Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-22 / 274. szám
PEST MEGYEI VILAS PROLETÁRJAI, ESVESÍLJETEK! AZ MSZMP PEST'MEGYEI BfZOTTSÁGA Is A MEGY fi TAN ÁCS IÁ ;P J A VIII. ÉVFOLYAM, 274. SZÄM ÁRA R© FIFI.FR 1964. NOVEMBER 22, VASÄRNAP Az utolsó háborús seb is behegedt Fi'elavatták > ■ : ' ' , • ' a Duna új as Erssébet-hiáai A nagyüzemi termelés ~m s s « * ■á Bi $3 ÉM ÄVB®tf M^a. i-KIS.a.m|IUIf Beszélgetés dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettessel a mezőgazdasági építkezésekről A termelőszövetkezetekben az év végén leltárát készítenek, amelyben évről évre mind nagyobb értéket képviselnek az épületek, mert minden évben építenek újat, vagy a már meglevőt korszerűsítik. A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettest, — akinek felügyelete alá tartoznak a tsz-építkezések is —, hogy tájékoztatót kérjen a mezőgazdasági építkezések helyzetéről. — Hol tart jelenleg a termelőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit megteremtő építkezés? — A legutóbbi 3—4 évben, vagyis a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta, sok új gazdasági épületet emeltek a termelőszövetkezetekben. Az új épületeket — a korszerűsítéseket és a felújításokat is számbavéve — 1961—G2 és 63-ban az egész mezőgazdaságban 374 000 szarvasmarha férőhellyel, 1 425 000 sertés- és 560 000 juhférőhellyel gyarapodott a nagyüzemi épületállomány. Ezenkívül felépült 30 000 vagon különféle termény befogadására alkalmas magtár és mintegy 60 000 vagonnyi kukoricatárolóhely. Ezeknek az építési beruházásoknak az értéke meghaladja a 10 milliárd forintot. Ez is bizonyítja: népgazdaságunk nagy erőfeszítéssel törekszik a nagyüzemi gazdasági épületek gyarapítására, hiszen az előbb említett összeg a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok összes beruházásainak mintegy 40 százalékát képezi. Természetesen az egyes gazdaságok építkezéseihez még hozzá kell számítanunk az öntözőtelepekre, utakra, kutakra, víztornyok, gépszínek és javítóműhelyek építkezésére fordított összeget is. Ezenkívül a mezőgazdasági építkezésekhez kell sorolni a gazdaságokon kívül létesült állami magtárakat, tisztítótelepeket, takarmánykeverő gyárakat, hibridkukoricavetőmag üzemeket, a mezőgazdasági kutatás és szakoktatás céljait szolgáló épületeket is. A tények tehát azt mutatják, hogy a mezőgazdasági beruházások sok problémája és még meglevő hiányossága ellenére is az eredmények számottevőek. — Hogyan valósultak meg az idei építkezési tervek? — A termelőszövetkezetek idei beruházásának csaknem a fele — két és fél milliárd forint — építkezés. A tervbe vett építkezések reálisak és szükségesek. Reálisak, mert a tervek készítésekor figyelembe vettük mind az állami, mind a tanácsi építőipar, valamint a házi építőbrigádok teljesítő képességét. Es égetően szükségesek is, mert a nagyüzemi épületek nélkül elképzelhetetlen az egyes termelőszövetkezetek további fejlődése. Ezért ebben az évben a mező- gazdasági építkezéseket már az is jellemezte, hogy az átmeneti megoldást jelentő szerfás építkezések helyett, a korszerűbb technológiát lehetővé tevő, tartós épületeket terveztünk és fokozottabb figyelmet fordítottunk a járulékos beruházások fokozatos megvalósítására. — A mezőgazdasági építkezések idei helyzetéről a szeptember 30-i adatok állnak rendelkezésünkre. A helyzet nem mondható megnyugtatónak. A termelőszövetkezetekben eddig az időpontig országosan az építkezési terv 66.2 százalékra teljesült, amely 2.5 százalékos elmaradást jelent a tavalyi azonos időszakhoz mérten. — Már az év elején sok gondot okozott a tavalyról áthúzódó építkezés. Akkor abban reménykedtünk: az idén ezt az elmaradást sikerül csökkenteni úgy, hogy az idei kezdésre és befejezésre tervezett épületek is elkészülnek. Sajnos nem így történt. Év közben az Építésügyi Minisztérium vállalatai az év elején elvállalt tsz-építkezések keretét kereken 80 millió forinttal csökkentették. A tanácsi építőipari vállalatok ugyancsak év közben 26 millió forintos építkezésszerződést visszamodtak. Ügy igyekeztünk segíteni, hogy a termelőszövetkezetek eredetileg 876 milliósra tervezett országos házi építési keretet egymilli- árd forint fölé növeltük. De ezzel a megnövekedett