Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-24 / 275. szám

mohomidéki A PE STf M EGYE I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VLBWQLYAM, 275~ szAM 1961- NOVEMBER 24, KEDD Jó talajelőkészítés * sikeres szőlőtelepítés Mária néni csipkéi SPORT JÁRÁSI BAJNOK: ŐRI tJri—Nyáregyháza 3:1 (1:0) Tápiósüly, 500 néző. Vezette: Gombás. Nagy iramú, kemény de sportszerű mérkőzést vívott a két csapat. A múlt heti egygólos kü­lönbség ellenére sem adta fel Nyáregyháza a reményt, hiszen Űri — eltiltás miatt —■ nem otthon, hanem a sülyi pályán fogadta el­lenfelét. Az első félidő 15. percében Bor- bás megszerezte az úriak első gól­ját. Félidőig nem változott az ered­mény. A második félidő első per­ce ismét gólt hozott. Sára talált a nyáregyház! hálóba, s ezzel vég­leg eldöntötte a bajnoki cím sor­sát, hiszen az összesített gólarány már három gólkülönbségű volt. A n. félidőben még egy úri gcl (Borbás révén) és egy nyáregy­házi gól (Drábóczi rúgásából) szü­letett. Űri a második félidőben nyúj­tott csatár játékával még nagyobb arányban is győzhetett volna. A játékvezetői hármas kitűnően mű­ködött. (müller) A KÉT KÖRZET VÉGEREDMÉNYE 9i ,AM körzet 1. Nyáregyh. 14 11 3 — 14: 7 25 2. Monor II 14 8 — 6 30: 8 16 3. Vecsés II 14 5 1 8 18:17 11 4. Pilis H 14 4 2 8 22:25 10 5. Monori-erdŐ törölve 6. Káva törölve „B” körzet 1. Űri 16 11 3 2 54:20 25 2. Péteri 16 10 5 1 41:22 25 3. Tápiósüly 16 4 5 7 33:34 13 4. Tápiósáp 16 3 4 9 25:51 10 5. Gyömrő II 16 2 3 11 15:41 7 A JÁRÁSI BAJNOKSÁG VÉGEREDMÉNYE 1. Őri 2 2 — 6: 3 4 2. Nyáregyh. 2 — — 2 3: 6 0 3. Péteri és Monor II AZ IFJÜSAGI BAJNOKSÁG VÉGEREDMÉNYE ÍSA” körzet 1. Monor n, 2. Nyáregyháza, 3. Pilis. „B” körzet 1. Péteri, 2. Űri, 3. Tápiósáp, 4. Tápiósüly. Dohog, erőlködik az SZ— 100-as az elázott hajlatban, ahol tócsákat takar a haj­nali köd. Százhúsz mázsa ez a gép és nyolcvan centi mély ba­rázdát fordít a mögé akasztott eke. Czene József húzza, igazít­ja a botkormányt, hogy a szé­les ekekerék! szorosan a ba­rázda széléhez simuljon. Amikor túljutott a süppedő részen, csendesebbé válik a dohogó hang, a traktoros meg visszanéz a szalonnás fekete barázdára, amelynek fenékén ott csillog a talaj­víz. Megtörli homlokát, az­tán megszólal: —- Úgy kimelegedtem, mint­ha magam húztam volna ezt a dögnehéz masinát. Ha ott­ragad, áshattuk, cibálhattuk volna órák hosszán át tár­sammal együtt. Mögénk sorakozik a másik gép is. A vezetőfülke mögé húzódunk, amely útját állja a kabátot rángató szélnek. I Persze, a szőlőtelepítésről fo­lyik a beszéd, hiszen az ala­csony hozamú területek hasz­nosságát fokozó telepítések jelentőségét felismerték ter­melőszövetkezeteink is, tó alapszervben, utána zenés, táncos klubestet tartanak. Va­sárnap az ifjúsági klubban bemutatkozik a művelődési otthon új tánczenekara. ★ Az e heti filmszemináriu­mokon Bényén és Gombán csütörtökön, illetve pénteken a boszorkányperek történeté­ről hangzik el előadás, utána A salemi boszorkányok című filmet vetítik le. ★ A mendei Lenin Tsz KISZ- szervezete a jövőben minden szombaton és vasárnap KISZ- klubfoglalkozásokat tart. A klubesteken tánc, szellemi