Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-02 / 231. szám

NONOB »vorn VI. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM 1904. OKTÓBER 2, PÉNTEK Szüret előtt az Ohegyen Érik a szőlő Péteriben is — 40 hektó eefre Fényt! Maglódon a községi tanács bizonyára a lakosság, de iá­képp a bejáró dolgozók kí­vánságár* betonjárdát készít­tetett az állomástól a község központjáig. Bizonyára mindenki örült az új létesítménynek — leg­főképp a Pestre járó sok száz ember. Az esti órákban — a sö­tétségben érkezők azonban nem tudnak teljesen örülni a szép járdának, mert az állo­mástól a kövesútig (csaknem másfél kilométer) egyetlen égő sincs a közvilágítás cél­jára jelszereit oszlopokon. Így a lépcsőkkel ellátott be­tonjárda inkább csak bosszú­ságot okoz már, mintsem örö­met. öt-hat égő elhelyezésé­vel a problémát meg lehet oldani — mindenki örömére, kedvére. Nincs aranyhomokja Péteri­nek, de az Öhegy meg a Ne- teremj-dűlő olyan jó ízű és zamatos bort ad, amelyből az ember ha leereszt egy fél pinttel, még a füle hegye is égni, tüzelni kezd. Ez pedig biztosabb értékmérő, mint a maligán! A mézédes ezerjófürtökön falánk darazsak lakmároznak, nem bír velük Késs Jani bácsi Foghíjasak a sorok sem, aki pedig éber szemmel vigyáz, nehogy idegen tévéd­ben a péteri nektárt termő so­rok közé. Kánikulát játszik az "ősz, meleg a homok, a sapka is a kézbe kívánkozik. Kalvna Já­nos bácsi a szőlészet brigád­vezetője elégedetten törli izza­dó homlokát. — Ilyen idő kell október kö­zepéig, ez cukrozza a szlankát meg a kadart. Azért' október közepéig — toldja meg —, mert akkortájt kezdődik a szüret. . Körülbelül 150 hektóra taksáljuk a várható ter­mést, , ebből aztán jut a Borforgalmi­nak is, meg a tagoknak is. Persze, arra is vigyázunk na­gyon, hogy zárszámadáskor a százasokkal yastagra tömött boríték mellett a jó borocska is derítse, vidítsa az egész év­ben dolgozó, fáradó tagokat. Mert sokat kell bókolni, haj- longani a tőke előtt, amíg az megtenni a fürtöt... Edény van bőven! A dohosszagú, hűvös pince mélyén nagy szomjas hordók állnak glédában; a kút mel­lett tisztára mosott kádak; két nagy prés pedig arra vár a fal mellett, hogy markos emberek tekerjék, csavarják, hadd cso­bogjon, csorogjon az édes lé. Hangos seregélyraj szaporán csivitel a fákon: dézsmálnák az érett fürtöket, de a szilvát szedő asszonyok láttán inkább Üllő fölé iramodnak, ott ta­lán nem ilyen hangos a ha­tár. A pászták között, a gyepe­sed ő úton Tucsni Pál kocsiján teli ládákban mosolygó almák, jó szagú szilvák, vajpuha körték, hamvas őszibarackok... Huszák János, Hornyuk Pálné, Mravik Ferencné, Szenyán Mi- hályné vigyázva, óvatos kéz­zel szedték össze, hogy hibát­lanul kerülhessen a fogyasz­tóhoz. Ami pedig nyomódott, ütődött, abból torkot kaparó kisüsti készül. Erjed, forr már 40 hektó cefre. A kifőzés azon­ban nagy gond: a környék egyetlen főzdé- je Monoron van, ott pedig heteket kell várni. Közel 100 éve ringatja már itt a tőkéket az Öhegy, van is híja jócskán. Gyökeres vesz- szőt kellene duggatni a hiány­zók helyébe, jóval nagyobb lenne a termés, kifizetőbb a termelés! Kiss Sándor Nyereménybetétkönyv sorsolás Vecsésen Október 5-én, hétfőn, Ve­csésen a József Attila műve­lődési otthonban kerül sor a nyereménybetétkönyvek or­szágos sorsolására. A sorsolást műsor követi, amelyben fel­lépnek Reményi Sándor. Vá­mosi János, Zárai Márta és mások. MA! MŰSOR Mozik Monor: a fogadalom (széles.) Ve- csés: 8 és fél (széles). —sk— Járásunk a statisztika tükrében (IV.) Elittunk 52 milliót 248 bolt és 88 vendéglátó­egység működik a jarasban. Ezek nagyobbrészt az állami kereskedelemhez tartoznak. Az elmúlt évben 470 mil­lió forintot vásároltunk el boltjainkban. Ebből élelmi­szerekre 257, ruházatra 56, vegyes iparcikkre 157 milliót fordítottunk. Vendéglátó üzemeink 71 milliót forgalmaztak egy év alatt, ebből 52 millió forintot költöttünk italra. Kereskedelmi egységeink forgalma 46 millióval volt több tavaly, mint 1862-ben. Lássuk ezt egy-egy lakosra lebontva. Míg tavalyelőtt egy lakos járásunkban 1908 forin- tott költött bolti élelmiszerek­re, tavaly már 2006-ot. Ruhá­zati cikkekre 555 helyett már 606 forint jutott személyen­ként. Vegyes iparcikkekből egy ember 1962-ben 1466 fo­rint értékűt vásárolt, 1963- ban ez az összeg 1698 forint­ra emelkedett. Tavaly átlago­san 766 forintot költöttünk el a vendéglőkben, tavaly­előtt még csak 705-öt. Néhány számadat a város és községgazdálkodási muta­tókból: családi házak építésé­re járásunkban tavaly több mint 15 és fél millió forint OTP-hitelt folyósítottak. Ez hat és fél millióval több, mint az 1960-ban folyósított összeg. Ez az emelkedés szép, azon­ban egy-másik viszonyszám már kevésbé kedvező képet mutat: 1960-ban a folyósított 9 milliónkkal második helyen álltunk a járások között, ta­valy lecsúsztunk a negyedik helyre. Ez azt mutatja, hogy a családiház-ópítfcezés üteme elmaradt más vidékekhez (ráckevei, váci járás) viszo­nyítva. Egy másik adatból kitűnik, hogy a falusi strandok közül tavaly az abonyi után a gyöm- rői bonyolította le a legna­gyobb forgalmat. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az abonyi strand befogadóképessége há­romszor akkora, mint a gyöm- ,rőié és a forgalma viszont a kétszeresét sem éri el, meg­állapíthatjuk: a gyomrai a megye egyik legkeresettebb strandja. Színek és városok Bak Imre rajzos útinaplója Pihenő a tisztáson VITORLÁS CSÓNAKOK NICENÉL Á gimnazisták nagy őszi túrája Tudósítónk, Gér József Írja: Már szinte hagyomány, hogy a monori József Attila gim­názium diákjai évről évre fel­keresik az ország különböző vidékeit A múlt héten szer­dán több mint 400 diák kelt útra. Voltak, akik a Bükkbe, voltak akik Pécsre indultak, de sorolhatnánk még az or­szág sok más kirándulóhe­lyét is. Most, hogy már vége a négy­napos túrázásnak, hallgassuk meg a Ilf/c diákjainak véle­ményét, akik Bánkút környé­két keresték fel, és sok él­ménnyel gazdagodva tértek haza. Bartucz Laci kezdi a szót: — Ilyen nagyszerű kirán­duláson még nem vettem részt.. Igaz. egy kicsit sokat kellett gyalogolni, hiszen már az első nap több mint 30 kilométert tettünk rjeg! Lomén Erzsi — bényei kis­lány — az utolsó este hangula­tát idézi: — Annyira jő kedvünk volt, hogy a turistaházban táncra perdültünk. Balázs Jóska gi­tárja szüntelenül szólt, s a jó kedv neki is köszönhető. Tóth Zsuzsi az istállóskői tú­ráról áradozik: — A Bükk legmagasabb pontjáról gyönyörű kilátás­ban volt részünk. Meglepett viszont az, hogy milyen el­hanyagolt a hegytető. — Az utolsó napon Egert kerestük fel — veszi át a szót Zentay Bea. — Megtekintettük a székesegyházat, a liceumot és természetesen a várat is. Osztálykiránduláson járt Péterffy András is, aki élmé­nyeit képekben örökítette meg. Íme: A kozmási kilátóban Mit mutat a távcső? Közéleti krónika t. \ A tömegek körében végzett : politikai munka helyzetéről; a pártvezetőségek újjáválasztá­í sának előkészítéséről tárgyal ? szombati kibővített ülésén a ; járási pártbizottság. S Az OTP járási fiókjainak ; munkájáról és egyéb indítvá- ; nyobról, javaslatokról tárgyal ; mai ülésén a járási tanács vb. \ Községi tanácsülés van ma Gyomron, a művelődési állan­dó bizottság munkájáról, a községfejlesztési terv végre­hajtásáról, a bírósági ülnökök tevékenységéről hangzik el beszámoló. Járási tanácsülés lesz hét­főn. Napirenden szerepel a jö­vő évi költségvetés és község- fejlesztés. Vásárfia Lipcséből és Plovdivból 4 Mint mar hírül adtuk: a ^ Maglód és Vidéke Fmsz hat ^ dolgozója Lipcsében járt. Ha- 4 za jövetel ük után felkeres- í tűk az egyik utazót — Ajtai '4 Györgyöt —, s kértük, hogy fj mondja el: mit láttak? '4 — Igaz, hogy hat ímsx­^ dolgozó utazott együtt, de ^ ez a szám nyolcra egészült ki, 4 mert Gyarmati Józsefnével 4 és Blazsek Józsefnével a ^ férje is vele utazott. Raj- *4 tűk kívül Széman Ferenc- $ né, Széman Mária, Rácz % László és én vettünk részt 4/ a szép utazáson. ^ — Lipcsébe érve az első 4 az volt amit megláttunk, 4 hogy a város rendezett, szép ^ és nekünk, magyaroknak szo- ^ katlanul tisztának tűnt. fj — A vásár a város cent- 4 rumában hatalmas és im- 4 pozáns. Legszebbnek az NDK «és a szovjet pavilon tűnt. 4 A vásár óriási méretei meg- fj döbbentettek bennünket, pe- ^ dig minden el sem fért itt. 4 Magánházakban is sok ki- 4 állított tárgyat láttunk. A 4 legcsodálatosabbak a szov- '4 jet vadászfegyverek voltak, í a fiatalabbak pedig nem f tudtak elszabadulni az NDK '4 kiállításáról. A szép színű, '4 modern campingfelszerelés 4 láttán eszünkbe jutott a 4 napfényes Balaton-part... — Ha az olvasók meg- í elégszenek kívánt vásárfiá­val: a fiataloknak ilyen fel­szerelést kívánok, sok nap-\ fénnyel; a romantikára haj­lamosaknak egy jó nyarat a tajgában, szovjet vadász- felszerelést és sok szeren­csét! ■k Varró Géza elvtárs, a Mo- nori Vasipari Ktsz' elnöke nemrég tért haza a bulgá­riai Plovdivból, ahol a ktsz nevézetes termékét, a hidrelektet is kiállították. — Igen nagy volt az ér­deklődés, reggel 8-tól este 6-ig mindig jöttek 'a láto­gatók — mondja Varró elv­társ. — Már az előző évek­ben 4 hidrelektet vásárol­tak tőlünk a bolgárok, nem volt tehát ismeretlen előt­tük a termékünk. Most 28 új hidrelektet rendeltek meg, amely több mint 1 millió forintot jelent a ktsz-nek. Ez aztán a szép vásár­fia! — További 22 hidrelekt le­gyártására folyik a tárgya­lás, a szerződést ezekre is előreláthatóan hamarosan megkötjük. — Most az október 28-án nyíló bukaresti ipari vásár­ra készülődünk. Oda is el­viszünk két hidrelektet, most csomagoljuk őket. Kísérőjük Fehér Károly csoportvezető lesz. (Gyarmati—Spenger) f A város modern múzeuma- \ nak gyűjteménye kitűnő, í egész nap a képek előtt áll-; tam, jegyzeteket készítettem.; Pár nap múlva Regensburg- ’ ban: újra egészen más világ! • Minden utca, minden ház, az: utca kövezete: a német kö- i zépkor levegőjét árasztja,: Meleg-barna hangulatúval,, épületeinek sajátos arányú-' val, ritmusával, felrázza, fel-j ébreszti az embert, elfelejte-' ti fáradtságát, álmosságát.! Naphosszat jártam az utca-! kon fel-le, órákig bámultam : a bécsinél is hatalmasabb és; szebb dómot, a német gótika; csodálatos produktumát. Nürnberg kicsit hasonló:! tömény német középkor. Na-! gyón vigyáznak rá, hogy a rá- ; ros barna-okkersárga alap- \ hangját és a középkori né- ; met építkezés különös ará-', nyait az ultramodern épüle-í tekre is átvigyék. Mint ed- í dig is már, színes krétaraj-; zokon próbálom élményeimet ; rögzíteni. 1 ; Aztán újra a modern Né-! metország: Stuttgart. Nagy, ! mély völgypen fekszik. Lent! a városban megcsodálhattam ; — utazásom során először — ; a modern építészet minden; szépségét. A vasbeton vagy \ 'acéloszlopokon álló. beton- '4 paneles vagy rácsos, üvegfa- / las építmények, teljes inten- 4 zitással sugározzák, hogy a £ mai építészet hallatlanul nagy 4 eredményeket ért el. s fel- '4 veszi a versenyt letűnt ko- '4 rok építészeti remekléseivel. '4 A két igen jó anyaggal ren- (4 delkező modern múzeumban £ ugyancsak jól magamba szív- '4 Írattam • a huszadik század '4 friss levegőjét. $ És, hogy a művészi szép- % ség lényege évszázadok alatti mit sem változik, csak külső '4 megfogalmazása, azt kitűnően $ tapasztalhattam Kölnben, ^ ahol a talán még a styttgar- 4 tinál is jobb, modern épüíe-l tek között nagy nyugalommal '4 és fenséggel ül a német kö- $ zépkor legnagyobb csodája: a '4 kölni gótikus dóm. 4 y (Folytatjuk.) í landozott a kíváncsiság ördö­ge, s hajtott tovább. Másnap reggel kicsit fá­radtan — a nem túl kényel­mes vonaton való alvás után — érkeztem Münchenbe, uta­zásom során az első német városba. Ridegnek találtam. Hiányzott belőle Bécs eleven lüktetése, meleg morajlása. Magán viseli a háború nyo­mait, több romos épület lát­ható még. A nagy, széles ut­cák kopárak, s mellettük az épületek legalább olyan csú­nyák, mint a mi 45—55-ben készült lakótelepeinken le­vők. sok-sok érdekességről eleve le kellett mondanom. Érdeklődésem központjá­ban tehát a képtárak és mú­zeumok anyagai és természe­tesen a műemlékek álltak: a középkor és újkor sajátos ut­ca-, tér- és városépítkezése. Egyszóval: tanulmányút, egé­szen szigorúan véve. Három napig jártam a mú­zeumokat, este pedig zárás után a sajátos bécsi barokk vagy az osztrák gótika re­mekműve a Stephans dom szemlélésébe merültem. De már a harmadik napon csik­XJtazni csudajó!. y. Még ak­kor is jó, ha az ember három hónapig nem eszik meleg ételt, turistaszállókban, pálya­udvaron, vonaton vagy par­kokban alszik. De hát egy világcsavargó ne legyen kényes. Az egyko­ri szegénylegény csak hamu- bansült pogácsával, s legfel­jebb egy lyukas garassal in­dult útnak, világot látni, s én agy jó nagy rúd téliszalámi­val, s cseppet sem lyukas het­ven dollárral rendelkeztem. Nagy bátran nekivágtam hát,\ s meg sem álltam Bécs vá­rosáig. Minden ember más szem­mel nézi a világot, én a festő szemével néztem, nemcsak azért, mert ezt 'már évek óta megszoktam, hanem mert ke­vés pénzem s időm lévén,

Next

/
Thumbnails
Contents