erdészet. Miről tárgyalt a járási tanács végrehajtó bizottsága A járási tanács végrehajtó bizottsága pénteki ülésén a jászkarajenői tanács irányí­tó, szervező tevékenységét vizsgálta meg. Részletesen foglalkozott a tanács műkö­désével, az állandó bizottsá­gok és a végrehajtó bizott­ság tevékenységével. Tár­gyalta a hivatali munkave­zetés kérdését, majd külön foglalkozott a mezőgazdasági és a községfejlesztési fel­adatok végrehajtásával. Vizs­gálta az építés, közlekedés, úthálózat, vízhálózat, ipar, kereskedelem, művelődés és egészségügy helyzetét, majd az igazgatási tevékenység mérlegelése után határoza­tokat hozott. Ugyancsak napirendre tűz­te a végrehajtó bizottság a járási tanács szakosztályai­nak ügyintézéséről szóló je­lentést az 1957. évi IV. tör­vény alkalmazása szempont­jából. Felöltővásár és kozmetikai kiállítás Az FMSZ-áruház az őszi Idényben felöltővásárral és kozmetikai kiállítással ked­veskedik vásárlóinak. Az őszi felöltővásár a múlt héfőn nyi­tott és még egy hétig tart. Ed­dig közel ötven divatos fel­öltő talált gazdára. A kozmetikai kiállítás most \ nyílt hétfőn és november 16- ! ig lesz nyitva. Kilencedikén : és 10-én a Budapesti Illatszer- \ gyár kozmetikusnője ingye- \ nes tanácsadással szolgál Cég- j léd asszonyainak, lányainak. <

Next

/
Thumbnails
Contents