ve­télkedő. élménybeszámoló, ok­tatás, Mikulás-est, batyusbál, tv és rádió várja az érdeklődő fiatalokat. ★ Bált rendez a csévharaszti KISZ-szervezet vasárnap. ★ A pilisi színjátszó csoport megkezdte a Jegygyűrű a mel­lényzsebben című vígjáték próbáit. A bemutatót kará­csonyra tervezik. lommal dolgozott. De ifjú és idős Tormási András, özvegy Kovács József né, Fegyveres Béla, Rádi János, Füstös Mi­hály, Mocsári József, Kelemen István, Szabadosi Tivadar és Iván János is sokat segített. Nem volna teljes a beszá­moló, ha megfeledkeznénk a Gödöllői Erdőgazdaság men­dei üzemegységének segítségé­ről. Oláh néni hamarosan visz- szaköltözhet régi otthonába. Gér József Három tanácsülés lesz a héten. Csévharaszton csütörtökön a mezőgazdasági munkákról, a mezőgazdasági áb munkájáról, a tsz-ek közöt­ti versenyről tanácskoztak. Gombán pénteken a költség­rendezés és a tsz-elnök beszá­molója lesz napirenden. Tá- piósülyben is pénteken ül ösz- sze a tanács, hogy megvitassa a téliesítés, a téli gépjavítás problémáit, valamint az Álla­mi Biztosító körzeti felügyelő­jének jelentését. A tanácsülések nyilvánosak, minden érdeklődőt szívesen fogadnak. értékessé válnak a mázsa rozsot, sovány pipacsot termő rossz, szaladó ho­mokok. — Kapósak is az Sz szá­zasok — jegyzi meg Czene József traktoros. — A gép­állomás mind a hat lánc­talpasa foglalt, pedig a nyá­ron sem pihentünk. A Nagy­kőrösi Erdőgazdaságnál száz, Sülyben harminckét holdon készítettük elő erdősítéshez a talajt, Nyáregyházán hat­vanöt holdat szőlő alá. A sorban Üllő következik öt­venhárom holddal és ha itt végzünk, Sáp a következő állomás, ahol nyolcvan hol­don szintén szőlőt telepíte­nek. — A közös gazdaságok min­denütt bőven mérték a trá­gyát — veszi át a szót Tóth András, a másik gép gaz­dája. — A kétszáz mázsa szerves trágyát, három-négy mázsa műtrágyával egészí­tették ki, nem hiányzott se­hol a talajfertőtlenítést szol­Vasárnap reggel kiballag­tam a sülysápi vasútállomásra. Az ünnep dacára igen népes volt az állomás környéke. A forgalmat növelte az, hogy Kákán országos vásár volt. Az emberek természetszerűleg autóbusszal iparkodtak a vá­sárra. Az állomás mellett tíz busz is várta az utasokat. Igen ám, de melyik megy Ró­kára? — kérdezték egymást bizonytalanul. Ezt a legna­gyobb rejtély takarta. Ugyan­is egyiken sem volt névtábla. Ö, bocsánat, a legutóbbi kocsi oldalán mégis fény lett valami! A nagy tömeg azonnal odafu­tott, azonban csalódottan meg­torpant, mert „Úri—Süly—Úri” felirat látszott rajta. A gépko­csi vezetője kiszólt a kisabla- kon és a világ legtermészete- sébb hangján közölte a közön­séggel: „Tessék beszállni, ez indul Kákára!” Ezekután megkockáztattam a kérdést, hogy miért nincs jelzőtábla a kocsikon? A veze­tő azt felelte, hogy csaknem egy esztendeje elküldték át­festésre az összes táblákat a központba. Azóta többször kérték vissza, azonban sürge­tésükre még csak választ sem kaptak. A sofőr ezután arra gáló szuperfoszfát sem. Min­dent elkövettek és elkövet­nek, hogy az elduggatott vessző fejlődése zavartalan legyen. Most rajtunk, a trak­torosokon a sor, hiszen a gon­dos