Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-18 / 245. szám
1964. OKTOBER 18, VAS Ä RN AP PEST MEGYEI v/ilflW) :\ Elő kell segíteni kegy az exportterme vezetők és a dolgozók jól Ismerjék Az MSZMP Pest megyei Bizottsága 1954. október 13-án kibővített ülést tartott, amelyen első napirendi pontként a jelenlevők a megye ipari és mezőgazdasági exporttevékenységét vitatták meg. A napirend előadója: Kurucz Béla a megyei pártbizottság titkára volt. Referátumát rövidítve az alábbiakban közöljük. Kurucz Béia eívtárs referátuma A Központi Bizottság 1963. december 5-i határozata az exportkérdéseket a politikai munka előterébe állította. A külkereskedelem jelentőségét aláhúzza, hogy a külkereskedelmi forgalom a nemzeti jövedelemnek mintegy 30 százalékát adja. Ismeretes, hogy nyersanyagban szegény ország vagyunk, így egyrészt az iparunk által felhasznált anyagok egyhar- madát külföldről kell behoznunk, másrészt a lakosság fogyasztásához szükséges áruk jelentős hányadát is importálnunk kell. Természetes, hogy a nagy tömegű import lebonyolításához megfelelő mennyiségű exportárut kell biztosítani. Ilyen körülmények között nagy erőfeszítéseket kell . tennünk a külkereskedelmi mérleg egyensúlyban tartására. Jelenleg az ipari termékek egyhar- mada, ezen belül a gépgyártás mintegy 40 százaléka, a műszeripari termékek 42 százaléka kerül kivitelre. A mezőgazdasági termékek a kivitel 35—40 százalékát jelentik. Az 1963. évi rossz gabonatermés következtében nagy mennyiségű gabonát importáltunk, tőkés országokból. Ez 60 millió dollárral terhelte meg a tőkés relációban devizamérlegünket. Ennek kiegyenlítése döntően az 1964-es gazdasági évet terheli. Ez a helyzet megköveteli, hogy különös gonddal foglalkozzunk tőkés devizahelyzetünk megjavításával. A Központi Statisztikai Hivatalnak az év első nyolc hónapjáról szóló jelentése arról számol be, hogy a tőkés országokból — az év kezdetétől számítva — a behozatal jelentősen meghaladta az ezekbe az országokba irányuló kivitel növekedését, tehát a Központi Bizottság figyelmeztetése ellenére sem javult kielégítően a helyzet. Pest megye 1964-es exportfeladata jelentős. Ipari termékekből több mint 2,2 milliárd forint érték, ezen belül a tanácsi ipar 100 millió, a szövetkezeti ipar több mint 30 millió, forinttal szerepel. Különösen egyes vállalatok exportíeladata figyelemre méltó. így kiemelkedik a Csepel Autógyár 850 millió forintos exportfeladata, 230 millió forintos exportot bonyolít le a Nagykőrösi Konzervgyár, jelentős a Lenfonó és Szövőipari Vállat exportja. A tanácsi vállalatok közül legszámottevőbb a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat mintegy 40 milliós kivitele, amelynek jelentős része a tőkés piacra irányul. Pest megye mezőgazdasági termékekből az ország exportjának 15 százalékát adja, több ezer vagon zöldség, gyümölcs, vetőmag, élőállat és állati termék kerül kivitelre, ebből jelentős mennyiség tőkés országokba. Megyénkben az előállított ipari termékek 15 százaléka kerül kivitelre. Ez az arány rosszabb, mint az országos, de számottevő azon termékek mennyisége, amelyek közvetett úton kerülnek exportra. Az a véleményünk; üzemeink műszaki felkészültsége, gyártmányaink színvonala lehetővé teszi, hogy ezt az arányt exportképes termékekkel növelni tudjuk. A megyei statisztikai hivatal soron kívül elkészítette a megyei üzemek háromnegyedéves export-tervteljesíté- séről szóló jelentést. A számok azt mutatják, hogy a vállalatok vezetői, a dolgozók, a párt- és tömegszervezetek eredményes munkát végeztek, tervüket jelentősen túltel jesíi tették. Pest megye ipara első háromnegyedévi tervét 104 százalékra teljesítette. Ezen belül a minisztériumi ipar 102.9 százalékra, a tanácsi helyiipari vállalatok 104.7 százalékra. A legnagyobb mértékű túlteljesítés a szövetkezeti iparban volt, ahol 144.7 százalékra teljesítették exportfeladataikat. A minisztériumi iparon belül a Pest megyében működő nagyvállalatok, amelyhez a Budapesten és más megyében levő üzemek és telephelyek is beszámítanak. 103.2 százalékra teljesítették exporttervüket. Jelentősen túlteljesítette exporttervét az ÉM Cement- és Mészipari Vállalat, 136.3 százalékra, az Ipari Műszergyár 128.7 százalékra, a Nagykőrösi Konzervgyár 117.8 százalékra, a Mechanikai Művek és a Váci Kötöttárugyár is. Elmaradt az exportterv teljesítésével egy százalékkal a Csepel Autógyár, az Ipari Szerelvénygyár, a Gödöllői Gépgyár, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat. Ezek a számok azt is mutatják, hogy a vállalatok vezetői, pártbizottságai is egyre eredményesebben foglalkoznak az exportfeladatokkal. Az első félévben az előző év azonos időszakához képest a Pest megyei minisztériumi iparban 15 százalékos a fejlődés. Ugyanez vonatkozik az exporttermelésre is. a minisztériumi iparban 1964, első félévében- az előző év azonos időszakához képest 18 százalékos exportnövekedés következett be. Az állami helyiiparban 83.9 százalékkal, a szövetkezeti iparban 58.9 százalékkal több terméket szállítottak külföldre. A Pest megyei központtal rendelkező országos vállalatok az exportban nagyobb fejlődési ütemet értek el, mint a Pest megyében elhelyezett fontosabb gyártelepek. Előbbieknél a fejlődés 21.4 százalék, míg az utóbbiaknál csupán 5 százalék. Az a körülmény, hogy a fejlődés az előző évhez képest az országos átlagot meghaladja, továbbá, hogy a megfigyelt minisztériumi vállalatok zöménél az exportteljesítés az I.—III. negvedéves terv időarányos részéhez kedvezően alakult, arra mutat, hogy kedvező tendencia érvényesül az exportarány fokozására a Pest megyei ipari termelésben. Az elért eredmények mellett néhány olyan probléma jelentkezik a munkában, amelyekkel foglalkozni kell, mert befolyásolják az eredményeket. Az exporttervek teljesítésével kapcsolatban Pest megyében a következő tő problémákat kell felvetni: Bár az első félévi és harmadik negyedévi volumen eléri az évre vonatkozó, illetve időarányos mennyiséget, azt kisebb mértékben meg is haladja, ennek ellenére különösen negyedéven belül a havi teljesítési tervnél elmaradások mutatkoznak. Az első félév öt hónapjában elmaradás volt, júniusban azonban olyan nagyfokú túlteljesítés következett be. ami lehetővé tette az első félévi tervek teljesítését. Például a Magyar Hajó- és Darv.gyár váci gyáregységében a június havi export- tervet 132 százalékra teljesítették és ezzel megszüntették az előző kéthavi elmaradást is. A Csepel Autógyárban ugyancsak 130.3 százalékra teljesítették a júniusi exporttervet és júniusban bocsátották ki a nedvedévi export 43 százalékát. Meg kéül említenünk. hogv a globális terv teljesítését is csak negyedév végi hajrával és igen sok túlórával — június 63 900, II. negyedév 154 000 óra — tudták biztosítani. Az exporttervek teljesítéséért történő rohammunka torlódásokat okoz az áru kiszállításában, rontja a minőséget. A külkereskedelmi vállalatok rendszeresen kifogásolják ezt. Hozzájárul a nem ütemes termeléshez, hogy az iparvállalatok sok esetben műszakilag nincsenek kellőképpen felkészülve a különböző termékek gyártására. Főleg az új termékek programozásában sok kívánnivalót hágj' maga után a termelés műszaki előkészítése. Az új termékek kiszállításával a gyárak általában elmaradnak és amikor ez az elmaradás felhalmozódik, akkor kapkodással, sok esetben minőségi engedményekkel, rohammunkában felelnek a külkereskedelmi vállalatok sürgetésére. A külkereskedelmi vállalatok gyakran rövid határidőre j kérnek szállításokat, ugyan- ! akkor az iparnak jóval előbb | — sok esetben egy évvel előbb ! — kellene az anyagot ehhez | biztosítani. Előfordul, hogy az } iparvállalat az időben érkező : exportmegrendelés eseté- : ben sem képes a szállítási ha- i téridőket biztosítani alap- I anyaghiány miatt. Különösen ! kirívó ez a tanácsi vállalatok- j nál. de előfordul több nagyvállalatnál is. Legtöbbször nincs kellően. ; tisztázva a kooperáló vállala- ! toknál a közvetett exportra kerülő gyártmányok köre. í különösen a pártszervek előtt mm ismert. A gyártó vállalatoknak nem fűződik különösebb érdekük a gyártmányok határidőre való szállításához, így nem kezelik eléggé kiemelten ( ezek tervének teljesítését. A rossz kooperáció következtében elég gyakori, hogy az exportra kerülő gyártmányok, alkatrészek a tervidőszak végén kerülnek szállításra es igy zavar keletkezik. Nehezítik az alapanyageliátásban mutatkozó fennakadások is az ütemes termelést. Jellemző példája ennek a Csepel Autógyár — KÜVAC — ipari Sze- reivénygyár hengerpersely gyártási kooperációja. A megyei párt-végrehajtóbizottság egy éve foglalkozik ezzel a kérdéssel, azonban érdemlegesen rendezni ez idáig nem tudta. Az ütemes termelés érdekében változatlanul előtérbe kell hogy kerüljön mind a megyei, mind a területi és vállalat i pártszervek munkájában — ha kell konkrét intézkedésekkel — a kooperációs problémák megoldása. Miután az exporttervek teljesítése ma már egyike ,a legszigorúbban megkövetelt mutatóknak és mert a vállalatok vezetőinek és dolgozóinak anyagi és erkölcsi elismerése nagymértékben függ ettől, a vállalatok mindent elkövetnek, hogy az exporttervet teljesítsék. A mindenáron való teljesítés miatt időnként előfordul, hogy nem a népgazdaság számára legfontosabb, nem a külkereskedelem által legsürgősebbnek ítélt termékben, hanem olyan termékben történik a túlteljesítés, amely kiszállításra csak később kerül és elmaradás adódik olyan termékből, amelyből a kereslet nagy. Ezzel kapcsolatban példának lehet említeni a Csepel Autógyár motor- pótalkatrész exporttervének teljesítését. A Csepel Autógyár nagy erőfeszítéssel a második negyedévi exporttervét minden cikkben 100 százalék fölött, vagy akörül teljesítette. Kivételt képez a motorpótalkatrész terv, ahol az elmaradás mintegy 13 millió forint, a második negyedévben a tervteljesítés csupán 70.3 százalékos. Az elmaradást, nagyrészt az alapanyagot szállító vállalatok kooperációs kö- I telezettség.ének elmaradása és ! kapacitáshiány okozta. Nem kielégítőek még azok ! az intézkedések, melyek az j exporttermékek minőségének és műszaki színvonalának növelésére történtek. Szinte valamennyi Pest megyei vállalattal szemben minőségi és műszaki színvonalfejlesztési igényeket támasztanak a külkereskedelem szervei, vállalatai. Többségében nem is a gyártmányok konstrukciójával, korszerűségével van a probléma, hanem a technológiai fegyelem megsértésével, a hanyagsággal, és közömbösséggel. A Csepel Autógyárból exportra kerülő gépkocsiknál a MERT visszautasítása 65 százalékban szerelési, festési hibáknak tudható be. A textiláruk visszautasításának oka többnyire technológiai fegyel- | mesetlenségból és az áru \ szennyezettségéből származik. j A műszaki fejlesztéssel kao- j csolatos teendők az Ipari Mű- ! szergyár és a TRANSELEKT- RO között történt közös tárgyaláson, valamint a Mechanikai Műveknél tartott megbeszélésen kerültek szóba. Hozzá kell tenni, hogy a Pest megyei üzemek nagy részében ma már igyekeznek I eleget tenni a külkereske- - delem kívánságainak. Néhány i üzemben törekednek a rendelkezésre álló fejlesztési ka- 1 paritást a külkereskedelmi igényeknek megfelelően ki- j használni. Az erőfeszítéseknek mutatkoznak a kezdeti eredményei, de még nagyon kevés az előrehaladás. Ezért a vállalatoknál továbbra is a fő figyelmet a minőségre, a korszerűségre, a gazdaságosságra kell fordítani. A minőség javítása és a műszaki színvonal emelése általános népgazdasági összefüggéseket is érint, amelyeket a vállalatok saját hatáskörükben nem képesek megoldani. Az exportmunkát ma még hátráltatja; a gazdasági, műszaki vezetők közül egyesek nem értik eléggé, hogy a külkereskedelmi tevékenység nagyfokú rugalmasságot követel meg a gyártó üzemtől is. Gyakran gyors, határozott intézkedésre kerül sor, a munka átcsoportosítása válik szükségessé az exportigények kielégítése végett. Ez elkerülhetetlen, megköveteli a piacok megszerzése és megtartása. Ez kétségtelenül nagy feladatot ró a termelés irányítóira és talán azért vannak olyan vezetők is, akik felesleges tehernek tekintik ezen igények kielégítését. Helyes úton jár a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezetése, amikor az exportot előtérbe helyezi és ezt szervezeti intézkedésekkel is alátámasztja. Fontos ez azért is, ! mert termékeinek 65 százaléka kerül exportra. A vállalat vezetése a divat igényeinek figyelembevételével —rugalmasan — kisebb tételek gyártására, széles választékra is berendezkedett. Ezért jelentősen felfejlesztette a mintázó részlegét is. Hasonló törekvéseket tapasztaltunk a Mechanikai Művekben és az Ipari Műszergyárban is, de nem vált még általánossá az ilyen intézkedés a megye többi üzemeiben. Ezután Kurucz elvtárs, a megye exportbizottságának háromnegyedéves munkájáról beszélt, majd megyénk mezőgazdasági exporttevékenységét ismertette. Hangoztatta, hogy 1963-ban mezőgazdasági exportunk 49 százalékát tőkés országokkal bo| nyolítottuk ;e. Elmondotta. ] hogy különösen nagy szerepe | ! van megyénk zöldség- es gyümölcsexportjának. Az 1963- j as adatok szerint az ország > mezőgazdasági exportjának 15 j százalékát, ezen belül a zöldség exportjának 18 százalékát Pest megye adta. Pest megye termeli a málnaexport j több mint kétharmadát, az ) eper 35 százalékát, a gö- ; rögdinnye 22 százalékát, a paradicsom 22 százalékát, az őszibarack 12 százalékát. Ezután Kurucz elvtárs a nagykőrösi és a dunakeszi konzervgyár exporttevékenységét ismertette, majd az élőállat és az állati termékek exportjáról beszélt. Megemlí- I tette, hogy itt nehezen tudunk előrelépni, pedig reális lehetőségeink adottak. Keresett cikk külföldön a magyar vágómarha, a pecsenyebárány és nagyon előnyös üzlet volna számunkra a szárnyasállatok közül a liba exportálása. Itt sajnos visszaesés tapasztalható, pedig csupán a libamájért — ha súlya meghaladja az egy kilogrammot — kilónként 17 dollárt fizetnek nyugaton. Az előadó hosszasan időzött a zöldségfélék exportlehetőségénél, a választék bővítésére is felhívta a jelenlevők figyelmét és megemlítette, hogy „ mind a zöldség-, mind a gyümölcsexport növelésére nagyok a megye lehetőségei és meglehetősen nagyok az igények. Kurucz elvtárs megdicsérte azokat az üzemeket és termelőszövetkezeteket, amelyek az exporttervek teljesítésében élen járnak, és megemlítette azokat a tartalékokat, amelyek minden nagyobb beruházás nélkül bátor kezdeményezéssel, szervező munkával — kihasználásuk esetén — nagyot lendítenének a megye exportján. Érdekes — mondotta —, milyen kevesen tudják: egy élő fogoly ára külföldön 9 dollár. Pest megyében például a Csepel és a Szentendrei szigeten, zárt egységben kedvezőek a viszonyok és nagy tömegben lehetne fejleszteni az állományt. Itt említette meg, hogy egy élő házinyúlért 15 dollárt is fizetnek a külföldi vevők, és ezek tenyésztését is szorgalmazni kellene a háztáji gazdaságokban. Érthetetlen — hangoztatta —, hogy a takarmány tökmag ex- ! portja miért esett vissza a j korábbi — évi 150—200 vagonról — 10—15 vagonra. Mezőgazdaságunk export- termelésében nagyobb eredményeket érhettünk volna el, ha a pártszervezetek, termelőszövetkezeti vezetők, tsz- tagok kellően ismernék az export népgazdasági jelentőségét. Ma még az a helyzet, hogy sok helyen nem szívesen foglalkoznak az exporttal, tehernek, felesleges pluszmunkának tekintik az igényt, melyek az exportra termelt áruk iránt felvetődnek. Sokkal több zöldséget, gyümölcsöt tudtunk volna exportálni, ha a tsz-ek nagyobb gondot fordítanak például a válogatásra. Sok termelőszövetkezetben nemcsak a tagoknál, hanem még a vezetőknél is tapasztalható, hogy nem hajlandók nagyobb gondossággal foglalkozni az exportra kerülő árukkal. Több termelőszövetkezet abban az időszakban, amikor a paradicsom exportjára nagy lehetőségek voltak, felesleges munkaráfordításnak tekintette az export minőségű áru kiválogatását. Sokkal nagyobb mennyiségű újburgonyát szállíthattunk volna külföldre, de amikor a hazai burgonya exportja megindult, kevés volt a kínálat, később pedig a nagy mennyiségű újburgonyának csak egy részét tudtuk exportálni. Az export jelentőségének megismeréséhez nagyon fontos az ezzel kapcsolatos politikai munkát a mezőgazdasági üzemekben erősíteni, de véleményünk szerint ez önmagában nem elég. Tovább kell javítani az exportra termelés anyagi ösztönzését a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a tsz-tagok számára egyaránt, úgy hogy érdemes legyen exportra kerülő terméket nagyobb gonddal kezelni. Például a zöldség- termelésben a talajmunkákon, növényápoláson, növényvédelmen keresztül a válogatásnál, csomagolásnál és a szállításnál is meg kell ennek a gondosságnak nyilvánulnia. Ezután az előadó az export tervszerűségéről, a külkereskedelem tevékenységéről, majd a növényvédelem fontosságáról részletesen beszélt. Külön hangsúlyozta az export, ra kerülő áruk minőségét, de — mert a nyugati piac és ma már a keleti piac is így követeli — az exportra kerülő áruk külcsínét, csomagolását is. Mind az elért eredményeknél, mind a hibáknál, de főleg az elkövetkezendő feladatoknál . a referátumban külön helyet kaptak a területi, járási, városi és üzemi párt- szervezetek. Nagyobb gondot kell fordítanunk — mondotta az előadó — 1965-ben különböző tanfolyamok, gazdaságpolitikai előadás-sorozatok megszervezésére. a járási, városi és üzemi pártbizottságok megfelelő tájékoztatására. A párt- bizottságok. a helyi tanácsok, az ipari és mezőgazdasági üzemek vezetői, szakemberei a termelő üzemekben működő pártszervezetek, nagy figyelmet fordítsanak az export- termelésre. Politikai munkával kell elősegíteni, hoey az exporttermelés jelentőségét, annak népgazdasági összefüggéseit mindenütt, ahol exporttermelés van.- mind a vezetők. mind a dolgozók jól-ismerjék és értsék. A pártszervezetek feladatai közé tartozik az is. hogy az exnortot bonyolító szervekkel és az ott működő pártszervezetekkel szoros és hatékony kapcsolatot alakítsanak ki. A párt-bizottságok és a pártszervezetek segítsék az üzemekben és a termelőszövetkezetekben, valamint az állami gazdaságokban, hogy az exporttermelésben az emberek gazdaságilag is megfelelően érdekeltté váljanak, és természetesen az exporttermelésben is legfontosabb a tervszerűség, a termelési biztonság — fejezte be Kurucz Béla elvtárs előadását. Az ÉM. Betonelemgyórtó Vállalat váci üzeme azonnali felvételre keres villanyszerelő szakmunkásokot. vizsgázott kazánfűtőket férfi segédmunkásokat Munkásszállást és naponta egyszeri étkezést biztosítunk, •elentkezni lehet személyesen: Vác. Kisrét-dülő 1. sz. (Forte mellett) Kelenföldi Hőerőmű Vállalót felvesz férfi segédmunkásokat Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezni lehet: Budapest XI., Budafoki út 52. Munkaerőgazdálkodásnál.
