Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-03 / 232. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 232. SZÄM ARA 50 FILLER 1964. OKTOBER 3. SZOMBAT Magyar—csehszlovák barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban Antonin Novotny és Kádár János beszéde Anionin Novotny, Szépvölgyi Zoltán és Kádár Janos A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága és a hVizafias Népfront Buda­pesti Bizottsága pénteken dél­után magyar—csehszlovák ba­rátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. A gyűlés részvevői között ott voltak a budapesti gyárak, üzemek, hi­vatalok, vállalatok és intéz­Kádár János: élén Antonin Novotnyval és Kádár Jánossal, A csehszlovák és a magyar himnusz hangjai után Szép­völgyi Zoltán, a Budapesti Pártbizottság titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd nagy taps közben Kádár János emelkedett szólásra. Nagy érték számunkra a csehszlovák nép és pártja barátsága Kádár János bevezetőben az MSZMP Központi Bi­zottsága, a kormány nevé­ben és a maga részéről kö­szöntötte a gyűlés elnöksé­gét, , minden résztvevőjét, majd így folytatta: E napokban méltán áll köz­életünk figyelmének közép­pontjában a szomszédos Csehszlovák Szocialista Köz­társaság hazánkban tartóz­kodó legmagasabb szintű párt- és kormányküldöttsé­gének látogatása. A látoga­tás eseményei közül kiemel­kedő jelentőségű a barátsá­gunknak szentelt mai nagy­gyűlés. Engedjék meg, hogy ezen a bensőséges találko­zón önökkel együtt én is köszöntsem a nemzetközi kommunista mozgalom kiváló szemé­lyiségét, közeli Igaz ba­rátunkat, Antonin No­votny elvtársat és vele együtt valamennyi kedves csehszlovák vendé­günket. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és kormányunk külpo­litikai céljai és törekvései, ugyanígy a nemzetközi kom­munista mozgalomban elfog­lalt álláspontunk jól ismert' egész népünk, de mondhat­juk a nemzetközi közvéle­mény előtt is. Talán ja­vunkra írják, hogy mi a po­litika nagy kérdéseiben nem 1 szeretjük a bizonytalansá­got és homályt, ezért álláspontunk világos, és mentes minden kétértel­műségtől. Mindenki tudja, hogy mi imperialistaellenesek, a gyar­mati rendszer minden formá­jának ellenségei vagyunk, szilárdan és ingadozás nél­kül a Szovjetunió, a var­sói szerződés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa mellett állunk és minden cselekedetünkkel a szocializ­mus, a haladás, a béke ösz- szes erőinek egységét és ösz- szefogását kívánjuk szolgál­ni. A szocializmus eszméje­Magyar—csehszlovák közös nyilatkozatot írtak alá Péntek délután az Ország­ház Munkácsy-termében ma­gyar—csehszlovák közös nyi­latkozatot írtak alá. A közös nyilatkozatot ma­gyar részről Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, csehszlovák részről An­tonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke írta alá. tői áthatott magyar né­pet forró békevágy és mély internacionalista ér­zések töltik el. Ezért várta oly bensősége- sea és fogadta oly testvéri érzésekkel programjának min­den állomásán Novotny elv­társat, csehszlovák barátain­kat. Mi nagyrabecsüljük cseh­szlovák testvérpártunkat, Csehszlovákia munkásosztá­lyát és népét, amely le­győzve a kizsákmányol ókat, kivívta a hatalmat, s ma a szocialista társadalmat építi. Nagy érték számunkra ba­rátságuk. Manapság az osztólyharc döntő kérdése a kapitalizmus és a szocializmus versenye. E küzdelemben dől el, me­lyik rendszer biztosíthatja az emberiségnek a békét, me­lyik rendszer nyújt többet a dolgozó embernek anyagiak­ban és kultúrában. Csehszlo­vák barátaink építő mun­kájának eredményei jól bi­zonyítják a szocialista rend­szer fölényét. Kádár elvtárs a továbbiak­ban a csehszlovák ipar fej­lődéséről beszél, majd így folytatta: A csehszlovák párt- és kormányküldöttség legutóbbi, 1961. februári látogatása óta eltelt évek alatt is jelenté­kenyen fejlődött iparunk, mezőgazdaságunk, népünk kultúrája, közoktatásunk. De az elmúlt évek fejlődésé­nek legfontosabb eseménye a mezőgazdaság sikeresen vég­bement szocialista átszerve­zése volt. Ez olyan nagy, forradalmi siker, amellyel népünk, leküzdve a kifá­(Folytatás a 2. oldalon) NAPIRENDEN A FELNŐTTOKTATÁS HELYZETE Ülést tartott az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja Tegnap délelőtt ülést tartott a megyei tanács székházában az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja, hogy megvitassa a felnőttoktatás nagyon időszerű kérdését. Megjelent a képviselők kö­zött Ilku Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter, Pa­usz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, bel­kereskedelmi miniszter, Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára és Varga Péter, a Pest megyei Tanács vb-elnöke. Török György, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának titkára nyitotta meg az ülést, majd Szabó Sándor, a Pest megyei Tanács vb- elnökhelyettese tájékoztatta ,a megye országgyűlési képvise­lőit a felnőttoktatás helyzeté­ről. Szabó Sándor vb-elnökhe- lyettes elmondotta, hogy megyénkben évről évre nő a felnőttoktatásban részt vevők száma, az elért eredményekkel még­sem lehetünk elégedettek, mert az igények nagyobbak. A fel­mérések alapjául az 1960-as népszámlálási statisztika ada­tai szolgálnak. Ezek szerint a megye közel 800 ezer lakosa közül 8800 a teljesen írástu­datlan, s mintegy 23 000 fél­analfabétát veitek nyilván­tartásba. Ezenkívül 277 ezer azoknak a felnőtteknek a szá­ma, akik nem végezték el az általános iskola felső tagoza­tát. A megyei párt- és tanács- szervek intézkedésére megyei akcióbizottság alakult, majd rövidesen megalakultak a já­rási és községi akcióbizottsá­gok is. A bizottságok, ame­lyek soraiban valamennyi tö­megszervezet képviseltette magát, megkezdték az írástu­datlanok' felkutatását, s meg­győzését a tanulás szükséges­ségéről. Ebben a munkában már részt vettek az üzemek, termelőszövetkezetek, munka­helyek érdekeír szervei is, de különösen aktívan dolgoz­tak a KISZ-szervezetek és a nőtanácsok helyi ve­zetői. Szinte minden községben részt vettek az akcióban a pedagó­gusok is. Az írástudatlanok felkutatá­sa társadalmi ügy lett. Iíö2eí kilencszázan meg is kezdtek a tanulást az alapismereti tanfolyamokon. Az iskolarend­szerű csoportos tanuláson kí­vül sokan vállalták, hogy egyénileg foglalkoznak, az írás­tudatlanokkal, s felkészítik őket a vizsgára. A ceglédi já­rás pedagógusai például ha­zánk felszabadulása 20. évfor­dulója tiszteletére vállalták, hogy egy-egy írástudatlant előkészítenek a vizsgára. Erőteljesen fejlődött a dol­gozók általános iskoláján ta­nulók száma. Levelező tagoza- j ton, valamint tíz- és öthónapos esti tagozaton van oktatás. S 1962 decemberben 4876, 1963 decemberében pedig már 6893 fő tanult a dolgozók általános iskolájának különböző tagoza­tain. A feladat, hogy az elké­szült ütemterveknek megfele­lően tovább kell növelni a lét­számot. Különösen a dabasi és a váci járásban szükséges ez, ahol a hiányos iskolai végzettségű felnőtteknek csak a töredéke kezdett ta­nulni. Ezzel együtt nagyobb gondot kell fordítani a lemorzsolódás csökkentésére. Rendkívül megnőtt a közép­iskolai továbbtanulás iránti igény is. Az elmúlt évben pél­dául hatezren tanultak a me­gyében, a középiskolák esti és levelező tagozatán. Nagy nép­szerűségnek örvendenek pél­dául a kihelyezett mezőgazda- sági technikumi osztályok. Fi- | gyelemre méltó jelenség, hogy j mind űz általános iskolákban, mind a középiskolákban na- ; gyobb a tanuló nők arányszá­ma, mint a korábbi években. A beszámolót alapos és elemző vita követte. * <tm) Tárolási tapasztalatcsere Cegléden Jelentős kézi munkaerő megtakarítás a gépi prizmázással (Munkatársunk telefonje­lentése.) A SZÖVÉRT tegnap bemu­tatóval egybekötött egészna- pos tapasztalatcsere-érte­kezletet tartott Cegléden a Pest megyei MÉK ceglédi ki- rendeltségének ugyeri tele­pén. A tapasztalatcserén az ország MÉK vállalatainak tá­rolási felelősei vettek részt. A MÉK-vállalatok évről év­re nagy mennyiségű burgo­nyát tárolnak a téli időszak­ra. a lakosság zavartalan el­látása céljából. A tárolás ed­dig a hagyományos módon történt, vagyis a válogatott burgonyát kézi erővel takar­ták be. A prizmázás az egyéb őszi mezőgazdasági munkák időszakára jut, tehát nagy gondot jelent a munkaerő biztosítása. Kétévi kísérlete­zés után a SZÖVÉRT napi­rendre tűzte a takarás gépe­sítését. Lengyelországból 18 darab OKZ 120-as vermelő­gépet szerzett be. A tapaszta­latcserén működés közben mutattak be egy ilyen gé­pet. A gép munkája megnyer­te a tárolási szakemberek tet­szését. Az idén ősszel tehát már rengeteg kézi munkaerőt takarítanak meg az ország­ban, de a megyében is a prizmázás gépesítésével. Pest megyében a MÉK ugyanis mintegy 1200 vagon burgo­nyát tárol. Három — a ta­pasztalatcserén is bemutatott — gépet állítanak munkába, mégpedig Cegléden, Dabason és Gödöllőn. A dunaharaszti Ezüstkalász Tsz 300 vagon burgonya bértárolását végzi. Ebben a szövetkezetben már az elmúlt évben is sikeresen alkalmaztak gépet ennél á munkánál. Hosszú idő után tehát újabb munkaterületen hódít teret a gép. A tervek szerint a prizmázógépeket na­gyobb termelőszövetkezetek­ben is alkalmazzák majd. A nagygyűlés részvevői Makaríosz megelégedéssel fogadta a szovjet-ciprusi szerződés aláírását — Teljes mértékben elége­dett vagyok a Moszkvában megkötött ciprusi—szovjet szerződéssel — jelentette ki újságíróknak Makaríosz elnök. A TASZSZ tudósítása sze­rint a szigetország újságjai nagy terjedelemben foglalkozz nak a moszkvai megállapodás­sal. Hangoztatják, hogy a cip­rusi nép bizakodóbb és erő­sebb, mint valaha. menyek küldöttei, a termelő- munkában kitűnt dolgozók, a társadalmi és tömegszerveze­tek aktivistái, a főváros min­den rétegének képviselői. Néhány perccel négy óra után a megjelentek lelkes, üte­mes tapsa, ünneplése közben foglalta el helyét az emelvé­nyen a nagygyűlés elnöksége,

Next

/
Thumbnails
Contents