talajelőkészítés nemcsak a telepítés sikerét segíti elő, hanem a termőképesség ha­tékony tényezőjévé is válik, — Érezzük is a felelősség súlyát valamennyien, erő­sebben, határozottabban mar­koljuk hát a kormányt — fogadkozik Czene József, — hogy vakbarázdák nélkül, a kí­vánt mélységet és a si­ma talajfelületet tartani tudjuk. Az ültetés módja és gon­dossága mellett a derék trak­torosok munkája is hozzá­járul ahhoz, hogy a jól be­állt szőlő hosszú évtizede­ken át nagy jövedelmet biz­tosító kultúrája legyen a kö­zös gazdaságoknak. kért, hogy tegyem szóvá az esetet az újságban. „Hátha lesz valami foganatja!” — je­gyezte meg szerényen. E kis eszmecsere után már éppen távozni igyekeztem, amikor két tizenhat év körüli suhanc érdekes beszélgetésére lettem figyelmes. — ... Nézd csak, Pityu, eb­be a vendéglőbe törtek be éj­szaka, gyors egymásutánban kétszer. Vedd tekintetbe, hogy nemcsak a kocsma, hanem a cukrászda is éjszakánként ki van fényesen világítva ... hát nem furcsa, hogy nem vette észre a betörőket senki?... — Te! — szólt a másik hir­telen. — Figyeld csak a kémé­nyeket ott fenn! Nem gondo­lod, hogy azon keresztül... Ekkor hangjuk meghalkult, tovamentek a tömegbe és nemsokára elvesztek a sze­mem elől. Krátky László MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: A szeretet jogán. Mag­lód: Férjhez menni tilos. Monor: Moszkvai séta (szélesvásznú). Pilis: Fekete Orfeusz. Tápiósüly: Moszk­vai séta. Üllő: A nagy manőver (szélesvásznú). Vecsés: Blood ka­pitány fia (szélesvásznú). Kilátogattunk Krolovánszki Mária nénihez, a kézimunka- kiállításon szereplő „frivolitá- sok” (szépmívü csipkék) készí­tőjéhez. Monori, Móricz Zsig- mond utcai lakásában találtuk kézimunkái és virágai között. Kérdésünkre, hogy hol ta­nulta a „hajókával” készülő horgolást, érdekes mintákat; szíves szóval válaszolt: — Még gyermekkoromban, Seprűsón, ahol akkor laktunk. Nagyon szerettem kézimunkáz­ni, csak nem mindig volt rá időm, dolgoztam az iparfel- ügyelöségen. Most, hogy nyug­díjas vagyok, ráérek. Mária néni lelkesedve mesél­te, hogy a múltkori kiállításon — ahol bemutatta, hogyan ké­szíti különleges csonttűjével munkáit — sikerült mintegy fél óra alatt megtanítania egy kislányt. Eközben jött rá ar­ra, hogy egyszerre ketten is dolgozhatnak egy „hajókával”: egyik összefogja a fonalat, a másik pedig bújtatja a tűt — így sokkal gyorsabban megy. Az idős asszony a horgolá­son kívül nagyon szeret ker­tészkedni, szenvedélyes kak­tusz-nevelő. Lakásában renge­teg fajta: gyopár-, „dög”-, gömb- és oszlopkaktusz van. Utóbbinak az az érdekessége, hogy tizennyolc „fia” tartja a középső nagyot. Ha sok fajta közül letörik egy ág, azt be­Gyömrő múltját vizsgálva, sokat lehet azon vitatkozni, mióta él ember a környéken, mikor, milyen népességű, mi­lyen lélekszámú lehetett a most közel tízezer embert számláló község. Biztosra vehető, hogy a hon­foglalás utáninak mondott településről még sok minden kiderül, ha helytörténeti ku­tatómunkánkat továbbfejleszt­jük ilyen irányban. Már a jelenleg meglevő bi­zonyítékok, okmányok is segí­tenek eligazodni egy-két fon­tos kérdésben. A dokumentu­mok közül különösen érdeke­sek a XVIII. század elejére vonatkozók. Nemcsak hiteles­ségük teszi őket azzá, hanem az a tény is, hogy a község eb­ben az időben részese többek között olyan eseményeknek, mint a Rákóczi szabadságharc, hiszen a fejedelem kétszer is megfordult a községben. Ebből az időből több olyan írásos emlékünk is van, ame­lyeknek a község belső életé­re, közigazgatásának bizonyos mértékű fejlettségére vonat­koznak. A Ráday-család 1702-ben kelt iratai között találkozunk ülteti egy közös cserépbe s ezt az egyéni összeállítást „kaktuszóvodának” nevezi. Jó egészséget kívánva Mária Munkában a „hajóka”, készül a csipke néninek, megkérdeztük vége­zetül, mi a hosszú élet titka, mire komoly hangon' azt vá­laszolta: — A mértékletesség, vala­IFJÓSÁG! HÍRADÓ Olimpiai élmények — Klubélet Baráti találkozó Hammeri László arany- és bronzérmes olimpikonunk el­fogadta a gyömrői KíSZ-szer- vezet és sportkör Tokióba kül­dött meghívását és december 4-én pénteken élménybeszá­molót tart az ifjúsági otthon­ban. A kiváló sportolót a KISZ-szervezet, a sportkör és az MIIS látja vendégül. ★ Uj KISZ-titkár a mendei Sziklai Sándor KlSZ-szerve- Zet élén. A katonának bevo­nuló Pohorelli Károly kezéből Halász Pál veszi át a „stafé­tabotot”. ■k Baráti találkozót tartanak vasárnap Mendén a mendei és a gyömrői KISZ-fiatalok. Az érdekes program délután két órakor futballmérkőzéssel kezdődik, utána közös klub­délután lesz. •k Vasárnap a pilisi művelődé­si otthon szervezésében hat­van fiatal volt Budapesten, ahol megtekintették a Tündér­laki lányok című operettet. ■k KISZ-taggyűlés lesz szom­baton a tápiósülyi Korvin Ot­Oiáh néni visszatérhet otthonába Bizonyára sokan emlékeznek még a július 24-i ítéletidőre. A viharos erejű szél ledöntöt­te Gyömrőn, a Dózsa György úton özvegy Oláh Jánosné há­zának tetejét. A szerencsétle­nül járt asszony megsegítésé­re az egész község megmoz­dult. Sárospataki Lajos, a köz­ségfejlesztési áb elnöke lett pz építkezés szervezője. Hétről hétre szinte „sorban álltak” az emberek a mun­káért. Az első pillanattól ott dolgozott Varga Imre, a ke— ségi tanács elnökhelyettese. A falusi iskola tanulói közül a három Vojíkó-testvér tett ki magáért. De szüleik is ott vol­tak a szorgoskodók között. Kohut elvtárs, a Hazafias Nép­front helyi bizottságának el­nöke is szorgalmasan dolgo­zott. A Petőfi Tsz fogatosait bocsátotta az építkezés szolgá­latába. A KISZ-eseket Bognár Miklós, Somogyi Gábor és má­sok képviselték. A helyi kis­iparosok végezték a munka oroszlánrészét: Hunka, László, Kókay Gyula, Kiss András, Kiss János, Kókai János, Czö- vek István, Bodócsi Mihály, Unyi István egyaránt dicsére­tet érdemel. Csontos Józsi bá­ni korát meghazudtoló szorga­Akkor másképp volt... | M ostanában elég sok visszaemlékezést olvastunk a % húsz évvel ezelőtti időkről. Jót is, kevésbé jót is. Én 4/ azonban harminc évre lépek vissza az elfelejtett idők 2 porlepte nyomán. Ezt pedig teszem azért, hogy a jelent f még jobban lássam. % Szép, takaros családi házba lépünk be, ahol egy kissé % hajlotthátú, őszülő férfi fogad. Harminc éve nem láttuk | egymást, de mégis felfedezzük a régi, ismerős vonásokat, f Már el is kezdenénk a visszaemlékezést, hogy: emlék- % szel, amikor... —, de ekkor egy szép szál, fiatal fiú $ lép be. 4. y — A fiam — mondja a régi ismerősöm. — Már har- 4 madik technikumba jár, jól tanul, mezőgazdász lesz! Aztán egy kis hallgatás után valóban elkezdjük az $ emlékezést: — Emlékszel, amikor a palavesszővel véstük a táb- 4 Iára, hogy úr ír és ráköptünk a madzagon lógó szivacsra, 4 letöröltük az írást, mert csúnya volt. a régi, forró nyári délutánok emlékei is felelevened- 4/ /± tek előttünk: a nagy tehén- és lóistállók előtt züm- $ mögtek a legyek a trágyadombokon, mi meg ott futká- 4 roztunk az istállók végébe épített cselédlakások előtt a * porban. A major közepén, a lapályban levő gémeskútba, ^ ahová a trágyalé rejtett utakon szépen becsörgedezett, ^ hányszor belenézegettünk és elcsodálkoztunk a sik híná- $ ron és egyéb vízinövényen, amely az egész kútfalat. be- 4, födte... Emlékszem barátom édesanyjára is, szinte kö- 4/ tél vastagságú visszerek rútították el a lábát az állandó '4 munkahajsza miatt. Aztán egyik őszön amikor a tífusz 4 — szokása szerint — orgiáit ülte az egész majorságban, f meghalt, maga után hagyva öt gyereket! Az apa pedig $ a tüdővész áldozata lett... 4 7 gy volt, ez történt. Csak hallgattunk, és messze a tá- \ volban, régi idők sötét képei egymásután rajzolód- í tak ki előttünk. Elfelejtett emberek voltunk! És ekkor a $ múlt ingoványos partjairól a jelenbe, az ízlésesen, ün- $ neplöbe felöltözött fiú szavai rántanak vissza. 4/ — Apukám, elmehetek a barátomhoz egy kis házi 4 mulatságra? $ — Igen, mehetsz, csak kilencre légy itthon — és *4 megsimogatta fia kedves, kamaszos arcát. Akkor másképp volt... Bogár Ferenc ^ 'VXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXV^NXXXXXXXXXV.XXVVXXXXXXXX'^.VVXXXXXXXXXXV.XXXXXÍ íme, néhány „távolítás” (Péterffy András - felvételei) Kétszázötven éves emlékek A falu pecséti — Szerencsétek, hogy nem eszem halat. mint az emberek és a munka szsrefceíe. így marad az ember mindig friss, örökifjú, hetven éves korában is. Fogarasi Olga olyan nevekkel, akiknél? le­származottai ma is élnek (Czö- vek János, Kiss Mihály, Rakó János, Tóth Mihály, Kókai György). Ugyancsak egy 1702- ből származó feljegyzés szerint akkoriban hatvan jobbágycsa­lád élt a községben. Fontos emlékünk az 1714-ből származó pecsét, amelyen há­rom búzakalász között eke és csoroszlyavas látható, felette négy csillag felirata. .,Gyömrő falu pecséti. A. D. 1714.” A lakosok számbavétele mel­lett jelentős a jobbágylakosság földesúrral szembeni köteles­ségeit rögzítő urbárium, ame­lyet szintén e században adptt ki a Teleki-család. Ebben a következőket olvashatjuk: , „1. Minden egésztelkes köte­les minden hétre egy napot napfelkeltétől napnyugtáig négy marhával, maga szekeré­vel, boronájával és ekéjével dolgozni. 2. Kaszáláskor, aratáskor, avagy szüretkor, akár házi, akár marhás szolgálatot dup­lán veheti az uraság. Minden esztendőben egy hosszú fuvar is kötelező.” Furuglyás Géza Kiss Sándor Kiballagok a vasútra...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents