Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-28 / 279. szám

AREKORDER jPEST I MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA: ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA VIIL ÉVFOLYAM, 279. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1961. NOVEMBER 28, SZOMBAT í Az MSZMP Pest megyei Bizottsága ülése Tegnap ülést tartott az MSZMP Pest megyei Bizottsága, amelyen megtárgyalta a nők hely­zetét a mono« járás mezőgazdasági termelő­szövetkezeteiben. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Orbán László, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága agitácós- és művelődésügyi osztályának vezetője, Fehér Lajosné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsának tagja, a szer­vezési osztály vezetője. Rajtuk kívül az el­nökségben helyet foglalt Cservenka Ferenc­né, a Központi Bizottság tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, Szakali József, Jámbor Miklós, Kuruc Béla, a Pest megyei PártbiEottság titkárai, Guba Pál, a Monori Já­rási Pártbizottság titkára. A beszámolót Guba Pál, a Monori Járási Pártbizottság titkára ismertette. A vitában ti­zenöten szólaltak fel. A tanácskozás Cserven­ka Ferencné, a megyei pártbizottság első tit­kára zárszavával ért véget. (Foto: Kotraczó) • • Összeült a kongói békéltető bizottság \\\\\\\\\\\\\V\\\VW^\\\\\\\\N\\\\\\\\\\W\\V\\V^\\NN\\\\\W^^ A Dunakanyar új gyöngyszeme: | j a Surány-ligeti üdülőtelep * 1 ! Kisemberek 520 hétvégi héza — ffíssznos-e Stanleyville: kísértetváros Csőmbe SHürSssba u$@zi!i ? Pócsroegyernek ? — Elkészült a DIB fejlesz­tési terve jelentették, hogy Stanleyville- bői a fehér telepesek elszál­lítása befejeződött: Stanley- riíle-ből és Paulisból 1070 európai vagy amerikai sze­mélyt telepítettek ki. Az AFP jóltájékozott dip­lomáciai körökre hivatkozva közli, hogy Csőmbe a jövő hét elején néhány napra Párizsba utazik és szerdán felkeresi De Gaulle elnököt. Aki Felsőgödön keresztül utazik Vác felé, az a Szent­endrei-sziget partján, magas­ba nyúló jegenyesorokat lát csak, amelyek szépen illesz­kednek a távolabb kéklő pi­lisi hegyektől övezett tájba. Átkelve azonban a szigetre, vonzó üdülőtelep tárul a lá­togató elé — Surány-liget. A közel 200 hold területen fek­vő település, nyár és jege­nye soraival, akác- és fenyő ligeteivel valóban elragadó: az egységes terv szerint ki­épült, egymást keresztező ut­cákban apró, színes hétvégi házak sorakoznak a kis kertek, ápolt gyümölcsösök közepén. Kora tavasztól Késő őszig, főként fővárosi dolgozók ezrei ta­lálnak itt nyugalmat, szóra­kozást nyújtó pihenést, távol a kétmilliós világváros füst­jétől és zajától. Éles, tiszta, egészséges a levegő, a Duna fövenyes partja, sekély med­re a nyári hónapokban kitű­nő strandolást biztosít. Ám ahhoz, hogy Surány- liget az utóbbi években roha­mosan fejlődött, a táj szépsé­gén túl, tervszerű emberi te­vékenységre, nagy munkára volt szükség. Nem véletlen, hogy itt, a sziget fás, bokros ligetei között megbúvó üdülő­telep talán a Dunakanyar is­mertebb és forgalmasabb he­lyeinél is gyorsabban épül s kap civilizált külsőt. Az egyik „főhadiszállás” ahonnan, a nagyon is békés célú „had­műveleteket'’ irányítják, a pócsmegyeri tanácsházán ta­lálható, mégpedig a vb-elnók, Jáner Vilmos szobájában. A 45 éves, vidámságra és tré­fára kész tanácselnök nyolc éve vezeti a község ügyeit, de itt nőtt fel a szigeten s szen­vedéllyel dolgozik az üdülő­telep fejlesztéséért. A vaskos irattartókból most is öröm­mel veszi elő Surány-liget térképét. Tőle tudjuk meg: már a felszabadulás előtt el­kezdték a helybeli földbirto­kosok a terület parcellázását. Persze jó üzleti érzékkel, a Duna-parton kimért telkek négyszögölét 28 pengőért ér­tékesítették. Az igazi fejlő­dés azonban csak 1958-ban kezdődött. Akkor készült el az üdülőtelep részletes alap­rajza, terve ? akkor adta át az állam tulajdonába került területet kijelölt, telekköny- vezett parcellák formájában a község árusításra az OTP- nek. Azóta épült ki az utca­sorok hálózata, s ma már a 150—200 öles telkeken ösz- szesen 520 hétvégi házikó áll. Surány népszerűsége egy­re nő: az OTP szentendrei já­rási k!rendeltségénél a jelen­leg mintegy 240 szabad te­lekből hétről hétre mind töb­bet vásárolnak meg. A felté­telek igen előnyösek. Átlag 40 forintba kerül egy négy­Pénteken délelőtt a ke- j nyai fővárosban összeült az Afrikai Egység Szervezetének békéltető bizottsága Jomo Kenyatta elnökletével. A bi- . zottság munkájában Kenya, ! Etiópia, Ghana, Nigéria, I Guinea, Kamerun, Szórná- j lia, az EAK, Felső-Volta és Tunézia képviselői vesznek ! részt. Az AP jelentése szerint a ' fehér zsoldosok által veze­tett kongói kormánycsapa­tok pénteken délelőtt átkeltek a Kongó folyón Stanleyville bal partjára, hogy megpróbálják kiszoríta­ni állásaikból a felkelő egy­ségeket. Stanleyville kísértet- város: az utcákon csak nagy- néha látható mozgás, amikor belga ejtőernyősök, vagy fe­hér zsoldosok őrjáratai előme­részkednek a mindenhova be­csapódó puskatűzben. A Kongó folyó bal partjáról a felkelők géppuskával, akna- tűzzel zavarják Csőmbe ka­tonáit. A UPI hírügynökség je­lentése szerint a belga ejtőernyősök egy • részét a kaminai támasz­pontra szállították, egy alakulat Stanleyville-ben maradt, egy másik pedig Poit- lisban tartózkodik. Az amerikai hatóságok be­Rusk­Oobrinyin­Icslálkozó Rusk amerikai külügymi­niszter csütörtökön Dobri- nyin nagykövettel tárgyalt az ENSZ-közgyűlés közeli megnyitásával kapcsolatos problémákról. Figyelemre méltó a belga kül- ügyminisztériüm pénteki je­lentése, amely szerint Fran­ciaország megértéssel fogadta Belgium slanleyville-i akció­ját. A Reuter arra is emlékez­tet, hogy Peyrefitte francia tájékoztatásügyi miniszter a szerdai minisztertanács után újságíróknak kijelentette: kormánya jelentős segélyt haj­landó folyósítani Léopoldville- nek, „az ország fejlesztésére”. Szovjet parlamenti küldöttség utazik Ankarába A szovjet fővárosban hiva­talosan bejelentették, hogy 1965. január 4-én a török nemzetgyűlés meghívására szovjet parlamenti küldött­ség utazik Ankarába. A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSE A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága pénteken ülést tartott. Méhes Lajosnak, a KISZ Központi Bizottsága első titká­rának előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a KISZ december II—12—13-án sorrakerülő VI. kongresszusa elé ter­jesztendő beszámolót és akcióprogramot. Az ülésen részt vett és felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB párt- és töinegszervezeti osztályának vezetője. (MTI) Honnan ú 45 míslié ára A statisztika sajátos mó­don árulkodik holt számai­val az életről. Könnyen belátható, hogy a KISZ tár­sadalmi munkaakcióinak adatai minden szubjektív véleménynél többet mon­danak a mai fiatalokról, akik igencsak üstökön ra­gadták az időt. Számoljunk csak! A