Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-20 / 272. szám
2 ft M£Ut/ Mirha* 1964. NOVEMBER ?'• PÍNTEK TÁRGYAL AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) hajtani a törvény erről szóló rendelkezéseit. — A törvény végrehajtásában nagy szerepük lesz a tanácsoknak is — hangsúlyozta az ipari bizottság elnöke, s rámutatott, hogy a feladat megoldásához meg kell erősiteni ezek építési szakigazgatási szerveinek vezetését. Majd befejezésül bejelentette, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlés jogi, igazgatási, igazságügyi, mezőgazdasági és ipari bizottsága nevében elfogadja és elfogadásra ajánlja. (Taps.) Bondor József után dr. Harrer Ferenc képviselő az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi állandó bizottsága nevében szólalt fel. Helyeselte, hogy az építésügyi törvényjavaslat előkészítésébe az országgyűlési állandó bizottságok szakértőit — közöttük jogi és államigazgatási szakembereket — is bevontak, s véleményüket, javaslataikat figyelembe vették az építésügyi szabályok kidolgozásánál. A törvényjavaslat természetesen a népgazdaság érdekeit állítja előtérbe. ugyanakkor azonban meszemenően biztosítja az érdekelt lakosok jogainak védelmét. A törvényjavaslatot elfogadta. Ezután szünetet rendeltek el. A szünet után az országgyűlés Pólyák János elnökletével folytatta munkáját. Hever Lajos Heves megyei képviselő volt a következő felszólaló. Egyebek között hangsúlyozta: a törvény végrehajtásának alapfeltétele az elsőfokú építési hatóságok szakmai megerősítése, figyelembe véve azt, hogy egy elsőfokú hatóság rossz, vagy nem előrelátó munkájából milyen nagy nép- gazdasági károk keletkezhetnek. A törvényjavaslatot elfogadta. Inokai János Fejér megyei képviselő arról beszélt, hogy az állami építőipar súlyos szakmunkáshiánnyal küzd, a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az építőmunkások tel- jesilőképességét nem használják ki megfelelően. A mezőgazdasági építkezések meggyorsítását számottevően segítené, ha a járási tanácsok építési osztályainak műszaki felügyeletével az építőbrigádok több termelőszövetkezet építési igényeit összevontan elégítenék ki. A törvényjavaslatot elfogadta. Kovács Pál Békés megyei képviselő néhány apróbb módosítási indítványt terjesztett elő. Majd bejelentette, hogy a törvényjavaslatot elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Nagy a munkásvándorlás Reszegi Ferenc, a Hajdú megyei képviselőcsoport tagja — s mint szakszervezeti elnök — hangsúlyozta, hogy javítani kell az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok együttműködését is, mert elsősorban ennek hiányából erednek a műszaki és a munkaszervezés gyakori hibái, a munkafegyelem lazaságai. A bajok okait vizsgálva, kiderült, hogy az érdekelt vállalatoknál mintegy 15—20 százalékos munkaidőkiesést okoznak az említett szervezési hiányosságok. A képviselő ezután az épí- tőipatbeli munkaerőhiányról szólt. Ez részben szintén a vállalatok közötti laza kapcsolatokra vezethető vissza. Például egy év alatt az állami építőipari vállalatoknál foglalkoztatottak 56 százaléka cserélődött ki. A törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Ezután az elnök szünetet rendelt el. Délután Gergely Lajos, Baranya megyei képviselő szólalt fel elsőnek és a törvény- javaslatot elfogadta. Szepesik Rezső Borsod megyei képviselő a törvényjavaslat egyes fejezeteit elemezve megállapította: a törvényjavaslatnak a telekkisajátításokkal foglalkozó része megkívánja a tanácsoktól, hogy kellő körültekintéssel hozzák