Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-25 / 251. szám

MI A HELYZET A HATÁRBAN ? A NAGYKATAI JÁRÁS RÉSZÉRE I. ÉVFOLYAM 16. SZÁM 1964. OKTÓBER 25. VASÁRNAP ,Világot kell látni..." Növekvő táguló lehetőségek Tápiószecsőn Járási tanácsülés hétfőn A Nagykátai Járás Tanácsa 1964. október 26-án délelőtt ki­lenc órakor a járási pártbi­zottság nagytermében ülést tart, melyen önálló napiren­di pontként tárgyalják az 1965. évi mezőgazdasági és nép- gazdasági feladatokról szóló jelentést, valamint az ideigle­nes bizottság jelentését a Nagykátai Községi Tanács ál­lamhatalmi munkájáról. Az első napirendi pont elő­adója Miló Béla tanácselnök­helyettes, míg a második na­pirendi pont előadója Békési György tanácstitkár. Sor­Vető­Búza­Betaka­rend Tsz neve és helye szántás vetés rítás Teljes : í t é s százaléka I. Szentiőrinckáta Üj Világ 100 74 81 2. Tápiószentmárton Üttörő 89 53 81 3. Nagykáta Kossuth 95 64 51 4. Farmos Űj Élet 84 27 87 5. Tápiógyörgye Zöldmező 37 69 47 6. Tápiószentmárton Kossuth 88 61 54 7. Tápióság Kossuth 84 27 97 8. Nagykáta Magyar Koreai Baráts. 78 40 83 9. Tápiószele Tápiómente 93 42 65 10. Újszilvás Kossuth 81 44 69 11. Tápiószecső Egyetértés 87 53 53 12. Tápiószöllős Petőfi 85 34 71 13. Pánd Egyetértés 88 25 69 14. Tápiobicske Április 4 85 48 45 15. Szentmártonkáta Kossuth 77 20 81 16. Kóka Kossuth 83 16 74 17. Tóalmás Lenin 76 33 54 18. Tápiószentmárton Rákóczi 69 32 49 Járási összesen: 85 45 74 A felszabadulást követő években minden falu képé megváltozott. Sok az újonnan épített nagya.blakos családi ház, a legtöbb otthonban vil­lany, rádió, sőt, egyre több helyen televízió szolgálja az ott lakók kényelmét. Sajnos, a művelődési igény nem minde­nütt tartott lépést az életnívó emelkedésével. Tápiószecső az a község, ahol. az e téren elért eredmények — bár korántsem kielégítők még — szép reményekre ad­nak okot. Az iskola esti tago­zatának hetedik és nyolcadik osztályaiba évenként ötven, ötvenöt hallgató iratkozik be, hogy a munkája elvégzéséhez, vagy éppen a továbbtanulás­hoz szükséges alapműveltség birtokába jusson. A községi könyvtár 1950. óta működik. Állománya ma háromezerötszáz könyv, tag­jainak száma ötszázötven. A könyvtáros az „ünnepi könyv­hét” alkalmából szellemi ve­télkedővel egybekötött iro­dalmi műsort rendezett „Sze­relem a mai irodalomban” címmel. Követendő példa le­het más könyvtáraknak, hogy tavasszal versenymozgalom indult a tanulók között: ki szerez több felnőtt olvasót? A mozgalom 'eredményeként a felnőtt olvasók száma kilenc- ver szaporodott. Az 1 Í4S Termelőszö­vetkezet , s^kat tesz a mű­velődés érdekében. Legjobb tagjait az ország távoli tájaira viszi kirándulni, hogy lássanak, tapasztaljanak. Az arra érdemes fiatalok to­vábbtanulását ösztöndíjjal tá­mogatja. Van olyan fiatal, aki a technikumban szerzett szak­ismeretét már itthon értéke­síti. Mint mindenütt, Tápió- szecsőn is a művelődés góc­pontja a művelődési ház. Fá­Lehetetlenség nincs, csak tehetetlenség Az őszi betakarítás során já­rásunk községeiben nagy baj volt és van a fuvarozással. Matkovics Györgyöt a járási tanács iparügyi előadóját ke­restem fel, hogy a megoldás­ra váró panaszokra felvilágo­sítást adjon. — Jogosak a panaszok a fu­varozás ellen. A községeink­ben rendelkezésre álló fuvar lehetőség megközelítően sem elég. Termelőszövetkezeteink megalakulása óta a helyzet alig javult valamit. — A termelőszövetkezetek miért nem elégítik ki a ház­táji gazdaságok és magánosok szükségletét? — A