Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

195-4. NOVEMBER 1, VASÁRNAP Pisi »nCYEl kfűd&P ii Bolívia Hamu alatt izzik a parázs Az elnök nem mond le — Nők és gyerekek a börtönben // Október és a béke A Pravda cikkéből // A bolíviai fővárosban pén­tek óta a hadsereg az úr. Az utcákon megerősített katonai járőrök, gépesített rendőrosz­tagok cirkálnak. Pénteken Andrew Kennedy La Paz-i ér­sek közbenjárására tűzszünet jött létre az egyetem épületében véde­kező diákok és a nagy túlerő­vel támadó katonai alakulatok között. A kormány megígérte, hogy szabad elvonulást bizto­sít a diákoknak és kiengedi be­börtönzött társaikat. Később azonban megszegte adott sza­vát, s szombat reggeli hírügy­nökségi tudósítások szerint 750 személyt, közöttük nőket és gyermekeket letartóztatott. Kennedy érsek kijelentette, hogy a rendőrség ..embertelenül bánik a diákokkal'’ a kormány többi tagja pedig beadványban követelte az őri­zetbe vett nők és gyermekek szabadlábra helyezését. Az országban tovább tart a rendkívüli politikai feszültség — jelenti az AFP hírügynök­ség. Az elnök a maga részéről — mint a TASZSZ tudósítója je­lenti — rádióbeszédben utasította cl a lemondását követelő nyilatkozatot. Beszédében azzal vádolta a diákokat és a munkásságot, hogy „jellegzetesen kommu­nista módszereket alkalmaz­nak.” Ezek sorában említette az amerikai diplomáciai képvi­selet székháza ellen intézett támadást. A TASZSZ La Paz-i helyzet- jelentésében arról számol be, hogy a városban szombat reg­gel óta nyugalom uralkodik. A diákok és a munkások képviselői azonban közöl­ték, hogy tovább vívják harcukat a demokratikus szabadságjo­gok helyreállításáért, a kor­mányzat megváltoztatásáért. Jurij Francov akadémikus a Pravdában „Október és a béke” című cikkében elemzi a szovjet külpolitika lenini elveit. Francov rámutat, hogy — először: Lenin határozottan állást foglalt a nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő megoldása mellett. Ezen az úton halad a mi pár­tunk, a szovjet kormány. Francov emlékeztet Marx­nak arra az 1867-ben elhang­zott megállapítására, hogy a különböző országok mun­kásosztályának összefogása végső soron lehetetlenné kell, hogy tegye a népek közötti háborút. Francov megállapítja, hogy a béke kérdése az egész je­lenlegi élet alapvető kérdésé­vé vált. Mlél-vicintun i bábjáték Az új miniszterelnök beszéde Magyar államférfiak üdvözlő táviratai Ben Bellához Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke táviratban köszöntötte Ahmed Ben Bellát, az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét, a nem­zeti felszabadítási front fő­titkárát, az algériai nemzeti felszabadító forradalom 10. évfordulója alkalmából. Vihar a parlamentben Mennyibe került De Gaulle dél-amerikai útja A francia nemzetgyűlésbei nagy vihart váltott ki Chan- dernagor képviselő felszólalá­sa. A szocialista párt par­lamenti csoportjának elnöke felvilágosítást kért Pompidou miniszterelnöktől, mennyibe került De Gaulle dél-ameri­kai útja és milyen összegű támoga­tást ígért a köztársasági elnök az egyes dél-amerikai or­szágok kormányainak? Pompidou válaszában ki­fejtette. a dél-amerikai út hétmillió frankba került, Miattyolótíik as Oláh-ügy Letartóztat ják-e a volt minisztert ? A Franz Oláh, volt osztrák belügyminiszter leváltása kö­rül kibontakozott ügy egyre szélesebb hullámokat ver. Miután csütörtökön az , Oláh mellett tüntetők csaknem tettleg bántalmazták az Osztrák Szociáldemokrata Párt néhány vezetőjét, pén­teken este Becsben olyan hí­rek kerültek forgalomba, hogy küszöbön áll Oláh letartózta­tása. Tran van Huong, az újon­nan kinevezett dél-vietnami miniszterelnök, akinek kine­vezését az úgynevezett nem­zeti főtanácsnak még jóvá kell hagynia, szombaton el­mondta első nyilvános be­szédét. Mindenekelőtt sajnálkozását fejezte ki a dél-vietnami fiatalság „el­fajulása” miatt, majd fegyelmet, önfeláldozást és mértékletességet követelt az országtól. Kijelentette, kor­mánya semmilyen eszköztől sem riad vissza, hogy rá­kényszerítse a dél-vietnamia­kat a „semlegesség és a kom­munisták ellen folytatandó ál­talános harcra”. Huong miniszterelnök meg­ígérte a Dél-Vietnamban vi­rágzó feketepiacnak és a he­lyi vezetők túlkapásainak megszüntetését. Az új miniszterelnök el­ismerte, hogy a dél-vietnami hazafiak nemcsak katonai té­ren, hanem propagandájukkal is nagy sikereket érnek el és a saigoni kormány nem tud versenyre kelni ve­lük. Dél-Vietnam külpolitikájá­ról szólva aláhúzta: kormá­nya változatlanul semleges­ség-ellenes és kommunista­ellenes lesz. Megjegyezte, hogy az ország elfogad külföldi segit- séget, de esak a „szabad országoktól”. Taylor, az Egyesült Álla­mok dél-vietnami nagykövete megelégedéssel nyugtázta a dél-vietnami kormányválto­1 zást. Gromiko fogadta Erkint Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szombaton fogadta a hivatalos látogatá­son a Szovjetunióban tartóz­kodó Erkin török külügymi­nisztert. A miniszterrel együtt tett látogatást Gromikónál a török külügyminisztérium több ve­zető munkatársa és Hassan Ishik moszkvai török nagy­követ. Újabb tüntetések a Ruhr-vidéken 50 ezer bányász vesztheti el munkáját Szombaton újabb bányász­tüntetések zajlottak le a Ruhr-vidéken. A bányászok oldalán sok helyütt a városi képviselőtestületek tagjai és a helyi polgármesterek is részt vettek a tüntető fel­vonulásokon, hogy kinyilvánítsák: a bánya­társulatok által tervezett „racionalizálási intézkedések” nemcsak a bányászok eg­zisztenciáját, hanem az egész lakosság érdekeit veszélyez­tetik. A konszernek pillanat­nyilag 30 bánya bezárását tervezik. Ötvenezer bányászt fenyeget az a veszély, hogy elveszti ■ munkahelyét. A bányászok elkeseredését csak növeli, hogy a bányatulajdonosok kü­lön prémiumot kapnak a bonni kormánytól. A szövetségi gyűlés által el­fogadott úgynevezett raciona­VÁSÁROLJON A FÖLDMŰVES­SZÖVETKEZET RUHÁZATI SZAK­ÜZLETÉBEN lizálási törvény értelmében ugyanis 375 millió márka kártérítést kapnak azért, hogy most 30 millió ton­nával csökkentik az évi ter­melést. A bányatársaságok arra hivatkoznak, hogy azért kell bezárni sok bányát, mert növekszenek az eladhatat­lan szénkészletek. A nagy amerikai olajtársasá­gok .által Nyugat-Németor- szágba szállított fűtőolaj ugyanis egyre inkább kiszo­rítja a szenet és a háztartások húsz százáiéka már áttért a szénfűtésről az olajfűtésre. Ciprus nemzetközi helyzetéről KIPRIANU BESZEDE Kiprianu ciprusi külügy­miniszter szombaton a cip­rusi parlament ülésén be­számolt a szigetország nem­zetközi helyzetéről. Kijelen­tette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársa­ság segítsége „rendkívül fon­tos tényező a sziget védel­mében, ugyanakkor pedig fontos hozzájárulás a vi­lágbéke ügyéhez”. Kiprianu hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió segítségét nem kötötte semmiféle feltételhez és nem kért annak' fejében politikai ellenszolgáltatásokat. A ciprusi külügyminiszter a továbbiakban a nyugati hatalmak magatartásáról be­szélt. Kijelentette, hogy „a londoni és a nicosiai meg­beszélések során állandóan nyomást gyakoroltak a cip­rusi kormányra és zsarolni próbálták. Erőfeszítéseik ar­ra irányultak, hogy a cip­rusi kérdést kívül tartsák az ENSZ-en” — hangoztatta a külügyminiszter. 15 százalék Amerikában az elnökvá­lasztásra kedden kerül sor. Johnson elnök beszédeiben különös hévvel támadta el­lenfelét, Gold wafer szená­tort, akit a handabandázás politikusának nevezett. Goldvvatcr viszont despotiz- mussal vádolta az Egyesült Államok elnökét. A választási kampány záró szakasza természete­sen mégsem tudta egészen háttérbe szorítani a brit külügyminiszter látogatását. Váratlanul igen érdekessé tették a körülmények. Min­denekelőtt bombaként rob­bant Washingtonban az a londoni bejelentés, hogy az angol behozatali vámokat 15 százalékkal felemelik, ami az egész amerikai ex­portot érzékenyen érinti. Köztudott dolog egyéb­ként, hogy az új angol kor­mány álláspontja számos nemzetközi kérdésben eltér az amerikaiakétól. Bebizo­nyosodott, hogy a munkás­párti kabinet nemcsak a NATO átszervezésére és a multilaterális atomütőerő megteremtésére vonatkozó washingtoni terveket ellen­zi, hanem a többi között el­térő álláspontot képvisel Kína ENSZ-tagságának ügyében is. Valójában egyelőre sem a két hete hatalomra ke­rült munkáspárti kormány, sem az elnökválasztási had­járatban elmerült amerikai adminisztráció nincs abban a helyzetben, hogy döntése­ket hozhatnak az atlanti po­litika függő ügyeiben. így Walker washingtoni tár­gyalásai csupán a „különle­ges angolszász érdekközös­ség” és a nem kevésbé kü­lönleges angolszász érdek- közösség és a nem kevés­bé különleges érdekellenté­tek feltérképezését ered­ményezték. Közben Londonban Brown gazdasági főminisz­ter és Callaghan pénzügy- miniszter sajtóértekezleten ismertette, hogyan akar se­gíteni a munkáspárti kor­mány a súlyosan megbete­gedett angol gazdaságon. Közölték: a brit fizetési mérleg várható év végi hiá­nya 700—800 millió font lesz. Bejelentették, hogy az élelmiszerek és az ipari nyersanyagok, valamint a műgyűjtők számára beho­zott antik tárgyak kivételé­vel 15 százalékos felárat vetnek ki az import cik­kekre, viszont adókedvez­ményekben részesítik az ex­portáló hazai cégeket. Be­jelentésüknek a nyugat- európai fővárosokban ta­pasztalt kedvezőtlen fogad­tatása azonban aligha iga­zolja várakozásukat. „A munkáspárttól azt várja a nép — írja a Daily Worker —, hogy szakítson a tory- politikával, nem pedig, hogy akár módosított formában is — tovább folytassa azt.” London kulcslielyzetben n De Oanlle-ista nukleáris tengel»/“ és ats nnterihtti „atanulniromsaiig" küzdelmében Gordon Walker brit külügy­miniszter e hét elején tett washingtoni „felderítő” láto­gatása alapján Londonban úgy vélik, hogy az atlanti tábor belső ha­talmi küzdelme a De Gaulle-ista és az ameri­kai koncepció: a Párizs—Bonn „nukleáris tengely”, illetve a Wash i n g to n—Bon n—London „atomháromszög” terve körül fog kibontakozni. A Times washingtoni tudó­sitója szerin* az amerikai kor- j mány azért részesítette pél- I dátlanul kitüntető, i csaknem koronás uralko­dónak kijáró fogadtatás­ban ; az új munkáspárti kormány j j külügyminiszterét, Gordon : Walkert. mert az amerikai— J I angol—nyugatnémet atom- j I triumvirátusban véli meglelni i j a NATO megmentésének esz- j j közét. Washingtont erősen ag- j i gasztja, hogy De Gaulle — lát­szólagos nemtörődömségét ' feladva — 1 nyílt támadásba ment át a közös , atomülőerő terve ellen. Amerikai kormánytisztvise­lők kezdik komolyan venni De Gaulle-nak azt a fenyege­tőzését, hogy kivonul a NATO- ból és a Közös Piacból egy­aránt, ha Bonn „Washingtont j választja” és megállapodást köt a közös felszíni Poláris- flottá létrehozására. Mindezek alapján befolyásos angol politikai, üzleti és ka­tonai körök, amelyek vélemé­nyével a munkáspárti kor­mány is számol, úgy vélik, hogy Nagy-Britannia ismét kulcshelyzetbe került, s London közeljövőben megho­zandó döntései hosszú időre meghatározhatják az ország­nak az Egyesült Államokhoz, illetve Nyugat-Európá'hoz fű­ződő viszonyát. Ugyanakkor a munkáspárti kormány látha­tólag elődjénél sokkal inkább szem előtt tartja, hogy Európa nem ér véget az Elbánál, s döntései közvetlenül érintik a kelet—nyugati közeledés lehe­tőségét is. Felvételre keresünk házi kazán­széntolókat és saiakozókat, valamint mosószergyártó üzemi dolgozókat. Jelent­kezés: Csepeli Növényolaj­ipari Vállalat, Budapest XXL, Mag utca 3. Azonnal felveszünk gépésztechnikust, automa­ta gépbeállítót (Tomo- rendszerű gépekhez), rajz- klhúzót, fém- és műanyag- szerszámszerkesztöt. Jelentkezés a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vál­lalat munkaügyi csoportjá­nál, Szentendre, Dózsa György út 36/b. szám alatt. amiben nincsenek benne a Colbert-cirkálóval kapcsola­tos költségek. A latin-ame­rikai országoknak felaján­lott támogatás összegét nem ismertette a miniszterelnök, de hangsúlyozta, Franciaor­szág nem akar versenyezni az Egyesült Államokkal, a kulturális és műszaki segít­ségen kívül a francia ipar­nak nyújtott szavatossággal kívánja a kormány fokozni ,a külkereskedelmét a latin­amerikai országokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents