Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

KŐCSER HÉTKÖZNAPJAIRÓL... Zajlik az élet Kocséron is, mint mindenütt. Tudósítónk öttjártában rengeteg szépet, jót látott és hallott. Bocsáttas­sák meg neki, ha ezúttal el­sősorban mégis a panaszok­nak ad hangot. Teszi ezt azért, mert a kocsériak főleg erről beszélnek, s arra kérték: se­gítene nekik az újság erejé­vel a gondjaik orvoslásában. így lett örömből — üröm A kocséri Petőfi iskolát a nyár folyamán végre felújí­tották. Évtizedeken keresz­tül ugyanis nem a legjobb körülmények között tanultak itt a kis tanyasi nebulók. Sö­tét és kicsi voit a tanterem, a padlást a szél járta át és a tanteremből a sáros udvarra léptek a gyerekek. Ilyen kö­rülmények között nem volt könnyű helyzete tanároknak, de a diákoknak sem. Ezért különösen örült a ko­csériak apraja-nagyja amikor szeptemberben már a meg­újult iskolában kezdhették meg a tanulást. Az öröm azonban hamarosan ürömmé változott, mert az iskola meg­újult ugyan, s a kétszobás szolgálati lakás is parkettáz­va várja a nevelőket, de a padlást, még mindig járja a szél. A cserepeket ugyanis úgy rakták fel, hogy néhány nap múlva már lehullott be­lőlük jónéhány. Még szeren­cse, hogy nem a gyerekek fe­jére esett. Nem lehetett vol­na teljes az örömük a kocsé- iaknak? De igen. Csak ah- '\oz gondosabb munkát is kel- :ctt volna végezni! Több húsf kérnek a faluban A község húsellátása évek óta nincs rendesen megold­va. A húsárut a Ceglédi Hús- :pari Vállalat szállítja az tíz­etekbe, ahol csak szomba- on és esetleg vasárnap lehet húst kapni. Előfordul, hogy csupán húsz-harminc csa­ládnak elegendő mennyiséget szállítanak, s ilyenkor a ;,hop­pon maradtak" szidják az óvo­dát. mert az minden további nélkül megkapja a heti negy­ven kilogramm, húst. Min­denkinek külön nem lehet ezt megmagyarázni, hogy az óvo­dának szerződés biztosítja ezt a mennyiséget, s különben is: a gyermektől nem lehet el­vonni. Hogyan lehet tehát se­gíteni a bajon? Talán úgy, hogy a Húsipari Vállalat több húst szállítana ennek a kis községnek is . .. Egy nap helyett — bárom Nemrégiben új rendelet je­lent meg a gépjárművezetők időszakos orvosi vizsgálatá­nak módosításáról. A kocséri autósok, motorosok is örültek, hogy nem kell majd egy egész MEGNYÍLT Cegléden a „Cegléd 600 éves város” jubileuma alkalmából az új Papír r írószer szaküzlet Rákóczi út 2. sz. alatt. Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Váll. napot Cegléden tölteniük a vizsgálat miatt. Nagyot csa­lódtak, mert most Nagykőrö­sön végzik ugyan a vizsgála­tot, de három napig tart. A három vizsgálat ugyanis há­rom különböző napon van. Nem lehetne ezen valahogy segíteni? A 20. évfordulón évfordulóját. Erre a napra lázasan készülődnek o 4452. számú Gábor Áron úttörő- csapat tagjai is. Nagy hadijá­tékot rendeznek majd a kő- röstetétleni és jászkarajenői pajtásokkal együtt a kocséri erdőben. Az előkészületek már megkezdődtek. 49 063 forint totón! Üjabban a ceglédieket igen gyakran felkeresi a szerencse. A legutóbbi tárgynyeremény sorsoláson is aranyórát, vil­lanytűzhelyet, rádiót és Pan­nónia motorkerékpárt nyer­tek. A 40. héten egyik totózónk- hoz is beköszöntött a szeren­cse. Tizenhárom találatot ért el, s így a napokban negyven- kilericezer-hatvanhárom fo­rintot kap kézhez a Takarék- pénztárban. Kocsér november 1-én nepli felszabadulásának un­20. Az őszben is van tavasz A kertészetben is ősz van, de milyen igazi ősz. Itt lát­szik csak igazán a természet elmúlása. Igaz, bent a meleg­ágyakban ezer színben pom­pázik a szegfű, s a cserepes virágok is a tavaszt idézik. ÄZ dréga Uogtjun tüzűt cl 500 forint, öt liter puilinka és két kiló káré ? A hiszékenység áldozatai­nak száma sajnos, lassan csök­ken. Léprevezetésükhöz ugyan mi is. kell? Harisnyába kötött 500 forint, efelett egy kis hó- kusz-pókusz, és hogy érdeke­sebb legyen, égre emelt szem­mel, valamelyik ima a zsol­tárból. És az áldozat már is fizet. Így fizetett özv. Ny. Já­nosáé ceglédi lakos is. De kezdjük sorjában. özv. Ny. Jánosné férje a közelmúltban halt meg. Az özvegyasszony elsírta bánatát — hisz jólesik a vigasztalás — Homoki Károlynénak, aki a részvevő szavai mellé ti­tokzatos-ajánlatot .tett. — A volt férj ruháiból ki kell „űz­ni” a bacilusokat — mondot­ta — amit ő el tudna végezni. El is végezte, mert Ny.-né készséggel vitte a „jóindula­tú” asszony lakására a férje ruháit. De mivel a ruha nem volt túl értékes, márpedig az ördögűzés nem olcsó dolog, harisnyába csavarva, ötszáz forintot is át kellett adnia. Ügy látszik, az ördög még mindig kevesellte, hogy eny- nyiért akarják kiűzni, mert Ny.-nénak az összeget még meg kellett toldania öt liter pálinkával és két kiló bab­kávéval. így már ment az üzlet. Egy kis karmozdulat a világtájak felé és már el is tűnt a ba- cilus, vele együtt az ör­dög, a ruha, a pénz és a bab- kávé is. Mert Ny.-né ezekből soha többé nem látott semmit. Az ördögűző Homokinén semmi túlvilági jel nem lát­ható. Egyszerű, de annál ra­vaszabb gondolkodású asszony és nem hisz a szellemekben. De így gondolkozik: ha ő nem is hisz benne, miért ne higgyen más? S aki hiszékeny, az csak fizessen! És vannak, akik fizetnek! Hogy ő mennyit, fizet? Az majd .kiderül a tárgyalásofi." Cs. I. — A városi KISZ-kü!dött- értckezletet tegnap délelőtt a városi tanács nagytermében tartották meg. Az értekezle­ten megjelent Arató András, a megyei KISZ-bizottság tit­kára, Babinszky Károly, a já­rási városi pártbizottság első titkára, Kovács István, a me­gyei pártbizottság képviselő­je, Szelepcsényi Imre, a vá­rosi tanács elnöke, az üzemi termelőszövetkezetek képvise­lői és a KISZ-szervezetek kül­döttei. A parkokba kiültetett virá­gok azonban már elhullatták szirmaikat, talán ezzel jel­zik, hogy ők is bekívánkoznak a melegbe. Nem kell sokáig várakozniuk. A városi kerté­szek már megkezdték a nyá­riak behordását. A Szabadság tér persze most sem lesz vi­rág nélkül mert ezzel egyidő- ben kiüli I ik a kétnyári nö­vényeket. Ezek a hűvös reg­geleken dideregnek egy kicsit, de aztán egész nap üdévé, színessé teszik városunkat. De mi lesz a fázósabbakkal? Lesz-e elég hely ennyi virág­nak? Tokaji Andrásáé, a ker­tészet vezetője bizakodik: — Igaz, hogy a megmaradt három ház kevés lenne a te- leltf.téshez, de a jövő héten megkezdjük az építkezést, s így nem sokáig kell kint fa- gyoskodniuk a kis didergők­nek. Segítséget kapunk a vá­rosi tanácstól is, és így hama­rább tető alá kerülnek a nyá­riak. — Ilyenkor ősszel milyen munka akad még a kertészet­ben? — Mint mindenütt, mi is többnyire a betakarítással va­gyunk elfoglalva, de termé­szetesen más munkánk is akaé. Gondoznunk kell köz­ben a virágokat, hogy mindig legyen friss áru az üzletünkben. Most, hogy közeleg a halottak napja, különösen nagy for­galomra számítunk. Gondos­kodtunk arról, hogy a jövő héten miár lehessen krizanté­mot és árvácskát kapni, a sok cserepes és vágott virág mel­lett. Az őszben is van tavasz, most a kertészek gondoskod­nak erről. —óná— Befejezés előtt labdarúgóbajnokságunk Négy csapatnak egy-egy és a másik négy csapatnak két- két mérkőzése van még hát­ra. Sok gól, viharos küzdel­mek, néha egy-két kiállítás és pár óvás jellemezte a járási bajnokság eddigi küz­delmeit. Nehezen lehet meg­érteni Jászkarajenő és kü­lönösképpen Törtei csapatá­nak gyenge szereplését. Jász- karajenőnek jó képességű játékosgárdája van. Úgy gon­doljuk, hogy nem vették elég komolyan ezt a bajnokságot. Bár nyolc pontot szereztek, de az adott öt gólnál lénye­gesen többre képesek. A jö­vő évben többet várunk tő­lük. Törtei csapatánál ha­sonló lehet a hiba, mert ők is sokkal jobb eredményt tud­nának elérni, ha akarnának. A csapat vezetőinek a köz­ség nevéhez méltó csapattal kell kiállni a jövő évben. A Ceglédi Spartacus és a Dánszentmiklósi MEDOSZ csapatát és vezetőségét csak dicséret illeti a bajnokság­ban való részvételükért. A járási bajnokság befejezése után az illetékeseknek érde­mes lesz kiértékelni az el­múlt bajnoki évet. A tabel­la állása a befejezés előtt: 1. Abony Tsz SK II. 12 10 2 26:14 20 2. Ceglédi Építők SK n 13 9 _ 4 2 2:12 18 3. Albertirsa VSE II 13 8 1 4 26:29 17 4. Cegléd Spartacus 12 7 2 3 34: 9 16 5. Dánszentmiklcs MEDOSZ 12 7 1 4 31 :li 13 6. Jászkarajenő Tsz SK 12 4 8 5:32 8 7. Törtei Tsz SK 13 1 1 11 1:18 3 8. Nagykőrösi MEDOSZ Dánszentmiklóstól két pont levonva. 13 1 1 11 2:24 3 Útban a válogatottsághoz A Ceglédi Vasutas ököl­vívói október 9—11-ig Buda­pesten szerepeltek a magyar ökölvívó utánpótlás mérkőzé­sein. Dávid Ferenc, a Ceglédi VSE ökölvívó szakosztályának vezetője a következőket mon­dotta: — Nagy öröm érte szakosz­tályunkat. mert két verseny­zőnket is meghívták a váloga­tott utánpótlás keretbe. Lég­súlyban a tizennyolc éves Báró Lajost és középsúlyban a 20 éves Hörömpő Józsefet. Ügy gondoljuk, hogy az ököl­vívók felsőbb vezetése helye­sen választott. Sakkverseny lesz a művelő­dési házban vasárnap délelőtt 10 órától a Ceglédi Szövetke­zeti Bizottság és a Kecskemé­ti Szövetkezeti Bizottság csa­patai között. Győzelmet eőrunk A CVSE labdarugócsapata vásár nap délután tel három órakor a Pilisi Bányász együt­tesét fogadja. A mérkőzés előtt bizakodó a hangulat hi­szen az NB I/B osztályában szereplő BVSC-vel szemben 3:l-re győzött ragyogó játéikkal a ceglédi csapat. Száraz Mi­hály szaktanácsadó véleménye szerint, ha a szerdai játékot csak megközelítően ilyen jól játssza a csapat, feltétlenül győz. A végleges összeállítást csak a mérkőzés előtt közli dr. Dékány Ferenc edző, de a kez­dő tizenegyet az alábbi játé­kosokból jelöli ki. — Hamza — Cseh, Cyikó, Csazsár — Darázs, Gál, La- borcz, Oláh — Halmi, Liptai, Pintér, Máté, Csurgai. A CVSE labdarúgó-csapata egyébként szerdán újabb ba­rátságos mérkőzést játszik, ez­úttal az MTK együttesét fo­gadja. ★ A Ceglédi Vasutas és a Pili­si Bányász labdarúgócsapata vasárnap délután fél három órakor méri össze erejét a Vasutas-sporttelepen. ★ Nagyszabású ökölvívó-mér­kőzés lesz a Vasutasotthon­ban vasárnap délután öt óra­kor a Szigethalmi Vasas és a Ceglédi Vasutas csapatai kö­zött. Indulnak: Rabi I., Báró. Semetka, Hörömpő, Homoki. Kenéz, Biliczky, Pataki, Rabi II., és Dávid. Változik a városkép A Rákóczi úti építkezés jó munka. Csakhamar teljesen ütemben halad. A daruk, a megváltozik a Rákóczi út — gépek sokat segítenek. Köny- Táncsics utca kereszteződésé- nyebb és gyorsabb velük a nek képe. Az épülő modern lakóház Táncsics utcai frontja Nem árválkodik már egyedül a Béke ház, egy még mo­dernebb ház épült hozzá CEGLÉDI BETEGSÉG? AZ ÉRDEKTELENSÉGRŐL AVAGY LÉPJÜNK KI A HOLTPONTRÓL! A felszabadulás előtt Ceg­lédre látogató írók, mű­vészek és idegenek _ nem a legjobb ' véleménnyel voltak a város „begyepesedett fejű” viriliseiről. Tolnai Lajos re- rényíró például azt írta, hogy „Cegléden csak az szá­mít embernek, aki inni tud, Kőrösön pedig: aki vadász­ni.” Móricz Zsigmond is nem kis iróniával marasz­talta el a „magas keríté­sek” és „nagy kapuk” vá­rosát. Vajon az a nagyarányú társadalmi változás, ami az elmúlt húsz évben az or­szágban ég a városban vég­bement, érezteti-e nálunk a hatá­sát? A válasz első szóra csak az lehet, hogy feltétlenül, igen. Az a forradalmi változás, ami a tulajdonviszonyokban végbement, nálunk sem hagy­ta érintetlenül a társada­lom egyetlen rétegét sem. Mégsem mondhatjuk, hogy a korábbi ceglédi betegség: a nagyfokú érdektelenség min­den vonatkozásban meg­szűnt volna. A kulturális események iránti érdektelen­ség itt-ott még tapasztal­ható. Az idén ötödször rendezik meg a múzeumi hónapot. Az érdeklődés az évek folyamán alig változott, alig növeke­dett. Most is az a húsz-har­minc ember vesz részt eze­ken az eseményeken, akiket öt évvel tzelőtt is ott lát­tunk. Lehet az a Kárpáthy Aurél Asztaltársaság, vagy helytörténeti előadás, vagy bármi más hasonló, mindig, mindenütt ugyan­az a húsz-harminc em­ber! Többségükben deresedő ha­jú, idősebb emberek. De hol vannak a többiek? Hol van a mi kijzel ezer főnyi értelmi­ségünk legjava: a pedagó­gusok, orvosok, a jogászok, a mérnökök képviselői? Kul­turális rendezvényeinken fe­hér hollónak számít közülük egy-egy. Nyújtó Ferenc elő­adásán például egyetlen egy mezőgazdász sem volt ott, pedig nekik különösen lett volna miért érdeklődni az előadás iránt. Egyre több Cegléden az autó. Ez persze jó. De a leg­több autósnak csak arra jó a gépkocsi, hogy a kevés szabad idejét, ami van, azt is máshol töltse el. Estén­ként Kecskemétre, Nagykő­rösre vagy Pestre „rándul- nak át” kikapcsolódni. Vajon miért? Nagyon, nagyon jo­gos a kérdés: itt Cegléden nem lenne hol, valóban nincs hol? Évekkel ezelőtt az érdekte­lenség miatt bezárt az értelmiségi klub. Azóta is hiábavaló minden olyan próbálkozás, amely ér­telmiségünket közelebb hoz­za egymáshoz. Úgy tűnik, mintha a ceglédi értelmisé­get nem érdekelné a vá­ros kulturális felemelkedése. Pedig nem így van. Ha kü- lön-külön találkozunk értel- miségieinkkel, lelkes lokál- patrióta mindenik. Hozzák az ötleteket az ország legkülön­bözőbb részeiből. — „Pécsett, Szegeden, Kecs­keméten, Gyulán ezt és ezt így és így csinálják! Azok aztán emberek a talpukon! Miért nem teszünk mi is valami hasonlót?” — teszik fel a kérdést. De amikor a tettekre kerülne a sor, mind­járt úgy nyilatkoznak: — „Miért éppen én? Én nem szeretek szerepelni. Én nem akarok feltűnni” — máris visszahúzódnak szép csönde­sen. Miért? Miért? Miért? Abban a reményben te­szem e kérdéseket városunk újságjában: hogy a nagy ér­deklődéssel kísért színházvi­ta után talán ebben a kér­désben is kibontakoznak a vélemények, s végre ki tu­dunk lépni a holtpontról. Dr. Zoltán Zoltán (A szerk. megjegyzése: a a cikkíró véleményét nyílt, kötetlen vitára bocsátjuk. Vár­juk és közöljük mindenki vé­leményét, akinek szívén fek­szik a ceglédi szellemi élet jövendő sorsa.) — Magyar népviseletek cím­mel dr. Gáborján Alice mu­zeológus tart előadást október 20-án este 7 órai kezdettel a Kossuth Múzeumban. — A gerjei pincészet veze­tősége felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy csak korlátolt mennyiségben tud hordót köl­csön adni. Legközelebb hét­főn, kedden és szerdán lehet hordót igényelni, amit pén­tekig vissza kell szolgáltatni.

Next

/
Thumbnails
Contents