Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-08 / 236. szám

P ES/ M EGY' sMírlap 1964. OKTOBER 8, CSÜTÖRTÖK 20000 darabból álbtották össze a visegrádi Anjou kútházat Szombaton három hétre megnyitják a restaurált Salamon-tomyot A legszürkébb hétköznapon is nagy a forgalom Visegrá­don. Ügyszólván semmi jele annak, hogy elmúlt a szezon. Zsúfolt autóbuszok és hajók hozzák napról napra a kirán­dulók tömegét. j A látogatók számára, külö­nösen azoknak, akik már máskor is jártak Visegrádon, a legnagyobb újdonság most a Salamon torony. Építészeti helyreállítását a napokban je­lezték be, lebontották róla az állványokat és a monumentális műemlék most már régi, teljes szép­ségében pompázik a me­redek hegyoldalban. Hihetetlenül vastag falai között serényen végzik az utolsó simításokat. Apró fa­kockákból készül az egyes termek szurokbaágyazott padlója, szerelik a világítást, kenik az új falrészekre a va­kolatot, a széles tetőteraszon és a negyedik emelet magas­ságában körülfutó erkélyen pedig nagy gondossággal szerkesztik a tökéletes szige­telésű burkolatot, hogy a hó, az eső kárt ne tehessen a sok millió forint költséggel hely­reállított falakban. — A befejező munka azért olyan sürgős — mondja Héj Rendelet az új növény- és állat­fajták nemes'itőinek jutalmazásáról A Magyar Közlöny leg­utóbbi számában megjelent a földművelésügyi miniszter rendeleté a nemesített növény- és állatfajták előállításáért vagy meghonosításáért és a korszerű nagyüzemi terme­lés- és tenyésztés-technikai el­járások kidolgozásáért járó jutalmakról és jutalékokról. Az új növényfajták kine- mesítői eddig is kaptak ju­talmat, ennek összegét azon­ban alkalmanként, s nagy részt az illető növény vetés- területének mértéke szerint ál­lapították meg. Az új rende­let a vetésterület nagyságától függetlenül az úi növényfajták előállításának népgazdasági fontossága szerint állapít meg három kategóriát. Az új állatfajták, illetve az új termelés- és tenyésztés­technikai eljárások hivatalos állami minősítése csak a közelmúltban kezdődött meg, így eddig ezek jutalmazására sem volt lehetőség. A föld­művelésügyi . miniszter ren­deleté most első ízben állapít­ja meg, hogy az új állatfaj­ták kinemesítői, illetve meg­honosítói és az új termelés- és tenyésztés-technikai eljárá­sok kidolgozói milyen összegű jutalomban részesülhetnek. a Mátyás-palota kerengő­folyosóját restaurálta, gon­dos tanulmányok után ezekből a darabokból ál­lította össze esztendőkig tartó, valóban művészi munka eredményeképpen „ a kútházat. A torony minden emelete egy-egy hatalmas terem. Ezek­ben helyezik el a százesz­tendős magyar műemlékvé­delem értékes dokumentum­anyagát. A hivatalos műem­lékvédelem ugyanis Magyar- országon éppen a Salamon-to- rony restaurálásával kezdő­dött 1867-ben és a kisebb- nagyobb megszakításokkal munka fejeződött most be. A torony restaurá­lásának első terveit még Schulek Frigyes, a Halász- bástya tervezője készítette. A Schulek-család levéltárá­ban megmaradtak a műem­lékvédelmi munkálatok ere­deti iratai, a Schulek-féie tervrajzok, fényképfelvételek, költségvetések és bérjegyzé­kek. A közel háromezer da­rabból álló gyűjteményből válogatták össze azt az anya­got, amellyel most megtöl­tik a Salamon-torony ter­meit. Ez az anyag hű képet ad a magyarországi műem­lékvédelem módszereinek fej­lődéséről. A háromhetes ,,próbaüze­melés” után ismét elzárják a Salamon-tornyot a közön­ség elől, mert a legfelső te­rem mennyezete még nem készült el. A munkát az­után gyors ütemben folytat­ják. Irányítója Sedelmayer János, a kőszegi vár