Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-17 / 269. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM 1864. NOVEMBER 17, KEDD HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA NÖVÉNYVÉDELEM A NAGYÜZEMI SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÖSÖKBEN A Dózsa Termelőszövetke­zet tormási klubjában ma délután 6 órakor Hódosi Jenő tart előadást a növényvéde­lemről a nagyüzemi szőlő- és gyümölcsösökben. Huszár Kál­mán a mezőgazdaság helyze­téről beszél a kapitalista és szocialista államokban a Hu­nyadi Termelőszövetkezet klubjában (Kossuth Lajos utca), délután 5 órakor. ■k Nyolcezerhétszáz óra társa­dalmi munkát végeztek KISZ- fiataljaink az elmúlt év őszén a mezőgazdasági betakarítás­ban. A fiatalok továbbra is feladatuknak tekintik a me­zőgazdasági munkák patro- nálását, már ebben az évben is több ezer óra társadalmi munkát végeztek kint a földe­ken. ★ Hetente 80—90 pár haris­nyát javítanak a Ruhaipari Vállalatnál (Kossuth Lajos utca 13.). Nagy keletje van az autó- és bútorhuzatok készí­tésének is, de az ingnyak ja­vításával is sok asszony felke­resi a vállalatot. SZÓRAKOZZUNK EGYÜTT A városi nőtanács a nők akadémiája elő­adássorozatában Erkel Ferenc életével ismer­kednek meg a hallgatók a legközelebbi zenei elő­adás alkalmával. Ennek a találkozónak beveze­tését jelenti szerdán a filmszínházban bemu­tatásra kerülő Erkel cí­mű film. Vásároljak már a pulykát Miinek örül a termelő és minek tíz, ipar ? A feljavított árut decemberre vissza várják A felvásárlás legnagyobb gondja most az, hogy meg­felelő árut vegyenek át, mert jó minőség kell a feldol­gozó iparnak. — November elsejével kez­dődött meg a pulykaátvétel — mondja Virág Józsefné, a földművesszövetkezeti ba­romfifelvásárlás vezetője. — Tavasszal, szorgalmas agitá- cióval ötezer darab pulyká­ra kötöttünk szerződést. A szerződés november máso­dik felére írta elő a szállí­tást, a feldolgozó ipar azon­ban az idén már novem­ber elsején megkezdte az át­vételt. Érthető, hogy a ter­melők ezt örömmel vették tudomá­sul, szívesen hozzák előbb az árut, hiszen a háztáji kukorica kell a hízónak és a tovább­tenyésztendő baromfiknak.. — Van azonban egy kis baj is. Az átvétel szigo­rúan ragaszkodik a jó áru­hoz. Nem vehetünk át akár­mit. Kénytelenek vagyunk visz- szaküldeni a súlyhatár alatt levő, tokos, nem sárga húsú pulykát. Néha két-három darabot kénytelenek vagyunk vissza­adni egy-egy termelőnek, de arra is van példa, hogy egész szállítmányt visszaküldünk. Persze ezt nem ijesztgeté­sül és nem is a termelő bosszantására tesszük. Meg kell érteni, hogy mind a hazai fogyasztás, mind az export részére minőségi puly­kát kell szállítanunk. Természetes, hogy amit visszairányítunk, annak át­vételéhez is ragaszkodunk és vissza is várjuk. Fontos azon­a termelő néhány ne sajnálja az állatoktól és de- megfelelő áruval ban, hogy héten belül eleséget az cemberben jelentkezzen nálunk. És ezért mi szívesen fizet­jük a magasabb — húsz- forintos — vételárat. Ma például zúgolódva ve te tudomásul az egyik szál­lító, hogy a behozott nyolc­van pulykát nem tudjuk használni. Biztos vagyok ab­ban, hogy miután javasla­tunkat megértette és egy hónapon keresztül gondosan, jól eteti a visszavitt jószá­got, a decemberi szállítás­nál nem lesz panasza az átvételre. TEGNAP LÁTTUK A gépmunkás A ládagyár korongüzemé­ben, a szabógépen dolgozik Tőke Lajos. Felesége a se­gédmunkása. Négy éve jött a gyárba, azóta mindig gépen van. Jelenleg bükk ládaeleme­ket szabnak. A sarok, a vég, az oldal és a fenék egymás­után készül keze munkája nyomán. Napi termelésük meghaladja a tizenhárom köbmétert. Tagja az MHS-nek, lövész. Mindhárom testhelyzetből igyekszik bevenni a célt. Büszke is a nemrégen elért 220 körös eredményére. Egy évig a pártszervezet­ben alapszerbi titkár volt, je­lenleg pedig a korongüzem alapszervezetében a szervező titkári teendőket látja el. Szentpéteri Zoltán Töke Lajos (Godány felv.) BRAVÓ, FIATALOK! . A KISZ VI. kongresszusá­nak tiszteletére az alapszerve­zetek mellett a KISZ városi bizottsága is tett felajánlást. Mégpedig nem kisebb dolgot vállalt, mint, hogy a Tormás­ban KISZ-védnökséggel épülő családi házakat időben befe­jezik. Emellett vállalták, hogy a termálvíz bevezetésében so­kat segítenek, továbbá védnök­séget vállaltak a Csónakázó-tó ég a mellette épülő korcsolya­pálya építése, illetve rendezése felett. A Tormásban épülő családi házak elkészültek. Az építke­zésén, a csatornahálózat kiépí­tésén és a villamos berendezé­sek tervezésén társadalmi munkában segítettek a KISZ- fiatalök. A termálvíz beveze­tése is sikerrel járt. A korcso­lyapálya építése folyamatban van és szépen halad. ★ Fiataljaink százai verse­nyeznek a termelésben. Ta­valy a fiatal újítóink száma huszonhét volt. Több mint kétszáznyolcvan ezer forintot takarítottak meg újításaik­kal. Megkülönböztetés ? A napokban betértem a mű­velődési otthon mellett levő Kötött-rövidáru üzletbe, hogy néhány gombot vásároljak. Szándékomat azonban nem si­került megvalósítanom. Jólle­het a boltban nem voltunk so­kan, az egyik eladó követke­zetesen másokat szolgált ki. Olyanokat is, akik jóval utá­nam érkeztek. Elunva a ha­szontalan várakozást, kértem, hogy szolgáljon ki végre, ö azonban rám sem hederitettí Ez többször is megismétlő­dött, mikor egyik orvos fele­sége érkezett az üzletbe. Őt azonnal, készségesen és ismét több várakozót háttérbe szo­rítva, nyomban kiszolgálta. Ez már nemcsak nekem tűnt lel, hanem a többieknek is. Han­gos méliatlankodással többen is elhagytuk az üzletet vásár­lás nélkül. Ha ennek az üzletnek érde­ke, hogy minél kevesebben járjanak oda vásárolni, ám csak folytassa ez az eladó a vevők megkülönböztetését to­vábbra is... Godó Évá A nyár szervizmérlege: 15 ezer gépkocsi Még Kecskemétről is jönnek az autósok A konzervgyárban folyik az alma feldolgozása. Külön­féle konzerveket, lekvárokat készítenek belőle. Ezzel a géppel az almalevet csinálják (Godány felv.) Dr. Konrád Zoltán: A gépkocsi-tulajdonosok tudják legjobban, mit jelent városunkban az autószerviz Ceglédi úti telepe, mennyire nélkülözhetetlen a mintegy tizenöt főt számláló kis kol­lektíva munkája. — Naponta átlag húsz­huszonöt kocsi fordul meg telepünkön — adja meg a felvilágosítást Bálint Pálné adminisztrátor. — Tizenhárom fajta gépkocsi garanciális el­lenőrzésére van szerződé­stink, de ezenkívül már jó néhány típus javítását vál­laljuk. Az autósok elége­dettek munkánkkal, nem vé­letlen, hogy sokan jönnek át hozzánk Kecskemétről is, ahol — köztudomásúlag — szintén van szerviz. A meg­növekedett igények napról napra újabb és újabb fel­adatok elé állítják szere­lőinket. Az év folyamán még nem fordult elő komo­lyabb fennakadás, de még legalább egy mosó- és zsí- : rozó részlegre lenne szük­; ségünk. j — Milyen volt a nyári for- : galom? ; — Június elejétől augusz­\ tus végéig tizenötezer magán- \ és állami kocsi fordult meg \ telepünkön .— válaszolta Bá- | lintné. — Pénzösszegben ki- ! fejezve ez közel kétszáz- \ nyolcvanezer forintot jelent. — Szeptemberben és ok- ; tóberben csaknem rnegkét- ; szereződött a munkánk. So- ; kan jönnek mostanában az i új Moszkvics és Trabant i gépkocsik tulajdonosai — ; mondotta beféjezésül a szer- ! víz adminisztrátora. (pintér) * • t t • • - '■ I ! CÉGTÁBLA KIEGÉSZÍTÉS A gimnázium tanulói közül évente száz-száztíz fiatal vesz részt ifjúsági építőtáborok­ban az ország különböző pontjain. Eddig minden év­ben jutalmat kaptak munká­juk elismeréseként. ★ A Ki mit vállal mozgalom keretében idős Horváth Ist-J ván (Petőfi út 18.) vállalja, ^ hogy házát kívülről kitata-^ rozza hazánk felszabadulása- ^ nak húszéves évfordulójáraJ Boros Lajosné (Petőfi utca 4.)f a házuk előtt levő árkot, csa- ^ tornát tartja tisztán és az ut- f cafrontot parkosítja. * ^ Ebben az évben tizenkilenc % alkalommal rendeztek névadó f ünnepséget, negyvenhét al- j kálómmal pedig KISZ-eskü- í vöt városunkban. í * í Négyszáz forintba került az ! orgazdaság Németh István- ! nak (Wesselényi utca 4.). * I MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? y Nemo kapitány. ! Magyar Híradó. * ANYAKÖNYVI HÍREK j Született: Vlncze László és Gál ! Sarolta fia: Ferenc, Túri Kálmán! és Tóth Imre leánya: Mária, Tar-! esi Balázs és Köházi Ilona fia: / Balázs, Cseh Ferenc és Czövek; Ilona fia: Ferenc, Nyerges István; ,és Balogh Rozália fia: István,! Vincze István és Farkas Ilona leá- ! ily a: Zsuzsánna. Házasságot kötött: Hupka István ; és Udvardi Mária, Kenyeres Dé-; nes és Halmi Mária, Nagy Ferenc j és Kovács Margit, Nagy József és J Katona Mária, Nagy János és Mol- J nár Terézia, Zsiga László és Kő-! szegi Mária, Barabás Ferdinánd és ! Koperecz Teréz, Csontos István és ; Szüle Irén, Mondi István és Biczó ( Rozália, Váróczi Kálmán és Biczó J Juliánná. í KISZ-esküvö: Denk Ferenc és! Maksa Mária, Sutyenka László és í Cseszek Mária. Elhunyt: Dajka Lászlóné Pap < Rozália, Kis-Prumik Kálmánná; Sánta Julianna, Mészáros Sándor-; né Kovács Eszter, Pap Lajos. ' Első évben a konzervgyár 950 hold szerződést kötött, melyből 100 holdat — Törtei községet — átadott a Kecske­méti Konzervgyárnak begyűj­tésre, a 850 holdról pedig 1250 vagon paradicsomot vásárolt fel. Ilyen kedvező paradicsom átlagtermés azóta sem volt. 1952-ben a konzervipari szer­ződések rendszerét kifejlesz­tette a gyár zöldborsóra, zöld­babra, uborkára, paprikára is. Az öt növényből 2100 holdra volt a szerződés. Ez évben vet­te át a konzervgyár az állami gazdaságot célgazdaságnak. A célgazdaságban melegágyi te­lepet létesített 3000 darab ab­lakkerettel és öntözőkutakat ásatott, továbbá kajszit telepí­tett. 1953 szeptemberében konzervipari szakiskola nyílt kétéves oktatási idővel: a Tol­di Miklós Élelmiszeripari Szakiskola. 1955-től a sütőipa­ri képzés is megindult, vala­mint a technikumi esti tagozat tartósító és húsipari szakon négy év oktatási idővel. 1956- tól a szakmunkásképzési idő három évre emelkedik. A is­kola 1963 szeptembertől négy év oktatási idővel szakközép iskolává alakult. Napjainkig hétszáz szakmunkás végzett, akik nemcsak a Nagykőrösi Konzervgyárban, hanem az or­szág valamennyi gyárában dol­goznak. Jelenleg háromszáz­negyven tanulója van a szak­közép iskolának. A tervek sze­rint 1966-ban 60 millió forin­tért ezer tanuló részére 24 osz­tályos új iskola épül, és két darab kétszázhatvan fős ta­^KONZERVGYÁR JP ÜK MÚLTJA* JELENE-JÖVŐJE... )1 III. rész Hétszáz szakmunkást képeztek meg és még így sem tudta \ mindig eladni kerti termékeit.! 1935-ben Magyarországon; egy lakosra 1.5 darab gyű-J mölcsfa jutott. Nagykőrösön j j7.3 darab. 1935-ben a gyű-! : mölcstermelők Országos Egye- ! ■ sülete országos gyümölcskon- j zerválási akciót szervezett. Ez-' zel kettős célja volt: a gyű- \ mölcs megmentése és az, hogy \ azt a cukorfelesleget — ame-! lyet a magyar cukor kartell a ! magyarországi 130 filléres ki-; logrammonkénti árral szem- \ ben külföldre 7—11 fillérért herdálta el \ i t — legalább részben gyümölcs- ! konzerválásra lehessen fel- í használni. Hisz akkoriban a! hazai cukorfogyasztási fejadag ; alacsonyabb volt, mint Afriká- ; ban. Akkoriban a világ cukorfo- : gyasztási sorrendjében 27. or-; szág volt Magyarország évi 12 j kilogramm fejenkénti cukorfo-; gyasztással, jóllehet, termelése > majdnem kétszerese volt a fo- < gyasztásnak. 1938-ban Kecskeméten a ha- ; tár minden hold területére 68 ; kilogramm gyümölcs-zöldség-; export jutott, Nagykőrösön 98 ! kilogramm, pedig sok nagy- i körösi kerti termék a Kecske-: méti Hűtőházon keresztül ju- í tott exportra. Még 1939-ben is j a külkereskedelmi hivataltól a j minimális árnívó megállapítá- • sát kérték a termelők, javasol- < ták a konzervgyár feldolgozó! képességének fokozását, hogy : a megtermelt kerti termény ér- : tékesíthető legyen. (Folytatjuk.) ! (Igler karikatúrája) Köszönetét mondunk mindazon rokonoknak. jó ismerősöknek, kartársaknak, akik szeretett fér­jem sírjára koszorút és virágot elhelyeztek, fájdalmunkon. enyhí­teni igyekeztek. Özv. Papp Lajosné és családja meg. Az őszi, téli és kora tava­szi zöldség-gyümölcsi fogyasz­tást hivatott a konzervipar tar­tósított termékeivel biztosí­tani. Az első világháború után a zöldség-gyümölcskivitelt vámok nehezítették, ezért 1925. április 17-én Nagy­kőrös rendezte az első országos gyümölcsértékesítő kongresz- szust, mely a külkereskedelmi hivatal kérdéssel foglalkozó osztályának létrehozására ve­zetett. Az 1930-as években a németországi kötött gazdálko­dás is akadályozta az elméleti­leg tág kiviteli lehetőséget. Minden kerti terménynek volt maximális ára, amelyek a primőrszállítást tönkretették. Még 1938-ban is ezt ismerte­ti a Budapesti Kereskedelmi és Hitelkamara jelentése. A külföldinél is jelentősebb fo­gyasztó lehetett volna az or­szág, ha a fogyasztók vásárló ereje ezt megengedte volna és a túl magas kereskedői haszon nem gátolta volna a belső fo­gyasztást akkor, amikor a ter­melő költségeit is alig kapta nulö otthon, tanműhellyel. Az 1950-es évek után egyideig a Nagykőrösi Konzervgyárhoz tartozott a Kiskőrösi Konzerv­gyár is, majd később a Békés­csaba melletti Pósteleki Kon­zervgyár. 1959-ben befejeződött a ter­melőszövetkezetek szervezése, megteremtődött a mezőgazda­ság szocialista nagyüzemi alapja: 1964. évben 7600 hold zöldségfélére kötött a konzerv­gyár az öt növényből szerző­dést nyolcvan termelőszövet­kezettel és négy állami gazda­sággal. 1970-re a gyár évi 11 ezer vagon konzervgyártását tervezi 1,1 milliárd forint ér­tékben. A vegytan és élettan megta­nította az emberiséget a zöld­ség-gyümölcs fogyasztás fon­tosságára. Korunk kollektív és szociális iránya a zöldség- és gyümölcstermelést felkarol­ta. Szinte valamennyi zöld­ség- és gyümölcsfáiét szabvá­nyosították felszabadulás után. A zöldség-gyümölcs valóban népélelmezési cikké vált. A táplálkozás forradalma, a vi­taminok felfedezése belátha­tatlan fejlődési utat nyitott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents