Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

1964. OKTOBER 18, VAS Ä RN AP PEST MEGYEI v/ilflW) :\ Elő kell segíteni kegy az exportterme vezetők és a dolgozók jól Ismerjék Az MSZMP Pest megyei Bizottsága 1954. október 13-án kibővített ülést tartott, ame­lyen első napirendi pontként a jelenlevők a megye ipari és mezőgazdasági exporttevé­kenységét vitatták meg. A napirend előadója: Kurucz Béla a me­gyei pártbizottság titkára volt. Referátumát rövidítve az alábbiakban közöljük. Kurucz Béia eívtárs referátuma A Központi Bizottság 1963. december 5-i határozata az exportkérdéseket a politikai munka előterébe állította. A külkereskedelem jelen­tőségét aláhúzza, hogy a kül­kereskedelmi forgalom a nem­zeti jövedelemnek mintegy 30 százalékát adja. Ismere­tes, hogy nyersanyagban sze­gény ország vagyunk, így egyrészt az iparunk által felhasznált anyagok egyhar- madát külföldről kell be­hoznunk, másrészt a lakos­ság fogyasztásához szükséges áruk jelentős hányadát is importálnunk kell. Természe­tes, hogy a nagy tömegű im­port lebonyolításához meg­felelő mennyiségű exportárut kell biztosítani. Ilyen körül­mények között nagy erőfe­szítéseket kell . tennünk a külkereskedelmi mérleg egyen­súlyban tartására. Jelenleg az ipari termékek egyhar- mada, ezen belül a gépgyár­tás mintegy 40 százaléka, a műszeripari termékek 42 szá­zaléka kerül kivitelre. A me­zőgazdasági termékek a ki­vitel 35—40 százalékát je­lentik. Az 1963. évi rossz gabonatermés következtében nagy mennyiségű gabonát importáltunk, tőkés orszá­gokból. Ez 60 millió dol­lárral terhelte meg a tőkés relációban devizamérlegün­ket. Ennek kiegyenlítése dön­tően az 1964-es gazdasági évet terheli. Ez a helyzet megköveteli, hogy különös gonddal foglalkozzunk tőkés devizahelyzetünk meg­javításával. A Központi Sta­tisztikai Hivatalnak az év első nyolc hónapjáról szóló jelentése arról számol be, hogy a tőkés országokból — az év kezdetétől számítva — a behozatal jelentősen meg­haladta az ezekbe az or­szágokba irányuló kivitel nö­vekedését, tehát a Központi Bizottság figyelmeztetése el­lenére sem javult kielégí­tően a helyzet. Pest megye 1964-es export­feladata jelentős. Ipari ter­mékekből több mint 2,2 mil­liárd forint érték, ezen be­lül a tanácsi ipar 100 mil­lió, a szövetkezeti ipar több mint 30 millió, forinttal sze­repel. Különösen egyes vál­lalatok exportíeladata figye­lemre méltó. így kiemelke­dik a Csepel Autógyár 850 millió forintos exportfelada­ta, 230 millió forintos ex­portot bonyolít le a Nagy­kőrösi Konzervgyár, jelentős a Lenfonó és Szövőipari Vál­lat exportja. A tanácsi vál­lalatok közül legszámotte­vőbb a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat mint­egy 40 milliós kivitele, amely­nek jelentős része a tőkés piacra irányul. Pest megye mezőgazdasági termékekből az ország exportjának 15 szá­zalékát adja, több ezer va­gon zöldség, gyümölcs, vető­mag, élőállat és állati ter­mék kerül kivitelre, ebből jelentős mennyiség tőkés or­szágokba. Megyénkben az előállított ipari termékek 15 százaléka kerül kivitelre. Ez az arány rosszabb, mint az országos, de számottevő azon termékek mennyisége, ame­lyek közvetett úton kerül­nek exportra. Az a vélemé­nyünk; üzemeink műszaki felkészültsége, gyártmányaink színvonala lehetővé teszi, hogy ezt az arányt export­képes termékekkel növelni tudjuk. A megyei statisztikai hi­vatal soron kívül elkészítette a megyei üzemek háromne­gyedéves export-tervteljesíté- séről szóló jelentést. A szá­mok azt mutatják, hogy a vál­lalatok vezetői, a dolgozók, a párt- és tömegszervezetek eredményes munkát végeztek, tervüket jelentősen túltel jesí­i tették. Pest megye ipara első háromnegyedévi tervét 104 százalékra teljesítette. Ezen belül a minisztériumi ipar 102.9 százalékra, a ta­nácsi helyiipari vállalatok 104.7 százalékra. A legna­gyobb mértékű túlteljesítés a szövetkezeti iparban volt, ahol 144.7 százalékra teljesí­tették exportfeladataikat. A minisztériumi iparon be­lül a Pest megyében működő nagyvállalatok, amelyhez a Budapesten és más megyében levő üzemek és telephelyek is beszámítanak. 103.2 százalékra teljesítették exporttervüket. Jelentősen túlteljesítette ex­porttervét az ÉM Cement- és Mészipari Vállalat, 136.3 szá­zalékra, az Ipari Műszergyár 128.7 százalékra, a Nagykőrösi Konzervgyár 117.8 százalékra, a Mechanikai Művek és a Váci Kötöttárugyár is. Elma­radt az exportterv teljesítésé­vel egy százalékkal a Csepel Autógyár, az Ipari Szerelvény­gyár, a Gödöllői Gépgyár, a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat. Ezek a számok azt is mu­tatják, hogy a vállalatok ve­zetői, pártbizottságai is egy­re eredményesebben foglal­koznak az exportfeladatokkal. Az első félévben az előző év azonos időszakához képest a Pest megyei minisztériumi iparban 15 százalékos a fejlő­dés. Ugyanez vonatkozik az exporttermelésre is. a minisz­tériumi iparban 1964, első fél­évében- az előző év azonos idő­szakához képest 18 százalékos exportnövekedés következett be. Az állami helyiiparban 83.9 százalékkal, a szövetkezeti iparban 58.9 százalékkal több terméket szállítottak kül­földre. A Pest megyei központtal rendelkező országos vállala­tok az exportban nagyobb fej­lődési ütemet értek el, mint a Pest megyében elhelyezett fontosabb gyártelepek. Előb­bieknél a fejlődés 21.4 száza­lék, míg az utóbbiaknál csu­pán 5 százalék. Az a körülmény, hogy a fej­lődés az előző évhez képest az országos átlagot meghaladja, továbbá, hogy a megfigyelt minisztériumi vállalatok zö­ménél az exportteljesítés az I.—III. negvedéves terv idő­arányos részéhez kedvezően alakult, arra mutat, hogy kedvező tendencia érvényesül az exportarány fokozására a Pest megyei ipari termelés­ben. Az elért eredmények mellett néhány olyan problé­ma jelentkezik a munkában, amelyekkel foglalkozni kell, mert befolyásolják az eredmé­nyeket. Az exporttervek tel­jesítésével kapcsolatban Pest megyében a következő tő problémákat kell felvetni: Bár az első félévi és harma­dik negyedévi volumen eléri az évre vonatkozó, illetve idő­arányos mennyiséget, azt ki­sebb mértékben meg is halad­ja, ennek ellenére különösen negyedéven belül a havi tel­jesítési tervnél elmaradások mutatkoznak. Az első félév öt hónapjában elmaradás volt, júniusban azonban olyan nagyfokú túlteljesítés követ­kezett be. ami lehetővé tette az első félévi tervek teljesí­tését. Például a Magyar Hajó- és Darv.gyár váci gyáregysé­gében a június havi export- tervet 132 százalékra teljesí­tették és ezzel megszüntették az előző kéthavi elmaradást is. A Csepel Autógyárban ugyancsak 130.3 százalékra teljesítették a júniusi export­tervet és júniusban bocsátot­ták ki a nedvedévi export 43 százalékát. Meg kéül említe­nünk. hogv a globális terv tel­jesítését is csak negyedév végi hajrával és igen sok túlórával — június 63 900, II. negyed­év 154 000 óra — tudták bizto­sítani. Az exporttervek teljesítésé­ért történő rohammunka tor­lódásokat okoz az áru kiszál­lításában, rontja a minőséget. A külkereskedelmi vállala­tok rendszeresen kifogásol­ják ezt. Hozzájárul a nem ütemes termeléshez, hogy az iparvállalatok sok esetben mű­szakilag nincsenek kellőkép­pen felkészülve a különböző termékek gyártására. Főleg az új termékek programozásában sok kívánnivalót hágj' maga után a termelés műszaki elő­készítése. Az új termékek kiszállítá­sával a gyárak általában el­maradnak és amikor ez az el­maradás felhalmozódik, akkor kapkodással, sok esetben mi­nőségi engedményekkel, ro­hammunkában felelnek a kül­kereskedelmi vállalatok sür­getésére. A külkereskedelmi vállala­tok gyakran rövid határidőre j kérnek szállításokat, ugyan- ! akkor az iparnak jóval előbb | — sok esetben egy évvel előbb ! — kellene az anyagot ehhez | biztosítani. Előfordul, hogy az } iparvállalat az időben érkező : exportmegrendelés eseté- : ben sem képes a szállítási ha- i téridőket biztosítani alap- I anyaghiány miatt. Különösen ! kirívó ez a tanácsi vállalatok- j nál. de előfordul több nagy­vállalatnál is. Legtöbbször nincs kellően. ; tisztázva a kooperáló vállala- ! toknál a közvetett exportra kerülő gyártmányok köre. í különösen a pártszervek előtt mm ismert. A gyártó válla­latoknak nem fűződik különö­sebb érdekük a gyártmányok határidőre való szállításához, így nem kezelik eléggé kiemelten ( ezek tervének teljesítését. A rossz kooperáció következté­ben elég gyakori, hogy az exportra kerülő gyártmányok, alkatrészek a tervidőszak vé­gén kerülnek szállításra es igy zavar keletkezik. Nehezítik az alapanyageliátásban mu­tatkozó fennakadások is az ütemes termelést. Jellemző példája ennek a Csepel Autó­gyár — KÜVAC — ipari Sze- reivénygyár hengerpersely gyártási kooperációja. A me­gyei párt-végrehajtóbizottság egy éve foglalkozik ezzel a kérdéssel, azonban érdemlege­sen rendezni ez idáig nem tudta. Az ütemes termelés érde­kében változatlanul előtérbe kell hogy kerüljön mind a megyei, mind a területi és vál­lalat i pártszervek munkájá­ban — ha kell konkrét intéz­kedésekkel — a kooperációs problémák megoldása. Miután az exporttervek tel­jesítése ma már egyike ,a leg­szigorúbban megkövetelt mu­tatóknak és mert a vállalatok vezetőinek és dolgozóinak anyagi és erkölcsi elismerése nagymértékben függ ettől, a vállalatok mindent elkövet­nek, hogy az exporttervet tel­jesítsék. A mindenáron való teljesítés miatt időnként elő­fordul, hogy nem a népgazda­ság számára legfontosabb, nem a külkereskedelem által leg­sürgősebbnek ítélt termékben, hanem olyan termékben tör­ténik a túlteljesítés, amely ki­szállításra csak később kerül és elmaradás adódik olyan termékből, amelyből a keres­let nagy. Ezzel kapcsolatban példának lehet említeni a Csepel Autógyár motor- pótalkatrész exporttervének teljesítését. A Csepel Autó­gyár nagy erőfeszítéssel a má­sodik negyedévi exporttervét minden cikkben 100 százalék fölött, vagy akörül teljesítet­te. Kivételt képez a motor­pótalkatrész terv, ahol az el­maradás mintegy 13 millió forint, a második negyedév­ben a tervteljesítés csupán 70.3 százalékos. Az elmaradást, nagyrészt az alapanyagot szál­lító vállalatok kooperációs kö- I telezettség.ének elmaradása és ! kapacitáshiány okozta. Nem kielégítőek még azok ! az intézkedések, melyek az j exporttermékek minőségének és műszaki színvonalának növelésére történtek. Szinte valamennyi Pest megyei vál­lalattal szemben minőségi és műszaki színvonalfejlesztési igényeket támasztanak a kül­kereskedelem szervei, vállala­tai. Többségében nem is a gyártmányok konstrukciójá­val, korszerűségével van a probléma, hanem a technoló­giai fegyelem megsértésével, a hanyagsággal, és közömbös­séggel. A Csepel Autógyárból exportra kerülő gépkocsiknál a MERT visszautasítása 65 százalékban szerelési, festési hibáknak tudható be. A tex­tiláruk visszautasításának oka többnyire technológiai fegyel- | mesetlenségból és az áru \ szennyezettségéből származik. j A műszaki fejlesztéssel kao- j csolatos teendők az Ipari Mű- ! szergyár és a TRANSELEKT- RO között történt közös tár­gyaláson, valamint a Mecha­nikai Műveknél tartott megbe­szélésen kerültek szóba. Hozzá kell tenni, hogy a Pest megyei üzemek nagy részében ma már igyekeznek I eleget tenni a külkereske- - delem kívánságainak. Néhány i üzemben törekednek a ren­delkezésre álló fejlesztési ka- 1 paritást a külkereskedelmi igényeknek megfelelően ki- j használni. Az erőfeszítések­nek mutatkoznak a kezdeti eredményei, de még nagyon kevés az előrehaladás. Ezért a vállalatoknál továbbra is a fő figyelmet a minőségre, a korszerűségre, a gazdaságosságra kell for­dítani. A minőség javítása és a műszaki színvonal eme­lése általános népgazdasági összefüggéseket is érint, ame­lyeket a vállalatok saját ha­táskörükben nem képesek megoldani. Az exportmunkát ma még hátráltatja; a gazdasági, mű­szaki vezetők közül egyesek nem értik eléggé, hogy a külkereskedelmi tevékenység nagyfokú rugalmasságot kö­vetel meg a gyártó üzem­től is. Gyakran gyors, hatá­rozott intézkedésre kerül sor, a munka átcsoportosítása vá­lik szükségessé az export­igények kielégítése végett. Ez elkerülhetetlen, megköveteli a piacok megszerzése és meg­tartása. Ez kétségtelenül nagy feladatot ró a terme­lés irányítóira és talán azért vannak olyan vezetők is, akik felesleges tehernek te­kintik ezen igények kielégí­tését. Helyes úton jár a Len­fonó- és Szövőipari Vállalat vezetése, amikor az exportot előtérbe helyezi és ezt szer­vezeti intézkedésekkel is alá­támasztja. Fontos ez azért is, ! mert termékeinek 65 száza­léka kerül exportra. A vál­lalat vezetése a divat igényei­nek figyelembevételével —ru­galmasan — kisebb tételek gyártására, széles választék­ra is berendezkedett. Ezért jelentősen felfejlesztette a mintázó részlegét is. Hasonló törekvéseket tapasztaltunk a Mechanikai Művekben és az Ipari Műszergyárban is, de nem vált még általánossá az ilyen intézkedés a megye többi üzemeiben. Ezután Kurucz elvtárs, a megye exportbizottságának háromnegyedéves munkájáról beszélt, majd megyénk me­zőgazdasági exporttevékeny­ségét ismertette. Hangoztat­ta, hogy 1963-ban mezőgaz­dasági exportunk 49 százalé­kát tőkés országokkal bo­| nyolítottuk ;e. Elmondotta. ] hogy különösen nagy szerepe | ! van megyénk zöldség- es gyümölcsexportjának. Az 1963- j as adatok szerint az ország > mezőgazdasági exportjának 15 j százalékát, ezen belül a zöld­ség exportjának 18 százalé­kát Pest megye adta. Pest megye termeli a málnaexport j több mint kétharmadát, az ) eper 35 százalékát, a gö- ; rögdinnye 22 százalékát, a paradicsom 22 százalékát, az őszibarack 12 százalékát. Ez­után Kurucz elvtárs a nagy­kőrösi és a dunakeszi kon­zervgyár exporttevékenységét ismertette, majd az élőállat és az állati termékek ex­portjáról beszélt. Megemlí- I tette, hogy itt nehezen tu­dunk előrelépni, pedig reális lehetőségeink adottak. Keresett cikk külföldön a ma­gyar vágómarha, a pecsenye­bárány és nagyon előnyös üzlet volna számunkra a szár­nyasállatok közül a liba ex­portálása. Itt sajnos vissza­esés tapasztalható, pedig csu­pán a libamájért — ha sú­lya meghaladja az egy ki­logrammot — kilónként 17 dollárt fizetnek nyugaton. Az előadó hosszasan időzött a zöldségfélék exportlehetősé­génél, a választék bővítésé­re is felhívta a jelenlevők figyelmét és megemlítette, hogy „ mind a zöldség-, mind a gyümölcsexport növelésére nagyok a megye lehetőségei és meglehetősen nagyok az igények. Kurucz elvtárs meg­dicsérte azokat az üzeme­ket és termelőszövetkezete­ket, amelyek az exportter­vek teljesítésében élen járnak, és megemlítette azokat a tartalékokat, amelyek minden nagyobb beruházás nélkül bátor kezdeményezéssel, szer­vező munkával — kihaszná­lásuk esetén — nagyot len­dítenének a megye exportján. Érdekes — mondotta —, milyen kevesen tudják: egy élő fogoly ára külföldön 9 dollár. Pest megyében példá­ul a Csepel és a Szentendrei szigeten, zárt egységben ked­vezőek a viszonyok és nagy tömegben lehetne fejleszteni az állományt. Itt említette meg, hogy egy élő házinyúlért 15 dollárt is fizetnek a kül­földi vevők, és ezek tenyész­tését is szorgalmazni kellene a háztáji gazdaságokban. Ért­hetetlen — hangoztatta —, hogy a takarmány tökmag ex- ! portja miért esett vissza a j korábbi — évi 150—200 va­gonról — 10—15 vagonra. Mezőgazdaságunk export- termelésében nagyobb ered­ményeket érhettünk volna el, ha a pártszervezetek, terme­lőszövetkezeti vezetők, tsz- tagok kellően ismernék az ex­port népgazdasági jelentősé­gét. Ma még az a helyzet, hogy sok helyen nem szíve­sen foglalkoznak az export­tal, tehernek, felesleges plusz­munkának tekintik az igényt, melyek az exportra termelt áruk iránt felvetődnek. Sok­kal több zöldséget, gyümölcsöt tudtunk volna exportálni, ha a tsz-ek nagyobb gondot for­dítanak például a válogatás­ra. Sok termelőszövetkezetben nemcsak a tagoknál, hanem még a vezetőknél is tapasztal­ható, hogy nem hajlandók na­gyobb gondossággal foglal­kozni az exportra kerülő árukkal. Több termelőszövet­kezet abban az időszakban, amikor a paradicsom export­jára nagy lehetőségek voltak, felesleges munkaráfordításnak tekintette az export minősé­gű áru kiválogatását. Sokkal nagyobb mennyiségű újbur­gonyát szállíthattunk volna külföldre, de amikor a hazai burgonya exportja megindult, kevés volt a kínálat, később pedig a nagy mennyiségű újburgonyának csak egy ré­szét tudtuk exportálni. Az export jelentőségének megis­meréséhez nagyon fontos az ezzel kapcsolatos politikai munkát a mezőgazdasági üze­mekben erősíteni, de véle­ményünk szerint ez önmagá­ban nem elég. Tovább kell javítani az exportra termelés anyagi ösztönzését a terme­lőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a tsz-tagok szá­mára egyaránt, úgy hogy ér­demes legyen exportra kerülő terméket nagyobb gonddal kezelni. Például a zöldség- termelésben a talajmunkákon, növényápoláson, növényvé­delmen keresztül a váloga­tásnál, csomagolásnál és a szállításnál is meg kell ennek a gondosságnak nyilvánulnia. Ezután az előadó az export tervszerűségéről, a külkeres­kedelem tevékenységéről, majd a növényvédelem fon­tosságáról részletesen beszélt. Külön hangsúlyozta az export, ra kerülő áruk minőségét, de — mert a nyugati piac és ma már a keleti piac is így köve­teli — az exportra kerülő áruk külcsínét, csomagolását is. Mind az elért eredmények­nél, mind a hibáknál, de fő­leg az elkövetkezendő felada­toknál . a referátumban kü­lön helyet kaptak a területi, járási, városi és üzemi párt- szervezetek. Nagyobb gondot kell fordí­tanunk — mondotta az elő­adó — 1965-ben különböző tanfolyamok, gazdaságpoliti­kai előadás-sorozatok meg­szervezésére. a járási, városi és üzemi pártbizottságok meg­felelő tájékoztatására. A párt- bizottságok. a helyi tanácsok, az ipari és mezőgazdasági üzemek vezetői, szakemberei a termelő üzemekben működő pártszervezetek, nagy figyel­met fordítsanak az export- termelésre. Politikai munká­val kell elősegíteni, hoey az exporttermelés jelentőségét, annak népgazdasági összefüg­géseit mindenütt, ahol ex­porttermelés van.- mind a ve­zetők. mind a dolgozók jól-is­merjék és értsék. A pártszer­vezetek feladatai közé tar­tozik az is. hogy az exnortot bonyolító szervekkel és az ott működő pártszervezetek­kel szoros és hatékony kap­csolatot alakítsanak ki. A párt-bizottságok és a pártszer­vezetek segítsék az üzemek­ben és a termelőszövetkeze­tekben, valamint az állami gazdaságokban, hogy az ex­porttermelésben az emberek gazdaságilag is megfelelően érdekeltté váljanak, és termé­szetesen az exporttermelésben is legfontosabb a tervszerűség, a termelési biztonság — fe­jezte be Kurucz Béla elvtárs előadását. Az ÉM. Betonelemgyórtó Vállalat váci üzeme azon­nali felvételre keres villanyszerelő szakmunkásokot. vizsgázott kazánfűtőket férfi segédmunkásokat Munkásszállást és naponta egyszeri étkezést biztosítunk, •elentkezni lehet személye­sen: Vác. Kisrét-dülő 1. sz. (Forte mellett) Kelenföldi Hőerőmű Vállalót felvesz férfi segédmunkásokat Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezni lehet: Budapest XI., Budafoki út 52. Munkaerőgazdálkodásnál.

Next

/
Thumbnails
Contents