feladattal a tsz-ek házi építő brigádjai előreláthatóan — elsősorban a gyakori anyag- ellátási problémák miatt — sajnos nem tudnak megbirkózni. Végeredményben tehát, bár sok új épülettel gazdagodnak termelőszövetkezeteink, mégis több lesz a jövő évre áthúzódó építkezési beruházás, mint tavaly volt. — Milyen tervek, elgondolások vannak a nehézségek leküzdésére ? — A párt Központi Bizottsága ez év februárjában megtárgyalta az építőipar helyzetét és megfelelő határozatot hozott. A határozat a többi között megállapította, hogy a mezőgazdasági építmények tervei nem megfelelőek. Mindenekelőtt tehát a tervezési alapelveket kell tisztáznunk és a tervezés színvonalát javítani. Bizonyos sikereket értünk el az idén abban, hogy a mezőgazdasági építkezések számára megfelelő típusterveket alakítsunk korszerű, könnyű, tipizálható épületszerkezetek gyártásával és alkalmazásával. Ez alapja annak, hogy a nagyüzemi gzdálkodás érdekeit legjobban szolgáló épületeket a lehető leggazdaságosabban emelhessenek a tsz-ek. A továbbiak során a tervek felesleges változtatása helyett a legjobb tervek korszerűsítésére, gazdaságosabbá tételére fordítjuk a fő figyelmet. — A korszerű és gazdaságosabb épülettervek mellett az is kívánatos, hogy előrelátóbbak, az üzemek termelésének fejlesztésével összehan- goltabbak legyenek a termelőszövetkezetek építkezései. Ezért azt tervezzük és javasoljuk a termelőszövetkezeteknek: készítsenek alaposan megfontolt távlati fejlesztési tervet; és ezt vegyék is komolyan, e szerint építkezzenek. Az építési beruházások terv- szerűségét azzal is növelni kívánjuk, hogy a jövő évtől kezdve rátérünk az építési beruházások kétéves tervezéséÚjabb akció az ENSZ-közgyűSés elhalasztására Az ENSZ gyarmati kérdésekkel foglalkozó bizottsága pénteki ülésén tudomásul vette Szomália kormányának levelét, amelyben felkéri a bizottságot, biztosítson elsőbbséget a francia Szomálipart problémája megvitatásának. A bizottság ugyancsak tudomásul vette az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek kairói értekezletén a még gyarmati függőségben levő területekről elfogadott nyilatkozatot. A bizottság elhatározta, hogy munkabizottságot állít fel azon területek jegyzékének összeállítására, amelyek problémáját a legközelebbi ülésszakon (1965 elején) megvitatják majd. Tizenöt ország, köztük a Szovjetunió — szavazott a határozat mellett, I három (Anglia, az Egyesült Államok és Ausztrália) elle- ! ne, hat ország ’ — köztük 1 Olaszország — képviselői tartózkodtak a szavazástól. A Reuter New York-i jelentése szerint a világszervezet egyes ázsiai és afrikai tagállamai szeretnék az ENSZ közgyűlés megkezdési időpontját harmadszor is elhalasztani és ennek érdekében akciót kezdeményeznek. ©ttawa Kennedy emlékére A kanadai kormány Kenne- ! dyről nevezte el a Yukon-vi- i dék egyik hegységekre. Elgondolásunk szerint így egészségesebb összhangot lehet teremteni, jobban lehet gazdálkodni az építőanyaggal, az építőipari gépek és kézi munkaerő kapacitásával egyaránt. Természetesen szükséges, hogy az építőanyagipar is lépést tartson a megnövekedett feladatokkal és a jövőben kielégíthesse a mező- gazdasági építkezések anyagigényét. Az építési beruházások sikeresebb megvalósítása érdekében növelni kell a felelősséget és felkészültséget a tervezésben és a kivitelezésben. Az állami építőipartól és építőanyagipartól azt várjuk, hogy végezze el a nagyobb mezőgazdasági építési beruházásokat, javítsa a tanácsi, a szövetkezeti és a saját erőből történő építkezések anyag- és épületelemellátását; adjon segítséget az épületelemek szereléséhez. — A mezőgazdaságban jól építkezni semmivel sem köny- nyebb feladat, mint megfelelő ipari épületeket vagy lakóházakat létesíteni. A népgazdaság több ágának erőfeszítése, jó összehangoltsága szükséges ehhez, — fejezte be a nyilatkozatát dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes. H. L. A RÉGI ERZSÉBET-HIDAT 1897—1903 között építették és 1903. október 4-én adták át a forgalomnak. Egész Európa csodálta a •magyar munkás és a magyar mérnök tudását, hiszen a híd egyetlen, 290 méter hosszú nyílással hidalta át a Dunát és akkor Európa legnagyobb egynyüású hídja volt. A háború, a német fasiszták barbár pusztítása 1945. január 17- én hullámsírba döntötte. A régit pusztulásra ítélte a háború. Az újat felépítette a béke. Felépítette a szocialista magyar nép összefogása. 1959 márciusában született meg a forradalmi munkás-paraszt kormány határozata az új Erzsébet-híd építésére. Az új modernebb, szélesebb, mint a régi, kecses, szinte légies, a magyar mérnök és a magyar munkás alkotókészségét dicséri. Az új finom vonalú híd a Duna ékessége. Hirdeti, hogy a szocialista ország, egy nép összefogása nagyot alkot. Mtgészs MSndapest ünnepe Kádár János a zárósza'ag átvágásával megnyitja a hidat Tegnap tízezrek vártáik Budán és Pesten a hídavatás ünnepi percét, s a legszebb kilátón, a Gellérthegyen ezrek és ezrek figyelték az ünnepséget. Pontban 2 órakor felhangzott a himnusz. Ezt követően a Ganz-MÁVAG Acélhang kórusa előadta Vass Lajos Az Erzsébet-híd köszöntése című szerzeményét. Ezután dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter lépett a mikrofon elé. Csanádi Kyörfgy hesaéde Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter üdvözölte Kádár János elvtársait, a párt- és kormány vezetőit, s a megjelent vendégeket, majd a következőket mondotta: — Űj híd avatása mindig nagyszerű, felemelő pillanat Ezért nagyon is jogos az a mélyen megindító érzés, amely mindannyiunkat elfog olyankor, amikor új hídra készülünk lépni. — Nekünk azonban, akik ma összegyűltünk az újjáépített Erzsébet-híd, a mi új, nagyszerű szocialista alkotásunk átadására, különösen okunk van az elfogódottságra. Az új Erzsébet-híd nemcsak szeretett Budapestünk új dísze, a város és az ország szívében épült hatalmas létesít- | meny, de felépítésével az utolsó gyászos emléke tűnt el j fővárosunkból a második vi- j lágháború esztelen hídrombo- iásainak. — Az újjáépítés hősi küzdelmei, a szocializmus gazda- j sági bázisát jelentő nagy létesítmények megvalósítása után ma — pártunk és kormányunk helyes gazdaság- politikájának eredményeként országunk szellemi és anyagi erőit jórészt olyan alkotásokra fordítják, amelyek népünk életét közvetlenül teszik szebbé, könnyebbé, kulturáltabbá. Ezek sorában kiemelkedő alkotás az új Erzsébet- híd, amelyet most átadunk rendeltetésének, hogy újabb szoros kapocs legyen a Duna két partja: két városrész és két országrész között. Az Erzsébet-híd megnyitásával számos viszonylatban meggyorsul az utazás, megrövidül az utazási idő és a dolgozók tízezrei jutnak mától kezdve értékes időmegtakarításhoz. Beszéde végén a miniszter köszönetét mondott mindazoknak az építőipari, ipari j és közlekedési dolgozóknak, I szakembereknek, vállaiatok- j nak és hatóságoknak, akik, il- í lelve, amelyek a hídépítés j nagy munkájában részt vettek, azt támogatták, segítették. Budapest közönsége nevében Sarlós István, a fővárosi tanács elnöke vette át az új Erzsébet-hidut, aki rövid beszédet mondott, majd felkérte Kádár János elvtársat, hogy a forgalom számára nyissa meg a hidat. Kádár Jainos megnyitja, a hidat Ezután Kádár János, a nemzetiszínű zárószalaghoz lépett, egy gimnazista kislány nyújtotta át neki az ollót a szalag átvágásához. 14 óra 2Q perckor a szalag átvágásával megnyílt az új híd. A kandeláberek szórták a fényt és reflektorok világították meg a Gellért-szouor alatti újjáépített vízesést, amikor a párt- és a kormány vezetői Kádár Jánossal az élen elindultak Buda felé az új hídon. Nyomukban hatalmas embertömeg áradt, , majd az első villamos és autóbusz is átrobogott Budára. A felemelő ünnepség, amelyrie,. csaknem százezer ember von szemtanúja, 3 óra körül en véget. A késő délutáni órákban megindult a hídon a rendszeres Villamos és autóbuszforgalom. A' fényárban úszó hidat azonban még késő este is szinte ellepte a közönség. Kitüntetések Tegnap délelőtt a Parlament kupolacsarnokában kitüntették a legkiválóbb hídépítőket és tervezőket. Az ünnepségen Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács elnökhelyettese mondott beszédet és adta át a kitüntetéseket. A Munka Érdemrend arany-, ezüst- és bronz- fokozatát kapták a jutalmazot- tak. A kitüntetés után rendezett fogadáson megjelent Kádár János is. Az első gyalogosok... a párt és a kormány vezetői elindulnak Budára Riportunk az új Erzsébet- hídról lapunk 4—5. oldalán.