meg határozataikat, s minden esetben igazságosan döntsenek. Az állampolgárok jogainak védelmére javasolta, hogy az építésügyi miniszter és az ügyészségek — a törvényesség érdekében — időszakonként vizsgálják felül az építésügyi hatóságok határozatait — különösen a másodfokon hozott döntéseket — a telekátalakításokról. LOSONCZI PÁL: — Javasolom — folytatta ezután —, hogy a törvény végrehajtási utasítása mondja ki: az elsőfokú építési hatóság nyolc napon belül legyen köteles elbírálni a kérelmeket, ha a részletes rendezési tervben meghatározott helyen típusterv alapján történő építkezés engedélyezéséről van szó. Ez annál is inkább indokolt kívánság, mert a típusterven az építésügyi hatóság semmilyen jogcímen nem változtathat, az engedélyezés tehát lényegében igazgatási formaság. A törvényjavaslatot elfogadta. Az építésügyi törvényjavaslat vitájában végül Walter Imre, Somogy megyei képviselő szólalt fel. A mezőgazdasági építkezésekről szólva megjegyezte: a tervezőknek ki kellene dolgozniuk a korszerű termény- átvevö-helyek és a szövetkezeti gazdaságok kulturális, egészségügyi, szociális építményeinek terveit is. A törvényjavaslatot elfogadta. Ezután az építésügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra, majd az országgyűlés az építésügyről szóló törvény javaslatot, a Kovács Pál képviselő által indítványozott módosítással egyhangúlag elfogadta. Tervszerű vízgazdálkodásra van szükség A vízügyi törvényjavaslatot Losonczi Pál földművelésügyi miniszter terjesztette az országgyűlés elé. — Tisztelt országgyűlés, kedves képviselőtársak! — Gazdasági életünk fejlődése állandóan fokozza a víz- fogyasztást. Vízkincsünk és hasznosítható vízkészletünk azonban nem növekszik az igények arányában. — Hazánk vízkészlete korlátozott, csapadékviszonyaink eléggé szélsőségesek. A Duna völgyének egész térségében országunk és főként a Tisza völgye a helyben keletkező vizekkel legkedvezőtlenebbül ellátott terület. Növeli nehézségeinket, hogy felszíni vízkészletünknek 96 százaléka a szomszédos országok területéről többnyire szennyezetten érkezik hozzánk. A folyókból és kevés állóvízből származó vízkészletünk időszaki alakulása nincs összhangban az egyes időpontokban felmerülő igényekkel. Ezt bizonyítja az a tény, hogy felszíni vízkészletünk júliusban és augusztusban a legkisebb, éppen akkor, amikor a mezőgazdaság öntözővíz- és az ipar hűtővízigénye, valamint a lakosság vízfogyasztása a legnagyobb. Vízellátási helyzetünket nem enyhíti az sem, hogy a felszín alatti kis vízkészlet helyenként kielégíti a helyi szükségletet — Vízkészletünk korlátozottsága, az igények növekedése céltudatos, tervszerű vízgazdálkodást követel. A tervszerű vízgazdálkodás kettős, de összehangoltan megoldandó feladatot jelent. Ennek megfelelően, a hasznosítható vízkészletet, figyelembe véve az igényeket, tervszerűen és gazdaságosan kell felhasználni — meg kell védenünk vízkészletünket és előrelátó intézkedéseket kell tennünk a hasznosítható víz- vagyon növelésére. — A felszabadulás után a vízhasználók köre és igénye a mezőgazdaságban, az iparban, a közlekedésben, az energia- termelésben és a lakosság vízfogyasztása terén megnövekedett. egyaránt Félmillió holdat öntözünk — A mezőgazdaságban a vízgazdálkodás-, a belvízrendezés, az árvízvédelem és az öntözés — régi hagyományokra tekint vissza. Szocialista mezőgazdaságunkban a víz Losonczi Pál földművelésügyi miniszter beszél kérdése fokozottan és újszerűén vetődik fel: mint a termelés fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze. Az öntözés terén az utóbbi években számottevő eredményeket értünk el, hiszen — az öt év előtti 165 000 holddal szemben — az idén kereken félmillió holdat öntözünk. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben a mezőgazdaság vízhasználata 840 millió köbméterről 1 milliárd 100 millió köbméterre növekedett. Az öntözés — számításaink szerint — holdanként három- száz-háromezerhatszáz forint többletjövedelmet jelent. Ezért az a célunk, hogy a még hasznosítható vízkészletek igény- bevételével tovább növeljük az öntözött területet. Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy sok még a teendő a már öntözött területek korszerűsítésében és gazdaságosabb kihasználásában. Tíz napra csökkentjük a belvízlevezetést — A mezőgazdaságot érintő másik fontos vízgazdálkodási tevékenység a belvízrendezés és az árvízvédelem. A mező- gazdaságnak elsőrendű érdeke, hogy minél több hasznosítható vizet tartson vissza a talajban. Erre lehetőséget nyújt a korszerűbb gazdálkodás, a gépi talajművelés, a víztárolók felületének növelése. Emellett azonban fontos feladat a káros, felesleges vizek elvezetése is. Az elmúlt évek során javult a belvízvédelem. Tizenöt évvel ezelőtt átlagosan 30 nap kellett a belvizek levezetéséhez, jelenleg pedig 25—26 nap alatt mentesíthető a mezőgazdasági terület a belvízelöntés alól. Ti- ! zenöt-húsz év távlatában azt tervezzük, hogy a talajok hasznos vízkészletének nőve- lése mellett 10—12 napra I csökkentjük a belvizek leve- 1 zetésének átlagos idejét. Ezt a munkát azért sem szabad elhanyagolni, mert az időszakos vízborítás még most is összes mező- gazdasági területünknek a felet veszélyezteti. — Ugrásszerűen nőtt a szocialista ipar vízhasználata is. Az utóbbi tíz évben fél- milliárd köbméterről másfél milliárd köbméterre. Az ipari vízhasználat ilyen mértékű növekedése új feladatokat jelent az ipari üzemek munkájában, s fokozza a víz- gazdálkodás ügyeivel foglalkozó irányító, ellenőrző szervek munkáját is. Ebben a vonatkozásban a beterjesztett törvénytervezet lényegében először összegezi az ipari víz- használattal kapcsolatos gazdálkodási, jogi tevékenységet. Lesz dunai erőmű A víz, mint energiahordo zó is nagy szerepet játszik gazdasági életünkben. Igaz, energiatermelésre alkalmas vízkészletünk nincs bőségesen. Az a három és fél milliárd kilowattóra energiameny- nyiség azonban, amit vizeink, mint lehetőséget tartalmaznak, nem lebecsülendő a mi közismerten szűkös energiaellátottságunk közepette. Ezért törekszünk — nemcsak önállóan, hanem az országok közötti együttműködésben is — a vízenergia-lehetőségek kihasználására. Ezen a téren kedvező lépést jelent majd a Csehszlovákiával közös munkával tervezett dunai erőműrendszer megépítése. — Tisztelt országgyűlés! Jelentősen megnőtt a lakosság vízigénye is. Ez természetszerű, hiszen a városokban, de a falvakban is mind nagyobb számban épülnek közművesített lakások, több a közműves fürdőszoba és nőtt a közös fürdők stb. száma is. Mindennek következtében az utóbbi tíz évben a lakosság vízfogyasztása megkétszereződött. Fel kell tárnunk a falvak vízkincsét is — A lakosság vízellátásának kedvezőbb alakulása ellenére sem tudtuk azonban még teljesen felszámolni a múltból származó elmaradást. Kétségtelenül haladást jelent, hogy a lakosság közműves vízellátása az 1949. évi 19 százalékos arányról mostanáig 39 százalékra növekedett. Ezen belül a falvak lakóinak ellátottsága csak mintegy 14 százalék, tehát messze elmaradunk a fejlett iparral rendelkező európai országok lakosságának vízellátási színvonalától. A helyzet javítása a városi vízkészletek tervszerűbb felhasználását, a hálózat bővítését, a falvakban pedig a helyi vízkészletek fokozott feltárását igényli. — A városokban fokozott figyelmet kell fordítanunk a lakosság és az ipar vízellátásának egyeztetésére. Elsősorban az ipari üzemek helyi vízkészletük fokozottabb felhasználásával mentesítsék a közműveket, hogy ezzel is javuljon a lakosság vízellátása. Természetesen ez utóbbit a vízvezeték- és szennyvízcsatorna-hálózat további bővítésével és korszerűsítésével is elő kell segíteni. — A szocialista falu fejlődése, termelőszövetkezeti parasztságunk életkörülményeinek javulása is új igényeket támaszt a vízellátással szemben. A falvak lakóinak korszerűbb, egészségesebb vízellátását — amint azt a törvényjavaslat is célozza — elsősorban a lakosság helyi kezdeményezésének fokozottabb felkarolásával, állami támogatásával érhetjük el. A falusi lakosság erőinek összefogása a vízműtársulatok keretébe, az állam által biztosított kedvezmények célszerű felhasználása, az olcsóbb törpevízmű-gépházak és hidroglóbusok előregyártása meggyorsíthatja a falu jogos vízigényének kielégítését. — A beterjesztett törvény- javaslat intézkedései ezeknek a feladatoknak a sikeres megvalósítását szolgálják. Azt tervezzük, hogy — ha anyagi erőnk lehetővé teszi —, 1980-ig a lakosságnak több mint 75 százaléka közműves vízellátásban részesüljön és legalább 50 százalékának lakóterületén legyen szennyvízcsatorna. — Kedves képviselőtársak! — A törvényjavaslatban fontos helyet foglal el vízkincsünk minőségének védelme. Sajnos, ennek jelentőségét és elhanyagolásának veszélyét egyes üzemi vezetők még mindig nem ismerték fel. ! Ennek a következménye, hogy | a legutóbbi felmérések sze- ! rint vizeinknek már csak 32 százaléka természetes tisztaságú. A törvényjavaslat intézkedéseinek következetes végrehajtásával azonban megállíthatjuk a vízszennyeződés káros folyamatát, sőt a jelenlegi helyzetet javíthatjuk is. Úgy vélem, hogy azokkal szemben, akik a rájuk háruló kötelezettségeket elmulasztják és veszélyeztetik vízvagyonunk állagát, nem lehet eltekinteni a törvényjavaslatban meghatározott felelösségrevonástól. — Vízvagyonunk tervszerű felhasználása és védelme mellett fontos feladatunk a hasznosítható vízkészletek növelése és gyűjtése. Ennek fő módszere a víztározók építésének további fokozatos kiterjesztése. Az utóbbi tíz évben mintegy 60 víztározó épült az országban, örvendetes, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk mind nagyobb mértékben ismeri fel és használja ki a víztározás lehetőségét a természetes völgyekben. A víz tározása egyébként nemcsak a vízkészletek gyűjtése, hanem az dr- és belvízvédelem szempontjából is nagy jelentőségű, mert csökkenti az elvezetendő vizek mennyiségét és így a vízelöntés veszélyét is. Az öntözés jelentőségének növelése és a bel- és árvízvédelem javítása érdekében a tározók építését a harmadik ötéves terv során tovább folytatjuk. — A törvényjavaslat a korszerű tudományos elveken, széles körű tapasztalatokon felépülő vízgazdálkodás gyakorlati megvalósításához ad jogi keretet, irányt mutató módon támasztja alá a szocialista viszonyok között a vízgazdálkodás további eredményes fejlődését, ezért kérem az országgyűlést, hogy a vízügyről szóló törvényjavaslatot fogadja éL Eröieißes javaslatok a vitában Ezután dr. Molnár Frigyes Bács-Kiskun megyei képviselő, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. Mint mondotta, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint ipari és mezőgazdasági bizottságai indítványozták, hogy minden esetben bírsággal sújtsák azokat az üzemeket, amelyek a vizeket fertőzik vagy károsan szennyezik, Dr. Molnár Frigyes beszámolt arról is, hogy a bizottságok a törvényjavaslat előzetes tárgyalása során kiemelték: a számítások szerint erózió következtében évente mintegy 50 millió köbméter termőtalaj pusztul el. A bizottságok véleménye szerint az erózió kártételei elleni védekezés keretében a szükséges mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi tevékenységet össze kell hangolni. Dr. Törő Imre budapesti képviselő egészségügyi szempontból szólt a törvényjavaslathoz. Rámutatott: a gyors iparosodás és a vele járó városiasodás világszerte ráterelte a figyelmet az elégtelen városi vízellátásra. Az egészségügyi világszervezet legújabb adatai szerint a világ népességének csak tíz százaléka jut otthonában megfelelő minőségű ivóvízhez. A világszervezet becslése szerint a gazdaságilag elmaradt országokban évente körülbelül ötmillió csecsemő hal meg bélfertözések követlcezté- ben. A kultúrvilág városaiban a bélfertőzéses betegségeket, elsősorban a hastífuszt sikerült majdnem teljesen visszaszorítani. így történt hazánkban is. Dr. Törő Imre, utalt a törvényjavaslat 31. szakaszában lefektetett szankciókra, amelyeket azokkal az üzemekkel szemben kell alkalmazni, amelyek a szennyezett vizet előzetes derítés nélkül engedik be a szabad vizekbe. Véleménye szerint ilyen eseteikben nem szennyvízbírságot kellene kiszabni, hiszen ezt az üzemek már szinte betervezik a. költségvetésbe, hanem az okozott kárt kellene megtéríttetni. Üj ipari üzem pedig ne kapjon működési engedélyt, ha nincs megfelelő szennyvizderitő berendezése — javasolta a képviselő. — Egy másik gondunkat az okozza, hogy három nagy fo- lyónk — de ez áll kisebb folyóink nagy részére is — csak átfolyik hazánkon és határainkon kívül ered. Mivel pedig a szomszédos államokban is nagy lendülettel folyik az iparosodás, ezeknek a folyáknak a vize mind szennyezettebb állapotban érkezik hozzánk. A linDr. Molnár Frigyes képviselő beszél zi műtrágyagyár által okozott szennyeződés például a Duna budapesti szakaszán js érezteti hatását. A törvényjavaslatot elfogadta. Hol építsenek új majort? Péti János, Tolna megyei képviselő azt emelte ki, hogy a mezőgazdasági települések és nagyüzemek telepítésekor minden esetben számolni kell azzal: vajon biztosítani tudjuk-e a megfelelő vízellátottságot? Például új majorok kizárólag csak akkor építhetők, ha a környéken lakó emberek és az állatok számára egyaránt van kellő mennyiségű és minőségű ivóvíz. A vízügyi törvényjavaslatot elfogadta. A következő felszólaló dr. Babies Antal budapesti képviselő volt, majd Gyimúthi Dénes, Veszprém megyei képviselő példákkal világította meg a vízügyről szóló törvényjavaslat nagy jelentőségét. Németh Imre Borsod megyei képviselő egyebek között azt fejtegette, hogy a vízügyi igazgatás feladatai ma már felölelik szinte népgazdaságunk valamennyi területét. Közvetlen kapcsolatban állnak az iparra!, a közlekedéssel és az energia- gazdálkodással. Az országgyűlés csütörtöki tanácskozásának utolsó felszólalója Csabai Mihály Heves megyei képviselő hangsúlyozta: a törvényjavaslat jól előkészített, szerkezetileg és tartalmilag jól átgondolt munka. amely méltó helyet foglal majd el a szocialista jogalkotásban. Csabai Mihály felszólalása után az elnöklő Pólyák János az országgyűlés csütörtöki ülését bezárta. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját.