res­taurátora, a helyszínen pe­dig Kiss László építésvezető irányítja a nagy gondossá­got és szakértelmet igénylő munkaiatokat. Lehetséges, hogy a fel­szabadulás 20. évforduló­ján, április 4-én már végérvényesen megnyí­lik a torony, de ha addig nem sikerülne befejezni a munkát, legké­sőbb az alkotmány ünnepén, augusztus 20-án sor kerül a kapunyitásra. Magyar László Tűzhányók és emberek A Szovjetunióban már a harmincas években megkezd­ték a működő vulkánok ener­giájának tanulmányozását, de a kutatás egységes központja, a Szovjet Tudományos Aka­démia kebelén belül működő szakosított Vulkanológiai In­tézet, csak tavaly alakult meg. Az intézet céljának azt tekin­ti, hogy a vulkanológiából olyan tudományt formáljon, amely a kutatási eredménye­ket felhasználva, előre tudja majd jelezni a kitörések ide­közben sajátítják el ezt az érdekes és vonzó tudományos szakterületet. Amikor kitör egy vulkán, az emberek igyekeznek mi­nél messzebbre menekülni a veszélyes helytől. A vulkano- lógusok éppen ellenkezőleg vi­selkednek, ekkor működése közben figyelhetik meg a krá­tert, mintákat vehetnek, meg­nézhetik a láva és a gáz hő­mérsékletét, összegyűjthetik mindazt az értékes, tudomá­nyos anyagot, amelyet a dol­Mágneses mérés a vulkán kráterénél Miklós, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója —, mert a torony termeiben szombaton, október 10-énmeg­kezdjük a háromhetes próba­üzemet. A helyreállított to­rony jövendő rendeltetésének kérdése annyi sok vita után végérvényesen eldőlt. Nem lesz benne semmiféle vendég­látóipari egység, legfeljebb a tetőteraszon egy kis büfé. A termekben a Nemzeti Múzeum visegrádi mú­zeumának anyaga kap he­lyet, a torony tehát szerves tarto­zéka lesz a visegrádi múzeum­nak. Szombaton tehát három hét­re megnyílik a Salamon-to­rony a nagyközönség számára, mégpedig abból az ünnepi al­kalomból, hogy az UNESCO kezdeményezésére világszerte megrendezésre kerülő műem­lékvédelmi akció keretében a magyarországi műemléki he­tet Visegrádon nyitják meg. A Salamon-torony termei már megkapták múzeumi programjukat. A földszinti teremben elhelyezték azt a maga nemében szinte párat­lan szépségű és méretű Anjou kútházat, amely Róbert Ká­roly és Nagy Lajos kirá­lyok idejében készült a viseg­rádi palotában, de aztán Mátyás király, aki kibőví­tette és átépíttette a palotát, lebontatta. A gót stílusú épí­tészeti és szobrászati remek­mű faragott darabjait sze­rencsére beépítették az új palota alapfalaiba, így nagy részük épségben megmaradt és a palotaromok feltárása so­rán került napfényre. Az első darabokra több mint tíz esz­tendővel ezelőtt bukkant Héj Miklós, és gondoskodott róla, hogy a később előkerülő da­rabok együtt maradjanak. így gyűlt össze a közel hét mé­ter magas, karcsú oszlopo­kon nyugvó nyolcszögletű kútház csaknem teljes kő­anyaga, tizenöt-húszezer da­rabból álló gyűjtemény. Sza­káll Ernő szobrászművész, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség szobrászrészlegé­nek vezetője, aki korábban gozószobában, könyvekből nem. lehet megszerezni. Az ilyen munka azonban igen kockázatos, a megfigyelő könnyen szenvedhet égési se­beket, gázmérgezést. Amikor néhány hónappal ezelőtt a kutatók egy csoport­ja helikopterrel leereszkedett a Karimszki vulkán lejtőjére, két fiatal kutató. Genrith Steinberg és Anatolij Csirkov csaknem az életével fizetett merészségéért, annyira közel nyomultak a láva forrásához. Steinberg súlyosan megsérült, nyolc napig feküdt eszmélet­lenül a kórházban, Csirkov pedig, aki combcsonttörést szenvedett, a mai napig is bottal jár... Az említett két fiatal vul- kanológus és társaik már nyolc működő vulkánt és há­rom kitörésben levő tűzhá­nyót másztak meg, olyasmi­vel foglalkoznak, aminek el­méleti jelentősége mellett rendkívül fontos gyakorlati haszna is van. Meghatározzák például, hogy hol kezdődnek és végződnek a vulkáni kitö­rések által fenyegetett körze­tek: ilyen helyen azután nem engedélyezik az építkezést. Előre jelzik, hol és mikor vár­ható vulkáni kitörés, s meg­jelölik a módot, hogyan le­hetne megváltoztatni a láva­folyam irányát. Már eddig is több ízben tettek javaslatot, hogyan lehetne a Vulkáni te­vékenység melléktermékei­ként felszínre kerülő hasz­nos ásványokat az iparban és az építkezésekben alkalmaz­ni. Ezek a kutatók megtalál­ták annak a módját is. hogy a hévizekben gazdag Kam­csatka forróvíz-kindsét Petro- pavlovszk városának és kör­nyékének villamosítására és hőellátására használják fel. ___________ (j. «•) Megkerült a bortolvaj Tóth István, 39 éves far- mosi tsz-tag, aki már bün­tetve volt két ízben lopás, két ízben pedig testi sértés miatt, idén januárban tár­sával, Kovács László 25 éves farmosi segédmunkással fel­tört egy pincét, ahonnan 120 liter bort lopott. Még ja­nuárban kétszer követtek el hasonló jellegű lopást, mind­össze azzal a különbséggel, hogy ezekre a helyekre ál­kulccsal jutottak be. Mivel a bűncselekmények után jó­formán semmilyen nyom nem maradt, a Nagykátai Járási Rendőrkapitányság csak most tudta kézrekeríteni Tóthékat. Megindították ellenük az el­járást, Tóthot őrizetbe vet­ték. PREMIER Ahn megint a dagadt énekel! „Bűbájos orcád /Majd úgy ragyog le rám,! Mint égi csillag, /Mely a földre! Szűzi fényt derít.” Hogy oda ne rohanjak! Csu­da bűbájos orca lehet, amelyik egy ilyen potrohos szeszkazán- ra leragyog. Különben ragyog­jon, a fene bánja, csak már vége lenne. Erről a megtisztel­tetésről egyszer s mindenkor­ra lemondok. Adják oda a bérletet máskor olyannak, aki­nek jó idegei vannak! Mert ehhez az örökös kornyikálás- hoz az kell: jó idegek. Az apródok elvitték a haj­szálra egyforma szövegű sze­relmes leveleket a két címzett­nek, Mrs. Ford és Mrs. Meg túlestek az első felháborodá­son, s megszületett a bosszú­terv a hájas Falstaff lovag el­len: az asszonyok követet me­nesztettek „imádójukhoz” a Térdszalag-csárdába, hogy meginvitálják a balsikerű „pásztorórára.” A függöny olyan hirtelen csapódott össze, hogy megrez­zent. Legszívesebben repült volna a ruhatárba, de a sor közepén ült, s senki sem moz­dult. Valami magyar szárma­zású amerikai muki énekelte a Falstaffot, s most eszeveszet­ten tapsolták. Kínjában ő is összeverte néhányszor a tenye­rét. Akkorákat szólt, mint a díszlövés. Lassan a sor eleje mozgolódni kezdett, s a tömeg megindult kifelé. Türelmetle­nül topogott utánuk, kezével közben a ruhatári jegyet ke­reste. A lányt nem ő vette észre, csak a köszönésre kapta fel a fejét, az ajtónál. Apró, napbar­nított kezét is nyújtotta a lány, (hogy lehet ilyen csöpp kezek­kel zongorázni?!) emiatt a ru­határi számot gyorsan a zse­t ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\V A győztesek | ^ Marikáéknál zsúr volt, 4 & Épp a tortát vágták fel, 4 | amikor betoppantam. 4 Elcsodálkoztam. Hétköz- 4 4 nap délután? Se születés- 4 í nap, se névnap. Hát ak- 4 4 kor? 4 * Közel húsz kislány szó- j | rongott a szobában: 4 —- Hogyhogy ti ráértek? 4 | — Elsők lettünk a ver- 4 4 senyben — mondták kő- f Tusban. 4 — Három napig nem me- $ j gyünk iskolába — dicseke- 4 4 dett Marika, a barátnőm í 4 kislánya. ^ 6 — A mi osztályunk két 4 | napot „csúsztat” — büsz- 4 í kélkedett egy másik lány. í 7 f t —A mienk sajnos csak j 4 egy napig maradhat ott- 4 4 hon — sóhajtotta egy har- 4 4 madik. I — Miféle versenyről van í f szó? — kíváncsiskodtam, j f y 4 — Tavaly a 1UB mulasz- 4 4 tott a legkevesebbet a tan- 4 $ év alatt — büszkélkedett $ 4 Marika. 4 y v 4 Elakadt a lélegzetem 4 4. Akik tavaly a budapesti 4 4 Toldy Ferenc Gimnázium- j 4 ban hősiesen eltitkolták a 4 4 náthát és influenzát, s ba- 4 4 rátilag átadták a többiek- 4 4 nek — most jutalomsza- £ í badságot kaptak. 4 y / 4 Ki érti ezt? 4 G. J. 4 4 4 jét és várható irányait. Any- nyit máris elértek, hogy Kam­csatkán, az intézet telephe­lyén, a kitörések nem zúdul­nak váratlanul a lakosságra. A vulkanológia mai formá­jában még egészen fiatal tu­domány, amelynek, mint a többi tudománynak is, szak­emberekre van szüksége. Ilyen szakembereket egyelőre még nem képeznek a tudo­mányegyetemek geológiai fa­kultásain. Olyan kőzetkuta­tók, geofizikusok, geokémiku- sok adják a szakemberek se­regét, akik az egyetem elvég­zése után Kamcsatkán munka 4 meri, mint egy ... egy ... Fe- % rencsik — gondolta, mert4/ más nem jutott eszébe. És4 mit is kezdene ez a lány egy 4 másodéves lódoktor-jelölttel? 4 Egy falusi suttyóval, aki most 4 van életében először az Ope- 4 rában. a diákotthon bérleté-^ vei? „Különben is, Verdi oí kedvencem” — hallotta ismét4 a lány hangját. „Nekem is" 4 — hallotta mindjárt a magáét 4 is. Szép kis kedvenc! A bru-4 cellózis, meg a természetes 4 szaporulat, az a te kedvenced,4 kiskorpám, az operáról mos-4 tanáig azt sem tudtad, mi fán 4 terem. A fiúknak még csak4 elhözöngheted. hogy „sajnos, 4 a vendégművész kissé in-4 diszponált voU’\ de ennek a 4 lánynak nem hőböröghetsz! 4 Ügy átlát rajtad, mint a szi- 4 tán. Nincs mese, vagy végig- 4 hallgatod a Gounod-t és társait. 4 vagy lemondhatsz róla . . . Pe- 4 dig, az nem lehet szimpla 4 véletlen, hogy fél év után 4 újra megtaláltad! Ez nem 4 véletlen... 4 — ... én kerestelek másnap. 4 a temetés után, — hallotta 4 újra a lány hangját —. de azt 4 mondták, ritkán jársz haza . . . 4 Hallottam, hogy jól sikerül-4 tek a vizsgáid. Mi a ked venc 4 tantárgyad ? — Az anatómia, és a kór- 4 bonctan. Tudod, az elmúlt 4 szemeszterben __ 4 ^ otthonos témánál fel-4 élénkült. Még a szemeszter- 4 nél sem jött zavarba, pedig'/ most nevezte így először. Ked-j vesen utánozta a professzora- 4 kát, mulatságos epizódokat 4 mesélt társairól. A lány ki- 4 gyűlt szemmel hallgatta. Csengettek. A tömeg moz-f gásba lendült, s őket is a né-4 zötér felé sodorta. A bejárat- 4 nál egy pillanatra megtör-4 pant, s halkan odaszólt a 4 jegyszedőnek: 4 y — Kérek egy műsorfüze-4 tét... 4 Nyiri Éva 4 előadáson találkoztunk, hiszen előtted ülök?! Nekem külön­ben Verdi a kedvencem. A Rigoletto, a Traviata, az Aida. És neked? — Nekem is — dadogta fél­szegen, mást úgysem tudott volna hamarjában felelni. — Nagyszerű! — örült meg a lány, hogy rokoniélekre ta­lált. — Tudod mit? Nálunk a kollégiumban minden pénte­ken lemezest van. Bizet, Puc­cini, Herring, Delibes, Gounod, Verdi, sorban. A belépődíj két forint, abból veszünk új leme­zeket. Gyere el, ha van ked­ved. Fél nyolckor szoktuk kez­deni. Szívesen látunk vendé­geket ... már csak a belépő­díj miatt is — tette hozzá gyorsan. — A jövő héten Gou- nod-est lesz ... — Jó... arra feltétlenül el­megyek. — Kétségbeesetten kutatott agyában Gounod után, mit is mond neki ez a név, de nem mondott semmit. Talán... Figaro házassága? .. . Vagy... Aida?... Nein, az Verdi-opera. hiszen a lány az előbb mondta. A kedvencemé — gondolta, belül egy kis ka­ján vigyorral. Megpróbált másról beszélni. — Mikor jártál fatornyos falumban? — kérdezte nem túl szellemesen. A lány elkomolyodott, felhő suhant a homlokárá: — Utoljára a temetésen vol­tam, három hónapja. .Te nem is tudtad, hogy meghalt a nagybátyám? — kérdezte a fiú értetlen arcára pillantva, — A mgynéném a múlt héten eladta a házat, Pestre költö­zött. Hívott, hogy menjek hoz­zá lakni, de ... — Szárral, akkor ... nem jössz többé Kistdrpára? — Kihez mennék? — adta vissza a kérdést a lány. ■.. Hozzám — szerette vol­na mondani, de nem merte. Tartott ettől a lánytól. Tiszta, szép arcától meghátráltak a kamaszos butaságok. Okos lány. Az operákat is úgy is­bébe kellett süllyesztenie. A mozdulat olyan félszegre sike­rült, mintha izzadt tenyerét fente volna oldalához a kéz­fogás előtt. A tömeg magával sodorta őket. A lány az eme­letre indult, a büfébe. Min­denről megfeledkezve ment utána. Ha egyedül van, biztosan konyakot rendel — még van vagy kétszáz forintja az ösz­töndíjból — most azonban be­érte ő is egy duplával. (Sosem szerette ezt á keserű vacakot.) Megálltak egy sarokban s el- merülten kavargatták a forró kávét. Mögöttük valaki affek- táltan csipogta, hogy spjnos, a vendégművész kissé indiszpo­nált volt, tavaly ilyenkor Bécs- ben, ugyanezt szebben énekel­te. De Ferencsik igazán bra­vúrosan remekelt, hiába, még a kisujjából is árad a dina­mika. Kíváncsian fürkészte a lányt, mit változott fél év óta. Ha lehet, még szebb, mint volt. Nagy, szőke kort­tyá mintha még dúsabb, ham­vasabb lenne, s a szeme is ra­gyogóbb. — Megváltoztam? — találta ki gondolatait a lány. Csészé­jét a tányérkával bal kezében tartotta. A fiú ránézett a ke­zére, s kisujját ő is gyorsan a többi mellé zárta. Eddig azt hitte, úgy elegáns, ha eláll. — Add ide a csészét, vissza­viszem — mondta kitérően, s örült, hogy néhány pillanatig időt nyer. A lány utána nézett, amint széles vállával ügyesen, hajlékonyán furakodott át a pult előtt összesűrűsödött tö­megen. Táskájából kis tükröt vett elő, s gyorsan megigazí­totta a rúzs vonalát. — Mondd, hogy lehet az, hogy csak a negyedik bérleti Az ivóban koccintásra csendültek az ónkupák, s a potrohos énékelni kezdett: „Alice-nak hívják. A múlt­kor /Arra megyek, ö rám néz/ Es képzeljétek: rámnevet! ,A szivem azóta lobogva ég!/ Mint gyújtólencse, /Szemének sugá- ra/ Perzselve tüzelt felém, /Mert elbűvölte termetem,/ A terjedelmem, /S a fellépésem,/ Mely büszke és férfias. /S sza­vamra mondom,' — Már én csaik értek asszonypillantáshoz, )A szeme így beszél:/ Imádldk, Sir John Falstaff!” .. .Nahát, ennek sincs önkri­tikája! Az a két léhűtő meg buzgón kontrázik neki. Úristen, hogy nem szakad le a mennye­zet ekkora marhaságtól! Alig várta a szünetet. A ze­ne elálmosította, a naiv törté­net idegesítette. A sötétség lep­le alatt lopva végigpásztázta tekintetével a nézőteret: ko­moly, jólöltözött férfiak, ele­gáns asszonyok. Kezükben mű­sorfüzet vagy távcső, feszült figyelemmel tapadnak a szín­padra. Egy-egy köhintés való­ságos szentségtörésnek tűnik ebben az áhítatban. Csaik a szünetig bírja ki, az­tán úgyis lelép. Mert: ha már zene, akkgr cigány húzza, ne ilyen gyászruhás vitézek ott lenn, az árokban! Azt mond­ják, az a fekete frakkos, aki az egészet dirigálja, Ferencsik. Most jött haza hathetes turné­járól Angliából, s rövidesen Münchenbe utazik. Hát, csak menjen, egy könnyet sem ejt utána! Ami azt illeti, Angliában szívesen eltengődne pár hetet. Azt mondják, gyönyörű corn- wall tenyészeteik vannak. A szakirodalom ódákat zeng ró­luk.

Next

/
Thumbnails
Contents