Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-08 / 236. szám

CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CÉG L É D • V Á R OS RÉSZÉRE VIII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 19M. OKTOBER 9, PÉNTEK Csak szóljanak, s megmutatjuk, mire vagyunk képesek! —- mondják a szűcstelepi emberek A gyárépítést és a városrendezést ma már örömmel fogadják Két évvel ezelőtt a város húszéves fejlesztési tervének egyik ismertető előadásán né­pes szűcstelepi küldöttség je­lent meg. Csendesen elve­gyültek a hallgatóság sorai között, majd az előadás vé­geztével vagy húsz-huszonöt asszony fogta gyűrűbe az elő­adót. — Protestálunk! A szűcste­lepiek nevében szeretnénk protestálni! Nem nyugszunk bele abba, hogy a mi telepü­lésünket megszüntessék! Til­takozunk az ellen, hogy há­zainkat lerombolják és mi a város más részén keressünk magunknak lakásokat! Igaz, hogy nem a legszebb kör­nyék a mienk, de mi már megszoktunk itt és maradni is akarunk! — hangzott a zsivajgó asz- szonyküldöttség méltatlanko­dása. Akkoriban nehezen csilla­podtak le a kedélyek. Hosz- szú hónapokon keresztül jöt­tek a levelek, a szóbeli be­jelentések. Sokan voltak, akik támogatták a Szűcstelep meg­szüntetésére vonatkozó törek­véseket, mások viszont elle­nezték. Két évvel az emlékezetes „esti beszélgetés” után, fel­kerestük a Szűcstelepen a Szabadság,.utcában a küldött­ség egyik tagját. Nézze meg miiyen csi­nos a házunk és nézzen kö­rül a szomszédos portákon is. Becsületes, törekvő nép lakja ezt a települést. Igaz, sokkal jobb lenne a vá­ros közepén lakni, de sem mi, sem mások sem állnak abban az anyagi helyzetben, hogy hamarosan új ház építésére gondolhassanak — mutatja be a környéket Kökény And- rásné. Felidézzük a jogosnak tűnt méltatlankodást, s közben az­után érdeklődünk. — Milyen a helyzet ma a Szűcstelepen? — Annak idején nagyon megijesztettek minket. Lát­tuk a térképen, hogy a Szűcs­telepet a városrendezési terv megszünteti. Mindannyian kétségbe voltunk esve, hogy ez a terv súlyos egyéni káro­kat okozna. Viszont nagyon megörültünk akkor, amikor a MÉH elkezdte a Jászberényi úti építkezést. Az ellen sincs kifogásunk, hogy a cipőgyár itt, a mi településünk köze­pén épüljön fel. Bizony nem könnyű innen a városba be­járni dolgozni. Bn is, a fér­jem is naponta hat-nyolc kilomé­tert megyünk reggel és este. Eddig sokat mérgelődtünk a rossz út miatt. Sokszor topo­rogtunk türelmetlenül a jász­berényi úti sorompó előtt — emlékszik vissza az elmúlt két évre Kökényné. Azután örömteli ragyogás­sal újságolja a nagy ese­ményt: — A múlt hét egyik napján a gyorsan épülő cipőgyár előtt megkezdték a Fűtőház utca rendezését. Eleinte azt hit­tük, hogy ez is a cipőgyáriak társadalmi munkája. Most vi­szont tudjuk, hogy a Fűtőház utcát kövezik. Az új üzem ezzel jót ho­zott a mi részünkre. — Mit várnak a jövőtől.? — Szeretnénk, ha a városi tanács mielőbb beváltaná sza­vát, s elkészülne a Fűtőház utcától a MÉH-telepig a víz­vezeték. Megígértük a- társa­dalmi munkát, csak szóljon a Vízmű és az egész környék azonnal megmutatja, hogy mire Szeretnénk továbbá, ha meg­kezdődne már a gyalogos és kerékpáros vasúti felüljáró­nak az építése, amit a megyei és városi tanács írásban meg­ígért. Igaz, az ígéret a jövő évre szól. De ha úgy állja a város a szavát, ahogy eddig teljesítette, akkor nyugodtan élünk a Szűcstelepen. S az­után ahogy a házak elöreged­nek, egymás után szívesen ad­juk át majd telkeinket az új gyárak építésére. (D.) A Vasutas Otthonról A ceglédi vasutasok nem régóta használják a Kossuth Ferenc utcában a volt ME- DOSZ-kultúrotthont. A kul­turális munka már erőtel­jesen megy az új művelő­dési házban, ők azonban szeretnék, ha az épület belső elrendezésében és külalak­jában jobban mutatna és szolgálná a kulturális tevé­kenységet. A cél érdekében komoly felújítási tervet ál­lítottak össze. A terv sze­rint az épület külső-belső tatarozásán kívül néhány át­alakítással is használhatób­bá teszik a művelődési ott­hont. Szeretnék megoldani a művelődési ház szociális és egészségügyi berendezéseinek pótlását. Remélik, hogy a felújítás­hoz és az átalakításhoz megkapják a hatóságok en­gedélyét és még ebben az évben befejezhetik az épí­tést. Téglát kérnek a Könyök utcaiak Városi költségen épül a járda a Mező utcában. A régi téglajárdát felszedték. Jól látták ezt a munkát a Könyök utcaiak. De be­látták azt is, hogy a Meső utca fontosabb, mint az ő kicsiny összekötő utcájuk, összebeszéltek a szomszédok és megállapodtak a követ­kezőkben; A Mező utcából kikerült téglának nagy része jó arra, hogy abból a kis forgalmú utcában téglajárda készül­jön. Szeretnék megkérni a városi tanácsot arra, hogy adjon nekik a használt tég­lából. Ennék ellenében vál­lalkoznak arra, hogy társa­dalmi munkában lerakják a Könyök utca 150 méter hosz- ssú járdáját. Amikor ezt a javaslatot nyilvánosságra hozzuk, bí­zunk abban, hogy a kérés jó kezekbe kerül. A Könyök utcaiak mindenesetre készen állnak arra, hogy az en­gedély megérkeztekor a járda­építéshez haladéktalanul hoz­záfogjanak. Hohl Józsefet mintha kicserélték volna... Hohl József, a Ceglédben- celi Egyetértés Termelőszö­A parkolásról — a fejlődés kedvéért Hol parkolunk húsz év múlva? Lehet, hogy kissé nevetsé­gesnek látszik, vidéki város­ban ilyen kérdést feltenni — hiszen van közelebbi és ége­tőbb probléma elég —, de ne hamarkodjuk el a dolgot Nézzük csak, hogy állunk a problémával? A Szabadság térnek mind a négy oldala foglalt már ma is. A Kossuth tér két oldalán, piaci és jármű vizsgáztatási napokon ügyes ember, aki HAJRÁ, EGYEDÜL! járművének helyet talál. A nagyforgalmú Pesti út és Kö­rösi út is alkalmatlan a par­kolásra. A Kossuth Ferenc utcában pedig napjainkban is alig lehet lebonyolítani a gép­kocsiforgalmat. Nem ok nélkül vetjük fel a kérdést! A gépkocsiparkolás helyének kiépítése évtizedek­be telhet. Most itt a lehetőség a szabad parkoló terület ki­alakítására. Az elavult és le­bontó,sra ítélt házak helyének egy része a húszéves távlati terv ideje alatt kitűnő parko­ló területté alakítható! Ne felejtsük él, hogy fürdő- városi elképzeléseink van­nak, s átmenő főútvonalaink. Városunk fejlesztése megsok­szorozza a forgalmat. Buda­pest szállodái zsúfoltak, kö­zel az idő, amikor a külföl­diek a főváros körüli tetsze­tős és olcsóbb helységekben fognak szállást keresni. Él­jünk az alkalommal, teremt­sük meg idejében a fejlesztés alapját — a helyet, hogy ne veszítsük el később a bevé­telt. Dajka Olimpiai szervizugyslet A ceglédi GELKA-szerviz október 10—25-ig, az olimpia közvetítésének időszakára a szombati és vasárnapi napo­kon ügyeletet tart. Szomba­ton délután 5 óráig, vasár­nap pedig reggel 7-től délután 1 óráig áll a közönség rendel­kezésére. Ez idő alatt a hibás televíziókat helyszínen, vagy beküldés esetén a szervizben azonnal megjavítják. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, és a nyugdíjas kartársaknak, akik sze­retett jó férjem, édesapám, nagy­apánk, Sági Ferenc temetésén megjelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. özv. Sági Ferencné, Sági Ferenc neje és családja vetkezet traktorosa megér­demli, hogy pár sorban megíx-juk, mily kiválóan dol­gozik. Tavaly még fogatos volt, s őszintén szólva sok­szor mérgelődtek a többiek a munkája és a magatartása miatt. A télen elvégezte a traktorostanfolyamot, s Hohl Józsefet azóta mintha ki­cserélték volna. Egyike lett a legszorgalmasabb tagok­nak. Kiválóan kezelt trakto­rával prímán segíti a közös gazdaság .eredményeit. A kiváló traktoros most a vetésben dolgozik. Englsr Józseffel, társával együtt nem tart igényt különösebb ki­szolgálásra. Kiszámítja az az­napra szükséges vetőmagot, s azt hajnalban magával vi­szi a pótkocsin. Harminckét soros vetőgépével a napi 21 hold norma helyett általá­ban 25 hóidat vet el. Nem utolsósorban az ő érdeme, hogy a tsz 1283 holdas őszi vetéséből már több mint 800 holdon földben van a vetőmag. SZÉP LESZ A PARK- .... | % Felvételünkön látható az az egyre impozánsabb kép, ame­lyet a Széchenyi úti sorházak környéke mutat. A salak járda készen várja a tömörítést és tavaszra az aszfaltozást. A padok pedig máris csalogatnak ki pihenőket az őszi napsütésben. A park földmunkája teljesen készen van. Húsz centimé­teres foldtervtes várja a magvalcat. A képen persze nem lát­szanak az ültetésre előkészített növények és virágok, a leg. <ozelebbi napokban azonban a kút mentén látható kisebb föld­kupacokból már virágzó árvácskaligeteket és zöldellő fenyő­ket varázsol elő a kertészet, A Széchenyi park tehát szép lesz. Kérdés viszont, hogy a Hirdető Vállalat mikorra tervezi az elhanyagolt hirdető­oszlop es kornyékének rendbehozását? Ez volna Pest megye népművészete? A múzeumi hónap leg­jelentősebb ceglédi ese­ménye a Kossuth Mú­zeum „Pest megye nép­művészete" című új kiál­lítása. ígéretes cím, amely feltehetően sok látogatót vonz majd, hisz régen volt alkalom arra, hogy városuk megyei jelentő­ségű kiállítást mondhas­son magáénak. A kiállítás tárlóit né­zegetve talán a himzéses anyag tűnik & leggazda­gabbnak, Nagykőrösi, váci és szentendrei szűrök, ceglédberceli női viselet, túrái és isassegi me­nyecskeruhák tűnnek a látogató szemébe. Túrái nagytarcsai, isaszegi hím­zések, albertirsai, nagy­kőrösi szőttesek láthatók a kiállítás vitrinjeiben. A fafaragások közül a mán­gorlók, guzsalyök, számot­tevők. Ceglédről egy pász­torkürt, a kékfestőmin­ták és egy festett tuli­pános láda érdemel emlí­tést. Viszonylag a cse­répanyag a leggyérebb. A visegrádi, vagy ceglédi fa­zekasmunkák között kü­lönösebben jellegzetes nem is található. És nagyon hiányzik a megye átte­kinthető néprajzi térképe is. A Pest megye népmű* vészete kiállítás, amely nevében valami reprezen­tatív és nagyvonalú se­regszemlét sejtet, sajnos alatta marad a várako­zásnak. Tudjuk, hogy Pest megye nem az ország leg­gazdagabb népművészeti vidéke. Cegléd szintén nem. Véleményünk sze­rint azonban mélyreha­tóbb kutatómunkával ezt a gyűjteményt gazdagabbá lehetett volna tenni. Nem vagyunk meggyőződve ar­ról ugyanis, hogy a me­gye különböző múzeumai legértékesebb néprajzi anyagukat küldték volna el. Ha pedig egy kiállí­tást a máshol hosszabb- rövidebb nélkülözhető anyagból rendezünk meg, az már magában sem le­het, több, csak fél siker. Sajnos a ceglédi Kos­suth Múzeum utóbbi idő­ben rendezett kiállításai — a „Régi Cegléd”, vagy a „Cegléd a festészetben” — már eredendőben az ilyen fél sikerek jegyé­ben születnek. Szeretnénk remélni, hogy ebből a középszerűből ki tudunk egyszer lépni. Dr. Zoltán A fiatalok kérdezik: lesz-e jégpályájuk az idén Cegléden a Talajjavító Vál­lalat egyetlen jégpályáján kez­detleges körülmények között korcsolyázgat a város széli fiatalság egy része. És a töb­bi? Évek óta várja, hogy va­lami történjék! Hol lehetne a város belte­rületén tágas, nagy forgal­mú korcsolyapályát nyitni? Ha jól meggondoljuk, kiderül, hogy jóformán sehol! Egy­szerűen nincs olyan szabad te­DIVATBEMUTATÓ DIVATTÁJÉKOZTATÓ a Pest megyei Ruházati Bolt rendezésében, valamint MŰSOROS EST a Vendéglátóipari Vállalat rendezésében, 1964. október 9-én este, 20 órai kezdettel a KOSSUTH ÉTTEREMBEN A mai divatról tanácsadást tart Vámosi Magda ruhaipari tervező. Műsorban fellépnek: Fazekas Nikoletta fáncdalénekes, Borvető János, Halmi Gábor művészek. Zongorán kísér Idványi Iván. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség. rületünk, amit erre a célra fel­használhatnánk! Nagy öröm­mel fogadta az ifjúság ta­valy a Malomtó-szélen meg­indult földmunkát, s annál na­gyobb volt a csalódás, mikor látta, hogy a pályából ismét nem lesz semmi. De már nincs lehetőség új pálya építésére, vajon miért nem használjuk ki a megle­vőt? A kézilabdapálya beke­rített, el van látva vízveze­tékkel, korszerű, jó közvilá­gítással rendelkezik. A téli korcsolyapálya bevétele bő­ven fedezné egy ideiglenes épület, esetleg a későbbi épít­kezésekhez felhasználható fel­vonulási épület felhúzását. Aztán van egy mezőgazda- sági technikumunk is, nagy kerttel, fűtött alagsorral, szin­tén jó lenne jégpályának, csak kezdeményezés és elhatározás kell. Itt az ideje, hogy a já­rási testnevelési és sportbi­zottság kézbevegye a jég­sport ügyét! Most még nincs késő, csak októbert írunk, cse­lekedni kell! — Őszi színek címmel októ­ber 12-től 16-ig képzőművésze­ti kistárlat nyílik a Kossuth Szálló télikertjében. A tárla­ton Oldal Lajos, Okos László és Nagy László .alkotásait lát­hatja a közönség. Bevezetőt mond: dr. Zoltán Zoltán. — A múzeumi hónap kere* tében október 13-án dr. Patai Pál tudományos főmunkatárí „A Cegléd környéki bronzkor* címmel tart előadást a Kos* suth Múzeumban. Az előadást filmvetítés kíséri, A

Next

/
Thumbnails
Contents