ma­gyar ifjúság, most, a KISZ kongresszusára készülve, hatalmas számmal büsz­kélkedhet. Három év alatt 45 millió órát áldozott szabad idejéből a közhasz­nú társadalmi munkának. Az órák ily halmazát ne­hezen fogja fel napszakos gondolkozásunk, ám ha nagyobb időegységekre bontjuk, a számok akkor sem kapaszkodnak fogal­mainkba. Mert 45 millió óra körülbelül 2 millió nap, ez pedig 300 ezer hét... Érdemes végigpásztázni a rengeteg óra történetét, hol, milyen munkákkal lett az ifjúság „időmillio­mos” ? Hat éve verték le a fiata­lok az első sátrakat a ha­ngi Horvátkimlén, azóta az építőtáborozás orszá­gos méretűvé terebélyese­dett és kerek 100 ezer diákfiatal épített gátat, ásott önlözőcsatornát, szü­retelt, utat, épületet terem­tett társadalmi munkában. Másfél millió köbméter földet dobtak lapátjukon az „ntellektue! kubikosok”, húszezer vagon zöldséget, gyümölcsöt szedtek a lá­nyok. A fiatalok társadalmi munkájával épült objek­tumok szinte mindenütt megtalálhatók az ország­ban. A váci óriás, a Dunai Cement- és Mészmű gép­sorai a határidőnél egy évvel hamarabb indul­hattak, mert a fiatalok az építés minden vágányán zöldre állították a jelző­lámpákat. Már két' éve, hogy az őszi. téli csúcsfor-- galom idején fiatalok siet­nek a vasútállomásokra ra­kodni. A szállítóbrigádok néhány óra alatt mozgó­síthatók, készenlétben vár­ják az SOS-jelzést. Ez a munka is egyik forrása a 45 millió órának. De talán az építőtáboro­zás után, a KISZ vegy­ipari védnöksége „gyűj­tötte” a legtöbbet. A rend­kívül fontos iparág gaz­dagítását — már ami kü­lönösen a műtrágya, mű­anyag és műszál gyártását illeti — nagy energiával és változatos módon se­gítette az ifjúság. A Bor­sodi Vegyikombinát épí­téséhez — az ifjúsági ope­ratív bizottságok sürgeté­sére és a szállító üzemek fiataljainak segítségével — általában fél évvel előbb érkeztek meg a szükséges berendezések. Csak a Bor­sod megyei vegyipari ob­jektumok építkezésein 600 ezer órát dolgoztak a megye fiataljai társadalmi munkában. Nemcsak vasárnapi munkával „gyűjtöttek” itt órákat, hanem a ter­vezőirodák rajzasztalain is. Jó példa, hogy a Szö- nyi Kőolajipari Vállalat KISZ-szervezetének mér­nökei egy nagy irodaház bővítését tartalmazó ta­nulmányi tervet is társa­dalmi munkában készítet­tek el. Az elmúlt három év alatt a budapesti, vegy­ipari gépeket gyártó vál­lalatok fiataljai a szocia­lista szerződésekben vál­lalt feladatok teljesítése érdekében 150 ezer mun­kaórát teljesítettek. Látható eredmények, iz­galmas feladatok teremtet­tek országszerte tekintélyt a KISZ társadalmi munka- akcióinak a fiatalok köré­ben. A számok a munká­hoz való újfajta viszony sikerei, jóleső érzéssel töltik el az ifjúságot, amely decemberi kongresszusán még nagyobb feladatok vállalására készül. Komornik Ferenc ■ . - ’ I Ezt mondta róla Jáner Vil- j mos tanácselnök. Valóban: j hogy hogyan lehet megke- j resni az ésszerű megoldá- I sokat, s jól és olcsón épít- | kezni, abból itt sok vállalat ! leckét vehetne. Csak két kis j példát ennek bizonyítására, j Most, hogy az idei tavasz ; óta állandó, meneírendsze- j rű járatként közlekedik a j Margit-hídtól Surányig a ví- J zibusz, kikötőjéhez lejáró j utat, töltést és széles kő- j lépcsőt építettek. Mindez > nyolcezer forintba került, j Hasonló lépcsőt a vízügyi szervek egy másik partré­szen, több mint 40 ezer forintért készítettek, közel sem ilyen megbízható minő­ségben. A másik: úgyszól­ván egy fillér költség nél­kül egy meredek, szakadé- kos partszakaszt alakítottak át idén mintegy 200 méter hosszú, síma, strandolásra alkalmas tereppé. Egysze­rűen úgy, hogy az itteni ha­talmas homok földtömeget egy útépítő vállalat gépek­kel kitermelte és saját épít­kezéseihez elszállította. Az idős, de fáradhatatlanul fia­tal főmérnök nagy szakmai tudása, párosulva lelkes ál­dozatkészségével, kiapadhatat­lan forrása Surány-liget fej­lődésének. A távlatok, s már a közeli évek is, biztatóak a Szent­endrei sziget e viruló helyén. A Dunakanyar Intéző Bi­zottság is beillesztette már terveibe Surányt. Elkészült az új fejlesztési terv, amely a Fővárosi Vízművek jelen­legi területén, mintegy 15 holdon, modern üdülőköz­pontot vázol fel. A mostani teléptől északra 300 szemé­lyes vízituristaház, camping, üzletházsor, vendéglátó kom­binát, eszpresszó épül majd. Mindehhez csatlakozik az új strand kabinsoraival, egy nagy csónakház, a belső te­rületen pedig felnőtt- és gyermek-úszómedence, sport­pályák, játszóterek. így válik rövidesen Su­rány-liget a Szentendréi-szj-i geten a Dunakanyar egyik legszebb üdülőhelyévé. Hctesi Ferenc Pál szögöl s az öt-hat ezer forin- | tos telek árát két év alatt tör- i leszthetik le a vevők. Ez az ; állam által nyújtott nagy I kedvezmény lehetővé teszi, ■ hogy a kis- és középjövedel- i mű dolgozók saját hétvégi pi- I henőt építsenek. Egy ilyen kis ! házikót 15—30 ezer forint költséggel már fel lehet épí- i teni, néhány évi takarékos­í Sággal tehát elérhető minden | rendezett körülmények kö­zött élő család számára. Persze, az egyre növekvő üdülőtelep — túl azon, hogy büszkék rá a pócsmegye­riek — előnyös helyzetet, sőt hasznot is ad a község­nek. A szakszövetkezetben tömörült helybeli gazdák fő­képpen zöldség- és gyümölcs- termesztéssel foglalkoznak, s [ a termelés egy részét egész j nyáron előnyösen értékesíthetik a telepen. Ezenkívül pedig a helyi tanács községfejlesz- 1 tési alapját növeli az el- ! adott telkek után befolyó I pénz. Ez az összeg idén \ már eléri az egymillió fo- ! rintot. A nagy összeget jól j használta fel a községi ta- I nács: Pócsmegyer belterüle- I tén mintegy 300 ezer fo- | rintért rendbehozatták, át- j építették az utakat, ezenkí- ! vül rendezték Surányban a j bozótos, ingoványos Duna- ( partot és három és fél ki- j lométer hosszú villamosháló- ! zatot építettek. ! De az a sok minden, ami í Surány-ligeten épült az utób- i bi években, nem futotta i volna a rendelkezésre álló j pénzből. Ennek ugyanis ] többszörösét teszi ki az it- ] teni telektulajdonosok ál- I tál végzett nagyméretű tár- j sadálmi munka. Kint a te­lepen egy szép, összkomfor­tos apró villában van ezek- ! nek a „hadműveleteknek” 1 második főhadiszállása: , a hetvenéves nyugalmazott fö- j mérnök, Bihari Sándor ott­honában. Neki, ahogy maga mondja: egyetlen szenvedé- ! lye, „hobbyja”, Surány és a | Dunakanyar. Kint él feb­ruártól, decemberig, mint a telep tanácstagja, ő intéz itt mindent. De ezen túl, az elvégzett társadalmi mun- j kában százezer forintokra rúg mérnöki tevékenysége: ! a részletes tej-veket ő ké- ! szíti, a part rendezése s az | ezután megvalósuló liget tér j építése és egyéb sok min­den, az ő tervei és irányítása mellett : készül el. A saját erőből ál- j landóan végzett különböző munkáknál mindig ott vgn. „Felbecsülhetetlen -annak az értéke, amit 6 itt végez.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents