Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-18 / 270. szám

A PEST MEGVil HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1964. NOVEMBER 18, SZERDA Hallottuk Írunk RÓLA VEZETÖSÉGVALASZTÖ TAGGYŰLÉSEK Ma délután 5 órakor a vá­rosi tanács pártalapszerveze- te és a Szabadság Terme­lőszövetkezet II. alapszerve­zete tart vezetőségválasztó taggyűlést. ★ A Szabadság Termelőszö­vetkezetben az idén százezer forintért borjúnevelőt épí­tettek. ■k VÁROSUNK JÖVŐ ÉVI MEZŐGAZDASÁGI TERVE November 24-én, dél­után 5 órakor a vá­rosi tanács ebédlőjé­ben (Tömöri utca) a TIT agrárszakosztálya és a mezőgazdasági műszaki klub közös összejövete­lén S. Hegedűs László, a városi tanács elnök­helyettese előadást tart a jövő évi mezőgazda- sági terveinkről. ★ A Rákóczi Ferenc általá­nos iskola tanulói nyerték az iskolák közötti őszi ké­zilabda-fordulót. ★ Megválasztották a konzerv­gyár II. telepén a pártalap- szervezet új vezetőit. ★ A KISZ-tagok száma isko­láinkban a tanulóifjúság lét­számának nyolcvanöt száza­lékát alkotják. ★ Japán kereskedelmi szakemberek látogat­nak ma a konzervgyár­ba. Az egésznapos út­juk alatt megtekintik a gyár üzemeit és szo­ciális intézményeit. ★ Holnap tartják a szoká­sos évi szavalóversenyt a gimnáziumban. * SZILVESZTER TÄTRAFÜ- REDEN ÉS AZ NDK-BAN Az IBUSZ több változatos programmal jelentkezik szil­veszterre. Tátrafüreden vagy az NDK-ban és még több or­szágban tölthetik az érdek­lődők az év végi ünnepeket, •k A Rákóczi út 17. szám alatti lakók a Ki mit vállal moz­galom keretében vállalják, hogy a város kulturáltabb, tisztább képéhez hozzájárul­nak, a házuk előtti részt állandóan tisztán tartják, vi­rágoskertet ültetnek és eb­ben versenyre hívják az egész utcát. •k MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Némó kapitány. Verne is­mert regénye nagyszabású, színes amerikai filmen. Szé­lesvásznú. Magyar híradó. Amiért a vevők szívesen fizetik a magmM árat Hollandi ágyak és fóliás primőrpalánta-nevelés a kertészetben Az Arany János Tsz kihasználta a kora nyári konjunktúrát — Több gondot és figyelmet fordítunk az új gazdasági év­ben a koraiak termelésére — mondotta Kecskeméti Dezső, az Arany János Termelőszö­vetkezet kertészetének brigád­vezetője. — A kertészet múlt évi ter­vét százhatvanegyezer forint­tal teljesítettük túl, pedig a tavalyi tervezés is eléggé fe­szített volt. Holdanként száz mázsa paradicsomot tervez­tünk egyforintos értékesítési áron. Uborkából harminc má­zsát vártunk katasztrális hol­danként és két forint ötvenet terveztünk kilogrammonként, paprikából száz mázsát írt elő a tervezés holdanként. Es megismétlem, hogy a nagyon komoly tervszá­mot is sikerült túlteljesí­teni. — Mi segítette a termelőszö­A korongüzem csoportvezetője A szélesen kiterített papír fölé hajol, ide-oda „rakos­gatja” a neveket. Készíti a ládagyár korongüzemének jövőheti beosztását, össze­állítja a műszakot. Baka Mihály már tizenhá­rom éve csoportvezető a lá­dagyárban. — Először a szegezőben voltam, majd a belső üzem­be kerültem; most pedig a korongüzemben látom el ugyanezt a feladatot — me­séli. A műszak irányítása, a munkabeosztás elkészítése tölti ki munkaidejét. Min­denki „Miska bácsi”-nak szó­lítja, így ismerik már tizen­hat éve, mióta itt dolgozik a gyárban. Váltóműszakban dolgozik. — Az éjszakázást nem na­gyon kedvelem, de azért csinálom, mert kell és mert szeretem ezt a munkát — mondja. Egyéb tevékenységéről ér­deklődünk. (Godány felv.) — Már több, mint egy éve a II. alapszervezet párttit­kára vagyok, valamint az MHS tagjaként is tevékeny­kedem — mondja. Siet, hiszen letelt a mű­szak, ismertetni kell a mű­szakok beosztását. Szentpéteri Zoltán vetkezetet ehhez a tervteljesí­téshez? — Nagy része van ebben a koraiak értékesítésének. Jú­nius 14-én már érett paradi­csomot vittünk a szabadpiac­ra, május 23-án zöldborsóval jelentkeztünk, június nyolcadi- kán volt eladó korai újburgo­nyánk és a korán piacra ke­rülő salátauborkánkkal is el­értük a három-négyforintos árat. — Levontuk a tanulságot és beláttuk, hogy az augusz­tusban való tömegértékesítés­sel szemben páratlan előnyt élvez a korai szállítás. A vásárlók a téli egyhangú ét­kezés után kiéhezetten várják a vitamindús zöldárut, szíve­sen fizetik a magasabb árat. — Ezt a konjunktúrát ne­künk minden körülmények kö­zött okosan ki kell használ­nunk. Nem is szólva arról a kétségtelen erkölcsi köteles­ségről, amely előírja azt, hogy a fogyasztókat minél változa­tosabb friss koraiakkal lássuk el. — Milyen tervekkel készül­nek jövőre a kertészetben? — A kertészetre vonatkozó előtervezés elkészült. A veze­tőség megbízásából elkészítet­tem a kertészet új beruházási költségvetését is. Javasolok a korai termelés érdekében hol­landi ágyakat és feltétlenül bevezetjük a legújabb módszer szerinti fóliás palántanevelést. Számításom szerint húszezer forintot fektetünk be, ez az összeg azonban az első évben már bőségesen megtérül — — mondotta befejezésül Kecs­keméti Dezső, az Arany János Termelőszövetkezet kertészeti brigádvezetője. TEGNAP LÁTTUK Ä. M ' 3$ IIRflp­A városi kertészet növényei újra elfoglalták helyüket az üvegházban, téli szállásukra költöztették a virágokat. (Godány felv.) Csirketoll az országúton Hetekkel ezelőtt szóvá tet­tük azt, amit a Kossuth Lajos utcán tapasztaltunk. Hatalmasan megrakott kon­zervgyári autó robogott az utca gránitkockáin és egy­más után potyogtak le róla az üres befőttes üvegek. Most ismét érdekes dol­got figyelhettünk meg a 41- es országúton. A várostól mintegy négy-öt kilométerre hosszan röpköd a csirketoll, mintha egy kendermagost gá­zolt volna el a robogó gép­kocsi. Kicsivel tovább Hampshire- vagy Rode-islan- di tollmaradványok. Néhol még vércseppeket is sejt az ember, vagy olyasmit, mintha az elütött jószág csontjait törte volna apróra a gép­kocsi mázsás gumija. És ez a lehangoló látvány egészen a városig elkísért. Nem tudjuk, mi történt. Valamelyik gazdaságból az úttestre kimerészkedett ba­romfiakat taposták el a flaszteren száguldó járművek, vagy megint valami szállí­tási fogyatékossággal állunk szemben? A megelőzés érde­kében nem lenne érdemes sürgősen kivizsgálni? Sok a reklamáció, jobb szerszámok kellenének A ládagyár lelépő párivezctőségének bírálata Cs. Kovács Sándor, az alap­szervezet titkára a megjelen­tek üdvözlése után megtartot­ta a vezetése alatt álló párt- alapszervezét kétéves munká­járól szóló beszámolóját. Be­vezetőül a világpolitikai hely­zetet ismertette, majd a szer­vezet munkáját világította meg. Elemezte a párttagok politikai és munkaerédmé- nyeit, helytállását. Nem takar­gatta a hibákat. — Sok mindent jobban és eredményesebben végezhet­tünk volna, ha mindannyian nagyobb lendülettel fogunk hozzá a felszaporodott problé­mák megoldásához — mondot­ta. Harsányi Ferenc hozzászó­lása nyitotta meg a beszámo­ló felett indított vitát. Elmon­dotta, hogy a vezetőség nem Dr. Konrád Zoltán: MÚLTJA- JELEM- JÖVŐJE... IV. rész Botrány botrányt követ Tévedtünk (de - sajnos - nem a lényegben) Tegnap közöltük az alábbi karikatúrát, elcserélt címmel. A cime helyesen így hangzik: Ez még sok helyen így van! (Igler karikatúrája) rösről a kecskeméti hűtőház­ba a cég, ennél a mennyiség­nél körülbelül 44—50 000 pen­gővel kevesebb összeghez jutottak a nagykőrösi terme­lők a hűtőház távolsága miatt, azonban a többi ke­reskedő is a Benedek cég áraihoz igazodott. így évente 200 ezer pengőt húztak ki a gazdák zsebéből. Ebből az összegből egy év alatt megépíthették volna a hűtőházat. A termelők tudták ezt és az 1939. június 13-i termelő közgyűlésen hűtőház építését határozták el, de a megvalósítás mai napig el­maradt. 1939-ben vagonon­ként kétezer pengőt lehe­tett keresni a meggy hűtő­házi tárolásával. Június kö­zepén 50 fillérért vették a primőr meggy kilóját, fő­idényben 30—35 fillér volt az ár. Hűtőházba tették, mi­nél a német beviteli engedély késése miatt nem volt export- szállítás. Mire az engedély megjött, 60 fillérért adták a németeknek a meggyet. Negyven súlyvagon meggy esetén kétheti hűtőházi keze­lés 80—100 ezer pengő jöve­delmet adott. Uborka: 1885—1929 között az uborka vetésterülete 186 és 619 hold között váltako­zott. 1965-re mindössze 125 hold uborka lesz Nagykő­rösön, az utóbbi nyolcvan év­ben a legalacsonyabb vetés- terület. Az első világháborúig Csehszlovákiából, Znaimból került a tartósított uborka Magyarországra. Nagykőrös viszont Znaimba szállította a friss uborkát. Volt idő a két világháború között, amikor 60 fillér volt az uborka má­zsája. Nagykőrösön, 1943. áp­rilis 6-án írta a Nagykőrösi Híradó, hogy a kivitel bi­zonytalansága miatt ajánla­tos kevesebb uborkát vet­ni. Ma ennek az ellenkezője lenne kívánatos. Megvallhat- juk őszintén, megkopott a nagykőrösi uborka hírneve. Évről évre kisebb területen és alacsony átlagterméssel termeljük. Az ok nemcsak a munkaerő hiányban, hanem a megfelelő anyagi ösztön­zés hiányában is keresendő. Pedig Galgahévízen az utób­bi négy évben lendült fel az uborka termelés és ott, ahol 6—8 évvel ezelőtt nem ismer­ték az uborkát, nagyobb te­rületen termel egy termelő- szövetkezet, mint a hat nagy­kőrösi termelőszövetkezet végzett olyan munkát, mint amilyet az üzem megkívánt volna. Nem törekedtek a párt­tagság emelésére, nem szerveztek új tagjelölteket. Pedig sok arra érdemes, jó pártonkívülije van az üzem­nek. A gazdasági munkában is nagyobb aktivitást kellett volna kifejteni. Az üzemekben óraszámra leállított munkagépek kiesését nehezményezte Susán István. — Jobb szervezéssel ezt meg lehetett volna akadályozni, hi­szen a mérnökökön, műveze­tőkön sok múlik — hangoztat­ta. Török Sándor az új vezető­séget kérte, hogy fordítson nagyobb gondot a KISZ-re és a fiatalokra. Pintér Ambrus a vezetőség hibájául rótta fel, hogy az aktívák lanyhán ke­zelték a tagságot. A jövőben többet kell foglalkozni a párt­nak az ifjúság szervezésével. — Jobb pártmunka esetén a beszámoló százszázalékos is le­hetett volna — mondotta Tár­si János. Hiányolta még, hogy a KISZ-esek közül keve­sen járnak pártoktatásra. Kérte, hogy a jövőben a párt- szervezet szenteljen több fi­gyelmet a szegező üzemrész­re, ahol a közel száz munkás közül csak három párttag. Puszta János, az üzem al­kalmazottainak megköszönte szorgalmukat, hiszen a tavalyi lemaradással szemben az idén 386 köbméter tervtúlteljesítést értek el. A munkásvándorlásokra, ön­kényes kilépések okaira, va­lamint az elszaporodott bal­esetekre kért választ a tag­gyűlésen Cseri Ferencné. Cse- kő Lajos a munka minőségé­ről beszélt. — Sok reklamá­ciót kapott a gyár, de jó mun­kát csak jó szerszámmal lehet végezni — mondotta. Végül a politikai helyzetről, országunk gazdasági fejlődésé­ről és a szocializmus építésé­ről tartott előadást Hegedűs László. A régi vezetőség lemondását a tagság egyhangúlag elfogad­ta, majd titkos szavazással megválasztották az öttagú új vezetőséget. (fehér) Megkezdték a félautomata záí'ógépek felújítását a kon­zervgyár gépüzemében. * Nagy keletje van a pörkölt kávénak az édességboltban. Kéthetenként szállítják a friss kávét, kilencven-kilenc- venkét kilót egyszerre. együttvéve. Biztató, hogy a nagykőrösi Hunyadi Termelő- szövetkezet öntözött uborkája az idei 20 mázsás holdankénti országos uborkatermésátlag­gal szemben 45 mázsás ter­mést adott. Az 1930-as években a Nagy­kőrösi Győztes nevű para­dicsom tájfajta volt váro­sunkban elterjedve, amely a nagykőrösi gazdasági iskola nemesítése volt. 1935-ben egy álszövetkezet becsapta a körösieket 150 vagon paradicsomra kö-| tött szerződést, de csak 15; vagont vett át és ennél is; megkárosította anyagilag a i termelőket. Az országos bot- \ ránnyal harminchét újság- • cikk foglalkozott. A dolgozó': parasztok a homok terület: meghódításával, a homokba \ belehullatták pénzükön ki- \ vül verejtéküket is, mégis: sok éven át szomorúság, téli j gondok, a jövőért való ag- \ gódás uralkodott a kis gyű-: mölcstermelök körében. 1943. augusztus 21-én hir-i dette a Gsehwindt Konzerv-i gyár: a paradicsom átvételét! augusztus 23-án megkezd-: jük, egyelőre csak naponta! déli 12 óráig lesz átvétel. ■ Már este a gyárkapuhoz so- j rakoztak lovaskocsival a reg- \ gél induló átvételhez. Ma pe-í dig éjjel-nappal van átvétel; és már egy hónappal ko-; rábban július 23-án meg-J kezdődik a paradicsom fel-J dolgozása a palántázott para-; dicsomtermelés segítségével. ; (Folytatjuk.) i 1939-ben Papp Gedeon és : fia csemői telepén olyan Germersdorfi cseresznyefát talált Horponai Gyula ku­tató, amelynek 82 darab sze­me 1 kilogramm. Addig az időpontig Szeged tartotta az elsőséget 85 darab/kilogram- mal. 1939. július 16-án a Nagykőrösi Kertészeti Egye- : sülét táviratot küldött a földművelésügyi miniszter- hez: „Piacunkon botrányos állapot uralkodik, az almák eladhatatlanok, a legszebb Asztraháni almát 3 fillérért kilónként ecetnek adjuk el, sürgős segítséget ké- : rünk!” Augusztus 6-án is­mét sürgették a gyümölcs bel­ső piaci fogyasztásának meg- i szervezését. Augusztus 21-én a földművelésügyi miniszter „intézkedett”: az IBUSZ uta­sítást kapott, hogy minden vasútállomáson, ahol a vo­natok tartózkodása ezt lehe­tővé teszi, állandóan árulja­nak friss gyümölcsöt. Hűtőház. Benedek László, nagykőrösi gyümölcs-zöldség nagykereskedő az 1930-as években hűtőházat akart épít­tetni a Gsehwindt Konzerv­gyár és vasútállomás között. E célra ingyen telket kért a várostól, melyet nem kapott meg. így Kecskeméten épí­tett hűtőházat. A hűtőház hiá­nyát elsősorban a termelők szenvedték, akiknek a zöld­ség-gyümölcsért fizetett ár­ba beszámította a hűtőházba való szállítási költséget is ía Benedek cég. Például 1937- í ben 220 vagon zöldség-gyü- mölcsöt szállított Nagykő­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents