Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-23 / 249. szám

PLS1 MEGYEI xMírlav 1964. OKTÓBER 33, PÉNTEK Meghalt Kosáry Emmi Kosáry Emmi színművésznő csütörtökön, hosszú szenve­dés után elhunyt. Kosáry Em­mi a század első évtizedeinek egyik legnépszerűbb, európai hírű operettprimadonnája volt. Pályafutását operaéne­kesnőként kezdte, tagja volt a Berlini Operaháznak is. Ezt követően operettekben aratta emlékezetes sikereit. Felvált­va játszott az egykori Király Színházban és a Városi Szín­házban és fellépett számos európai és amerikai színház­ban is. Eltemették Barta Lajos írót Csütörtökön a Farkasréti temetőben nagy részvéttel bú­csúztatták el Barta Lajos Kos- suth-dijas írót, a magyar szo­cialista irodalom egyik úttö­rőjét Mikrofurgon Túrán „Bázisüzem” a túrái föld­művesszövetkezeti cukrászda. Itt készülnek a híres Danis- készítmények, amelyekkel el­látják a közeli községek cuk­rászdáit is. A túrái cukrász­üzemet az elmúlt időben to­vább korszerűsítették, s im­már havonta 400 000 forint i,inyencárut” termel. Most üzembehelyezték a tú­rái süteményszállitó mikrofur- gont is, s ezzel biztosították a bagi és kartali cukrászda fo­lyamatos sütemény ellátását. ELŐ MOZGALOM Megjegyzések a Pest megyei Hírlap Jobb sorsra érdemes cimü cikkéhez DIVAT 1964-65! A Pest megyei Hírlap 1964. szeptember 13-i számá­ban cikk jelent meg a Pest megyei könyvbarátmozgalom- ról. A cikkíró állítása sze­rint „a jobb sorsra érdemes mozgalom haldoklik”, a moz­galomban „magukra marad­tak a könyvtárosok”. Szólt a cikkíró ari'ól is, hogy „min­den felülről szervezett tömeg- mozgalomnak ez a sorsa”. Heves megye könyvtárosai nem értették a cikket. Nem értették azért, mert ebben a megyében épp a könyvbarát- mozgalom segítségével jutot­tak előbbre a könyvtárak, a mozgalom hathatós erkölcsi és anyagi támogatása nyo­mán alakultak ki a községi könyvtárak, vált elevenné az olvasómózgalom. A mozga­lom aktivistái szervezik az író-olvasó találkozókat, csino­sítják a könyvtárakat, viszik a könyvet betegekhez és öre­geknek. Heves megyében él ez a mozgalom, és eleven hatóerő. Nem felülről szervezett tö­megmozgalom, hanem a társa­dalmi és kulturális fejlődés bizonyos pontján jelentkező igény összefoglalása és ki- 1 fejezése. Ezért hirdette meg a népfront, nőtanács és MÉ­SZÖV Heves megyében a könyvbarátmozgalmat. Sok­Egymillió forint bértárolásból Dunaharaszti a főváros tö­vében fekszik. Ezt a földraj­zi adottságot — lehet úgy is mondani, hogy előnyt — jól kihasználja az itteni Ezüst Kalász Termelőszövetkezet tagsága. Harminc esztendeje végeznek bértárolást, amely­ből évente körülbelül egy­millió forint bevételük van. A burgonya, amit tárolnak, a Pest megyei MÉK-é. Vasú­ton érkezik azt állomásra a mintegy háromszáz vagon bur­gonya, innét a szövetkezet te­herautói hordják a tárolóhely­re; itt fürgekezű asszonyok válogatják. Hatalmas prizmák­ba kerül a megye és a fővá­ros ellátására szánt burgonya. Jövő tavaszig, pontosabban április 15-ig az utolsó szem burgonyát is elszállítják in­nét. Szaknyelven szólva a kitárolás — ami a burgonya­prizmák kibontásából, a bur­gonya csomagolásából áll — is a szövetkezet tagságának a feladata. Fajta József a termelőszö­vetkezet elnöke és Megyeri Tibor főkönyvelő elmondot­ták, azért végeznek tárolást, hogy télen is foglalkoztathas­sák a termelőszövetkezet tag­ságát. Átlagosan hatvan tag dolgozik a tárolóhelyen. A szövetkezet elégedett azzal a 36 forinttal, amit egy-egy má­zsa burgonya szállításáért, válogatásáért, prizmázásáért fizet a MÉK. Tervükben az egymillió forint bevétel min­den esztendőben szerepel. Elégedett a MÉK is. Nem kell messzire szállítani a bur­gonyát, ezenfelül a szövetke­zet tagsága az előző két esz­tendőben olyan szakértelemre tett szert a tárolásban, amely a legkényesebb igényeket is kielégíti. Legritkábban for­dul elő romlás, fagyás. A szö­vetkezet tagsága egyébként annyira specializálta már ma­gát a tárolásra, hogy a bur­gonyaprizmák takarását gép­pel végzik. Egy U—28-as trak­tor burgonyaszedő gépet ala­kították át erre a célra. Amel­lett, hogy rengeteg munka­erőt megtakarítanak, kiváló munkát is végez a gép. A burgonya tárolását már megkezdték a termelőszövet­kezetben. Javában érkeznek a vagonok, s egyre gyarapod­nak a burgonyaprizmák, no meg a bevétel a termelőszö­vetkezet pénztárában. 1963. végén 52 500, a lakosság; 15 százaléka. A parasztság' széles körű bevonásával meg­változott a községi könyvtárak korábbi iskolai könyvtár jelle-' ge is. Az egyre szélesedő tár­sadalmi mozgalomra alapozva 1964. XII. 31-re a megye la-; kosságának 18 százalékával, 61 000 olvasóval számolunk. Egy sor községben — Nagy- visnyó. Ostoros, Novaj, Nagy- réde, Vámosgyörk — az olva­sók száma eléri a lakosság 254 —30 százalékát. Amilyen mértékben növe­kedett az olvasók száma, úgy növekedett a forgalom is. Míg a megyei összforgalom 1961- ben 775 294 kötet volt; 1963 decemberére 1 186 146 kötetre emelkedett. A megnövekedett forgalmon belül bővült a vi­lágnézetet formáló, társada­lomtudományi, a mezőgazda- sági és műszaki irodalom ol­vasottsága. A forgalmazott könyvek arányában az isme­retterjesztő irodalom 16 száza­lék. Á könyvbarátmozgalom hozta létre az írókkal folyta­tott személves beszélgetéseket, melyek során megyénk tsz-pa- rasztsága megismerte Darvas Józsefet. Simon Istvánt, Ga­lambos Lajost, Sántha Feren­cet. Galabárdi Zoltánt. Fá­bián Zoltánt, Baranyi Feren-i cet. Soós Zoltánt. A falusi könyvbarát vasár­napok jó alkalmul szolgálnak a könyvterjesztés kiszélesíté­sére is. Évről évre több azok­nak a családoknak száma, akik rendszeres előfizetői a könyvpiacon megjelenő soro­zatoknak. Nem ritka az a pa­rasztcsalád. ahol a rádió, te­levízió mellett a 30—50 köte­tes családi könyvtárat is meg­találni. Heves megyében a különbö­ző szintű akcióbizottságok jól dolgoznak, kellő hatékonyság­gal segítik az országos p'-og- ramban meghatározott célok megvalósítását. Hegedűs András, a Heves megyei Könyvtár igazgatóké ly e ttese Sartre kapta az irodalmi Nobel-dijat, azonban nem fogadja el A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a Svéd Tu­dományos Akadémia Jean- Paul Sartre-nak ítélte az 1964- es irodalmi Nobel-dijat. A Svéd Akadémia illetékes bi­zottsága mintegy 1800 tudo­mányos intézményt és magán- személyt hallgatott meg, míg végül 76 jelölt közül a válasz­tás a francia íróra és filozó­fusra esett, aki a Svéd Tudo­mányos Akadémia indokolása szerint — „rendkívüli képze­lőerőt sugárzó írásaival, sza­bad szellemével és igazság­keresésével óriási befolyást gyakorolt korunkra”. Az AFP francia hírügynök­ség viszont úgy értesült, hogy az 59 éves Sartre nem fogad­ja el a Nobel-díjat. Egy fran­cia újságíró kérdéseire vála­szolva állítólag kijelentette, hogy elhatározása már koráb­bi keletű. Torino elnevezésű kabát, bővített hátmegoldással Fekete, púba szövetű estélyi rulha, gyönggyel és düsesz pánttal ff utalásaim kiderítették, A hogy Shakespeare Vil­mos Rómeó és Júlia című drá­májában igaz eseményeket irt meg, de a történet végénél, már nem ragaszkodott a való­sághoz. Ha nem érezném tisz­teletlenségnek a neves szer­zővel szemben, azt is állíta­nám, hogy a !könnyebb ellen­állás útját választva, megha­misította az igazságot. Az igaz, hogy Capuleték el­lenezték, hogy Julia leányvlk Montague Rómeóval házas­ságra lépjen. Az is igaz, hogy ebből kellemetlenség szár­mazott, de minden ellenállás ellenére a fiatalok titokban frigyre léptek. Az is tény, hogy a szerelmesek öngyilkos­ságot kíséreltek meg, de az már nem felel meg a való­ságnak, hogy meghaltak. Lő­rinc barát ugyanis jó időben orvosért szaladt, és a gyors beavatkozás a fiatalok életét megmentette. Először mindketten na­gyon kikaptak. A Capulet, Montague papák felháboro­dottan méltatlankodtak, mert ez a két kölyök ilyen szégyent hozott a tisztes fejükre. Az­tán, hogy a kisvárosi plety­kák további gyűrűzését elke­rüljék, megállapodtak abban, hogy elismerve a gyerekek ti­tokban kötött házasságát. Csupán ahhoz ragaszkodtak,, hogy egy hetedhétországra szóló lagzit is csapjanak, hadd lássák ezek a veronaiak, & offieo eó ^uiici hogy ök meg tudják adni a módját. a lagzi után a fiatalok el- z* vonultak új otthonukba. A laltás kicsit szűkös volt, mindössze húsz szobából és néhány hold háztáji parkból állt, dehát a szerelmesek kis helyen is elférnek — véleke­dett az öreg Capulet, aki a kastélyocskát hozományul ad­ta. Mézesheteik felejthetetlenek voltak. Szobáról szobára sze­rették egymást, és amikor a húsz szoba elfogyott, elölről kezdték. Julia fiatal kora el­lenére, izzott ebben a minden akadályt leküzdö hatalmas szerelemben. Rómeó gyengéd és tüzes volt, úgy érezte, hogy a mennyországba jutott. — Azt akarom, hogy min­dig úgy szeress, mint az ele­jén — pihegte egyszer a 16. szobában Julia. — Úgy lesz — ígérte Rómeó a 19-ben. Egy fél év telt el, ami­kor Júliának kezdett feltűn­ni, hogy Rómeó már nem áll az erkélye alá, és mint­ha szerelmének heve is alább­hagyott volna. Egy esős éj­szakán Julia azt kérte, hogy ismételjék meg a híres er­kélyjelenetet, de Rómeó in­kább aludni akart. Ezen összezördültek kissé, de vég­re Rómeó engedett, és ki­ment az esőbe. A követke­ző alkalommal azonban meg­kötötte magát, hisz még a múltkori náthát is alig he­verte ki. Ebből már csúnya veszekedés lett, melynek he­vében Julia azt találta mon­dani, hogy mégis az apjá­nak volt igaza. — Akkor szaladj az apád­hoz — kiabálta Rómeó, aki­nek már régen gyanús volt, hogy anyósa tüzeli ellene Júliát. Julia egy pendely ben szaladt ki a házból, és hamarosan Capulet mama terjedelmes keblén zokogta el bánatát. De hiába, a szerelem min­dennél nagyobb erő, és Jú­lia két hét múltán vissza­tért. Újra nagyon szerették egymást, mintegy tíz szobán át, amidőn Rómeó szóvá tet­te, hogy minden mellvértje berozsdásodott, és egy szem szidol sincs a házban. — Bezzeg szegény anyám, mindig kifényesítette a vér­temet — mondta, és ezúttal Júlia küldte el férjét a ma­mához. Ettől kezdve egymást kül­dözgették, de azért a min­dent elsöprő nagy szerelem időnként újra egymás kar­jába hajtotta őket. Veroná­ban már szóbeszéd tárgya lett Rómeó és Julia esete. A jól értesültek a dajka egy barátnőjének révén tudni vél­ték, hogy Rómeó megismer­kedett valami Juliette nevű ledér nőszeméllyel, aki any- nyira tisztelte a híres fér­fiút, hogy nem kívánta tőle az erkély alatti ostromot, és a csatát mindjárt a megadás­nál kezdte. A dolog persze Júliának is a fülébe jutott. Először ször­nyen bánkódott, majd szo­morúságát megosztotta egy nyalka keresztesvitézzel. Persze akkoriban a válás nem volt könnyű, különben is az emberek megszólták volna őket, ezért együtt él­tek továbbra is, Rómeó el­járt a kis Juliettához, míg Júliát a keresztesvitéz része­sítette vigasztalásban. a házaspárnak később gye- zí reke is született. A kis­fiúnak keresztbe álltak a szemei és „o” lába volt, ami­ből a veronai rossz nyelvek arra következtettek, hogy a gyerek apja csak keresztes lovag lehet, de nem lehetet­len, hogy több keresztes. Még sokmindent tudnék me­sélni róluk, de nem teszem. Mert rájöttem, hogy Shakes- pearenak igaza volt. ő azért szépítette meg az igazságot, mert az akkori emberek ra­gaszkodtak az illúziókhoz. Ezért Shakespeare Vilmos inkább a szerelmeseket ölte meg, és nem a szerelmet... ősz Ferenc Enyhén karcsúsított szürke szövetruha pelerinnel. A pele- Délutáni ruha horgolt nyak- rint sötétebb szürke kötött rojt megoldással díszíti (Foto: Gábor) A föld művesszövetkezetek az őszi falusi könyvhetek sikeréért Az őszi falusi könyvhetek alkalmával a földmüveszö- vetkezetek nemcsak az iro­dalmi estek rendezésében és szervezésében vesznek részt, hanem más módszerekkel is elősegítik a könyv népsze­rűsítését, hozzájárulva a köny- vásárlás megkönnyítéséhez. így többek között minden községben házról házra áru­sítási akciót szerveznek, 40 községben vándoroltatják az úgynevezett bccsületkönyuko- sarat, valamennyi irodalmi esten megrendezik a tom­bolával egybekötött könyv- kiállítást. A dabasi járásban — a hi­vatásos kirakatrendezők mel­lőzésével — könyvkirakat- versenyt szerveznek. A há­rom legjobb kirakat készí­tőjét pénzjutalomban része­sítik. A budai és nagykátai járásban az általános isko­lai, valamint gimnáziumi ta­nulók részére szavalóver­senyt indítanak, könyvjuta­lommal. A községek 3—3 legjobb szavalója kerül a járási döntőbe. A ráckevei járásban a könyvárusító út­törők részére indítanak ver­senyt, és a legeredménye­sebb úttörőcsapat teljes asz­talitenisz-felszerelést kap ju­talmul a földművesszövetke­zettől. A szentendrei járás nyol­cadikos tanulói részére pá­lyázatot hirdettek a könyv­barátmozgalom ról szóló dol­gozatra és a legjobb hármat jutalomban részesítik. — Több mint két kilomé­ter hosszú gyalogjárdát épí­tettek társadalmi munkában az idén Tápióságon. A gya­logjárda értéke 40 000 fo­rint. kai jobb, korszerűbb, világo­sabb volt ez az indítás, mint az 50-es évek első felének első könyvbarátmozgalmai, amikor a kiadók munkájára | alapították, a kiadók köré j vonták a mozgalom embereit, j Megyénkben épp a Haza­fias Népfront volt az, mely- ! nek segítségével megalapoz­hattuk a megyei hálózatot. A szocialista könyvtár- 1 hálózat feltételezi a korszerű, | önálló helyiségben elhelye­zett igényesen berendezett szabadpolcos könyvtárat. A | mozgalom keretében egy sor [ község társadalmi erőforrá- ! sok felhasználásával (kofa, | tsz-támogatás) könyvtárépü­letet épített. Fiatalok és idő- | sek társadalmi munkában í sok tízezer forint értéket dől- \ goztak le könyvtáraik érdeké- j ben. Van tsz (Nagyréde), ahol a kulturális alapból 40 000 forint értékű korsze­rű berendezést biztosítottak a könyvtárnak. A mozgalom segítségével a községi háló­zatban 96 könyvtár (80 szá­zalék) önálló elhelyezése ol­dódott meg. Három év alatt 60 könyvtárat láthattunk el korszerű könyvtári bútorok- \ kai, felszereléssel. 1962. január 1.-én Heves me- j gye könyvtárhálózatának ál- i lománya 235 090 kötet volt, az { 1000 lakosra jutó ellátottság szintje 674. Két és fél év alatt (1964. VI. 30.) ez a szám 438 ezer 64 kötetre emelkedett. Ma az ellátottság szintje 1256 kötet. 1963-ban különböző tár- j sadalmj erőforrásokból egy­millió forint áramlott a könyv­tárakba. Egyedül a gyöngyösi járás termelőszövetkezetei 200 000 forinttal járultak hoz­zá könyvtáraik fejlesztéséhez. A könyvbarátmozgalom ad­ta lehetőségekre alapozott szá­mításunk az olvasómozgalom kereteinek kiszélesítésében valósult meg. A meghirdetés időszakában (1962) 39 500 olva­sója volt a megye könyvtárai­nak, a lakosság 10 százaléka,

Next

/
Thumbnails
Contents