Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-04 / 233. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA Is A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM ÁKA »» FIIJ.FR 1964. OKTOBER 4, VASÁRNAP PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KÖZÖS NYILA TKOZA T a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására Antonin Novotnynak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével 1964. szeptember 28-tól október 3-ig csehszlovák párt- és kormányküldöttség tett baráti látogatást a Magyar Népköztársaságban. A magyar nép a csehszlovák küldöttséget mindenütt a szomszédos ország testvémépe iránti megbecsüléssel és őszinte barátsággal fogadta, A küldöttség találkozott munkásokkal, termelőszövetkezeti parasztokkal, a kultúra és a tudomány dolgozóival. Megismerkedett azokkal a sikerekkel, amelyeket a magyar munkásosztály és az egész nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével az ország szocialista fejlesztésének különböző területein elért. A Magyar Szocialista Munkáspárt marxista—leninista politikája megfelel a magyar dolgozók érdekeinek és kifejezi a nép eggyéforrottságát a szocialista építés feladataival és céljaival. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya képviselői a látogatás alatt megbeszéléseket folytattak. A felek képviselői tájékoztatták egymást országaik életéről, a szocialista építés tapasztalatairól és további feladatairól, eszmecserét folytattak a mindenre kiterjedő együttműködés további fejlesztéséről, a nemzetközi élet problémáiról és a nemzetközi kommunista mozgalom fő kérdéseiről. A tárgyalások szívélyes és elvtársi légkörben zajlottak le. Minden megtárgyalt kérdésben teljes egyetértés és nézet- azonosság nyilvánult meg. Az idén volt tizenöt éve, hogy létrejött a magyar— csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés. Az abban lefektetett elvek fokozatosan valóra váltak. A két ország népei között új, a szocialista internacionalizmus, a kölcsönös segítségnyújtás elveinek következetes érvényesítésén alapuló szocialista viszony alakult ki. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy Antonin Novotny elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének 1961 februárjában a Magyar Népköztársaságban, valamint Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének 1963 októberében a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett látogatása óta a két ország mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolatai még inkább szélesedtek, az elvtársi, szocialista együttműködés nagymértékben tovább fejlődött. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egyezményekben szabályozott kapcsolatainak elmélyítésével párhuzamosán, a két ország dolgozóinak mind saélesebbkörű részvételével közvetlen kapcsolat és kölcsönös tapasztalatcsele (bontakozik ki az egyes üzemek, intézmények, társadalmi szervezeteik, határmenti megyéik és városok között Ez erősíti, a két ország népeinek egymás iránti megbecsülését, és barátságát, fokozza az egymás országainak eredményei és kulturális érdekei iránti érdeklődést A Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozói megelégedéssel fogadták kormányaiknak az utazásokat szabaddá tevő intézkedéseit és széles körben élnek e lehetőségekkel. Ezt bizonyítja, hogy ebben az évben, szeptember végéig mintegy 800 000 magyar állampolgár látogatta meg Csehszlovákiát és körülbelül 600 000 csehszlovák állampolgár járt Magyarországon. A két küldöttség nagy figyelmet szentelt a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság jelenlegi és távlati gazdasági együttműködésének. A felek egyetértettek abban, hogy gazdasági kapcsolataik további erősítése a két ország gyors fejlődésének jelentős tényezőije. E szélesedő kapcsolatok tükröződnek a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti árucsereforgalomban, amely 1963-ban 70 százalékkal haladta meg az 1958. évit. A felek megállapították, hogy a Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Bizottság 1961-ben történt létrehozása megfelelő szervezeti alapot teremtett az együttműködés további felesztésé- hez. A bizottság a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa működési elveivel összhangban fejti ki tevékenységét és jelentősen hozzájárul a nemzetközi munkamegosztás fokozásához. A két ország egymás között és más szocialista országok viszonylatában kezdemé- nyezően valósítja meg a KGST-tagállaimok kommunista- és munkáspártjai első titkárainak és kormányelmö- keinek 1962 júniusában és 1963 júliusában megtartott értekezletén hozott határozatokat. A két ország a kétoldalú együttműködés bővítése mellett népgazdaságának további fejlesztése és a nép életszínvonalának emelése szempontjából fontos eszköznek tartja a Kölcsönös Gazdasági Se- , gítségi Tanácsban részt vevő államok gazdasági törekvéseinek sokoldalú koordinálását. A felek jelenleg a két ország 1966—1970 évekre szóló távlati népgazdasági terveinek összehangolását tekintik a legfontosabb feladatnák. A tervező szervek képviselői ezzel ösz- szefüggésben a két ország feltételeiből kiindulva megvizsgálták együttműködésük aktuális kérdéseit az élelmiszerek és a nyersanyagok kölcsönös szállításában, valamint a gépipar szakosításában és kooperációjában. A írét ország közötti kapcsolatok további fejlesztése, és népgazdaságaik elektromos energiával való ellátása szempontjából a felek rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a Duna magyar—csehszlovák szakaszán építendő közös vízierőműveknek. Értékelték az e kérdésben hozott döntéseket, és meghatározták a további tennivalóikat. A felek jelentős eredménynek tartják a Magyar Népköz- társaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a kohászati együttműködés szervezetének létrehozásáról megkötött egyezményt. Megvalósítása kedvezően befolyásosa a részvevő országok kohászati termelésének fejlődését, koordinálását. A nemzetközi szocialista munkamegosztás alapel- veivel összhangban, a szerződő felek hozzájárulásával más államok is csatlakozhatnak az egyezményhez, amennyiben érdeklődnek iránta. A két ország képviselői megállapították, hogy a kulturális és tudományos kapcsolatok fejlődésében eddig elért pozitív eredmények kedvező feltételeket teremtenek a szocialista ideológia és kultúra fontos elméleti és gyakorlati problémáinak megoldásához. A béke és a szocializmus világméretű győzelmének biztosítása érdekében a két ország továbbra is erősíteni fogja a szocialista világrendszer országainak összefogását. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külpolitikáját a más társadalmi rendszerű államokkal való kapcsolataiban a békés egymás mellett élés elvei vezérlik. E politika megfelel a béke és az emberiség érdekeinek, növeli a szocializmus befolyását az egész világra, segíti az elnyomott népek nemzeti függetlenségi harcát és az imperializmus ellen, a szabadságért és a haladásért folyó világméretű küzdelmet. Korunk legfontosabb feladata a világbéke megőrzése. E cél elérése szempontjából döntő jelentőségű a Szovjetunió és I a szocialista országok növekvő politikai, gazdasági és védelmi ereje. A szocialista világrendszer országainak, a kapitalista államok munkásosztályának és haladó erőinek, a gyarmati járom alól felszabadult, valamint a még szabadságukért harcoló népeknek egyesített erejével meg lehet hiúsítani az imperialisták agressziós terveit. A felek teljes mértékben támogatják az erre irányuló erőfeszítéseket. A Szovjetunió és a szocialista országok aktív békés egymás mellett élési politikája eredményeképpen, az összes békeszerető erők támogatásával sikerült bizonyos mértékig enyhíteni a nemzetközi feszültséget, és a béke megszilárdítása érdekében létrehozni a részleges atomcsendről, az atomfegyverek világűrben való alkalmazásának tilalmáról és a hasadó anyagok háborús célokra történő gyártásának korlátozásáról szóló nemzetközi egyezményeket. A felek korunk elsődleges feladatának tartják az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény megkötését a Szovjetunió kormányának javaslata alapján. Ez az új világháború elhárításának legmegbízhatóbb útja. A felek ismételten kijelentik, hogy feltétel nélkül támogatják ezt (Folytatás a 11. oldalon) Elutazott Budapestről a csehszlovák párt- és kormányküldöttség Szombaton délelőtt elutazott Budapestről az Antonin Novotny vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség, amely hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon. A csehszlovák vendégek búIndulás előtt csúztatására a repülőtéren megjelent Dobi István és Kádár János, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok vezető személyisége. A repülőtéren összegyűlt dolgozók szeretettel köszöntötték Antonin Novotnyt, s a többi csehszlovák vendéget. Antonin Novotny búcsúbeszédében köszönetét mondott (Folytatás a 11. oldalon) Gyorsítsák meg a vetőszántást a termelőszövetkezetek A megyei operatív bizottság ülése Tegnap délelőtt Prezenszky Gábornak, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének elnökletével ülést tartott a megyei operatív bizottság. Részt vett az ülésen Varga Péter, a megyei tanács vb elnöke is. Az operatív bizottság előtt Kusza Béla, a megyei tanács főagronóamiea számolt be az őszi mezőgazdasági munka helyzetéről. A megyei főagro- nómus nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a megye termelőszövetkezeteiben gyorsítani kell a vetőszántást. A vetésre keirült terület 71,2 százalékét szántották fel eddig, de irányelv az, hogy a vetőszántást október 15-ig be kell fejezni, hogy a vetőmag jól megülepedett földbe kerüljön. Bírálta a megyei fő- agronómus a ceglédi, a dabasi, a nagykátai és a ráckevei járás teljesítményét a vetőszántásban, továbbá Nagykőrös várost. Csaknem mindegyik helyen 5—600 holddal maradt alatta a gépek teljesítménye azok kapacitásának. Napjainkban mintegy 30—35 üzemi munkás ült traktorra és további üzemi munkások érkeznek a gépállomásokra. Számukra is — csakúgy, mint a törzsgárda részére — biztosítani kell a jó munkafeltételeket. A vetésről szólva a megyei főagronómus elmondotta, hogy az előző héthez viszonyítva javult, de tovább kell gyorsítani. Itt az ideje annak, hogy a termelőszövetkezetek befejezzék az őszi takarmánykeverék és őszi árpa vetését. Az őszi árpa vetéséből még mintegy öt százalék van hátra. Különösen elmaradt a dabasi járás, ahol az őszi árpának csupán 55, a szentendrei, ahol j csupán 70 százalékát vetették | el. A rozs vetésével 81,3 százaléknál tartanak a termelőszövetkezetek. A budai és a nagykátai járás teljesítette tervét, ellenben ugyancsak elmaradt a szentendrei járás 52. a váci 61, a szobi 64 és a dabasi járás 71 százalékos eredményével. A búza vetése az elmúlt héten Nagykőrös kivételével mindenütt megkezdődött, s a terv 16 százalékánál tartanak a szövetkezeti gazdaságok. A beszámolót követő vitában hangsúlyozták a bizottsági tagok, hogy nagyobb gondot kell fordítani a vetés minőségére. A nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezetben a rozs vetésénél az alapvető követelményeket sem tartották be. Nem csíráztatták a magot, s így nem vették figyelembe annak csírázóképességét, továbbá nem fordítottak gondot a talaj előkészítésére. A szövetkezetben ritka lett a vetés. A korai vetések általában jól keltek. Figyelemmel kell kísérni a vetést, főleg ott ahol gaibona után ismét gabonát vetettek, mert néhol megjelent a csócsérló. A védekezéshez elegendő HCH áll rendelkezésre. Az ősziek betakarítása közül a burgonyáé jó ütemű, viszont továbbra is gyorsítani kell a napraforgó és cukorrépa betakarítását. A megyében a kukorica 35 százalékát törték le, ellenben a letört kukoricaterület mindössze 54 százalékán vágták le a szárat illetve takarították azt be. Ahhoz, hogy a gépek zavartalanul dolgozhassanak, a letört kukoricának legalább Betakarítás: Járás % 1. Váci 67,1 2. Cegléd város 59,6 3. Ráckevei 58,2 4. Szentendrei 55.9 5. Aszódi 50,5 6. Nagykőrös város 48,8 7. Nagykátai 46,8 8. Dabasi 45,4 9. Monori 44,4 10. Gödöllői 43,1 11. Ceglédi 42,1 12. Szobi 40,3 13. Budai 36,5 A kukoricaszár levágása a letört területhez viszonyítva Járás % 1. Nagykátai 70,0 2. Nagykőrös város 63,3 3. Váci 61,7 4. Aszódi 60,3 5. Monori 57,5 6. Ráckevei 51,3 7. Ceglédi 50,0 8. Szobi 49,1 9. Cegléd város 47,9 10. Dabasi 47,0 11. Gödöllői 44,1 12. Szentendrei 29,4 13. Budai 25,3 80 százalékán a szárat is be ■kell takarítani. Sürgette továbbá a megyei főagronómus a paradicsom és paprika, valamint a többi zöldségfélék betakarítását is. Felhívta a termelőszövetkezeti vezetők figyelmét arra a rendelkezés- rev amely szerint könnyebb munkára az iskolásokat is igénybe vehetik. Bírálta az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet vezetőségét, ahol a segítségükre siető KlSZ-íia- talokat nem fogadták, illetve nem biztosítottak számukra munkát. A megyei főagronómus végül a mezei pocok irtásának fontosságát hangsúlyozta, s bejelentette, hogy a megyében a következő napokban szervezett formában védekeznek e kártevő ellen. Az operatív bizottság a továbbiakban meghallgatta a Pest megyei állami gazdaságok fő- agronómusának tájékoztatóját az őszi mezőgazdasági munkákról, A megyei tanács mezőgazdasági osztálya értékelte a járások eredményeit az őszi mezőgazdasági munkában, s eszerint az egyes feladatok végzésénél a következő sorrend alakult ki: Vetőszántás az összes vetéshez: Járás % 1. Nagykőrös város 82,1 2. Aszódi 80,4 3. Budai 80,3 4. Szentendrei 78,1 5. Monori 77,2 6. Váci 75,0 7. Szobi 72,9 8. Gödöllői 72,4 9. Ceglédi 69,4 10. Ráckevei 69,4 11. Nagykátai 64,6 12. Dabasi 63,5 13. Cegléd város 62,2 A koraiak vetése Járás % 1. Nagykátai 100,4 2. Aszódi 99,5 3. Budai 98,1 4. Cegléd város 96,5 5. Monori 95,5 6. Nagykőrös város 95,3 7. Ráckevei 87,9 8. Ceglédi 87,3 9. Gödöllői 85,8 10. Váci 75,3 11. Szobi 66,9 12. Dabasi 66,3 13. Szentendrei 60,1