termelőszövetkezetek elsősorban saját igényük sze­rint irányítják a rendelkezés­re álló fuvarozási eszközöket. Sok esetben még erre sem ké­pesek. S őszintén szólva, ter­melőszövetkezeteink vezetői nem szívesen foglalkoznak e kérdéssel, mert nem tartják kifizetődőnek, és viszolyog- nak a fuvarosok ellenőrzésé­től. — Tettek valamit a megol­dás érdekében? — A beadott kérelmek alap­ján, a helyi vezetők javasla­tára, iparengedélyeket adtunk ki, s jelenleg ezek állnak a közönség rendelkezésére. — Miért nem adnak ki több engedélyt.' Ügy tudjuk, hogy több engedély iránti kérelem érkezett? Így lehetőség van a kontárkodásra, az engedély nélküli szállításokra. — Ez igaz. Különösen a TÜZÉP-telepekről és a ház­építéseknél. Most legutóbb például a szüretnél is. De mit csináljunk!? Ez bizony elgondolkoztató. Valóban, mit csináljunk? (b. j.) A téli tanfolyamok propa­gandistáinak első, járási kon­ferenciáját kedden reggel 9 órakor a járási pártbizottság épületében tartják. A csapadékos időjárás miatt jelentős a lemaradás a szántás-vetésben. Az időjárás javulására egyelőre nincs kilátás. Ezért valamennyi szövetkezetben be kell vonni a munkába a fogatos vetőgépeket is, mivel azok az átázott vetőszántásokra korábban rá tudnak menni, mint a nehéz traktorok. Ajánlatos két műszakban, de legalábbis nyújtott műszakban dolgozni, tekintet nélkül a vasárnap és ünnep­napokra. A járási versenybizottság (Foto: Gábor) embereket. Ruhánk még nem­igen volt, de már zengett a dal, gyógyítva a soksebet, fe­ledtetve a keserűségeket. Nem kérdezte akkor sem dalos, sem vezető, hogy mit adnak érte. Belső szükségből jött, dalolni kellett. A KÓKAI DALKOR jövőre ünnepli negyvenéves jubileu­mát. ügy érzem, a teljes em­berhez, a szocialista ember­hez az is hozzátartozik, hogy felszabadultan tudjon és sze­ressen énekelni. A muzsikát, a dalt szerető emberek mélyeb­ben érzők, jobban szeretik e^-mást, nagyobb a se 'ítő- készségük. „Szálljon a magyar dal!” — és szélesen, lelkesítőn indíc-j son közös feladataink megol­dására. Kardoss János ANIKÓ tatta. — Most végeztem el a nyolcat. A cigányok kö­zül én egyedül. Szeretnék tovább tanulni. Valami köny- nyűt. Gépírás ... Vagy női fodrászat... Legjobban a fodrászszakma tetszik. Igaz, hogy cigány vagyok... MOST ÉN hajtottam le a fejem és úgy próbáltam sza­vakat keresni, hogy mond­jak valamit. Ó. mintha ész­revette volna, tovább be­szelt. Nem tudom azért-e, hogy engem fölmentsen, vagy hogy minél előbb befejez­hesse. — Tizenhármán vagyunk testvérek. Azért olyan dol­gos család vagyunk. Az idő­sebb testvéreim dolgoznak, a kisebbek együtt játszanak, vagy rosszalkodnak a többi kis cigánnyal. De, nem is tu­dom, miért jöttem mohá­hoz, és miért mondom eze­ket. Tudja, sokszor láttam, amikor beszélgetett cigá­nyokkal. Csak meg akartam ÜLNÖKAKADÉMIA Felkerestük a Nagykátai Járásbíróság elnökét, hogy a népi ülnökök képzése fe­lől tájékoztatást nyerjünk. — Köztudomású — adta meg kérdésünkre a választ dr. Magócs Imre járásbírósági elnök —, hogy az igazság­szolgáltatásban egyre nagyobb szerepük van a népi ülnö­köknek. Ezek az emberek élettapasztalatukkal, helyi ismereteikkel nagy segít­séget nyújtanak a szakbíró-tanácsvezetőnek a tényállások helyes felderíté­sénél és az ügyek életszerű eldöntésében. A helyi és sze­mélyi ismeretek azonban ma már nem elegendők a népi ülnökök munkájához sem. Szükséges, hogy szervezettebb képzésben részesüljenek. — A járási pártbizottság a hamarosan beinduló ülnöki akadémia komolyságának megfelelő keretet biztosított akkor, amikor a saját impozáns nagyter­mét engedte át az ülnökakadémia megtartá­sára. Az első akadémia be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. Az első előadás október 29- én délelőtt 10 órakor lesz. Összesen kilenc előadás hangzik majd el. Az elő­adók részben országos vi­szonylatban is ismert szakem­berek lesznek, részben pe­dig a járás legképzettebb gya­korlati jogászai. (m) A CIGÁNYTÁNC NAGYKÁTÁN télkedőire, legtöbb esetben ki­emelkedő helyezést értek el. Munkájuk egy-egy kiemel­kedő állomását jelzik azok az arany, ezüst érmek, oklevelek, melyek a művelődési ház klubszobájának falát díszí­tik. Hatéves működésük leg­szebb és legsikeresebb szá­maiból vasárnap este önálló műsort ad az együttes a mű­velődési házban. Nagykátán most mutatják be „Cigány­tánc” című kompozíciójukat, mellyel a Tápió menti napok alkalmából a legnagyobb si­kert aratták. lem jönni! Ne csak a munka legyen mindig, világot is kell látni! Ez a gyerek nem egészen tíz éves. Így növekednek az igé­nyek, és kielégítésükre egyre több lehetőségük van, a tápió- szecsőieknek. Antal Erzsébet cla( varázsa vonzott... ! Hatesztendős a nagykátai i Bartók Béla Művelődési Ház I tánckara. A tánckar hat év i alatt sok sikert aratott. ! Szerepelt Budapesten a 1 Pataki István Művelődési Ház­ban, a XIII. kerületi József j Attila Művelődési Ház színpa- I dán. Felejthetetlen perceket : szerzett az együttes az érsek- \ vadkerti és a balassagyarmati ; közönségnek is. „Nógrádi ké- | pék” című tánckompozícióju- ikat bemutatták a televízióban. Sok járási és megyei szintű bemutatón vettek részt, és ! minden évben beneveztek a : kulturális seregszemle ve­„SZÄLLJON A MAGYAR DAL!” — Hej de sokszor el­hangzott már a Kókai Dalkör jeligéje 1925. óta, a megalaku­lás óta. A magyar ember sze­ret dalolgatni, hiszen monda­ni szoktuk: örömét, bánatát dalba önti. A munka is sza­porábban megy dűdolgatás közben. Ha akad olyan ember egy községben, aki tudja, hogy a dalban, zenében milyen ösz- szetartó erő van, aki felkarol­ja, egyengeti, fejleszti ezt a vágyat, sokat, nagyon sokat tehet egy község kulturális fejlesztéséért. ILYEN EMBER VOLT Ró­kán Györkös Pál gyógysze­rész. Amikor néhányan meg­kérték, hogy foglalkozzon ve­lük, meghallgatta őket. Mun­kája nyomán jó földbe került a mag. Könnyen fejlődik, te­rebélyesedik az, amit közösen és szívből akarnak az embe­rek. Itt is ez történt. Mindig többen lettek. A dal varázsa vonzotta az embereket. Rendszertelenül tapogatóz­va indult a munkájuk, majd jöttek a szólampróbák, jöttek az első összehangzó kórusok. Milyen öröm, micsoda erő volt ez! Megszületett az első házi hangverseny. A falu lakossá­ga szívébe zárta daloló fiait, ösztönösen érezték, hogy nagy dolog kezdődött, és fejlődik szemük láttára. Kedves ese­mény volt az évenként meg­rendezett dalos majális, me­lyet minden esetben a falu la­kosságának óriási érdeklődése övezett. SOK SZÉP SIKER jelezte a dalosok útját. Közös erőből, de egyéni áldozatvállalással megvettek egy kis házat, az­zal a gondolattal, hogy lebon­tása után új, szép dalos házat építenek. De az 1937-es év nagy megrázkódtatást hozott az egyesület életében. Váratla­nul elhunyt Györkös Pál, és a lelkes gárda vezető nélkül maradt. Háromtagú küldöttség jött akkor hozzám, ünneplő feke­tében. és felkértek a karve­zetői tisztségre. Ezt a kérést nem lehetett elutasítani. A további munkához szükséges harmonium árát összeadták. Erő és lelkesedés jellemezte munkájukat. A szépen ívelő fejlődésbe sajnos beleszólt a háború. Ve­lem együtt sok dalköri tagnak be kellett vonulnia. A felsza­badulás után mindenkinek előbb saját szétzilált életét kellett rendbehozni. A dal mégis gyorsan összehozta az mondani magának, hogy sze- \ retnék tovább tanulni. Ugye, i az nem baj, hogy cigány va-1 gyök? \ NAGYON SZÉPEN, nagyon\ melegen akartam válaszolni,i de csak a brosúrák szavai i jutottak eszembe. El akar- i tam mondani Neked, Anikó j mindent, amit a humaniz- j musról, és testvériségről vá- \ laha is hallottam. Walt í Withman és Guillen versei- i bői szerettem volna idézni \ Neked, el akartam magya- \ rázni, hogy nincs és soha j nem is lesz törvény, ami j bármiben gátolhatna, ha Te \ alcarsz. Mégsem, mondhattam sem-: mit, mert mielőtt szólhat-: tam volna, kisiettél az iro- \ dából. Magamra hagytál las- j san eszmélő, csodálkozó gon- j dolataimmal. Riadtan men- ! tél el, szinte menekülve. Az j ajtót nem csuktad be égé- \ szén, odakint sütött a napi és a keskeny rés olyan volt, \ mint egy új utacska. ami j csak felfelé vezet, tisztán.! fényesen. Urbán László * AZ AJTÖN olyan halkan kopogtatott, hogy észre sem vettem. Félő óvatossággal be­nyitott, s elbújt az ajtólap mögé, megjelent fekete gyöngy- szemecskéje, sötétbarna, kó­cos haja és kreol arca, mint egy csokoládéfejecske. Amikor ránéztem, kicsit idegesen összekapta duzzadt ajkát és szégyenlősen kért bocsánatot. — Bejöhetek? Csak egy percre — kérdezte zavartan, és a padlót nézte, mintha keresne valamit. NEM MUTATTAM, hogy csodálkozom a csinos kis idegen látogatásán. Rámoso­lyogtam, hogy bátrabb le­gyen, barátságosan megfog­tam kicsi barna kezét, asz­talhoz vezettem és leültet­tem egyetlen kárpitozott szé­kemre. Néhány pillanatig némán néztük egymást, meg­feledkezve arról is, hogy il­lene bemutatkozni. — Anikó vagyok, innen a Gödörből — suttogta alig hallhatóan, és mintha meg­ijedt volna a csendesség­től, sokkal hangosabban foly­radhatatlan vezetője, Ofella Sándor, a következő ismeret­terjesztési tervet tárta elém. Novembertől március vé­géig minden hétfőn természet- tudományos előadást tartanak. Ennek érdekében november­ben és decemberben tizenkét előadással a „Nők Akadémiá­ja”, januárban és februárban tíz előadással a „Tsz Akadé­mia”, ez utóbbiból négy me­zőgazdasági, négy közgazdasá­gi és két közismereti tárgyú lesz. A község dolgozóinak kí­vánságára a földművesszövet­kezet is tart egy bemutatóval egybekötött előadást a háztar­tási gépek kezeléséről. Ezeken kívül a legkülönbözőbb tár­gyú önálló előadásokról gon­doskodik a művelődési otthon. Nagy érdeklődéssel várják többek között a cigánykérdés­ről szólót. A művelődést, az ismeretbő­vülést és a nemes szórakozást szolgálják a művelődési ház művé­szeti csoportjai. a népi együttes és a színjátszó csoport. Hasznosan szolgálja az ismeretterjesztést a műve­lődési ház sakk, foto, nép­rajzi, méhészeti, mezőgazda- sági szakköre és a tsz-klub. Két alkalommal múzeum-, il­letve tárlatlátogatásokat vé­geztek. Most terveznek tanul­mányi kirándulást Mezőkö­vesdre, a kézimunka ktsz-t akarják meglátogatni. Folynak a klubfoglalkozá­sok is, televízió nézéssel ki­egészítve. Működik a zeneis­kola tizenkét tanulóval. Szeptember 25-én százhatva- nan vettek részt a TIT váci hajókirándulásán, zömmel is­kolások. Legtöbbjük addig nem ült még hajón. Az egyik szülő mesélte, hogy kislánya ilyen képpen hívta őt erre a kirándulásra: — Édesanyám! Tessék ve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents