Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-22 / 248. szám
Mil MEGVEI iJCívhw 1961. OKTOBER 22. CSÜTÖRTÖK MÁSIK OLDALA Olvastam a napákban, hogy a XVI. századi Pest-Buda 4 címere után kidolgozzák, illetve megtervezik szép Budapes- tünk új címerét. Gondoltam élek az alkalommal, 5 mint szív- ^ vel-lélekkel Pestünket imádó polgár, ezúton próbálok segitsé- 4f get nyújtani a tisztelt bizottságnak. Olyan címer kellene —| mint mondották —, amely egyrészt hagyományos, másrészt % mai tartalommal is bír. Megpróbáltam. Pontos válasz Szaporán esik az eső, fúj a szél. Beesteledett. Kis tehertaxi kering Mcnde utcáin. A Bajcsy-Zsilinszky utat keresi. Sehol egy lélek. Akinek van, még a zsalut is behúzza, úgy zárja ki a rossz időt. A háztábla — ahol van —, (még a reflektor fényében is alig látszik. Végre, az egyik verandán mozgás. Egy asszony matat valamit a nyitott konyha- ajtó fényében. A vezető azonnal rádudál és hangos szóval érdeklődik, hol a keresett utca? — A mozi mellett felfelé a legelső — hangzik a válasz s máris csapódik az ajtó. Üjra sötét, csend és eső. De vajon hol a mozi? ... (k. m.) A százalék és ami mögötte van A megszépült és kibővült ráckevei könyvtárban Ősrégi kolostorok könyvtárszobáinak hangulatát idézi az a boltozatos rpennye- zet, amely a ráckevei járási könyvtár „egyik” helyiségére borul. (Az idézőjelbe zárt „egyik” jelzi a könyvtár fejlődését, hiszen a járási székhely egyik legfontosabb kultúrintézménye nemrégen csak egyetlen szobában szorongott, ma pedig már hat tiszta, elég tágas és szépen, ízlésesen berendezett helyiségben végzi munkáját.) Ternesz Béláné, a könyvtár vezetője boldogan mutatja meg az új helyiségeket. Tizenegy évvel ezelőtt a könyvtár állománya hatszáz könyv volt, ma már közel kilencezer köSzázötvenhátezer beutaltat üdültetett a SZOT a főidényben ezer gyermek kapott beutalót, ezenkívül további 22 000 kisvendég nyaralt a SZOT gyermeküdülőiben, legnagyobbrészt a Balaton mellett. A fejlődés főként az üdülés színvonalában jelentkezett. Sokat költöttek az épületek csinosítására, a belső berendezés felújítására, illetve kicserélésére a parkok szépítésére. BEZZEG AZ ÍN IDŐMBEN de hogy szó szót kövessen, hát a harmadik nejem. Hű, de nehezen csavartam el annak a fejét. Az apja sehogy sem akarta hozzám adni. Már min- j den pénzem ráköltöttem. Az- I tán végre sikerült. — Beleszeretett Károly bá- I csiba? — Arra már nem emlék- j szem. De az apjának muszáj | volt hozzámadnia. így is két hónappal koraszülött lett a j kis Csaba, ötszáz hold zsíros | föld fiam, a Somogyba ... Mit j tudod te, mit jelent az úrnak lenni... Azok a dáridók há- I rom nap, három éjjel, na meg azok a kis helyre színésznők... — És hogy csalódott, Károly bátyám? Elkomorodott Károly bácsi i és megvetően itta ki a törköly maradékát: I — Elhagyott a szimatom, fiam. Na, az is egy jófajta nő volt... Megismerkedtem vele, aztán elvittem vacsorázni a Wampe ti tshez. Nem tudtam semmit róla, csak annyit, hogy ! árvalány. Beszélgettünk, haj- j cihőztünk. Csinos frajla vót, meg köll hagyni. Pezsgővel koccintottunk, aztán persze úgy mellékesen megemlítet- j tem, hogy mindig ilyen helyre | menyecskére fájt a fogam, de | engem csak kihasználtak a I nők. Mer bolond a szívem, j Kértem tőle egy hajtincset. | — És képzeld, később a fiákkerben, ahogy simogatja a i fejem, elkezd nekem sipákol- ni, hogy majd az első időben összehúzzuk magunkat, sajnos a szülei szegények voltak, nem örökölt semmit, de, hogy ő szépen keres és amíg én társadalmi állásomnak megfelelő pozíciót kapok, addig az j ő keresetéből élhetünk ... j Hát, m,it szólsz ehhez!? Még, hogy az én feleségem dolgoz- | zon ... Hát, mi vagyok én ... | Kitartott...?! Deák Gusztáv tét. Két fiókkönyvtára is van, az egyik Pokolhegyen, a másik Újhegyen. Mind a kettő Ráckeve külső területe, gyorsan növekedő lakossággal. Állományuk egyformán 350— 350 kötet és azt időről időre cserélik. A könyvtár olvasóinak száma is szépen növekszik. A múlt év közepén 739 állandó, beiratkozott olvasója volt, most 1043, ami azt jelenti, hogy egy év alatt a növekedés csaknem elérte a 30 százalékot. A könyvtárvezető hangjában, amint ezeket az adatokat közli, nem titkolt büszkeség cseng. A százalékszám valóban jót mutat, de ha arra gondolunk, hogy Ráckeve lakói- ] nak száma már közel jár a nyolcezerhez, hogy a községben magas színvonalú, népes gimnázium működik, az 1043 könyvtári olvasó nem túlságosan bizonyítja az olvasómozgalom nagy sikerét. — Olvasóink többsége ipari munkás — mondja Ternesz Béláné —, a parasztolvasó elég kevés, ezzel nem dicsekedhetünk, bár a statisztikai adatok nem adnak reális képet a tényleges helyzetről. Sok olyan beiratkozott, állandó olvasónk van, aki maga nem tsz dolgozó, hanem ha férfi, akkor ipari munkás, ha nő, akkor háztartásbeli, a szülei azonban tsz-parasztok, akik szintén olvasgatják a gyerekeik által kivett könyveket. A valóságban így több parasztolvasónk van, mint amennyit a statisztika mutat, de azért még mindig nem elég. Nyilvánvaló, hogy a könyvtárnak ezen a területen jelentkezik egyik legfőbb feladata, hiszen Rádkeve és a járás lakóinak túlnyomó többsége mezőgazdasági dolgozó. A fát őrit ebben a „szabad polcos” könyvtárban is a szépirodalom és feltűnő jelenség, hogy az olvasók egyre inkább az új magyar írók munkáit keresik. A két háború közötti irodalom iránti érdeklődés mintha megcsappant volna, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán könyvei azonban változatlanul népszerűek, de csak az idősebb korosztályok körében. A legmérsékeltebb az érdeklődés a mezőgazdasági szakirodalom iránt. Ezen a ponton is lenne tennivalója a könyvtárnak, hiszen a mezőgazdaság igénye a szakképzett, fölkészült dolgozók iránt szintén rohamosan növekszik. No, majd most, a kibővített és szép, korszerű bútorokkal, felszereléssel berendezett könyvtár valóban barátságos hangulatú helyiségében eredményesebb lesz a munka. Közel kétszázezer forintba került az átépítés. A megyei tanács művelődésügyi osztálya száznegyvenezer forinttal járult hozzá, a többit a községi tanács biztosította a .községfejlesztési alapból, toldaléképület formájában új olvasótermet építtetett az öreg házhoz. Nem túlságosan nagy ez az új helyiség, alapterülete nem több huszonöt négyzet- méternél, de egyelőre kielégíti az igényeket. Tulajdonképpen még el sem készült, az utolsó simításokat várja. A kényelmes karpsszékek már megvannak, de a hozzájuk való asztalkák még hiányoznak, — Reméljük, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya hamarosan pótolja ezeket a hiányokat és aztán megnyithatjuk az olvasószobát is. Ebben is egyik eszközét látjuk a könyvtár, az olvasás népszerűsítésének — mondja a könyvtárvezető, majd hozzáteszi, hogy a kibővített könyvtár egyelőre alkalmas lesz a követelmények' kielégítésére, de ha jelentősebb mértékben megnövekedne a forgalma, már nehézségek jelentkeznének. További bővítésre viszont nincs lehetőség ebben az épületben, csakis akkor lenne, ha Ráckevén új művelődési otthon épülne. Antikor ezt a kérdést fölvetettük a községi tanácsházán, Tóth Gábor, a községi tanács vb-elnöke kedvetlenül mondta: — Máris elkelne egy új, modern művelődési otthon Ráckevén, de belátható időn belül nem is gondolhatunk rá. Jó néhány évig más, sokkal fontosabb és sürgősebb feladatok megoldására kell a pénz. Magyar László Magyarország is részt vesz a firenzei nemzetközi vadászati kiállításon Az október 25 és november 3 között Firenzében megrendezésre kerülő 2. nemzetközi vadászati kiállításon 13 szarvas, 6 dámvad, 10 őz, 3 muflon és 10 vaddisznó trófeát mutatnak be. Szakembereink számítása szerint a kiállításra küldött magyar anyag egyik legszebb darabja — egy múlt évben elejtett szarvas trófeája — a nemzetközi zsűri előtt is világrekordernek bizonyul majd. Apró- vadgazdaságunkat, illetve apróvadállományunkat modern, művészi diorámák segítségével szemléltetjük. Kiállítunk továbbá vadásztörténeti vonatkozású anyagot, régi magyar vadászfegyvereket és egyéb vadászati felszereléseket. (MTI) Építkező város vagyunk! Est figyelembe véve és összhangba hozva Pestünk jövőjével, vagy inkább a Körút túloldalára tekintve, akkor ilyen zsánerben kellene tervezni új címerünket. A közlekedésben sem állunk a legutolsó helyen, legalábbis problémája úgy egybeforrt városunk életével, mint pesti ember a 6-os villamossal. Vegyük azt is figyelembe, hogy ez a cimertéma lendületes, sőt haladó! Végül — békés fővárosunk nyugodt szépségét és vendég tőinek épségét biztosítják mindazon rendelkezések, amelyel alapján tizenegy óra után alig mehetsz valahová kedves ol t’asó. Talán sehol a világon nincs olyan Izórán záróra, min nálunk. Erről is híresek vagyunk. Irta és rajzolta: Komád! István | — Bezzeg az én időmben — I mondta Károly bácsi, miköz- i ben lehajtott egy stampedli ! papramorgót, — akkor mások j voltak a nők. ; — Mondja, Károly bácsi, í — Tisztességesebbek. Háromszor nősültem fiam, szöge- jdi gyerök vagyok, tudok hoz- í zá. Csak egyszer csalódtam ... : — Ne mondja, Károly bá; CSi . . . i — Nem volt a jányoknál, | hogy ma ez, holnap meg amaz. 'Akkor elvettük a jányokat feleségül. Becsületesen. Meg az :a ki-ki alap! Ha mi elvittük a : menyasszonyunkat, annak a i vacsoráját mi fizettük öcsém. ■ Bőven bejött. i — Mi jött be aranyos Ká- | roly bácsi? | — He-ihe... tudtuk mi annak :a módját. A Nusival, megbol- idogult, áldott emlékezetű első j feleségemmel, kétemeletes í bérházat és tizenötezer kron- | csit kaptam. Készpénzben. Az- !tán, hogy elvitte a tífusz, mer, íhogy nem volt pénz orvosra, [elvettem a Böskét. Hű de szép ínagy raktára volt!... : — De, Károly bátyám ... j — Nem a Böskének, te bum- ! fordi, a vasnagykereskedésnek, ! amit a házhoz hozott. Három íévig megvolt. Aztán elváltunk. ! Nem értette meg az a Bözse a \ lelkemet. Pedig mit vertem azt \ a nőt... Hiába .., ; — Károly bátyámnak ütlegelni méltóztatott a második \ nejét? £ — Hja fiam, mit tudod te, Jhogy volt az az én időmben. Akkor az asszonynak nem köl- É lőtt gürcölni, pénzt keresni. ^ Igazi feleség volt. Ha eltángáljam, másnap maradhatott az 't, ágyban oszt kúrálhatta magát. £ Eltartottuk az asszonyt, de a £ fegyelmet azt megköveteltük, í — Imádhatták is a íelesé- í gei, Károly bátyámat. ; — Rettegve tiszteitek, fiam. Rettegve. Az köll nekik. Na, í ............................................................... í Most vonták meg az idei í nyár üdülési idény mérlegét a ;SZOT illetékes szakemberei. ! A jelentések összesítéséből ! kiderül, hogy a főidény négy ! hónapjában kereken 157 000- í en jutottak hozzá a kedvez- ; ményes szakszervezeti üdülés í valamilyen formájához. Mint- i egy tizenkétezren nyaraltak : külföldön. Családos üdülésre ! 13 000 felnőtt és több mint tízBudapest fürdőváros, fgy olyan címert lehetne komponálni egy tyúkszemvágó, egy masszőr, egy fürdöző — amely hűen kifejezné ezt. Ha ez a megoldás nem felelne meg, híresek vagyunk mi másról is, hogy csak a pesti nőket említsem. Sehol a világon annyi féle, fajta, szőke, barna, fekete, ilyen, olyan, amolyan hölgy nem leledzik — mint Pesten! Haladó hagyományként őseink címerbe lógó kardját vettem példaképül... Lehet, hogy ez sem jó, akkor talán vendégszeretetünket vegyük például. Mert itt vannak ugyebár vidéki pestijeink, akik annyi kínlódás után — eladván ősi jussukat — felkerül- tek Pestre. így tehát őket sem lehet kihagyni a címerből,
