Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-22 / 248. szám

VUI. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM 1964. OKTOBER 22, CSÜTÖRTÖK Baldavári László: Búcsú a nyártól Profil van, Ceglédi Tájékoztató nincs Győzedelmeskedik-e a józan belátás ? A szerkesztőség postájából Reggelre köd lepte be a várost, s dérrel köszöntötte az ébredezőket. Öszbecsavarodtak a nyár dús fürtjei, s minden úgy megadja magát. Száraz a málnalevél: a szél meg-megzörgeti, S kergeti az ökörnyálat a mezőn. A tőke is oly fosztottan áll a szőlőbe ... csak itt-ott van rajta egy-egy ottfelejtett fürt. A birs most érik. Érdekesek e fák: oly kicsinyek, gyümölccsel megrakottan köszöntik az elmúlást. A nap bágyadtan süt. Kutyám a fal tövében melegszik: nem háborgatják már a legyek sem mint a nyáron... Nyulaim is fázva rágcsálják az akácot, s talán a közeledő telet didergik. Leülök a barackfa alá háttal a napnak, s az idén már talán utoljára élvezem melegét. A hulló barackfalevelek csodálatos mesét mondanak nékem a fehérruhás télről, de egy forgószél elsodorja őket. Megborzongok. Fogom a széket és bemegyek a kályha mellé. A tűzön sír a fa. Siratja a nyarat, S még csodálatosabb mesét mond nékem a tarkaruhás Tavaszról. Az év elején többször hírül adtuk, hogy a Magyar Hirdető ceglédi kirendeltségének gon­dozásában készül a város 600 éves jubileumára szerkesztett tájékoztató. Azóta már túl vagyunk a jubileumi ünnep­ségek többségén, lassan itt az év vége, de a tájékoztató még sehol. Joggal bosszankodunk, hogy városunkban mind a mai na­pig nincs egy idegenforgalmi, kereskedelmi, ipari ismertető, holott az ország városaiban — még azokban is, amelyek nem jubilálnak — ilyenek közké­zen forognak. Ezek a tájékoz­tatók mindenütt a Magyar Hirdető helyi kirendeltségé­nek kiadásában jelentek meg. Miért nem jelenhetett meg a ceglédi kiadás? Kérdésünkre Kaczur Pál, a Magyar Hirdető ceglédi kiren­deltségének munkatársa adott tájékoztatást. — A „Ceglédi Tájékoztató” kézirata — mondotta — a Ma­gyar Hirdető Vállalat köz­pontjának előzetes engedélye alapján már április elején elké­szült. Huszonkét ceglédi vállalat és ktsz kért a kiadványban he­lyet reklámjának. Elkészült a mintegy nyolcvanoldalas, tíz­szer húsz centiméteres pros­pektus hatvannégy kliséje is. Négyezer példányban tervez­tük kiadni. Szerepelt volna benne a hatszáz éves város történetének rövid átte­kintése, a város látnivalói, műemlékei, közhivatalai, valamint üzleteinek, ven­déglőinek listája, és egy sereg hasznos tudni­való az egészségügyi szakren­delésekről, a sportegyesülete­ken keresztül egészen a kis­ipari tevékenységig. Prospek­TÁVOZZ TŐLEM, SÁTÁN Újsághír: ördögűzés Cegléden Ahogy ezt a rajzolónk elképzeli tusunkat Cegléd város részle­tes utcanévjegyzéke egészítet­te volna még ki, amit a kö­zönség szintén évtizedek óta hiányol. A tájékoztató kiádá- sával a városi tanács is a leg­teljesebb mértékben egyetér­tett és erkölcsileg támogatott bennünket. — No, de ha mindenkinek tetszett, ha mindenki engedé­lyezte, akkor végtére miért nem jelent meg? — Nem engedélyezte min­den szerv. A Kiadói Főigazga­tóságnak voltak bizonyos ellenve­tései. — Ellenvetései? — Igen. Éspedig elsősorban az, hogy „egy reklámkiadvány nem hivatott idegenforgalmi tájékoztató is lenni”, mivel az ilyen kiadványok az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal profiljába tartoznak. Ezen az axiómán mi nem tu­dunk és nem is akarunk vi­tatkozni. De úgy érezzük, hogy e tekintetben jó lett volna, il­letve okos lenne Cegléd je­lenlegi körülményeit figyelem­be venni. Azt ugyanis, hogy mi nem vagyunk idegenfor- galmilag kiemelt terület egye­lőre még nem igényelhetünk külön prospektust az Idegenforgalmi Hivataltól. De különben városunk jelene és múltja éppen a jubileum évében annyira egybefonódott, hogy nem is lenne szerencsés különválasztani. Ezt talán a Főigazgatóság is megérti, ha erre felhívják figyelmét. S nyilván nem a profilt, hanem az életet tartaná fontosnak ... Ehelyett azonban mozdulatlanul porosodik a kézirat, benne rengeteg klisé és a nem csekély költség, a több mint háromhónapos előkészítő munkáról nem is beszélve. A népgazdasági érdekeket is figyelembe véve, joggal kér­dezzük, hogy mi lesz a Ceglé­di Tájékoztató sorsa? Lehetsé­ges, hogy kézirata az enyésze­té lesz és egyáltalán nem jele­nik meg? Ki vállalja magára ezért a felelősséget? Reméljük, hogy végül a jó­zan belátás győzedelmeskedik és a Ceglédi Tájékoztató, ha egy kicsit megkésve is, még ebben az évben megjelenik. Dr. Zoltán Zoltán Jobb zenekart kérünk... Ügy hisszük, Cegléden na­gyon sok fiatalnak kedvenc szórakozása a tánc. Többnyi- 1 re a művelődési ház táncze­nei koktéljaira szoktunk el­járni, de az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy itt egyre kevesebben vannak. Az ér­dektelenség okára is rájöt­tünk. A zenekar egyáltalán nem úgy játszik, hogy az a fiatalok szórakozási igényét kielégítené. Húsz-huszonöt perces szüneteket tartanak, aztán ugyanennyi ideig azon gondolkodnak, hogy mit játsszanak. A későbbi órák­ban aztán már a játék sem tökéletes, mert különösen a zongorista és a pisztonos megissza a magáét. így nem lehet csodálni, hogy kevés fiatal jár el ide. Ugyanak­kor a KGV kulturotthonában telt ház van minden szombat este. Itt is lehetne segíteni a bajon, csak jobb zenekart kellene szerződtetni. Ozsvát Mihály és öt aláírás Miért kevés az anyakönyvi hír? Több olvasónk fordult hoz­zánk kérdéssel: újabban miért kevés lapunkban az anya­könyvi hír, miért nem közöl­jük rendszeresen a szü1 elése­ket, házasságkötéseket s miért- nem adunk hírt arról, hogy ki halt meg? Többen írták, hogy már régen elköltöznek a vá­rosból, ahol sok ismerősük és rokonuk él. A Ceglédi Hírla­pot új lakóhelyükre is járat­ják, mert kíváncsiak a város életére. Lapunkban már kö­zöltünk ilyen panaszra vá­laszt, s most ísrhét megtesz- szük. Rendelet jelent meg arról, hogy az anyakönyvvzetö kö­teles minden ügyfelétől meg­kérdezni: van-e kifogása az el­len, hogy a neve megjelenjen az újságban. Hozzájárulását aláírásával is igazolnia kell. Mióta a rendelet megjelent, azóta kevés az anyakönyvi hír, mert nagyon sokan nem egyeznek bele családi esemé­nyük közlésébe. Mi pedig csak azokat a híreket tudjuk közölni, amelyeket az anya­könyvi hivataltól kapunk. Ezért kedves olvasóink elné­zését kérjük. Két és fél millióból három és fél millió Októbér elsején beindult a sároltak fel. A tojásxelvá- baromfiszezon. A ceglédi já- sáriás üteme is jó, a tervezett rás idei baromfileadási terve két és fél millió helyett ed- 43 vagon. Ebből a negyedik dig hárommillió 600 ezer da- negyedévig 30 vagonnal vá- rabot vásároltak fel. Tilos a tlohiintjsás Városunk lakói nagy öröm­mel mennek filmszínházaink­ba s jóleső érzéssel foglalnak helyet a korszerű nézőtéren. A dohányzók érdekében szó­lunk most. Általában min­den moziban ki van jelölve olyan helyiség, ahol dohá­nyozni lehet. A Szabadság mozgóban az előcsarnokban is tilos. Kérjük, hogy azokat, akik szexeinek néha várako­zás közben is néhányat szip­pantani, ne küldjék ki télen, vagy esős időben az utcára. Engedélyezzék a dohányzást a csarnokban, mert azott ki­tett figyelmeztető táblát úgy sem vette eddig figyelembe senki! ItcncBőrségi krónika Drága kirándulás. Hrubes József budapesti lakos szep­temberben gondolt egyet és lerándult Mikebudára egy kis jó falusi levegőt szívni. Igen ám, de arra nem gondolt, hogy Mikebudán is éber rendőrök vigyáznak a rendre. Az iga­zoltatás során kiderült, hogy jogosítvány nélkül nem lehet gépjárművet vezetni. A kiruc­canás hatszáz forintjába ke­rült. ★ Kényelmetlen, de annál drá­gább fekvőhelyet keresett ma­gának Rákosi József kocséri lakos. A sok szeszes ital elfo­gyasztása után nem talált ha­za, és így — jobb híján — a község egyik forgalmas ut­cájának járdáján hajtotta fe­jét pihenőre. Csak a rendőri felszólítás után volt hajlandó átmeneti szállásától megvál­ni. A pár órás utcai pihené­sért háromszáz forint pénz­bírságot fizetett. ★ Háromszori büntetésből sem tanult Mezei Ferenc ceglédi lakos, mert negyedszer is megpróbált jogosítvány nél­kül furikázni motorjával. Talán a mostani 3000 forint pénzbírság meggondolásra készteti s végül mégiscsak megszerzi azt a jogosítványt.» A KÖNYVTÁRBAN (Foto: Gábor) Jóban, rosszban — együtt A Villamosipari Gépgyár 3. számú telepén dolgozik az Április 4-e szocialista bri­gád. Őket látogattuk meg nemrégiben. A brigád veze­tőjétől, Lakatos Istvántól ér­deklődtünk eredményeikről. — Nem akarunk "dicseked­ni — mondotta a brigádve­zető, s válasz helyett a bri­gádnaplót nyomta a kezünk­be. — Ebben mindent meg­találnak. Végiglapoztuk a gondosan vezetett brigádnaplót. Amit érdekesnek találtunk, azt az alábbiakban jegyeztük fel. A brigád tagjai megvalósí­tották a hármas jelszót: szocialista módon élni, dol­gozni, és tanulni. Kezdjük tehát sorjában. A brigád minden tagja kötelességének érzi politikai ismereteinek gyarapítását. Ennek érdeké­ben rendszeresen ötféle na­pilapot, illetve folyóiratot járatnak. Két brigádtag, Lakatos István és Csányi Ferenc képviseli a brigádot a sport­ban. Tagjai a JTST-nek és tevékenyen részt vesznek a Kilián-mozgaiomban is. A társadalmi munkából pedig mindenki kiveszi a részét. Sági Istvánná vállalta: min­dennap húsz perccel előbb megy be a műhelybe, hogy kitakarítson. Hajdú Sándor építkezik. A brigád tagjai vállalták, hogy 150 órai tár­sadalmi munkával segítenek társuknak a kútfúrásnál. Ezenkívül a vállalatnál is meglátszik a kezük nyoma. Segítettek a betonjárda épí­tésében és a szomszédos Lö­vész utca járdáját is lesa- lakozták. Legközelebb együtt men­nek színházba, s minden programban ott van ez a szó: „együtt”. Ez az, ami a brigádot egy kis családdá formálta, összeszoktak. Együtt szeretnek dolgozni, tanulni és szórakozni is. Egy kis siaíiststika Biztosítva van a város hús- és zsírellátása. A ceglédi Vörös Csillag Tsz 1100, a Kossuth Tsz 620, a Lenin Tsz 568 darab sertést hizlal. A vá­ros többi termelőszövetkeze­teiben 700 sertés hízik. Nem lesz zökkenő a tejellá­tásban sem. Városunk ellátá­sát bőven biztosítják termelő- szövetkezeteink. Ebben élen jár a ceglédi Vörös Csillag Tsz 275 tejelő tehénnel, utána a Kossuth Tsz jön mintegy 221 igen jól tejelő tehenével. Izgalomban nem volt hiány Vasárnap délután öt óra­kor a Ceglédi VSE—Szigethal­mi Vasas ökölvívómérkőzést telt ház előtt tartották meg. Dávid Ferenc a ceglédi öklö­zök intézője így nyilatkozott a mérkőzés után: — Kicsit aggódva néztünk a két csapat mérkőzése elé az olimpiai játékok miatt* mert úgy gondoltuk, sok nézőt tá­vol fog tartani. Nem így tör­tént. A régi vasutas otthon zsúfolásig megtelt. Sajnos, csak hét számban indítot­tunk versenyzőt, mert sérülé­seik miatt a sportorvos nem engedte mérkőzni Barátot, Patakit és Gencsit. így is 10:4 arányban győztünk a Sziget­halmi-Vasas ellen. Győzött: Rabi II, Kiss, Hö- römpő és Homoki, míg pon­tozásos vereséget szenvedett Sóki és Telek. A legnagyobo mérkőzést Homoki és Hö- römpő vívta. Homoki a szi­gethalmi Csücsörkével mér­kőzött. Csücsörke Homoki bal­horgainak nem bírt ellenállni és többször megingott. Höröm- pö az első menetben óriási ütéssorozatokkal győzött ha­talmas és izgalmas küzdelem­ben. Mindkét öklözőnek nagy közönségsikere volt. (Sz) Még így is A Ceglédi Építők torná­szai vasárnap Szombathelyen az országos vidéki bajnok­ságon vettek részt. A hiá­nyos edzés miatt nyugtala­nul indultak lányaink a ver­senyre. A fiúk kellő felké­szültség hiányában le is mondták a részvételt. A női csapat nehéz helyzetét még tovább fokozta az a tény, hogy a régi rutinos ver­senyzők eltávoztak a csapat­ból. Tizenhárom csapat indult Szombathelyen a versenyen. A nyugtalanság és az ide­geskedés lányainknál ahhoz vezetett, hogy az első szer, a gerenda után az utolsó helyre kerültek. Szabó Mar­git. a csapat legjobb for­mában levő versenyzője meg­sérült, és nem is tudott tovább versenyezni. A csa­pat ekkor összeszedte min­den erejét és tudását és a következő jól sikerült gya­korlatok már feledtették a kezdeti csődöt. Szerencsére Sárik Gyöngyi és Ivitz Iza­bella nagy rutinja megmen­tette a csapatot a kieséstől. Végül is tornászaink az ötö­dik helyen végeztek Békés­csaba, Debrecen, Győr és Ta­tabánya csapatai mögött. A gyengébb szereplés nem ma­gyarázható mással, mint az­zal. hogy edzőversenyek nél­kül, jóformán edzés nél­kül indultak lányaink az or­a döntőben szágos vidéki bajnokságra. Sajnos, hiábavaló volt Kürti Béla edző sok-sok utánjá­rása a járási építőipari ktsz- nél a tornaterem határidőre való átadására. A sorozatos határidő-kitolásnak végül is a ceglédi csapat itta meg a levét. Bízunk tornászainkban, hogy a hátralevő időben kemény munkával még bepótolják az eddigi lemaradásukat. Bujáki Gyula Ismét győzelem Az Abonyi TSZ SK asztali­teniszcsapata legutóbb a vá­ciak csapatával játszott. Ha­talmas küzdelem után vé­gül az abonyiak szerezték meg a győzelmet 11:7 arányban. Retkes Gyula 4, Kákái László 4, Bádonyi József és Milye György egy-egy győzelmet szerzett. Győzött ezenkívül a a Kákái—Retkes-páros is. A nők 8:2 arányban győztek. Szo- bonyáné 3, Mészárosné és Miklós Erzsébet két-két győ­zelmet szerzett. Ezenkívül győzött a Szobolányiné—Mik­lós Erzsébet-páros is. A férfiak győzelmükkel két hellyel előbbre kerültek és így most a 7. helyen állnak a me­gyei bajnokságban, a nők pe­dig győzelmükkel megerősitet- ték 5. helyüket.

Next

/
Thumbnails
Contents