Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-18 / 270. szám
A PEST MEGVil HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1964. NOVEMBER 18, SZERDA Hallottuk Írunk RÓLA VEZETÖSÉGVALASZTÖ TAGGYŰLÉSEK Ma délután 5 órakor a városi tanács pártalapszerveze- te és a Szabadság Termelőszövetkezet II. alapszervezete tart vezetőségválasztó taggyűlést. ★ A Szabadság Termelőszövetkezetben az idén százezer forintért borjúnevelőt építettek. ■k VÁROSUNK JÖVŐ ÉVI MEZŐGAZDASÁGI TERVE November 24-én, délután 5 órakor a városi tanács ebédlőjében (Tömöri utca) a TIT agrárszakosztálya és a mezőgazdasági műszaki klub közös összejövetelén S. Hegedűs László, a városi tanács elnökhelyettese előadást tart a jövő évi mezőgazda- sági terveinkről. ★ A Rákóczi Ferenc általános iskola tanulói nyerték az iskolák közötti őszi kézilabda-fordulót. ★ Megválasztották a konzervgyár II. telepén a pártalap- szervezet új vezetőit. ★ A KISZ-tagok száma iskoláinkban a tanulóifjúság létszámának nyolcvanöt százalékát alkotják. ★ Japán kereskedelmi szakemberek látogatnak ma a konzervgyárba. Az egésznapos útjuk alatt megtekintik a gyár üzemeit és szociális intézményeit. ★ Holnap tartják a szokásos évi szavalóversenyt a gimnáziumban. * SZILVESZTER TÄTRAFÜ- REDEN ÉS AZ NDK-BAN Az IBUSZ több változatos programmal jelentkezik szilveszterre. Tátrafüreden vagy az NDK-ban és még több országban tölthetik az érdeklődők az év végi ünnepeket, •k A Rákóczi út 17. szám alatti lakók a Ki mit vállal mozgalom keretében vállalják, hogy a város kulturáltabb, tisztább képéhez hozzájárulnak, a házuk előtti részt állandóan tisztán tartják, virágoskertet ültetnek és ebben versenyre hívják az egész utcát. •k MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Némó kapitány. Verne ismert regénye nagyszabású, színes amerikai filmen. Szélesvásznú. Magyar híradó. Amiért a vevők szívesen fizetik a magmM árat Hollandi ágyak és fóliás primőrpalánta-nevelés a kertészetben Az Arany János Tsz kihasználta a kora nyári konjunktúrát — Több gondot és figyelmet fordítunk az új gazdasági évben a koraiak termelésére — mondotta Kecskeméti Dezső, az Arany János Termelőszövetkezet kertészetének brigádvezetője. — A kertészet múlt évi tervét százhatvanegyezer forinttal teljesítettük túl, pedig a tavalyi tervezés is eléggé feszített volt. Holdanként száz mázsa paradicsomot terveztünk egyforintos értékesítési áron. Uborkából harminc mázsát vártunk katasztrális holdanként és két forint ötvenet terveztünk kilogrammonként, paprikából száz mázsát írt elő a tervezés holdanként. Es megismétlem, hogy a nagyon komoly tervszámot is sikerült túlteljesíteni. — Mi segítette a termelőszöA korongüzem csoportvezetője A szélesen kiterített papír fölé hajol, ide-oda „rakosgatja” a neveket. Készíti a ládagyár korongüzemének jövőheti beosztását, összeállítja a műszakot. Baka Mihály már tizenhárom éve csoportvezető a ládagyárban. — Először a szegezőben voltam, majd a belső üzembe kerültem; most pedig a korongüzemben látom el ugyanezt a feladatot — meséli. A műszak irányítása, a munkabeosztás elkészítése tölti ki munkaidejét. Mindenki „Miska bácsi”-nak szólítja, így ismerik már tizenhat éve, mióta itt dolgozik a gyárban. Váltóműszakban dolgozik. — Az éjszakázást nem nagyon kedvelem, de azért csinálom, mert kell és mert szeretem ezt a munkát — mondja. Egyéb tevékenységéről érdeklődünk. (Godány felv.) — Már több, mint egy éve a II. alapszervezet párttitkára vagyok, valamint az MHS tagjaként is tevékenykedem — mondja. Siet, hiszen letelt a műszak, ismertetni kell a műszakok beosztását. Szentpéteri Zoltán vetkezetet ehhez a tervteljesítéshez? — Nagy része van ebben a koraiak értékesítésének. Június 14-én már érett paradicsomot vittünk a szabadpiacra, május 23-án zöldborsóval jelentkeztünk, június nyolcadi- kán volt eladó korai újburgonyánk és a korán piacra kerülő salátauborkánkkal is elértük a három-négyforintos árat. — Levontuk a tanulságot és beláttuk, hogy az augusztusban való tömegértékesítéssel szemben páratlan előnyt élvez a korai szállítás. A vásárlók a téli egyhangú étkezés után kiéhezetten várják a vitamindús zöldárut, szívesen fizetik a magasabb árat. — Ezt a konjunktúrát nekünk minden körülmények között okosan ki kell használnunk. Nem is szólva arról a kétségtelen erkölcsi kötelességről, amely előírja azt, hogy a fogyasztókat minél változatosabb friss koraiakkal lássuk el. — Milyen tervekkel készülnek jövőre a kertészetben? — A kertészetre vonatkozó előtervezés elkészült. A vezetőség megbízásából elkészítettem a kertészet új beruházási költségvetését is. Javasolok a korai termelés érdekében hollandi ágyakat és feltétlenül bevezetjük a legújabb módszer szerinti fóliás palántanevelést. Számításom szerint húszezer forintot fektetünk be, ez az összeg azonban az első évben már bőségesen megtérül — — mondotta befejezésül Kecskeméti Dezső, az Arany János Termelőszövetkezet kertészeti brigádvezetője. TEGNAP LÁTTUK Ä. M ' 3$ IIRflpA városi kertészet növényei újra elfoglalták helyüket az üvegházban, téli szállásukra költöztették a virágokat. (Godány felv.) Csirketoll az országúton Hetekkel ezelőtt szóvá tettük azt, amit a Kossuth Lajos utcán tapasztaltunk. Hatalmasan megrakott konzervgyári autó robogott az utca gránitkockáin és egymás után potyogtak le róla az üres befőttes üvegek. Most ismét érdekes dolgot figyelhettünk meg a 41- es országúton. A várostól mintegy négy-öt kilométerre hosszan röpköd a csirketoll, mintha egy kendermagost gázolt volna el a robogó gépkocsi. Kicsivel tovább Hampshire- vagy Rode-islan- di tollmaradványok. Néhol még vércseppeket is sejt az ember, vagy olyasmit, mintha az elütött jószág csontjait törte volna apróra a gépkocsi mázsás gumija. És ez a lehangoló látvány egészen a városig elkísért. Nem tudjuk, mi történt. Valamelyik gazdaságból az úttestre kimerészkedett baromfiakat taposták el a flaszteren száguldó járművek, vagy megint valami szállítási fogyatékossággal állunk szemben? A megelőzés érdekében nem lenne érdemes sürgősen kivizsgálni? Sok a reklamáció, jobb szerszámok kellenének A ládagyár lelépő párivezctőségének bírálata Cs. Kovács Sándor, az alapszervezet titkára a megjelentek üdvözlése után megtartotta a vezetése alatt álló párt- alapszervezét kétéves munkájáról szóló beszámolóját. Bevezetőül a világpolitikai helyzetet ismertette, majd a szervezet munkáját világította meg. Elemezte a párttagok politikai és munkaerédmé- nyeit, helytállását. Nem takargatta a hibákat. — Sok mindent jobban és eredményesebben végezhettünk volna, ha mindannyian nagyobb lendülettel fogunk hozzá a felszaporodott problémák megoldásához — mondotta. Harsányi Ferenc hozzászólása nyitotta meg a beszámoló felett indított vitát. Elmondotta, hogy a vezetőség nem Dr. Konrád Zoltán: MÚLTJA- JELEM- JÖVŐJE... IV. rész Botrány botrányt követ Tévedtünk (de - sajnos - nem a lényegben) Tegnap közöltük az alábbi karikatúrát, elcserélt címmel. A cime helyesen így hangzik: Ez még sok helyen így van! (Igler karikatúrája) rösről a kecskeméti hűtőházba a cég, ennél a mennyiségnél körülbelül 44—50 000 pengővel kevesebb összeghez jutottak a nagykőrösi termelők a hűtőház távolsága miatt, azonban a többi kereskedő is a Benedek cég áraihoz igazodott. így évente 200 ezer pengőt húztak ki a gazdák zsebéből. Ebből az összegből egy év alatt megépíthették volna a hűtőházat. A termelők tudták ezt és az 1939. június 13-i termelő közgyűlésen hűtőház építését határozták el, de a megvalósítás mai napig elmaradt. 1939-ben vagononként kétezer pengőt lehetett keresni a meggy hűtőházi tárolásával. Június közepén 50 fillérért vették a primőr meggy kilóját, főidényben 30—35 fillér volt az ár. Hűtőházba tették, minél a német beviteli engedély késése miatt nem volt export- szállítás. Mire az engedély megjött, 60 fillérért adták a németeknek a meggyet. Negyven súlyvagon meggy esetén kétheti hűtőházi kezelés 80—100 ezer pengő jövedelmet adott. Uborka: 1885—1929 között az uborka vetésterülete 186 és 619 hold között váltakozott. 1965-re mindössze 125 hold uborka lesz Nagykőrösön, az utóbbi nyolcvan évben a legalacsonyabb vetés- terület. Az első világháborúig Csehszlovákiából, Znaimból került a tartósított uborka Magyarországra. Nagykőrös viszont Znaimba szállította a friss uborkát. Volt idő a két világháború között, amikor 60 fillér volt az uborka mázsája. Nagykőrösön, 1943. április 6-án írta a Nagykőrösi Híradó, hogy a kivitel bizonytalansága miatt ajánlatos kevesebb uborkát vetni. Ma ennek az ellenkezője lenne kívánatos. Megvallhat- juk őszintén, megkopott a nagykőrösi uborka hírneve. Évről évre kisebb területen és alacsony átlagterméssel termeljük. Az ok nemcsak a munkaerő hiányban, hanem a megfelelő anyagi ösztönzés hiányában is keresendő. Pedig Galgahévízen az utóbbi négy évben lendült fel az uborka termelés és ott, ahol 6—8 évvel ezelőtt nem ismerték az uborkát, nagyobb területen termel egy termelő- szövetkezet, mint a hat nagykőrösi termelőszövetkezet végzett olyan munkát, mint amilyet az üzem megkívánt volna. Nem törekedtek a párttagság emelésére, nem szerveztek új tagjelölteket. Pedig sok arra érdemes, jó pártonkívülije van az üzemnek. A gazdasági munkában is nagyobb aktivitást kellett volna kifejteni. Az üzemekben óraszámra leállított munkagépek kiesését nehezményezte Susán István. — Jobb szervezéssel ezt meg lehetett volna akadályozni, hiszen a mérnökökön, művezetőkön sok múlik — hangoztatta. Török Sándor az új vezetőséget kérte, hogy fordítson nagyobb gondot a KISZ-re és a fiatalokra. Pintér Ambrus a vezetőség hibájául rótta fel, hogy az aktívák lanyhán kezelték a tagságot. A jövőben többet kell foglalkozni a pártnak az ifjúság szervezésével. — Jobb pártmunka esetén a beszámoló százszázalékos is lehetett volna — mondotta Társi János. Hiányolta még, hogy a KISZ-esek közül kevesen járnak pártoktatásra. Kérte, hogy a jövőben a párt- szervezet szenteljen több figyelmet a szegező üzemrészre, ahol a közel száz munkás közül csak három párttag. Puszta János, az üzem alkalmazottainak megköszönte szorgalmukat, hiszen a tavalyi lemaradással szemben az idén 386 köbméter tervtúlteljesítést értek el. A munkásvándorlásokra, önkényes kilépések okaira, valamint az elszaporodott balesetekre kért választ a taggyűlésen Cseri Ferencné. Cse- kő Lajos a munka minőségéről beszélt. — Sok reklamációt kapott a gyár, de jó munkát csak jó szerszámmal lehet végezni — mondotta. Végül a politikai helyzetről, országunk gazdasági fejlődéséről és a szocializmus építéséről tartott előadást Hegedűs László. A régi vezetőség lemondását a tagság egyhangúlag elfogadta, majd titkos szavazással megválasztották az öttagú új vezetőséget. (fehér) Megkezdték a félautomata záí'ógépek felújítását a konzervgyár gépüzemében. * Nagy keletje van a pörkölt kávénak az édességboltban. Kéthetenként szállítják a friss kávét, kilencven-kilenc- venkét kilót egyszerre. együttvéve. Biztató, hogy a nagykőrösi Hunyadi Termelő- szövetkezet öntözött uborkája az idei 20 mázsás holdankénti országos uborkatermésátlaggal szemben 45 mázsás termést adott. Az 1930-as években a Nagykőrösi Győztes nevű paradicsom tájfajta volt városunkban elterjedve, amely a nagykőrösi gazdasági iskola nemesítése volt. 1935-ben egy álszövetkezet becsapta a körösieket 150 vagon paradicsomra kö-| tött szerződést, de csak 15; vagont vett át és ennél is; megkárosította anyagilag a i termelőket. Az országos bot- \ ránnyal harminchét újság- • cikk foglalkozott. A dolgozó': parasztok a homok terület: meghódításával, a homokba \ belehullatták pénzükön ki- \ vül verejtéküket is, mégis: sok éven át szomorúság, téli j gondok, a jövőért való ag- \ gódás uralkodott a kis gyű-: mölcstermelök körében. 1943. augusztus 21-én hir-i dette a Gsehwindt Konzerv-i gyár: a paradicsom átvételét! augusztus 23-án megkezd-: jük, egyelőre csak naponta! déli 12 óráig lesz átvétel. ■ Már este a gyárkapuhoz so- j rakoztak lovaskocsival a reg- \ gél induló átvételhez. Ma pe-í dig éjjel-nappal van átvétel; és már egy hónappal ko-; rábban július 23-án meg-J kezdődik a paradicsom fel-J dolgozása a palántázott para-; dicsomtermelés segítségével. ; (Folytatjuk.) i 1939-ben Papp Gedeon és : fia csemői telepén olyan Germersdorfi cseresznyefát talált Horponai Gyula kutató, amelynek 82 darab szeme 1 kilogramm. Addig az időpontig Szeged tartotta az elsőséget 85 darab/kilogram- mal. 1939. július 16-án a Nagykőrösi Kertészeti Egye- : sülét táviratot küldött a földművelésügyi miniszter- hez: „Piacunkon botrányos állapot uralkodik, az almák eladhatatlanok, a legszebb Asztraháni almát 3 fillérért kilónként ecetnek adjuk el, sürgős segítséget ké- : rünk!” Augusztus 6-án ismét sürgették a gyümölcs belső piaci fogyasztásának meg- i szervezését. Augusztus 21-én a földművelésügyi miniszter „intézkedett”: az IBUSZ utasítást kapott, hogy minden vasútállomáson, ahol a vonatok tartózkodása ezt lehetővé teszi, állandóan áruljanak friss gyümölcsöt. Hűtőház. Benedek László, nagykőrösi gyümölcs-zöldség nagykereskedő az 1930-as években hűtőházat akart építtetni a Gsehwindt Konzervgyár és vasútállomás között. E célra ingyen telket kért a várostól, melyet nem kapott meg. így Kecskeméten épített hűtőházat. A hűtőház hiányát elsősorban a termelők szenvedték, akiknek a zöldség-gyümölcsért fizetett árba beszámította a hűtőházba való szállítási költséget is ía Benedek cég. Például 1937- í ben 220 vagon zöldség-gyü- mölcsöt szállított Nagykő