Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-03 / 232. szám
1964. OKTOBER 3, SZOMBAT PEST MEGYEI if úrlap IKAROSZ-EMLÉKMŰ VÁCOTT Közlekedési emlékművet emelnek Vácott, a MÁVAUT- állomás mellett. A szobor- csoport, amelynek fő alakja a mondabeli Ikarosz, novemberre készül el. korszerű faluért reális tervezésért társadalmi munkában 2x1 nap Érdekes újítással kísérletezik e hónapban a Váchartyá- ni Földművesszövetkezet. Kétszer egynapos kirándulást szervez október 18-án és 19- én a Mátrába, Egerbe. A vasárnapi egynapos kirándulást | hétfőn megismétlik, hogy a ! földművesszövetkezet vala- mennyi dolgozója részt vehes- | sen rajta. Ki vasárnap, ki j hétfőn, ahogy ráér. Aktívát rendezett a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága Tegnap a megyei tanácsházán a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága ankétot rendezett. Témája: a műszakiak szerepe a községrendezési és fejlesztési tervekben. A Hazafias Népfront országos titkárságának munkatársa, Nyéki József tartott igen alapos és érdekes tájékoztatót. Elmondta, hogy a cél; a népfrontbizottságok körül tömöríteni azokat az értelmiségieket, akik segítsége sokat lendít a lakosság, a település helyzetén. Erre annál nagyobb szükség I van, mert a megvalósítandó községfejlesztési tervek egyre több szakértelmet igényelnek, tehát a műszakiak, mérnökök, technikusok segítségére elkerülhetetlenül szükség van. Mi a feladatuk? Mindenekelőtt alaposan, körültekintően és reálisan megfogalmazni a legfontosabb építési, fejlesztési programokat. Nem kevésbé fontos a segítségnyújtás a tervek végrehajtásához. Lehet ez közvetlen tervezői szakmunka, de rendkívül fontos a lakosság tájékoztatása is arról, mit és miért szeretnének végrehajtaA HÁRMAS IKREK Tizennégy lakásos, állami lakóház épül Szentendrén, a Somogyi—Bacsó rakparton. A ház előregyártott elemekből, kísérleti kohósalak kisblokkból készül Az átadás határideje 1965. május 30.-a. de az építők remélik, hogy a határidőt sikerül április 4-re lerövidíteni. Ezenkívül még két, hasonló házat emel ezen a környéken a 25-ös Építőipari Vállalat. Reméljük, a „hármas-ikrekkel” elégedettek lesznek a lakók. Irtóhadjárat kezdődik a mezei pocok ellen • Hatásos ellenszer az Aryalin Minthogy nagymértékben elszaporodott, a Földművelés- ügyi Minisztérium egyik nemrégiben kiadott rendeletében veszélyes kártevővé nyilvánította a mezei pockot. Ez azt jelenti, nemcsak ajánlatos az irtása, hanem a közös gazdaságok fontos kötelessége. Megyénkben is elszaporodtak ezek az apró, de nagy kárt okozó rágcsólók, egyes járásokban igen erős fertőzöttség ■tapasztalható. Vasúti töltések oldalán, utak, árkok mentén, de főleg a lucernaföldeken, a vetésekben és az új telepítésű gyümölcsösökben sok helyütt kiterjedt pocokgócok alakultak ki, s a rohamosan szaporodó mezei egerek felmérhetetlen kárt okoznak a mezőgazdaságnak. Bár a Növényvédelmi Szolgálat a tavasszal felhívta a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok figyelmét a védekezésre — előrelátás híján — elmulasztották a megelőző intézkedéseket. Most már nyilvánvaló, hogy sürgős csele levésre van szükség. Egyes helyeken hozzá is kezdtek a mezei pocok irtásához, Néhány nap múlva megyénkben is átfogó általános pocokirtás kezdődik. Ennek részleteit, a vegyszeres védekezés problémáit és tennivalóit tárgyalták meg a Pest megyei Növényvédő Állomáson, megyénk növényvédelmi hálózatának agronómu- sai. Közös érdek a védekezés Dr. Sándor Ferenc, az FM Növényvédő Szolgálatának osztályvezetője vázolta a legsürgősebb teendőket. Ismertette a védekezéssel kapcsolatos rendelkezéseket, s elmondotta, milyen szerek állnak rendelkezésre az irtóhadjárathoz. Nemrégiben megjelent egy téves nyilatkozat az Arva- lin nevű vegyszerről. Ezzel ellentétben — mint az előadó hangsúlyozta — egyik leghatásosabb pocokirtó szerünk az Arva- lin. Ajánlotta, nyugodtan alkalmazzák a -védekezésnél, most már nemcsak az egyes pocoklyukakba, de egy újabb rendelkezés alapján a területre is ki lehet szórni, természetesen ez fokozott veszélyt jelent a vadra. Valamennyi védőszernél fontos követelmény, hogy a területeket előbb gondosan vizsgálják felül, s a fertőzöttség arányában a használati utasítás szerint alkalmazzák az egyes módokat. Gondoskodni kell a méreggel kezelt terület őrzéséről. Felhasználhatják a pocokirtáshoz a közös gazdaságok, a Dieldrint is. Ez a szer azonban rendkívül veszedelmes, nemcsak a vadra, hanem az emberre is. Óvatosan, nagy körültekintéssel kell hát alkalmazni. Ajánlotta még a mezei egerek irtásához dr. Sándor Ferenc, az Aldrinos szuperfoszfátot. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a járási szervekkel együttesen kövessenek el mindent, hogy a környékükön minél sikeresebb legyen a védekezés. Az ősz folyamán az évelő pillangósokat, a fiatal gyü- j mölcsösöket és az őszi vetéseket kell elsősorban a pocokfertőzéstől mentesíteni. Ugyanakkor az utak, árkok mentén és a folyók mellett szintén el kell végezni a Védekezést. A napokban tehát megkezdődik a széles körű irtóhadjárat a határ egyik veszedelmes kártevője, a mezei pocok ellen. A kárvallott termelőszövetkezetek esete figyelmeztet: minél lelkiismeretesebben kell elvégezni a mezei pockok irtását. A növényvédő gépállomás, a megye növényvédelmi agronómusai messzemenő segítséget, szaktanácsot adnak az irtóhadjárathoz. Dr. Sándor Ferenc az elkövetkezendő hetekben megyénkben tartózkodik, fölkeresi az egyes járásokat, ő is segít hatékonyabbá tenni a munkát. (s. p.) ni a község, a város javára. Ha az emberek ezt megértik, szívesen vállalnak önkéntes munkát, szerepet a közös cél végrehajtása érdekében. Ezzel pedig eljutottunk az emberek tudatformálásáig, hiszen a társadalmi munkához való csatlakozás az első lépés a közös- j ségi ember kialakításához. Ugyanakkor a megalapozott községpolitikai munka alkalmas arra is, hogy felrázza, s lendületbe hozza az e téren •még kevésbé tevékenykedő népfrontbizottságokat. Az ismertetésekkor, tájékoztatókkor természetesen vitás kérdések is napirendre kerülnek, s az egészséges vitaszellem nélkülözhetetlen a szocializmus építésében. Az előadó leszögezte, hogy minden műszaki akció végső soron politikai munkának minősül, legyen az tervezés, útépítés, vízügyi munka. Az előadást követően a felszólalók szóvá tették, hogy egyes népfrontbizottságokat csak a saját portája érdekli, s ez hibás struccpolitika. A jó gazda áttekint a szomszédba, s ha lát ott valami érdemeset, azt otthon is megcsinálja. Ilyennek kell lenni! Többen kifogásolták, hogy a rendelkezések szerint csak 150 ezer forint értékig tervezhetnek — társadalmi munkában. Előfordul, hogy tervező mérnökök önkéntes alkotása kárba vész, mert anyagi fedezet híján nincs mód a kivitelezésre. A műszakiak feladata, hogy ezt a kedvszegő helyzetet kivédjék, alapos előkészítéssel. Sajnos, sok tanács ma még heifi él ezzel az értékes lehetőséggel s így olyan munkákat is. elvégeztetnek, amelyek sokszor félsikerűek vagy balul ütnek ki. A műszaki emberek feladata az is, hogy ne engedjék eladósodni a települést erejükön felüli vállalkozással. A megyei tanács képviselői s végszóként az előadó is bejelentette, hogy egymilliós értékig végezhetnek a műszakiak társadalmi tervezőmunkát, s arra kérték a jelenlevőket, minden erejükkel és képzettségükkel segítsék a települések fejlesztését. Munkában a daru (Foto: Gábor) Újságírók kétnapos látogatása Bács megyében A Bács-Kiskun megyei Tanács végrehajtó bizottságának meghívására szerdán és csütörtökön tíz magyar és két keletnémet újságíró látogatott el Gábor Pálnak, a MUOSZ főtitkárhelyettesének vezetésével Bács-Kiskun megyébe. Az újságírókat a megyei tanács székházában dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Tompa Béla és Madarász László, a megyei tanács vb- elnökhelyettesei fogadták. Az újságírókat dr. Varga Jenő tájékoztatta a megye gazdasági, kulturális és egészségügyi helyzetéről. A bevezető tájékoztatót követően az újságírók megtekintették Kecskemét város nevezetességeit, épülő új lakónegyedét, a Leninvárost. A város fejlődéséről, jövőjéről Reile Géza, a városi tanács vb-elnö- ke adott rövid tájékoztatót. Ezt követően az újságírók Or- goványra majd Izsákra utaztak, ahol megtekintették az állami gazdaság szőlő- és gyümölcsültetvényeit, az állami pincegazdaság szőlőfelvásárló és feldolgozó telepét. Csütörtökön az újságírók először Jánoshalmára utaztak, ahol megtekintettél? a tsz-közi sertéshizlaldát, a termelőszövetkezetek közös szőlő- és gyümölcsültetvényeit. Délben Kiskunhalas városának nevezetességeivel ismerkedtek. Délután a soltvadkerti általános iskola gyakorlókertjét, majd pedig a kiskőrösi Petőfi szülőházat látogatták meg. A kétnapos út a Szelidi-tú partján épült modern szálloda megtekintésével ért véget. Az ÉM. 25. sz. Állami Építőipari Vállalat Budapest és Pest megye területén levő munkahelyeire azonnal felvesz: kőműves, vasbetonszerelő és ács szakmunkásokat, valamint azok mellé férfi segédmunkásokat, továbbá gyakorlott kubikosbrigádokat, akik önelszámolási alapon lesznek foglalkoztatva. Munkásszállás biztosított. jelentkezés: Budapest XXI. (Csepel) Mss János altábornagy utca 19—21. Vidékieknek tanácsi igazolás szükséges. A szakmáknál szakmunkásbizonyítvány megszerzése lehetséges. ^áI'z autó hétszer fordult Kelszer fordult a teherautó. A sofőr nem is állta, meg szó nélkül. — Istenit neki... Nekem a hónom alja is elég volt — de azért segített a pakolásnál, s kicsit kajánkodó irigységgel jegyezte meg a szoba közepén: — Na, magukra már csak a gyerek maradt. A többit mind megkapták — készen s nem fogadott el borravalót. Utóvégre mégiscsak fiatalok, az élet útja elején állnak. — Jó éjszakát — vigyorgott vissza jelentőségteljesen az ajtóból és óvatosan húzta maga után a kilincset, mert vigyázni kell ezekben a modern lakásokban, a fene egye meg, mindenre. Kovácsáé éppen a kamrában matatott, a kolbászt nézegette, melyiket vigye a lányának, nejének, amikor kinn csapódott a kapu, majd lépések koppantak a verandán. — Jó napot, édesanyám! Vera volt. — Hát te? — kerekedett az asszony szeme a lányra és valami érthetetlen szorongás kezdett le s fel szaladgálni a torkán, ahogy meglátta a lánya kezében a kis bőröndöt. — Hazajöttem — mondta a lány egykedvűen és letette a óőröndöt a konyhaasztalra, lehuppant a hokedlire és lerúgta mind. a két cipőjét. — Haza? — Haza. Mit értetlenkedik? Kovácsné lassan, mintha attól félne, hogy egy szeles mozdulattal felébresztene maga körül valakit, leereszkedett az asztal mellé. Nézte a lányát, aki komoran és elszántan méregette harisnyás lábát, aztán elsírta magát. Először csendben, észrevétlen, aztán valósággal felnyüszített benne a fájdalom. — Mi baja van, miért bőg itt, édesanyám? Hazajöttem és kész. Nem hallott még ilyenről? — Dehát miért? — Csak... — De hát még fél éve sincs, hogy... — Elég volt. Meguntam és kész... — És az a sok szép holmi, a bútor meg a lakás ... Jaj édes én jó istenem, de megbüntettél, jaj, de meg is büntettél engem. Hát nem megmondtam, hogy ne menj hozzá, hát nem megmondtam? S most itt Van. De hát miért? Vera töprengeni látszott, hogyan is magyarázza ezt meg, vagy hogy egyáltalán magyarázza-e, aztán megrántotta a vállát. — Nem szeretem. Nem is tudom megszeretni, sohasem. De ha nem akarja, édesanyám, hogy itthon legyek, elmegyek. én máshová — kapkodott a cipője után Vera. Kovácsné csak ingatta a fejét, s folyt belőle a panasz: — Ugye ... Elmennél? Egyszer elmentél azzal a Sándorral, pedig hogy mondtam én, hogy nem hozzád való, de elmentél. Most megint elmenni... Hová? A szégyenbe? Már így is micsoda szégyen ez, jaj istenem, micsoda szégyen. .. Hát összevesztetek? Megvert? — Nem vesztünk össze és nem vert meg... Ne siránkozzon már annyit édesanyám,.. Nem szeretem és kész. Miért csak akkor nem lehet valakivel együtt élni, ha veri az ember lányát? Nahát ... A konyhában egy vnia. natra dermedt csend terpeszkedett. A nyitva felejtett ajtó hasadékán párnás léptekkel somfordáit be a cirmos, s miután megelégedetten konstatálta, hogy most vele senki sem törődik, nesztelenül besurrant a vaságy alá. Kovácsné ölbe ejtett kézzel, még mindig sírva és teljesen tanácstalanul, értetlenül ült Veráiml szemben. Vera már a legszívesebben visszament volna. Nem Sándorhoz. Ahhoz nem. Abból neki elege van. Nem bírja, egyszerűen undorodik az érintésétől, s mindig úgy érzi, hogy bűnös, hogy paráználkodik, ha enged, merthogy mégis úgy illik egy asszonytól a férfinek. Ezt az illemet gyűlölte meg. Az állandó undort. S ezt nem mondhatja el. Hogyan is mondhatná ... Fél évig bírta, s most, hogy meglátta a másikat, akiről az anyja lebeszélte, s akin voltaképpen ő maga is bosszút akart állni, azért a bálért, ahol meglátta hogyan szorongatja Vermes Julist — egyszerűen el kellett jönnie, menekülnie kellett ... — Mert nem adtunk meg neked mindent? Te akartál ehhez a Sándorhoz menni ■.. Nem mondta apád is, hogy olyan csendes az, hogy a szájában meglcel a tészta... De nem, te hozzá akartál menni... És most itt van ni... S mit mondjak apádnak, mi? Mit mondjunk? — Mit bánom én ... Hagyjanak már engem békén. Van bajom elég. Nem azért jöttem haza. hogy itt siránkozzanak nekem... Én akartam sírni édesanyámnak, én — gyűlt fel a fájdalom Verában — én elválok! — Es az a gyönyörű szép új lakás? Meg a drága bútor, meg az a sok kelengye? Hogy most már feleztek? Gondolkozzál már, édeslányom. Gondolkozzál már, az istenért. Meg hogy nem szereted. Hát majd megszereted azt a fiút. Dolgos gyerek, ha nem is szép, de rendes... Te mondtad. Én meg, hogy örültem, hogy megszabadulsz attól a másiktól, attól az istentelentől ... De mondtam, hogy ehhez se kell menned, ráérsz még... És mégis! Most már tarts ki, lányom, mert megbüntet a jó isten ... — Engem? Engem már megbüntetett édesanyám — könyökölt az asztalra Vera és nem értette, egyszerűen nem értette, miért kellett neki boldogtalannak lennie. Pedig ketten is kérték... Pedig dolgos a férje, keres is ... Pedig lakás is volt rögtön '... Pedig a szekrénybe se fér jóformán semmi, mert annyi van... Hát minden megvan ... Mindene. Csak a boldogsága nincs. Vagy annak a sofőrnek lenne igaza, akit ott evett a sárga irigység, s még szemtelenül oda is vágta nekik: — Na, magukra is már csak a gyerek maradt... A többit mind megkapták készen ... A konyhában csend volt, kibírhatatlan, megmozdíthatatlan és reménytelen csend. Ha valamit tenni lehetne, ha valamit tenni kellett volna. akkor talán most más, most békés lenne ez a némaság. Gyurkó Géza
