Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-19 / 271. szám

C E G L E D l J Á R Á S É S C E G L í D\ V Á R O S R ÉSZ ÉRÉ VIII. ÉVFOLYAM, 271. SZÄM 1964. NOVEMBER 19, CSÜTÖRTÖK Van véradónk, de még mindig kevés A munkások, rendőrök, katonák adták eddig a legtöbb vért Életmentő vér. E két szó ne­mes tartalmát azok ismerik igazán, akiket a mások vére hozott vissza az életbe, a csa­ládhoz, a barátokhoz. Ma már egyre nagyobb a té­rítésmentes véradók száma. az emberek megértették: a vérrel életet mentenek. Cegléden az üzemek járnak élen a. véradásban, de nagyon solle véradó ven a rendőrök és a iMtonák között is. Az üzemek közül elsőnek a Május 1 Ruha­gyárat kell megemlítenem, ahonnan száznál is többen jöt­tek el a véradásra. A Villa­mosipari Gyárban hetvenen, a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál hatvanan adtak önként vért. Külön dicséretet érdemel a Május 1 Ruhagyár lelkes véradószervezője, Szűcs Lajosné. Van véradónk, de még min­dig kevés. Szeretnénk, ha még több üzem, vállalat, intézmény kapcsolódna be e nemes moz­galomba — mondotta befeje­zésül Gyetvai doktor. Dorru Erzsébet Ez a tábor Cegléden is erő­sen gyarapodott. Vajon kik adják a legtöbb vért, kik járnak elől ebben a nemes munkában? — erről ér­deklődtünk Dr. Gyetvai Ist­vánnál, a véradó állomás ve­zetőjénél. — Nap nap után több bete­get kell vérátömlesztésben ré­szesítenünk — válaszolta az orvos. — Ehhez természetesen nagyon sok segíteni akaró egészséges emberre van szük­ségünk és egyre több ilyen emberré akadunk Cegléden is. A Iftes szervező munkának köszönhetjük ezt elsősorban és annak, hogy Hét fronton egyszerre Jó hírek a Dózsa Népe Tsz-böl Könnyen lehetséges, hogy azokban az utolsó napokban vagyunk, mely még alkalmas szőlő- és gyümölcsfa-telepítés­re. Erre vall az az óriási for­galom is a Csemői Állami Gaz­daság Jászberényi úti faisko­lájában. — Két hete kezdtük meg a szállítást — tájékoztat ben­nünket Nagy Lajos telepveze­tő. — Háromszázezres elő­irányzatunknak felét máris teljesítettük. Ez nem volt könnyű feladat, hiszen naponta tízezernél több gyümölcsfát kellett előké­szíteni, kiadni és adminisztrálni. — Hogy fejlődtek a cseme­ték a szélsőséges időjárásban? — A nyár eleji szárazság bi­zony nem használt. Ugyanígy a későbbi sok csapadék sem. Ennek ellenére az egyéves su- hángok törzsükben, gyökérze­Bercelen megkapják a nagyüzemi felárat Hat asszony ragyogó tefljjesí áméiiye : félmilliós többlet hizlalásból A ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben kellemes híreket kap­tunk Balázs Antal elnöktől. A sertéshizlalás szép hasznot hoz a közösnek. Ezt a feladatot hat asszony látja el. Mint az eredmények mutatják, lelkiis­meretes munkájuk eredménye dicséretre méltó. Bizonyítja ezt az a félmillió forint, ami­vel túlteljesítették1 az állathiz- lalási tervet. Ez óriási erőfe­szítésbe került, mert a múlt év tavaszán — betegség miatt — a teljes kocaállományt fel kel­lett újítani. Sikerült, pedig több mint ezer malac volt a kiesés. — Ebben az évben nyolcszáz sertés hizlalását vettük terv­be, de csak ötszázra szerződ­tünk, mert a szükséges táp­anyagot nem tudtuk beszerez­ni — újságolta a? ejnök. — Igyekeztünk a kiesést hízó marhával egyensúlyozni. A tervezett kilencven helyett száznyolcvanhét szarvasmar­A Ceglédi Építők SE életéből A kézilabda-szakosztály A Ceglédi Építők kézi- labdásait városunkban sokan szeretik. A jó szellem, a szép és eredményes játék, küzdelmük a jobb eredmé­nyekért, magukhoz vonzotta a nagyközönséget. A szur­kolók nem is csalódtak, mert csapatuk sok örömet szerzett nekik. A sok évi fáradsá­gos munkának megérett a gyümölcse, mert ma már NB Il-es mérkőzéseket láthatunk. Jelenleg két női, két férfi- és egy ifjúsági csapattal \ vesznek részt az 1964. évi < bajnokságokban. Egy női esa- £ pat a megyei I. osztályban,: a másik a járási bajnokság-: ban játszik. Férficsapatunk \ az NB II. középcsoportban, \ míg a másik két csapat a já-; rási bajnokságban szerepel, j A kézilabdások eredményeit j nagyon jól ismerjük és a \ t . ____________ - t J t l enes divatbemutató hal- és pacalvacsora A földművesszövetkezet ét- j termében ■ ma este 8 órai j kezdettel divatbemutatóval \ egybekötött hal- és pacal- \ vacsora lesz. A téli divat• újdonságait a nagykereske- j delmi vállalat manekenjei i mutatják be. Az est han- i gulatát Kürti Éva és Kiss \ Károly magyarnóta-, illetve; operetténekesek fellépése eme- • li. A talpalávalót Rácz Béla' és népi zenekara húzza. Nagy \ lesz a választék enni- és in- : nivalóban. Nem az első eset Vágány István (Cifrakerti Á.: G. 364.) már több esetben ka- \ pott figyelmeztetést, sőt bűn- i letést, mert gépjárművezetői ; Hzsga nélkül motorozott. Leg- ■ htóbbi motorozása 1000 forint- : lába került. szurkolók a vezetőkkel meg vannak elégedve. A jövő évi felkészülés érdekében bene­veztek a budapesti terem- kézilabda-bajnokságba. A fel­készülést sajnos nagyon gá­tolja, hogy nincs tornaterem, ahol a megfelelő alapozást el tudnák végezni. Ez bizony egy NB Il-es csapatnál ko­moly probléma, amit sür­gősen meg kellene oldani. (Sz) hát adtunk le. A sertéseknél darabonként százöt kilóra szerződtünk, viszont százhu­szonöt kilogrammos átlaggal számolhatunk, ez pedig lénye­ges forinttöbbletet jelent, mert megkapjuk a nagyüzemi fel­árat. Innen adódott a félmillió forint, természetesen , a szarvasmarhák árával együtt. Ezek után megnéztük a köz­ponti majort, ahol a szövetke­zet 9650 sertéséből 810-et hiz­lalnak. A helyzet két év alatt rengeteget javult. A hidrogló- bus által biztosított jó vízellá­tás nemcsak kényelmi, hanem tisztasági szempontból is na­gyon fontos. Még az idén kész lesz a teljes elektromos háló­zat, és a sertésólakba is kerül villany. — Mennyit esznek fel egy nap alatt az állatok? — Naponta tizenhárom-ti­zenöt mázsa eleséget etetünk fel. A daraértékesítésünk, most november közepén már több az egész tavalyi átlagnál. Ez pedig a sertésgondozóknak is hoz a konyhára munkaegy­ségtöbbletet. (ottohál) tűkben szépen fejlődtek. Ve­vőink bizonyára meg lesznek elégedve. — Győzik-e a rendeléseket? — Munkaerőben állhatnánk jobban is. A gazdaságon belü­li átcsoportosítással' segítettünk a helyzeten, azonkívül mintegy hetvenöt százalékban gé­pesítettük a kitermelést. A csomagoláshoz szintén hasz­nálunk ügyes gépeket, így remélhetőleg nem lesz fenn­akadás. — Van-e lehetőség a háztáji igények kielégítésére? — Sajnos, a magánosok ré­szére történő eladást a na­pokban le kellett állítani. Re­méljük azonban egy-két hét múlva újra sor kerülhet rá. Ribizlivel, málnával, köszmé­tével és rózsafákkal addig is szívesen állunk az érdeklődők rendelkezésére. A gyümölcsfa-csemeték a jövő ígéretei. Soraikat gondos ke­zek ápolják, nyesegetik. Anél­kül, hogy különösebb kieme­lést tennénk, említsük meg kö­zülük a férfi munkacsapat ve­zetőjének, Fehér Bélának, to­vábbá Gyigor Istvánnak, Ko­vács Sándornak és Lőrincz Kálmán bácsinak a nevét. A nők közül különösen Dömötör Istvánnéról hallottunk dicsére­tet. A tűzről pattant leánycsa­patban Karai Marika és Ho- lovitz Viktória végez kiváló munkát. J. Z. A kedvezőtlen időjárás elle­nére. a mai napon befejezték a mintegy 630 hold búza veté­sét. ★ Ezen a héten végeznek a szőlő takarásával. A 116 hol­das területen eddig 70 száza­lékig végezték el ezt a mun­kát. k A napokban 18 hízó marhát és 50 hízott sertést adtak át az Állatforgalmi Vállalatnak. A hízómarha-leadási tervüket eddig 122 százalékra teljesítet­ték, az év végéig ez a száza­lék 140-re emelkedik. A kertészetben már a jövő évre készülnek. Megkezdték a korai növények hajtatását és az üvegházak karbantartását. ★ A mintalegelön elkészült a modern, betonvázas karám. ★ A kétszázötvenezer forintos új ártézi kút fúrását még eb­ben az évben befejezik. Ezzel az állatállomány részére egyenlő hőmérsékletű vizet biztosítanak. * Ebben a hónapban befeje­zik a kertészeti anyagraktár építését is. Gerenda okozta a kéménytüzet Darázs Károly ceglédi lakos Ez az eset nem egyedülálló, házánál kéményébe épített ge- Éppen ezért úgy gondoljuk renáa gyulladt meg hétfőn éj- nem árt a figyelmeztetés. -Most jel. Az eddig rejtetten lappan- amikor megkezdődik a fűtés, gó építési hiba igen veszélyes- nem árt ha a háztulajdonosok sé válhatott volna, ha nem lép- kéményüket és tüzelőberende- nek időben közbe a tűzoltók, zésüket átvizsgáltatják. Miért nem nézhetjük a tv-t? Ezt kérdezik panaszos le­velükben csemői lakosok. Megírják, hogy a községi ta­nács épületében van egy televízió, de mintegy negyed éve sem a gyerekeknek, sem a felnőtteknek nincs módjuk az előadások megnézésére. Nagyon szeretnék, ha a ta­nács vezetői legalább heten­ként kétszer lehetővé ten­nék a felnőttek, és vasárna­ponként a gyermekek részé­re is a rendszeres tv-nézést. „Viszonylag kevés a kultu­rális lehetőségünk — írják —, s nagyon jó lenne, ha leg­alább ezeken az estéken vet­hetnénk egy-egy pillantást a napvilágba.’’ Reméljük, a kérés teljesíté­sének nincs semmi akadá­lya. A tanács vezetői bizonyá­ra megoldják a lakosság ké­rését és nem sokáig lesz kihasználatlan a tv-készü!*k. Sok tojás, új bolt, príma kölcsönző — ez az Ábonyi Fmsz! — A község harmadik ke­rületében az fmsz új boltot nyitott a napokban. A 200 ezer forintért épített új bolttal régi vágya teljesült a kör­nyék több ezer lakosának. Ősz a Lenin parkban (Foto: Gulicska) — Kétszázkilencvenezer to­jás felvásárlását tervezték az idén. A jó szervező munka hatására eddig 405 ezer to­jást vásároltak. Nagy segít­séget nyújtott ebben a nő­tanács is. Az idén is egyé­nenként értékelik a tojásle­adást. Az első helyezetteket értékes jutalomban részesí­tik. — Nagy sikert aratott az augusztusban nyílt kölcsönző­bolt, Húszfajta áru kölcsönzé­sével kezdték, s most már mintegy ötvenféle cikk várja az érdeklődőket. Különösen nagy sikerük van a mosó­i gépeknek, kerékpároknak, edényeknek és a gyermekko­csiknak. — Megkezdték a szerződött hízott liba és kacsa felvá­sárlását. Az 1367 hízott li­bának már több mint a fe­lét beszállították a szerző­dők. Kölcsön motorral? Bilinszlky József (Csemő ta­nya, 123.) barátja motorjával, jogosítvány nélkül motorozott. A rendőrség „rajtacsípte”. Két­ezer forintjába került ez a ki­rándulás. gondja, hogy a bojtárok is falhassanak egyet. — Kinek van jó kése ? _ te­szi fel a szokott kérdést az asztalfőn ülő legöregebb ju­hász. Ez juhász nyelven azt jelenti: ki vág birkát a va­csorához? — Ehol e!... marcali! — húzza elő a csillogó bicskát Ferke és indul az ajtónak. Így szépen elrendezve a dolgokat, most már ráérnek mással is foglalkozni. Űj em­ber ül az asztalnál, de szól­ni hozzá először csak az öregnek van joga. Nem függ­nek egymástól, de íratlan tör­vény, hogy a legöregebb szava dönt. Ö a tekintély itt. Meg- csavarintja hosszú bajsza vé­gét, szörtyent a sallangos pi­pával, unottan megnézegeti a mennyezet gerendákat, egyenként közelegve az asz­talvéghez, az új emberhez. Így dukál ez, .mindenki tud­ja, hogy hozzátartozik a te­kintélyhez. Nem lehet az ilyesmit elsietni! — Aztán, öcsém, miféle? Ilyenkor nem arra kíván­csiak, hogy hívják, hírből már úgyis tudják. A nyáj, meg a hozzáértőnek egy pillantásra elárulja, ki a gazda, kinek a számadója az új juhász. Az egyezségre kíváncsiak, hogy mit alkudott ki a legény. Mert itt két dolog teszi az embert — a kommenció, meg hogy mi­féle a nyája. Az egyik az ön­érzetet, a másik az embersé­get mutatja. — ... Főzzön mindenkinek — dobja le Ferke a frissen nyújtott bárányt, és kanyarít körbe karjával, hogy lássák, senkitől sem sajnálja a fala­tot. Egyen az a néhány fa­lusi is, aki véletlenül éppen itt tanyázik. Igaz, hogy nem juhászok, csak parasztok, amolyan ekeszarva után bal- lagók, de egye fene, falja­nak! — Inárcsi Farkas Ferenc uram huszonkét mázsa gabo­nát, egy hold kukoricát, négy­száz öl konyhakertet... A hú­gom műveli — teszi hozzá, ne­hogy lenézzék érte, és így so­rolja még’ — Huszonnégy kiló füstölt szalonnát, ugyanannyi sót, negyven birka- és egy te- héntártást, ötvenkiló főzeléket, évi tüzelőt, lakást és hatvan pengő pénzt adott — számol be az új juhász. Azt már nem teszi hozzá, hogy az első hét­re induláskor a sok ígéret mel­lett két kiló szalonnát, ugyan­annyi laskát és zacskó sót ka­pott, meg egy-két szót, imi­gyen: —... hagymát majd szerezz magadnak, krumplit meg ta­Szép, szép nevetek én is, csakhogy az ember mindig a kellemesre emlékezik jobban. — Mondja András bátyám, hányszor aludt maga ágyban? Meglepetten rámkapja a sze­mét, aztán szinte szégyenlősen félrenéz. — Hát úgy két-három heten­ként kijött az asszony a tisz­tával, meg egy kis mis-mást is hozott. Akkor kicsinyt meg­igazítottam a szalmát a suba alatt. Máskó jó vöt nekem úgy is... — Meg aztán nyugdíj sem volt — kötekedem az öreggel. Elengedi a füle mellett. —... akkó’ — mondja kis idő múlva — juhász vöt a juhász! Értett a birkáhó’l Látja — for­dul felém — most is kórság van az Aranykalásznál. Azt mondja az orvos, fertőző. De nincs igaza, én tudom! Mond­ja meg akkó’, mé’ nincs a Rá­kócziban is? No? Mert ott ér­tenek hozzá! — néz rám dia­dalmasan. — Ugyan, honnan értenének hozzá? Hisze’ azok is csak „mai” juhászok!-t~ Honnan? — húzza ki ma­gát legényesen az öreg Túri András — mert hát éppenség­gel a fiaim! Huncut mosollyal a szája sarkában, a leszálló nappal szemben elnéz messze az egy­kori pusztára az ő fiai felé. Dajka János Naponta tízezernél több suháng Remélhetőleg újra adnak el a magánosoknak is Mi újjsái* a faiskolában? ,\\\\\\\\W\Vv\VVVV\\\\\WV\\\\\V>.SV'.\VVC\VV\\V\\VVXXX\V\\\\VV\V\X\V\NWVy\W\VXVVVVVXVVX> I | Juhász vót a juhász >>^XXXX>XXVNXVVXNXXNXX>XXVvXXVV\XX\XXNN\XSX lálsz, amerre jársz — mondta a gazda. Dehát tudta ezt min­denki. így van ez mindenhol. Minek annyit beszélni! Emelinti kancsóját az öreg az új ember felé és ezzel befogadták. Hogy birkát tud-e lopni, s ha tőle lopnak, szalad-e a csendőrökhöz, — az majd elválik! Óhatatlan, hogy a birka el ne kódorogjon, hát­ha még segítik is. Ilyenkor a kárvallott juhász szerez ma­gának, a létszámnak passzolni kell! Régen fordult elő utol­jára — az öregek mesélik — hogy egy izgága legény csend­őröket hívott. Szép fejfát fa­ragtak neki, kegyeletből, a sír­járól néha még le is legeltet­ték a gazt. — El lehetett vön’ a szegény — mondja az arra járó és megbillenti a karima szélét. Le már nem veszi, mert a süvegelés csak becsületes embereknek jár ki. A „sze­gény” pedig gané volt, el akarta veszejteni a másikat. Ennél pedig nincs nagyobb bűn a pusztán ...- Hát így éltünk mi még a harmincas években is — só­hajt az öreg Túri András. Ma már nyugdíjas juhász és a visszaemlékezés mosolyt csal szélmarta arcára és nem ép­pen szerényen folytatja: ...a cigány nem kérdezte mit fi­zetnek, csakhogy hová kell menni — ha juhász hítta... \ A tószegi kucorgó csárda eiőtt £ a bérlő, szeme elé emelt te- £ nyere alól bámul az alkonyodó £ pusztába. Két kis fekete £ pontot néz a távolban. Egy- £ szerű halandó észre sem ven- £ né, de a pusztai ember látá- £sa más, éles. Ha ráadásul £ kocsmáros is az ember és £ üzletről van szó, az a bizonyos £ hatodik érzéke is működésbe £ lép. Most azt súgja neki, £ hogy nagy mulatság lesz a £ csárdában az éjjel. £ Hogyne lenne, amikor ju- £ hászok közelednek. Két nyáj, £ s ha kettő jön, jön a többi is. £ — A jó isten tudja — dörmögi £ zsíros szélű kalapját tarkójára £ tolva —, hogy ezek a nagy £• pusztában élő magányos em- £ berek hogy érintkeznek egy­mással, de ha mulatni támad £ kedvük ... csak összejönnek! £ — Julcsa!... Julcsa tel... £ — szól be az ajtón — készül- £ jetek izibe, a Túri András £ jön! Na! — mit bámulsz? Az £a törteli, tudod te jól, utóbb £ nagyon rajtad akadt a sze- £ me! £ A kis cselédlány fülig pi- £ rosan szalad el és kezdődik a £ lótás, futás. Mire este felé a £ juhászok megérkeznek, mind- £ egyik nyájhoz akad őrzőle- £gény. Ez már a kocsmáros

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents