Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-27 / 252. szám

pest MfGVii hírlap különkiadása VIII. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM 1964. OKTÓBER 27, KEDD HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA KÉSZÜL A KÉKSZILVA- BEFÖTT Márciusra már a szabadban lesznek a primőrök! A belterjes gazdálkodós « önköltségcsökkentés — Nagy terveink vannak az új gazdasági évben — mondot­ta Bartalós Tivadar mérnök, az állami gazdaság főkertésze. — Kétmilliót költünk arra, hogy hatvan új, palántaneve­lő hollandi ágyat létesítsünk, valamint egy háromszázötven négyzetméteres új üvegházat. Ezzel feltétlenül megkönnyít- jük a primőrök termelését. Az új üvegházban történik a pa­lánták előnevelése, majd március végén kiültetjük a zsenge növényeket a hol­landi ágyakba. Ezzel az eljárással elérjük, hogy korábban és erőteljesebb palántákat kapunk. — Van azonban ennek az építésnek még két felmérhetet-' lén előnye. A régi melegágyak téglából készültek, mélyek vol­tak és ennek megfelelően feles­legesen igen sok trágyát fo­gyasztották. Az új melegágyak­ban lényegesen kevesebb trá­gya kell. Az eddigi melegágyak elhelyezése nem volt megfele­lő. Fuvareszközzel nem lehe­tett behajtani közéjük, s ilyen­formán rengeteg kézierőt hasz­náltunk fel arra, hogy a trá­gyát és a földet beszállítsuk. Az új hollandi ágyakat úgy he­lyezzük el, hogy a vontatók be tudjanak állni az ágyak közé é& ilyenformán rengeteg kézi­erőt tudunk megtakarítani. LABDARÚGÁS: Martfű—Nagykőrösi Kinizsi 5:0. A Martfűn lejátszott mér­kőzésen nem várt gyenge já­tékkal súlyos vereséget szen­vedett a körösi csapat. Az el­ső percekben bekapott öngól megzavarta a csapatot, de be­folyásolta az eredmény ala­kulását a csatársor nagyon gyenge játéka is. A csatárok álltak a pályán, Egyénileg: Gömöri az öt gól ellenére jól védett. Több gólnak látszó labdát kivédett és megakadályozta a még na­gyobb arányú vereséget. A hátvédhármasból csak Kecs­kés I. nyújtott elfogadhatót, Vass nagyon idegesen és gyen­gén játszott, Csikós I. gyen­gébb játékán látszott az ed- zéshióny. A két fedezet igen nehéz helyzetben vol, sok­szor egyedül harcoltak két- három támadóval szemben, Szomolányi nyújtotta a jobb teljesítményt. A csatársorból csak Lányi akarása dicsérhe­tő. A belsőhármas — Decsi, Csikós U., Klenovics — gyen­ge és léleknélküli játékára nincs kifejezés. S. Szabó akart, de nem kapott labdát. P. S. — A kertészetben a betaka­rítás és a termés válogatásá­nak költsége megközelíti az összes költség mintegy hetven százalékát. Evek óta kísérlete­zünk azzal, hogy gépek segítségével olcsób­bá tegyük a szedést. Az új gazdasági évben már beindul a kertészet válogató üzeme, amelyet másfélmilliós költséggel rendezünk be. <r.) Embertani előadás városunkban Dr. Nemeskéri János kandi­dátus a meghirdetett előadá­sát betegsége miatt megtarta­ni nem tudta, így helyette kér­te fel múzeumunk dr. Henkely Gyula antropológust, aki rendkívül érdekes előadásban ismertette a magyar nép em­bertani hovátartozását. A hon­foglalás korabeli leletek elem­zésével összehasonlítást tett az akkori és a mostani élő magyarok között. Ismertette, hogy a Duna—Tisza közén élő emberek mely embertí­pushoz tartoznak. A mindvé­gig lebilincselő mondanivalót vetített képes előadás kísérte. SZÉP LESZ A MASNI? Emléke elevenen él a körösiek szívében Koszorúzás Arany János szobránál Arany János halálának 82. évfordulójáról emlékezett meg városunk lakossága vasárnap délelőtt a költő szobránál ren­dezett ünnepségen. Dr. Lengyel Dénes, a Petőfi Múzeum főigazgató-helyettese mondott ünnepi beszédet. — Aki Arany lépteit kutat­va Nagykörösre látogat, meg- illetődéssel látja, milyen ele­venen él a költő emléke a kö­rösiek szívében — mondta be­vezetőül. — Arany, a néphez vezető utat kereste, amikor elvállalta a gimnázium tanári állását. A költő emberi nagysága ne­velői munkájában is meglát­szott. Annak ellenére, hogy szigorúan megkövetelte a tan­anyag biztos tudását — sze­rették diákjai. Mindennapi ne­héz munkája mellett időt tu­dott szakítani arra is, hogy meghallgassa a hozzája fordu­ló egyszerű emberek szavait, gondjait. Ünnepi beszédét a követke­ző szavakkal fejezte be dr. Lengyel Dénes: — Nagyon örülök, hogy „nagykőrösi” lel­kesedésével elmondhatom, mit jelent mindannyiunk számára Arany költői munkássága. Ezután a gimnázium ének­és zenekara Arany-dalokat adott elő. A műsort szavala­tok tették színessé. Az ünnepség koszorúzással ért véget. A városi tanács, a gimnázium és az ugyancsak Arany János nevét viselő ál­talános iskola képviselői he­lyezték el a hála és a megem­lékezés koszorúit. — pintér— KÖLCSÖN - TAKARÉKBAN (Foto: Gábor) Pista bácsi arc­képe éppen váro­sunk címerének kellős közepébe il­lenék. Hogy miért éppen oda, azt el­mondom. A törté­net egyébként hi­teles, spontán ki­találni ugyancsak nehéz lett volna. Szerencsére Pista bátyám pihent agya segített raj­tam. A dolog úgy esett, hogy Pista bácsi nagyobb ér­tékű dologgal kedveskedett csa­ládjának, Autót vett, vagy valami mást, már nem is emlékszem, de elég az hozzá, hogy pár ezer fo­rintot kölcsönkért barátjától. A pénzt megkapta, kitűz­ték a visszafizetés nagy napját, a család pedig bol­dogan vette birto­kába a vásárolt hol mit. Eljött a nagy nap, amikor az összeget vissza kellett volna fi­zetni, de Pista bá­tyám behúzott nyakkal hallga­tott. Elérkezett az egyhónapos „ju­bileum” is. Az öreg ismét hall­gatásba merült, felé sem nézett barátjának. Megkezdődött a nógatás ideje. A barát havonta kérte a pénzt, Pista bácsi pedig a bocsánatokat. Minden esetre minden esetben biztosította ba­rátját, hogy jövő hónapban meg­kapja a pénzt. Persze, éppen olyan behúzott nyakkal hallga­tott a jövő hó­napban is, mint addig. A barátnak sem voltak hajókötél­ből az idegei. Tü­relmét nem lehe­tett a végtelensé­gig feszíteni. Vagy másfél éves no­szogatás után eré­lyesen fellépett. ­— Hozod azt a pénzt, vagy men­jek a bíróságra?! — Hozóm, ho­zom, de ne légy már olyan türel­metlen. Holnap itt lesz. Másnap az öreg megérkezett a tel­jes összeggel. Még aznap beslattyo- gott nagy szomo­rúan a takarék- pénztárba. Kivet­te a kamatok­kal felszaporodott összeget, a kama­tot leválasztotta, a többit pedig el­vitte barátjának. De hogy miért volt szomorú? Azt a legkönnyebb ki­találni. Sajnálta, hogy nem kama­toztathatta még vagy három évig — a kölcsönkért összeget. (végh) A KISZ VI. kongresszusa előtt Ellesett pillanatok egy kislány életéből H offer Sári három éve laboráns a konzervgyár II. telepének laboratóriumában. A gyárban mindenki jót mond róla. Ügyességéről, szorgalmáról híres. Szereti a munkáját. Szinte együtt nőtt a kémcsövekkel, lombikokkal, titráló készülékekkel és a felsorolni is sok laborató­riumi felszerelésekkel. Munkája mellett az élel­miszeripari technikumba jár. Most harmadéves. Két évvel ezelőtt már tett egy szakmun­kásvizsgát, ami felelősségteljes munká­jában, a szabványosításban igen sokat segít. Öten vannak a laborató­riumban, ez a kis társaság nagyon összeszokott. Sárinak minden vágya az — ha a technikumot elvégezte —, hogy továbbra is itt marad­hasson. Igaz, egy kicsit szi­gorú a vegyészmérnök, Rei­chel Ágoston, de mind a négy laboráns tiszteli a pre­ciz munkájáért. Tőlük sem követel mást. A szigor nem árt — mpndják — hiszen csak így juthatnak valami­re. Sári a három műszakban gyártott árukat minősíti, szabványosítja. Üvegmintákat vesz és a szabvány szerint osztályozza a külföldi, illet­ve belföldi boltokba ke­rülő gyártmányokat. Sári és a KISZ elvá­laszthatatlanok. Ö nem tudna meglenni a mozgalmi élet nélkül, de a többiek is hiányolnák akti­vitását. Ha most nem is vállalhatta a szervező titká­ri funkciót — munkája, ta­nulása és otthoni körülmé­nyei gátolják ebben —, de éppen olyan lelkesedéssel vesz részt a KISZ-életben, mint eddig. Együtt szerveznek kirán­dulásokat. Nyáron Szegeden jártak. A Kecskeméti Ka­tona József Színházba bér­letet váltottak. Együtt gon­doskodnak a KISZ-esküvők szervezéséről, hogy a fiatal pár válláról az első közös gondok nagy részét levegyék. Megveszik az alapszervezet ajándékát — amely, ha sze­rény is, de szívből adják. Tudjuk, nem teljes a kép. Csak néhány pillanatot les­tünk el Sári életéből. De azért ez is mond valamit... (végh) Nyolcvan holdon betakarí­tották a napraforgót a Dó­zsa Termelőszövetkezetben. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek ás jó szomszédainknak, akik felejthetetlen jó édesanyánk, nagyanyánk és testvérünk: özv. Balogh Gyuláné temetésén Nagy­kőrösön megjelentek, részvétük­kel bánatunkban osztoztak, sír­jára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, jó ismerősök­nek, akik Juhász József, szeretett édesapánk, illetve férjem temeté. sén megjelentek, sírjára koszorút és virágot elhelyeztek. A gyászoló család. M it meg nem tesz az em­ber a megélhetése érde­kében? A minap leadtam az újságban egy hirdetést a következő szöveggel: „Élet- hű arcképet készít fénykép után Pityi Palkó, festőmű­vész, Kampó utca 7.” A hirdetés napvilágot lá­tott. Nem számítottam nagy tolongásra, de az meglepett, hogy az első két napon a kutya sem nyitotta rám az ajtót. Eltelt még egy nap, majd harmadnap kopogtatott rám Darányi úr. Svájci sap­kája csalóra állt a fején. Be­mutatkozott. Nagyon sietett, le sem ült. Frissen belekoto­rászott a zsebébe. Előhúzott egy borítélcot. Kihalászott belőle egy hatkilences fény­képet és elém tette. — A drágám! Háromszor is bólintottam, amikor a képet alaposan megnéztem, Állítom, hogy ez elismerő bólintás számít éle­tem legnagylelkűbb gesz­tusának. A nő leírhatatlanul csúnya volt. De hát üzlet­Az idealizált portré üzlet, megismételtem a bó­lintási. — Remek fényképarc. Va­lósággal kívánkozik a vá­szonra. £ megrendelő boldogan zJl vette tudomásul meg­jegyzésemet. Egy fillért sem alkudott, amikor bátortala­nul kimondtam a kétszáz fo­rintot és csak azt kérte, hogy minél előbb készüljön el, mert meglepetésnek szánja. — Apád-anyád ide jöjjön! — köpködtem meg baboná­ból a két vereshasút, s a kép gyorsan elkészült. A parányi eredetiről nehéz volt még nagyítóval is kivenni a vo­násokat. Az arc olyan hosz- szúltás lett, mint egy pofon- cserdített padlizsány-uborka. A fülek legyezőnek is beil­lettek. A két bandzsal szem ijedten vigyorgott ki a kép­ből. A vuklik olyanok lehet­tek, mintha a szél fújta vol­na a nő homlokára. Darányi úr percnyi pon­tossággal befutott. Valóság­gal remegett, amikor a kész festményt felé nyújtottam. Szemüvegét reszketve bigy- gyesztette az orrára. Először csak messziről gyönyörkö­dött a képben, majd köze­lebbről. Csak percek múlva sóhajtotta: — A drágám! 2 stán hirtelen odatámasz- zi tóttá a képet a festő- állványra. Jobbra-balra haj­togatta a fejét. — Nem elég természetes! Persze nem hagytam any­nyiban. Gyorsan igazítottam egy kicsit a képen a világítás felé. — Nem jól kapja a fényt. — Nem! Nem! A világítás­sal nincsen semmi baj! In­kább itt látok valamit — s rámutatott a szemekre, ame­\ lyek pontosan olyan kanosa- j lók voltak, mint a fénykó- % pen. Utána az arcot kifogá- J solta, majd a fülekre muta- f tott. Végül indulatosan meg- f rázta a fejét. — Nem! Az én drágámnak $ nem ennyire aranyszínű a % haja! Tehetetlenül álltam. Hall- j gattam szótlanul. Meg mer- $ tem volna esküdni arra, $ hogy nyakamon hagyja a va- % cakót, ami nekem egy hun- cut vasat nem ért. D arányi azonban úr volt a $ javából. Belenyúlt a % zsebébe és egy százast a % markomba nyomott. A ké- £ pet nem engedte becsoma- f golni. Hóna alá csapta és % háromszoros hajlongás után % elindult az ajtó felé. A kü- % szöbön megállt, előhúzta $ művemet. Hosszan végignéz- í te, majd felém fordult. — Nézze, jó ez a kép! El- $ ismerem. De azért kár volt % drágámat ennyire idealizál- $ ni. í (rossi) í Lapkázzák az üvegbe rakott befőtteket a konzervgyár I-es telepén. i (Godány felv.) * MA: VÉRADÁS Ma egésznapos véradás lesz városunkban. Reggel 8 órakor kezdődik. Három he­lyen — a konzervgyárban, a ládagyárban és a Kinizsi- sporiotthonban rendezik mag az egésznapos önlcéntes vér­adást. * Hamarosan befejeződik a játékbolt bővítése. A játék­bolt megkapta a volt tej- bolt^, helyiségét, új _ kirakat­tá1!? "és ú j berendezéssel "ké­szülnek a karácsonyi forga­lomra. * A takarékossági hónap első öt napján nyolc darab tíz­ezer forintos és három öt­ezer forintos gépkocsinyere- , mény-betétkönyvet nyitottak városunkban. ★ Közgyűlést tart a lakásszö- . vetkezet szombaton. Ez alka- i lommal az igazgatóság tíz­hónapi munkájáról számol be, i új tagokat vesznek fel, és az i igazgatóságot új tagokkal égé- i szítik ki. ! * Túlteljesítették har­madik negyedévi tervü­ket a földművesszövet- ! i kezet kiskereskedelmi üzemágai. Három he- ; lyen, Nagykörösön 108 százalékra, Kocséron 1 110 százalékra, és Nyárs­apáton 117 százalékra sikerült a tervet túl- ' teljesíteni. ★ Értekezletet tart pénteken a városi tbc- és társadalmi bizottság a művelődési ott- , hon értelmiségi klubjában. ■k MIT LATUNK MA f A MOZIBAN? 8. és Vj- Federico Fellini önvallomása olasz filmen. Főszereplő Marcello Mast- ^ roianni. Szélesvásznú. ^ Csak 18 éven felülieknek, á y Magyar híradó. í * I ANYAKÖNYVI HÍREK \ Született: Fehér László és Jará- i bik Mária leánya: Zsuzsanna, Csi-i csó Gyula és Szalai Mária leánya;^ Anikó, Cseri Ferenc és Róka Er- $ zsebet fia: Ferenc, Tinesz Györgyi és Bacsó Erzsébet , leánya: Erzsé-^ bet, Kurucz Tamás és Konez Er-i zsébefc leánya:. Erzsébet, Barabási Ferenc és Bagi Franciska fia: Fe- ^ renc. Házasságot kötött: Kis György ^ és Butyk-a Anna, Palya József és Lajos Irén, Horváth Albert és Gre- 4 góc Margit, Pintér Imre és Kovács í Terézia, Kovács István és Tóth Sá- i ra. Nagy Károly és Mészáros Er- i zsébet, Szűcs Pál és Halápi Judit, g Bacsó László és Perlaki Irén. ’ Elhunyt: Csete Lajosné Papp á Eszter, Szívós Ferencné Kökény ^ Erzsébet, Székely Márkné Sál Ju- 4 liánná. Színse Ágnes, Árki Mihály- 0 né, Dabizs Eszter, Balogh Gyuláné i Szilágyi Mária, Papp Pál, Dónáth í Sándor, Kurucz Erzsébet. á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents